Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-21 / 115. szám

1939 MÁJUS 21, VASÁRNAP TErorortci -_Mm&ARHIRME 5 AZ UJARCU PRÁGA Irta: Tamás Mihály ' Ä határon enyhe vizsgálat, inkább csak azért, hogy a protektorátus különálló jel­legét érezze az utas, a kalauz azt mondja, amikor bejön, hogy: máucta, mint régen, és Pardubdc körül az a három úr, aki fel­rántja a fülke ajtaját, hangosan és vidá­man ömlik be a lefüggönyözött fülkébe. Az együk félrerántja a függönyöket és ahogy meglátja alvásbanyúlt testemet, élesen rikkant, hogy: ale cslovecse, ez itt háromnak való hely, nem egynek. Ponto­san úgy, mint régen: fél esztendeje. És ahogy leülünk és utazunk együtt, előkerülnek az aktatáskák, az aktatáskák­ból iratok, és — figyelem őket, vasúti mérnökök, akik slippereket voltak átvenni — megtárgyalják az ügyet! csak úgy, mint eddig: pane rado, pane odborovy rado ... Költségvetésről beszélnek, fede­zetről, kimerített hitelről és arról, hogy a pardubic—hradeci vonalon még a nyá­ron cserélni kell a slippereket. Az egyik megunja a dolgot és a Lidové Novinyt húzza elő zsebéből, a másik ketté tör egy vlaszta-cigarettát és rágyújt a felére, a harmadik meg számol, számol, mert rá­jött közben, hogy valami nincs rendben. Beszélnek, hallgatnak, olvasnak és megint beszelnek mindenről, csak arról nem, hogy félóra múlva maid kiszállnak a Wilson- pályaudvaron: hát igen, akkor majd né­met katonákba ütődik a tekintetük. Csak erről nem beszélnek. Közben meg­érkezünk, és német katonát csakugyan nem látni a Wilson-pályaudvaron. A Julis-hotel portása, ahogy meglát, örvendező orcával nyújtja a kezét és azt kérdezi tőlem, hogy kapni-e mjég jó bort Beregszászban, mert ő bizony ott volt ta­valy nyáron szabadságon, beutazta Ru- szinszkót és nagyon ízlett neki a bereg­szászi bor. A telei omista is jön, keze tszo­rítunk, a liftes-fiú is, azzal is, mind úgy fogad, mint ahogy rég nem látott hasznos vendéget illik fogadni. Én pedig kérdezem őket: Egyelőre megesszük, és ami marad... hát Istenem, lesz valahogy... Akkor szinte tanulmányszeriíen jártam a prágai utcákat, néztem a kirakatokat: sehol ékszerbolt, amelyben arany lett volna, még csak ezüst sem, csak olyan hulladék-áru. Szegény volt és üres a prá­gai ékszerkirakat. Most újra csillog az arany benne, néha még brilliáns is. Visszatért, előbújt. Nem érdemes rejtegetni, a német határvizsgá­lat szigorú és könyörtelen. Este hatkor, úgy, mint reggel és dél­ben, megint megduzzad a prágai forgalom, előjönnek a nők is. Megállók a Julis-cuk- rászda bejárata mellett, onnét nézem az utcát: német katonák párosával, szép tiszta ruhában, komolyan és szerényen adnak helyet a sétálóknak és szinte döb­benten fogadják a prágai leányok enyhe tekintetét. Még idegenkednek, miég nem szokták meg egymást. Este a kávéházban régi ismerősöm te­lepedik az asztalomhoz. Prágai cseh ügy­véd, régi cseh nacionalista a Kramárzs környezetéből. Kérdezem. — Doktor úr, hát maguk teljesen érzé­ketlenek a történelmi sorssal szemben? Rám nézett. — Miért? — Mert... mert... Istenem... az utcán hangosan kínálják a Führer arcképét, cse­hül kínálják és én láttam, hogy csehek vásárolják. Láttam három kedélyes cseh rendőrt, ahogy közrefogott egy SA-em- bert és barátságosan veregették a vállát... és láttam embereket, csupa olyan embert, aki fölött nyomtalanul dübörgött el a tör­ténelem. És amint hallom, most jöttek rá, hogy Benes spanyol-zsidó, és hogy Masa- ryk fél-zsidó volt... Hallgatott. Én is. A szomszéd asztalinál prágai lány ma­gyarázott valamit a gavallérjának. Az arca talán egy árnyalattal enyhébben rú- zsos, mint januárban volt, de a kedélye és a cinizmusa a régi. Ide hallom, amint beszél. — Tudja, kicsit nehéz az átmenet, mert hiányoznak az idegenek, tudja, a zsidók Szlovenszkóról és mindenünnét... azok jókedvű emberek voltak . . . volt olyan, aki heteken át mindennap itt volt, é úgy-e?... Pane drahy, hisz’ tudja, éj muszáj ... 4 Az ügyvéd rám emelte a szemét. Azt hittem, válaszolni fog a kérdésemre, de nem tette. Csak éppen, hogy enyhültén biccentett a szomszéd asztal felé, azután felvidult a szeme. — Gondolom, ez érdekelni fogja magát is... megépítjük Prágában a Metrót . . . képzelje, a Václavszkán nem lesz villa­mos, sem a Národni tridán. Roppant munka lesz, és úgy tudom, még a nyáron elkezdjük. Fedezet már van rá . . . Igen: munka, fedezet, kereset éa betét­könyv: ez a cseh élet. A történelem és a szenvedés más népeknek való. * Vagy talán tévedek?... Minden csak konok látszat csupán? JAROSS ANDOR a magvar munkaállam felépítését hirdette Mindennapi Dvomaltine-ünket add meg nekünk jó Anyánk, így esdekel a kis gyermek. A *jlőd£$tHpn levő gyermeknek a gyara- pocim, növés,' a csont- és vérképzés elősegí­tésre kitiqjo táplálkozásra, erőt adó táp?- saírekre van síkságé, hogy ezekből a szer« vezetet felépíthesse. gyarapíthaSsa a szöve­ti. ffyßrmeMés serdülő korban a Szer- v&gtat a rendes táplál&ozygdh felül többlethez/ nagyobb erőforráshoz kell jnAt(Án\/nogy a fokozott igények kielé- Zfijíttessenek. Ilyen erőforrás az Ovorw.il- fr tine. Az Ovomaltine a legnemesebb tápszerek minden tápértékét és vitaminjét töményen tartalmazza. Kellemes, jóízű, könnyen emészthető. A reggelire, uzsonnára rendszeresen fo­gyasztott 1—2 csésze Ovomaltine által ha­talmas energia és táperőtöbblethez juttatja a szervezetet. tási biztos kezeihez az ajánlásokat. Az egész országban a mai napon nyújtották be ezekben a kerületekben a pártok az aján­lást és Budapesten is szombaton délig meg­történt az ajánlások benyújtása. A ma be­nyújtott ajánlásokra hétfőn délig írásban ad­ják meg a választ a választási biztosok. Hírek a kerületekből Antal István igazságügyi államtitkár sorra látogatta Szolnok vármegye választó- kerü'líeteit, mint a szolnoki megyei lista Je­löltje és mindenütt progtramlbeszédiben is­mertette a jövő terveit, köztük a földbirtok— politikai reformot. Darányi Kálmánnak tapolca—balatonfüredi" kerületben nincs ollenjalöltje és itt egyhangúlag megválasztott képviselőnek tekinthető. Megkezdődött a néma hét — Benvuitották az aiánlásokat a május 28-án választó kerületekben — Na, és maguk? — Minden a régiben ... csak a vendéig kevesebb, tehát ez majd megváltozik... — És a németek? — Mindenre azt mondják, hogy milyen olcsó, csodálkoznak és gavallérosan fizet­nek ... Benézek a kávéházba, ott is minden a régiben, és amíg a prágai kiflit ropogta­tom, körülnézek a vendegek között. Hiá­nyoznak a régi arcok: a ruszinszkói poli­tikusok, és azok függelékei: a ruszinszkói zsidók. Ezek nincsenek sehol. Csak ott messzebb, a káváház másik sarkában, ott látom a pozsonyi kommunista-zsidó írót, amint a Ceské Slovot olvassa. Hamar én is újságot tartok magam elé, mert nem kívánom a barátkozást. Inkább ide figye­lek a másik asztalhoz, ahol a pincér kiét újságot kínál egy fiatalembernek, egy né­metet és egy csehet. A német újságot iszo­nyattal hárítja el magától: ez az egész, amiből napokon át Prágában a változás iiítnyét megérezhettem. Mert lent az utcán a vidám cseh for­galmi rendőrök most is vidámak, kecses mozdulatokkal intézik a forgalmat, mint karmester a zenekart. És a Vencel-téren hullámzik a tömeg, az üzletek tele áru­val, a könyvesboltok kirakatában az új Németország térképe. Már nem látni rajta azt a roppant harapófogót, amely Bresz- lautól Ludenburgig nyúlt, a harapófogó bezárult, és itt kint az utcán jobbra térnek az autók. És az emberek is. * Január elején voltam utoljára Prágában, akkor nyüzsgött a sok emigráns az utcán, kávéházban, étteremben. Á-la-carte ettek, mindent, ami drága, palackos bort nya- kaltak, vagy pezsgőt, és amikor egyet megkérdeztem, hogy miért a földi javak­nak ez a habzsolása, fanyar mosollyal fe­lelte: — Pénzünk van, ez nem probléma... de mit tegyünk vele, ez a probléma... Jaross Andor felvidéki miniszter szomba­ton délelőtt végiglátogatta ráckevei kerület nagyobb községeit, ahol Mester Miklós ár., a Magyar Élet Pártjának hivatalos jelöltje. A miniszter titkára, Mészár Oszkár dr. és Mester Miklós kíséretében először Tököl nagyközségben tett latolgatást, ahol a köz­ség vezetősége nagyszámú közönség jelenlété­ben fogadta. Onnan Ráckevére ment Jaross Andor, ahol nagy beszédet tartott. Beszédében a magyar munkaállam felépítését hir­dette. Kijelentette, hogy ő neon mint miniszter ér­kezett Ráckevére, hanem mint annak a pro­gramnak a továbbépítője, amelyet a Felvi­déken, a megszállott területen maga elé tű­zött. Kijelentette, hogy a magyar munkaállam a népközösség gondolatán épül fel. A jövendő magyar államéban nincs helye a pártoskodásnak, az osztályharcnak és az . o sztáiy gőgnek. A miniszter után Mester Miklós dr, a Ma­gyar élet Pártjának hivatalos jelöltje szó­leit fel, majd a miniszter meglátogatta Pe­reg, Dömösd, Lacháza és Tassony községeket. Mindenütt nagy szeretettel fogadták. Aszódon a felvidéki miniszter a munkás­kérdésről beszélt és kijelentette, hogy a magyar munkásságot ki kell szabadí­tani a hazai zsidó marxista munkás­szervezetekből. A magyar munkásságnak — mondotta a fel­vidéki miniszter — bele kell illeszkednie a nemzeti organizmusba. Szombaton délután Monoron mondott nagy beszédet Jaross Andor a magyar parlamenta­rizmus kerekséről. Annak idején, amidőn hat hónappal ezelőtt visszakerültünk a magyar hazába — mon­dotta a felvidéki miniszter — úgy tekintet­tünk a magyar törvényhozás házára, mint a magyar élet megszentelt templomára, ahol az építő magyar munka folyik. Sajnos azon­ban rövidesen csalódnunk kellett. Láttuk azt, hogy a magyar parlamentben még mindig vígan tenyésznek olyan politikai erők, ame­lyek a saját osztály, vagy személyi érdekü­ket és érv:'* esülésüket a nemzeti közösség érdeke elé helyezik. Ezek a parlamenti erők csökönyös folyta­tói a régi hálborúelőtti szellemiségnek és meggátlói minden komoly reformtörekvésnek. A magyar parlament feloszlatása éDDcn azért történt, hogy a magyar törvényhozás házában a jövő­ben a fiatal erők, a népi és szociális gondolatot valló és élő fiatal erők érvé­nyesüljenek. A mostani képviselőválasztások éppen ezért szinte történeti jelentőséggel bírnak. A felvidéki miniszter beszédét az egybe- gyült hatalmas közönség nagy tapssal és ki­törő lelkesedéssel fogadta. A belügyminiszter rendelete a néma hétről Vitéz Keresztes-Fis eher Ferenc dr. m. kir. belügyminiszter körrendeletét intézett a tör­vényhatóságok első tisztviselőihez és a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitányához, amelyben felhívja őket, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1938:XIX. tc.- ben foglalt falragaszokra és hirdetésekre vo­natkozó rendelkezések megtartásaira szigorúan ügyeljenek és azok megszegése esetén azonnal járjanak el. A belügyminiszter rendelete utal arra is, hogy a választói törvény értelmében a válasz­tás napját megelőző hetedik naptól kezdve nem szabad pártgyülést tartani. Az ajánlások benyújtása Azokban a kerületekben, melyekben május 28-ára tűzték ki a választást, nyolc nappal előbb, vagyis május 2<jkán be kell nyújtani „ válasz­Hómann Bálint kultuszminiszter vasárnap a veszprémi kerület több községében mond programbe szédet. A biharmegyei lajstromos választókerület képviselőjelöltjei Berettyóújfalun tartottak prograimbeszédet. A gyűlésen felszólalt Ho- lota János felvidéki képrí se lő is. Hálás sza­vakkal mondott köszönetét azért a fogadta­tásért, amelyben a visszatért Felvidék kép­viselőit részesítették. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter és a fehórmegyei MÉP képviselőjelöltjei Sár- bogárdon mondtak programbeszédeket. Aláírták a német-litván gazdasági szerződést Berlin, május 20. A német külügyi hiva­talban szombaton Ribbentrop német biro­dalmi külügyminiszter, Urbsys litván kül­ügyminiszter, valamint Norkaitis litván külügyminisztérium! igazgató, a litván és Schnurre dr. német külügyminiszteri elő­adó, követségi tanácsos, a német küldött­ség vezetője, aláírta a német-litván gaz­dasági szerződést, amely a Berlinben több héten át folytatott tárgyalások eredménye­képpen jött létre. Az aláírt szerződések rendezik a Németország és Litvánia kö­zöt a Memel-\idék visszacsatolása folytán felmerült gazdasági kérdéseket; továbbá a mfimeli litván szabadkikötő kérdését. Litvánia szabd ki kötőként az 1939 március 22-iki szerződésben tervezett módon két övezetet kap a memeli kikötőben a hozzá­juk tartozó berendezésekkel együtt, ami biztosítja a litván átmenő kereskedelem súrlódásmentes lebonyolítását és további fejlődését. Később további litván szabad­kikötő létesítését tervezik Memel vá^rfK tói három kilométernyire délre. / KrameMeieioeresj (ajánlja^ légibb minőségűi' nyait. Jgagyardfszági eladási ir Építőanyag l^reakedelmi Válli Ji |r V., Tátra-utca 5)

Next

/
Oldalképek
Tartalom