Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-20 / 114. szám

8 tbembbu ■ JláüSsA-Hnnas 1939 MÁJUS 20, SZOMBAT Csáky István gróf külügyminiszter beszé­det mond Kecskeméten Karafiáth Jenő főpolgármester a tűzoltóünnepélyen átadja a kormányzói kitünteté­seket Wagner német birodalmi miniszter a buda­örsi repülőtéren, Erdmannsdorf budapesti német követ társaságában MIIBlIlllllllllllllIlllllllM .... Nem lehet tovább tűrni, hogy a munkásság filléreiből visszaélések történjenek Vay László báró programbeszéde Debrecenben Rejtélyről írnak a lapok a srobárfalvi 122 szlovák telepes önkéntes eltávozásával kap­csolatban. Keresik a nyitját, mi késztette ezeket a szlovákokat arra, hogy ingósá­gaikkal, lovaikkal, marhaállományukkal és gazdasági gépeikkel együtt elhagyják az ország területét. A szlovákok maguk be­vallják, hogy senki nem kény szerit ette őket erre a lépésre, saját jószántukból mennek. A hatóságok helyesen jártak él, amikor a szlovákok vallomásáról jegyző­könyvet vettek fel, mert a mai túlfűtött légkörben sohasem lehet tudni, hogy a szóbanforgó 122 szlovák telepes különös népvándorlását mikor akarja ellenünk fel­használni az ellenséges propaganda. 'Mégis megéri ez az eset, hogy közelebbről szem­ügyre vegyük. A távozó szlovák telepese­ket nem a szlovák nemzeti öntudat fellán- .flá-Splása viszi új hazájuk félé. ö nem! Hi­szen nemzetisége miatt itt senkinek nem történt bántódása, távozásra senki nem kényszerítette őket. Az okot egészen más­hol kell keresni és sikerült is rájönni a dolog nyitjára. A pozsonyi rádió néhány héttel ezelőtt jó néhányszor megismételte azt a fölhívását, hogy minden magyar- országi szlovák telepes, aki teljes felszere­léssel, gazdasági eszközeivel, állatjaival és bútoraival együtt át tud menni Szlová­kiába, 30 hold földet kap a zsidó tulajdo­nosok vagy bérlők elkobzott földjéből. Ezt hallgatták meg Srobárfalva szlovák telepe­sei. Ezért beszéltek össze nagy titokban s indultak útnak az „Ígéret földje” felé — bármilyen csodálatosan is hangzik — min­den előzetes bejelentés nélkül; hajtotta őket a nagyobb darab föld reménye, sóvár­gása. Ezért kerekedett fél az egész falu a pozsonyi rádió hírének hatása alatt új földek után. A hatóságok nem gördítettek akadályt a távozók útjába. S jól van ez így. Magunk sem kifogásolhatjuk távozá­sukat s most, hogy megvan a rejtély nyitja, nem is töprengünk rajta. Bennün­ket húsz keserves esztendő küzdelme egy­más iránti szeretetre és megbecsülésre tanított s ez örökségünket híven őrizzük ezek után is. Legfeljebb sajnálni tudjuk őket magukért, mert attól tartunk, hogy az ígéretben, a földben csalódni fognak. (V. zJ Mussolini Piemonlban Róma, május 19. A Duce a tegnaipi na­pon folytatta diadalmas piemonti körútját és a városok, falvak, tanyák ér* ipartelepek egész sorát tekintette meg, ahol mindenütt a lakosság óriási lelkesedése fogadta. A Duce ezután a Cameri repülőtérre hajta­tott, amely egyike Olaszország egyik leg­korszerűbb repülőterének. Délután a Duce BieUa környékét, Olasz­ország legfontosabb szövőipari vidékét te­kintette meg. Itt meglátogatta a Rivetti- műveket, amelyek Olaszország legnagyobb szövőművei, majd ellátogatott a Fascio há­zába és megtekintette az ősi Szent András- tepipjomot, ahol BieUa. püspököt fogadta. Az esti órákban a Fascio ház erkélyéről rövid lelkesítő beszédet intézett a téren ö;,?zeg"ü’.t óriá:i tömeghez. BieVúból a Duce kisefob-nagyobib községek érintésével .visszatért Verccüibe, ahol este fáklyáimé­it tét és kivilágítást rendeztek tiszteletére. Debrecen, május 19. Igen nagy érdek­lődés mellett tartott programbeszédet Vay László báró Debrecenben. Vay László báró főleg a tisztviselői és mun­káskérdésekről szólott. — Amikor a tisztviselői kar és mun­kástársadalom problémáiról beszélek, le­hetetlen meg nem említeni a belügyminisz­ter úrnak azt az intézkedését, amellyel a szociáldemokrata szakszervezeteket az utóbbi napokban vizsgálat alá vette. (Élénk éljenzés és taps.) Nem lehetett ugyanis tovább tűrni, hogy a munkások keservesen megszerzett fillé­reiből és filléreivel olyan visszaélések történjenek, amilyenekre nemrégiben vi­lágítottak rá, amikor az Általános Fo­gyasztási Szövetkezetnek és a „Törek­Róma, május 19. Pariani tábornok, had­ügyi államtitkár nagyszabású beszédben számolt be a fasiszta testületi kamara ülésén az olasz hadsereg fejlődéséről. A legnagyobb iramban a gyalogsági hadosz­tály átalakítása folyik. Ez a munka már Abesszíniában megindult, majd a kataló- niai hadjáratban folyt tovább, amelyben az új olasz kétezredes gyors hadosztály átesett a tűzkeresztségen. Az államtitkár pontos számadatokkal illusztrálta az át­szervezés jelentőségét és közölte, hogy Olaszországnak az átszervezés folytán 13 különleges hadosztálya és 51 gyalogos hadosztálya lesz. vés” Takarékpénztárnak szanálására ke­rült a sor, amikor arról volt szó, hogy a szegény kisemberek betétjei vesztek el és amikor a magyar kormány segítőkeze kellett ahhoz, hogy a magyar állami költ­ségvetés megterhelésével ezeknek a kis embereknek ezeket az összegeket vissza­juttassuk. A kormány ezen a téren a legerélye­sebb intézkedéseket fogja a jövőben is fo­ganatosítani, mert nem fogja tűrni azt, hogy a magyar munkások verejtékkel szerzett filléreit így használják fel és nem fogja tűrni azt sem, hogy olyan célokra használj, ' fel ezeket az összegeket, ame­lyek a magyar nemzeti célokkal és törek­vésekkel teljesen ellentétben áliavak. (He­lyeslés és taps.) Részletesen beszámolt Pariani tábornok az olasz hadsereg legutóbbi két gyakorlati szerepléséről: a spanyolországi hadjáratról és Albánia megszállásáról. Spanyolország­ban az olasz ceapategységek ragyogóan sze­repeltek. Az olasz elesettek száma 7000 volt, Albánia megszállása legnagyobb gyorsaság­gal folyt le és a legtökéletesebb katonai szervezettségről tett tanúságot. Pariani tá­bornok beszédét a következő szavakkal fe­jezte be: Hadseregünk gyors léptekben ha­lad előre a teljes tökéletesedés felé, de már most is bármely pillanatban azt mondhat­juk: készen vagyunk! A budapesti tűzbrigád díszszemléje Budapest székesfőváros hivatásos tűz­oltósága a leventetűzoltók, valamint a fő­város és környékén működő hivatásos, ön­kéntes és vállalati tűzoltóságok közremű­ködésével csütörtökön délelőtt az ügető­versenypályán tavaszi díszszemlét tartott. A szemlén a fővárosi hivatásos tűzoltóság 34 készenléti autószerből alakult gépesí­tett osztállyá, két zászlóaljból álló 600 fő­nyi legénysége, a leventetűzoltóknak nyolc zászlóaljból álló 1800 főnyi csapata 216 targoncával, a főváros és környékén mű­ködő tűzoltótestületeknek két zászlóaljból álló 400 főnyi legénysége, valamint a szé­kesfővárosi tűzoltóságnak és a Weiss Manfréd-gy&r tűzoltóságának zenekara sorakozott fel a dísztribünök előtt. A tri­bünöket teljesen megtöltötte a meghívott közönség. A dísztribün előtti dobogón he­lyezkedtek el a kitüntetett tűzoltótisztek és tűzoltók, A belügyminiszter, a honvédelmi mi­niszter, a székesfőváros, az Országos Lég­védelmi Parancsnokság és a rendőrható­ság képviselői elléptek a kivonult csapa­tok arcéle előtt, majd a tűzoltózenekar a Magyar Hiszekegyet játszotta. Karafiáth Jenő dr. főpolgármester ma- gasszárnyalású beszédben méltatta az ünnepség nagy jelentőségét és beszéde vé­gén átnyújtotta a kitüntetetteknek a leg­felsőbb helyről adományozott kitünteté­seket. A külsőségeiben és méreteiben is nagy­szabású ünnepséget a Himnusz hangjai zárták be, utána a csapatok és a gépesí­tett osztagok díszmenetben vonultak el a tribünök előtt. Montrealban indiánok üdvözölték az angol királyi párt Montreal, május 19. Az angol uralkodó­pár fogadtatására a pályaudvarra kivezé­nyelt dísztestőrség kanadai és skót test­őrökből és h: zérókból állt. A rövid fo­gadtatás után a király és a királyné nyi-. tott képkocsiban a városba hajtatott. Az angol királyi pár kanadai látoga­tása során Montreült elhagyva Ottawa felé utazott. A montreali fogadtatásnak érdekes ven­dégei voltak. Az uralkodópárt a kanadai indiánok küldöttsége is üdvözölte. A kül­döttség tagjai ősi viseletben jelentek meg az uralkodópá” előtt és harci kiáltással üdvözölték a királyi vendégeket. Az „in­diánok” azonban már nem voltak valódi bennszülöttek, hanem az egykori indián (törzsek ’eszármazottai, akik már hosszú idő óta nem élik az indián törzsek életét, Ihanem mint munkások a montreali acél­művekben dolgoznak. Az angol uralkodópár látogatása alkalmából azonban felcserél­ték a kék munkazubbonyt az indián vise­lettel. FELVIDÉKI ^MAGYAR HÍRLAP Telefon: 144-400 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5 Pariani tábornok beszámolója az olasz hadsereg fejlődéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom