Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-18 / 113. szám
í T&9 MAÍUS 18, CSÜTÖRTÖK T. avi nian ll Csökkent a bankjegyforgalom Budpest, május 17. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a májú« 154 kimutatás szerint a május 74 forgalommal Mentben 84.6 millió pengővel csökkent. A csökkenést váltóvisazaváltások idézték elő, miáltal a váltóállomány 34.8 millió pengővel apadt. Az állami giroezámlákra 7.9 millió pengő folyt be, elleniben egyéb számlák» ról 5.8 millió pengő folyósítás történt, úgyhogy végeredményben a girókövetelések állománya 2-1 miHió pengővel emelkedett. Az érdkészlet 2.5 millió pengővel csökkent. A váltópénzkészlet 1.7 millió pengővel növekedett. Az állam adóssága az 1933. évi XXVII. törvénycikkel a gazdatartozások rendezésének előmozdítására engedélyezett 100 millió pengős hitéi terhére történt folyósítása következtében 1.9 millió pengővel emelkedett. Az „Egyéb követeléseik” 4.5 millió pengővel, a? „Egyéb tartozásit” pedig 3.3 millió pengővel gyarapodtak. Nagy érdeklődés mellett mutatták be a „Szövetkezeti munka11 című filmet Budapest, május 17. Igen előkelő közön- ség gyűlt egybe szerdán déli 12 órára az Uránia filmszínházban. Itt került bemutatásra a Hangya Szövetkezeti Központ »agyszabású filmje: a Szövetkezeti munka”, amely beszámol Magyarország legnagyobb szövetkezeti intézményének háromévi munkásságáról, a földmívelő kisemberek érdekében kifejtett széleskörű tevékenységeinek eredményeiről. A hangosfilm Wünscher Frigyes dr., a Hangya alelnök-vezérigazgatójának bevezetőjével kezdődik és ezután következnek a Hangya különböző telepeinek és üzemeinek élénk, változatos munkáját bemutató képek, amelyeket Wünscher Frigyes dr. közbeiktatott magyarázata kisér. A tanulságos és érdekes filmről megismerjük a méreteiben is impozáns budafoki borpincészetet, a vidéki kirendeltségek pincéit, a gyöngyösi szeszfőzdét és a szövetkezeti szűrőtelepeket, ahonnan 8 tartálykocsi szállítja a bort a pincékbe. Az egyes képek elénk vetítik a modern hűtőházakkal felszerelt baromfihizlaló és vágó, valamint tojásfeldolgozó telepeket, a szövetkezeti hizlaló istállókat, nemkülönben a ceglédi hús- és kávékon- jerv-gyárat, a budapesti tolltisztító üzemet, továbbá a korszerű berendezéssel ellátott mézüzemet. A néző betekintést nyerhet a háziipari foglalkoztató telepek, a szövetkezeti paprikaszárítók és paprikamalmok, a zsizsik- telenítő telepek munkájába, bemutatásra kerülnek a kukoricagórék, a kamillaszárító telepek és még számos más olyan intézmény, amelyek mind a mezőgazdasági termények eredményes értékesítését szolgálják. Az élénk forgalmat lebonyolító „Szövetkezeti Bolt” budapesti áruháza élete is feltárul, nemkülönben a Hangya ceglédi-úti központi tárházának belső élete, ahonnan 1939-ben mintegy 14.000 vágón áru került elszállításra. A film segítségével a néző bejárja a Hangya ipartelepeit, amelyeket a már régebben meglévő szappangyár, vegyészeti gyár, nyomdafestékgyár, kocsikenőcs-, szesz-, likőr- és rumgyár mellett, a legutóbbi három év alatt fémárugyárral, ládagyárral, papírzacskókészítő üzemmel, nemkülönben kosárfonó teleppel és még számos más, kisebb üzemmel egészített ki a szövetkezet szakszerű vezetése. A Dőry-féle konzervgyár érdekes berendezése és munkája szintén kiemelkedő része a filmnek. Ez az értékes gyár ma már ugyancsak tulajdona a Hangyának. A felsoroltakon kívül bemutatásra került a filmen a Hangya több szociális intézménye — munkáslakótelep, kórház, stb., amelyeket a Hangya Szövetkezet alkalmazottainak jóléte érdekében létesített. (—) Tizenhatmillió pengőt fordít az ország lakossága autóbusz-utazásokra. 1935-ben a hazai au tóbus z v ált al átok személyforgalma 87.6 millió utas volt és két év alatt a forgalom 44.2 millióra emelkedett. Az utasok számának gyarapodása az egyes autofouszválila- latok jellege szerint alakul. — A budapesti helyi forgalomban két év alatt mindössze 2.7%-kal emelkedett az utasok száma, ezzel ízeimben a vidéki helyi forgalomban 23.0%-os emelkedést, a helyközi forgalomban pedig 70.7 százalékos emelkedést figyelhetünk meg. A multiban, a fejlődés első szakaszában a hazai autobu&zforgslom emelkedése jórészt a fővárosi forgalom növekedésével függött össze, az utóbbi években már a vidéki forgalom kap «gyre inkább életre. — 1936-bek a hazai autóbuszok által szállított utasoknak 72.5%-a esett a budapesti helyi forgalomra, ezzel szemben 1937-ben már a forgalomnak csak 63.5 %-a budapesti. Az utasszám fejlődésének eredményeként egyes vonatkozásokban rohamosan emelkedett az ülőhely kihasználtságának mértéke is. A helyközi forgalomban 1935-ben száz ülőhelyre csak 57 utas_ jutott, 1987-ben ellenben már 79.8 utassal számolhatunk. Ezzel szemben a helyi forgalomban az ülőhely-kihasználtság csekély mértékben Ugyan, die romlott (—) A szlovák faimp«rtőrök figyelmébe! A M. kár. Külkereskedelmi Hivatal elhatározta, hogy mindazokat a fabehozatali kérvényeket engedélyezi, amelyek a kérelmező saját fájára, vagy már kifizetett fárj, vonatkoznak. Ezért azok az importőrök, akik ily fával Szlovákiában rendelkeznek és a szlovák kiviteli engedélyt módjukban áll megszerezni, nyújtsák be behozatali kérvényüket a Külkereskedelmi Hivatalihoz a tulajdonukat, illetőleg az ellenérték kifizetését igazoló okmá- nyokkal együtt. (—) Emelkednek Jugoszláviával Szembeni kliringkö vetéléseink. Belgrádból jelentik: A Narodna Banka jelentése szerint Magyarország követelése Jugoszláviával szemben április utolsó hetében 2,711.000 dinárral, május első napjaiban további 2,231.000 dinárral emelkedett és május 8-i követelésünk 6,966.000 dináirt tett ki. (—) A németek Jugoszláviától a kliring- márka felemelését kérik. Mint értesülünk, Németország a német-jugoszláv gazdasági bizottság legközelebbi ülésén követelni fogja a k'iiringmárka árfolyamának felemelésé*. A kliringimárkát a német kivitelnek Jugoszlávia felé való fokozása céljából 15 dinár körül akairják megállapítani. A márkinak ily magas árfolyamon való megállapítása hozzájárulna a jugoszláv követelések csökkentéséhez. (—) Két eellulózegyár léteiül Jugoszláviában. Á jugoszláv minisztertanács két cellulóze- gyár létesítését és egy meglévő modernizálását határozta el. Az egyik gyár húszezer tonna évi kapacitással Zenica és Zavidovic között, a másik gyár huszonötezer tonna kapacitással Ogulin és Vrbovako között épül fel. A gyárak létesítése és berendezése, valamint üzembetartásuk céljából külön társaság létesül, a „Jugoszláv Cellulóz« rt.”, mely társaság részvényeinek többsége a föl dm íveié »ügyi és iparügyi minisztérium kezében lesz. A társaság egyidejűleg át fogja venni a jelenleg a „SIPAD’” érdekkörébe tartozó Drvar-i cel- lulózegyárat is. A tájsaság százmillió dinárt fog a két gyár építésébe és a harmadik gyár modernizálásába befektetni. Mint a Jugosla- vischer Kurier jelenti, a három gyár negyvenezer tonna cellulóza . kivitelét biztosítaná Jugoszláviának elsősorban az exkliringorszá- gok felé. Ezzel egyidejűleg Jugoszlávia fokozatosan beszüntetné cellulóza behozatalát, valamint a cellulózefa. kivitelének egy részét is, mely ilymódon Jugoszlávia cellulózegyárai- ban nyerne feldolgozást. (—) Devizanehézségekkel küzd Románia. Bukarestből jelentik: A külkereskedelmet irányító igazgatóság megkapta a Román Nemzetig Banktól a második évnegyedben rendelkezésére álló devizamennyiséget. Általában megállapítható, hogy sem az erős devizák, sem a Wiring mennyisége nem elegendő a behozatali szükséglethez s ezért a külkereskedelmi hivatal új devizakészletet kér a Nemzeti Banktól. Az eddig rendelkezésre bocsátott devizakészletből elsősorban az ipari importazüksógletet elégítik ki és pedig a nyersanyaglbehozatali szükségletet. A kereskedelmi igények kielégítése csak a fennmaradó devizáikból történhetik. (—) Soronkívül kapnak behozatali engedélyt a gyümülcsládagyárak. A ládagyárak fontos szerepet töltenek be a gyü- mölcskivitel lebonyolításánál és ebből a szempontból fontos feladat a ládagyáraknak megfelelő mennyiségű deszkaanyaggal való ellátása. A Külkereskedelmi Hivatal elhatározta, hogy a ládagyárakat soronkívül fogja ládadeszkával ellátni, hogy az üzemek a munkát azonnal megkezdhessék és ezáltal a gyümölcskivitelhez szükséges csomagolóládák idejében rendelkezésre állhassanak. — A Hivatal az érdekelt szakmával együttesen a gyümölcskivitel megindulásához szükséges ládadeszkaanyagot 130 nagy vagonban állapította meg, melyet a szakma részben Jugoszláviából, részben Lengyelországból hozhat be. A Külkereskedelmi Hivatal felhívja az érdekelt ládagyárakat, hogy a ládagyártás megindulásához szükséges anyagra vonatkozó behozatali kérvényüket, a Hivatal faipari osztályának előzetes láttamozása után, haladéktalanul nyújtsák be a Külkereskedelmi Hivatalnál. Az igényelt mennyiség megállapításánál az üzemek legyenek figyelemmel arra, hogy az engedélyezett mennyiségnek exportládává való feldolgozása záros határidőn belül utólag igazolandó. (—) Német-román közlekedésügyi tárgyalások Bukarestben. Bukarestiből jelentik: Wablbeck dr., a német birodalmi közlekedés. Ügyi minisztérium igazgatója Bukarestbe érkezett, hogy a román-német egyezmény értelmében tárgyalásokat folytasson a román köziekedésügyi minisztérium vezetőivel. Megérkezése után Ghelimegheanu közlekedésügyi miniszternél jelent meg kihallgatáson. (—) A Szlovák Nemzeti Bank megtiltotta a bankjegyek kivitelét. Pozsonyból jelentik: Á Szlovák Nemzeti Bank hirdetményt bocsátott ki, amelyben közli, hogy tilos a szlovák bankjegyeknek Szlovákia területéről való kivitele. A tilalom alól még külön kérelemre gém adnak felmentést. (—) Harmincezer tonna búzát exportálhat Svájcba Románia augusztus végéig. A sváíciromán kereskedelmi szerződés most aláírt függeléke kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz az 1937 május éta érvényben lévő svájci-román kereskedelmi szerződéshez. A kiegészítő rendelkezések célja a két ország gazdasági viszonyának élénkítése. Románia külkereskedelme Svájccal 1938-ban így alakult: export 639 millió lej, import 512 millió lej. Románia javára tehát 27 millió lejes többlet mutatkozott. 1937-ben ez a többlet még 437 millió lej volt. Az újonnan kötött egyezmény értelmében Románia 1939. augusztus 31-ig 30.000 tonna búzát exportálhat Svájcba. Értékének 30 százalékát szabad devizában fizeti, 70 százaléka kliringszámlára megy. (—) Szigorú feltételekhez kötik Romániában » külföldi gyapjú feldolgozását. Bukarestből jelentik: A földművelésügyi minisztérium törvényjavaslatot készített a gyapjú értékesítéséről. A különböző gyapjufajfáik legalacsonyabb árait évente minisztertanácsi határosat állapítja meg a földmívelésügyi miniszter javaslata alapján. A gyapjúfeldolgozással foglalkozó gyárak gyapjubehozataü engedélyt csak akkor kapnak, ha igazolták, hogy a megjelölt mennyiségű belföldi gyapjút megvásárolták. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BARÁTSÁGOS A külföldi tőzsdékkel ellentétben élénk forgalom és barátságos irányzat jellemezte a budapesti értéktőzsde részvénypiacát. A véleményéé vásárlások és a kontraminfedezések folytán az árfolyamok javultak. A legmagasabb árfolyamokat zárlatkor jegyezték. Bauxit 4, Kőszén 2.5, Cukor, Polgári sör és Gumi 2, Rima 1.85, Délcukor 1.5, Győri vágón 1.25, Csáky, Goldberger és Pamut 1, Salgó 0.65, Ganz és Kender 0.60 pengővel javult. A szilárdkamatozású értékek piaca csendes volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Első M. Bizt. 370.—, Békéscsabai 4.75, Első Bp. malom 5.5, Hungária-malom 15.7, Bauxit 165.—, Cementía 84.5, Kohó 16.25, Aszfalt 5.—, Kőszén 278.—, Nagybátonyi 41.—, Salgó 27.—, Urikányi 33.—, Csáky 5.—, Fegyver 26.75, Ganz 13.2, Láng 27—, Acél 21—, Győri vágón 17.5, Rima 62.6, Guttmamn 6.25, Ofa 11.—, Nasici 73.—, Duna-Száva 6.5, Levante 0.15, Nova 11.—, Tröszt 47.8, Államvasút 4.—, Délcukor 73.—, Magyar cukor 72.5, Georgia 16.—, Izzó 83.—, Auer 55.—, Dreher-Haggenm. 117.—, Polgári sör 88.—, Goldberger 36.—, Magyar kender 11.6, Pamutipar 19.5, Szegedi kender 37.5, Chinoin 8.1, Danica 1.30, Flóra 8.—, Műtrágya 36.—, Papír 230.—, Gumi 45.—, Vasúti forg. 13.5, Telefon 7.5. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, BSzKRT kötv. A 6.—, 1911. évi föv. 4% 16.—, 1914. évi főv. 4.5% 297—, 1927. évi 6% 80.25, Gödöllői HÉV els. 17.—. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05 —58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.75—344.75, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 183.10—185.10, cseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7-50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.70—77.60, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 133.50— 185.10, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 68.24— 58.68, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50— 72.10, London 16.005—16.155, Madrid ——, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.15— 344.75, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.476—83.175. Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.90—77.60, Isztanbul 268—271, ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, május 17. (Záróárfolyamok.) Párizs 11.78, London 20.82, Newyork 444.62, Brüsz- szel 75.70, Milánó 23.40, Amszterdam 238.S2, Berlin 178.40, Szófia 5.40, Varsó 83.75, Prága 15.20, Belgrád 10, Athén 3.90, Bukarest 3.25. BUDAPESTI GABONATŐZSDE TARTOTT A gabonatőzsde készárupiacán ma mérsékelt forgalom mellett az irányzat tartott. A búzakínálat fokozódása ellenére az ágak nem változtak. Kötés nélkül nem változott a rom és a nab ára sem. 150 q sörárpa a tegnapi áron cserélt gazdát. A kukorieaforgalom 5 fillérrel javult áron 750 q-t tett ki. — A határidőspiacon a júniusi rozs 9 fillérrel olcsóbbodott, a kukorica változatlan. Rozs: júniusra 13.65, 13.67, 13.63, zárlat 13.62—13.64. Kukorica: májusra 17.04, zárlat 17.04—17.06; júliusra 17.36, 17.44, zárlat 17.40—17.41; augusztusra 17.60, 17.66, zárlat 17.63—17.65. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.10—20.40, 78 kg-os 20.30— 20.60, 79 kg-os 20.50—20.80, 80 kg-os 20.60— 20.90, fejérmegyei 77 kg-os 20.15—20.40, 78 kg-os 20.35—20.90, 79 kg-os 20.55—20.80, 80 kg-os 20.65—20.90, felsőtiszai 77 kg-os 19.95 —20.30, 78 kg-os 20.15—20.50, 79 kg-os 20 35 —20.70, 80 kg-os 20.45—20.80, duna-tiszaközi 77 kg-os 19.95—20.25, 78 kg-os 20.15—20.45, 79 kg-os 20.35—20.65, 80 kg-os 20.45—20.75, dunántúli 77 kg-os 20.05—20.35, 78 kg-os 20.25—20.55, 79 kg-os 20.45—20.75, 80 kg-oa 20.55—20.85. Rozs: pestvidéki 14-10—14,30, más származású 14.30—14.70. Takarmány» árpa: elsőrendű 17.70—18.10. Sörárpa: kiváló 20.50—21.50, príma 19.25—19.75. Zab: első. rendű 22.30—22.50, középminőségü 22.10— 22.25. Üjhukorica: tiszántúli 16.75—16.85, őrlemények: korpa 13.85—14, 8-as liszt 16.30 —16.60. Árpa: 150 mm 20.75 Bpest par. Kukorica: 300 mm Szatmár május 24 diszp. 19.95, 150 mm Tiszavidék 16.85 Bpest par., 300 mm 17.35 Hegyeshalom. Mák: 40 mm 135.— Vasmegye. Bíborhere: 100 mm 97-cs 65.— Bpest, 100 mm 97-es 65.— Nagykanizsa. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő felhozatal, közepes forgalom mellett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 140—280, leveshús. (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús; comb 240 —320, vésés 140—260, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 200—250, tarja, comb 160—200, oldar las 120—162, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40 —500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg 240— 400 (130—140), csirke, rántanivaló 1 drb 130 —300, 1 kg (200—230), ruca, hízott 1 kg (IßO—140), lúd, hízott 1 kg (135—150), pujka, hízott 1 kg (110—135). Vágott: tyúk I* 1 kg (136—170), csirke, rántanivaló la l kg (200—330), ruca, hízott la 1 kg lőO—22Ö (130—150), lúd, hízott la 1 kg 150—220 (135 —165), pujka, jérce (120—160). Tojás; Teó- tojás, válogatott drb 7—9, kg 135—145, láda- áru (116—130), kosáránj (125—130), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—135 (108—125). Halak: Ponty, élő 120—200, szeleteit 90—140, jegelt 88—160. Tejtermék: Tejföl (100), tér vaj, tömbben (300—310), pasztőrözött 360— 370 (330), sovány tehéntúró (66—60). Szí» razfőzelék: Bab, fehér, aprdszeijtt (32), len» cse, hazai (30—44). Zöldségfélék: Vegye» zöldség, zöldjével (11—14), kalarábé drb (2— 15), vöröshagyma, érett, makói (16—22), vöröshagyma, zöldjével (1—5), fokhagyma la (8—14). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hole landi magról 40—56 (30—38), kelkáposzta la (12—30), fejesaaláta la 2—6 (1—8). Burgonya: Gülbaba 12—14 (9.4—9.8), nyári rózsa (10—10.6), óstzi rózsa (8.8- *9), Ella 9——11* (7.5—8), sárga (45—52), fojtott burgonya 16—24 (12—18). Főzelékfélék: Hónaposretek (2—10), zöldpaprika, apró (4—12), zöldborsó, hazai 60—80 ( 50—62), csipenkeigomba (120—< 200), spárga 30—160 (10—140), paraj, tisztított (10—16), sóska, közönséges (8—T8), Gyümölcs: Alma, külföldi (170—190), nemes- faj la (120—160), cseresznye 100—180 (60— 120). Déligyümölcs: Narancs, sángabélű (72 —100), vörösbélű (80—100). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—880), félédes, gulyás (320), mák, kék (144). + MAGPIAC: Köles fehér 18—22, vörös 18—19.50, egyéb 17.50—li8, tökmag nagy- szemű 27—28, kisszámú 2i3—24, olaj dohog 22 —22.50, kék mák 130—135, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18.50— 21, fehér szokványbab felaőmagyaror- száigi 28.25—28.75, muharmag 22—23.50, bükköny szöszös 36—38, ősi Magfürt fehér lapos 12.50— 18, szárított répaszélet 9.50—10.50. + LISZTÁRAK s A budapesti lisztárjegyzőbizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37SSjh 38.25, Ogg 36.25—37.25, Og 36.25—37.26, Of 36.25—37.25, 2gig 35.50—36, 2g 85.50—36, 2£ 35.50— 36, 4-e.s 33.50—34,50, 5-ös 31.50-32.75, 6-os 27.25—29.75, 7-es 19.50—21.50; rozslisztt O-ás 28.50—30, 01-es 25.75—27, 1-es 20— 21.50, 2-es 18—19.50. + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 3824 darab. Vásári állományból angol hússertés 1802 darab. A a irányzat élénk volt. Arák: uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on felül 106—106, sze- dettsertés I. 104—105, III. 84—92, angol sonkasertés I. 95—98, II. 84—92, márkázott expo rizsi r 149 fillér fcg-ként. + HUSVASÄR. Vásári készjet: nagymarha 3 (3), borjú 436 (436), bárány 3V, (3K), sertés lehúzott 19 (12), szalonná* 62 (62), süldő 56 (56), malac 1 (1), marhazsíiger 4 kg (4), sertészsiger 95 kg (95). (Zárójelben az eladottak száma). Arak: csontoznivaló 76, borjú bőrben I. 142—154, II. 128—140, bárány bőrben 120, sertés lehúzott 118, szalonná* 120 —134, süldő 100—112, malac 150, marhazsiger 50, sertészsíger 70—80. A vásár lanyha volt. + LÓVÁSÁR. Felhajtottak 377 darab lovat, elkelt 173. Arak: csikó 60, igáskocsiba való, nehéz nyugati 365—750, könnyű 2601— 675, alárendelt 40—240, vágó 20—220 pengő. Fővárosi vágóra vásároltak 35, vidékre 20 darabot. A vásár lanyha volt.
