Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-17 / 112. szám

1939 MÁJUS 17, SZERDA TEEDIDElKI •Ay<&arhirlae 5 A saaksaeweaetek régóta alkotnak bizonyos ér­telemben véve idegen testet a magyar nemzeten belül és mindenki, aki szívén viseli az új magyar népközösség kialakí­tásának ügyét, örömmel üdvözölheti a belügyminiszter legújabb intézkedését a szakszervezeti különállás és korrupció le­törésére. Mint idejétmúlt, s , teljesen dekadens alakulatok vegetálnak az épülő új nemzeti Magyarországon a marxizmus fénykorából ittfelejtett szociáldemokrata szakszervezetek, s idegen vezetés alatt gyűjtögetik össze a magyar munkások filléreit, hogy idegen célok szolgálatába állítsák a szegényember garasát, s ki­vonják az ipari dolgozókat a nemzeti újjáépítés munkájából. Az elmúlt évek­ben számtalan korrupciós botrány tört ki a szakszervezetek pénze körül, számos munkásjóléti intézmény összeomlott, s kitűnt, hogy a munkások pénzét az ide­gen fajú vezetők a saját céljaikra fordí­tották, vagy „eladminisztrálták”. Egyre több ilyen botrány támadt, s valóban indokolttá tette, hogy az illetékesek közbelépjenek. Most a választási harc folyamán bebizonyosodott, hogy több szakszervezet vezetői a gondjukra bízott pénzeket, amelyeket munkásjóléti intéz­ményekre kellett volna fordítaniok, a politikai propaganda költségeinek fede­zésére használták föl, azaz a magyar munkás pénzét olyanok támogatására költötték, akiknek külföldi elvtársai a magyarság leg elkeseredettebb ellenségei és vezetőszerepet játszanak a tengely- hatalmak s a velük barátságban élő Ma­gyarország ellen megindult világpropa­gandában. Ez így nem mehetett tovább. A marxista anakronizmust el kell távo­lítani a nemzet testéből, ha nem aka­runk kigyót melengetni a keblünkön. Láttuk, hová vezette a marxista propa­ganda, s a második internacionálé uralma annakidején a weimari Német­országot, vagy 1922-ben Olaszországot, láttuk, mit eredményezett Franciaország­ban, ahol a népfront formájában a tönk szélére taszította a gazdag országot, Spanyolországban, ahol csak a három­éves hősies küzdelem szabadította meg a nemzetet a szakszervezetek rémural­mától, vagy akár Csehszlovákiában is, ahol a második internacionálé hívei aka­dályozták meg a nemzeti érzésű kisebb­ségekkel és a nemzeti eszméket hirdető szomszédokkal való kibékülést és a fö­lösleges ellenállással megsiettették Cseh­ország bukását, — csupa balfogás, destrukció, kudarc mindenfelé, ahová nézünk. Magyarország szerencsésen túl­élte az 1919-es marxista kísérletet, de egy csira itt maradt, a szociáldemokrata mozgalom, s ha gyenge is volt: néha elég egy talpalatnyi hely, ahol a gonosz a lábát megveti s az első kínálkozó alka­lommal elhatalmasodik. A magyar nem­zetben a marxizmust aránylag szűk körre lokalizálták, s általában nem sokat árthatott. De a munkásságot sem sza­bad a második internacionálé martalé­kává dobni, s az elmúlt rezsimek súlyos könnyelműségére és nemtörődömségére vall, hogy a munkást kirekesztették a nemzeti életből s mintegy odaajándékoz­ták a marxizmusnak, cselekedje vele azt, amit akar. A régi magyar úri politiku­sok talán méltóságúkon alulinak tartot­ták, hogy a magyar munkás ügyével bíbelődjenek, ilyen „bolsevistákkal” hadd törődjenek a zsidók és a szakszervezeti titkárok. E bűnös felfogás következmé­nye lett, hogy a szakszervezetek valósá­gos egyeduralmat élveztek a munkás­ságnál, s ha elszigetelt voltuk miatt politikailag nem is fejthettek ki az elő­térben destruáló munkát, legalább belül­ről bomlasztottak és defetista hajlamu­kat úgy elégítették ki, — hogy elkezel­ték a munkások pénzét. Időközben a nemzet lelkiismerete fölébredt. Nem en­gedi, hogy a munkást elrabolják a nép­közösségből. Szüksége van rá, nélküle beteg a társadalom és törés van benne. Lám, több külföldi nemzeti irányzat dia­dalát és fellendülését a kisember bekap­csolásának köszönhette, annak, hogy a munkást beillesztette a nemzeti társada­lomba és lelkes hazafivá tette. A magyar újjászületés is elképzelhetetlen mind­addig, amíg ez meg nem történik, s az apatikus, elvadított, nemzetietlen célok után futó, kiuzsorázott munkást vissza nem adják a nemzetnek. A belügyminisz­ter intézkedése az első lépést jelenti , e nagy és fontos cél felé. felvidéki MAGYAR HÍRLÁP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt S. 144-400 Telefonszám: A belügyminiszter vizsgálatot rendelt el a szociáldemokrata Szakszervezeti Tanács és 39 szakszervezet ellen Miniszteri biztosok és számvevőségi szakértők végzik a vizsgálatot A panasz szerint a szakszervezetek pártpolitikai célokra * fordították a tagdíjakat A belügyminiszter Budapest székesfővá­ros polgármesteréhez leiratot intézett, amelyben a Magyarországi Munkásegye­sületek Szövetsége (Magyarországi Szak- szervezeti Tanács) ellen, valamint a köte­lékébe tartozó összes munkásé gyedül etek, szakszervezetek ellen az egyesületek feletti főfelügyeleti joga alapján vizsgálatot ren­delt el és annak foganatosítására miniszteri biztosokat és ezámvevőségi szakértőket kül­dött ki. A vizsgálatot a belügyminiszter azért rendelte el, mert a szociáldemokrata párt kötelékébe tartozó munkásság erkölcsi és gazdasági 'érdekei védelmét szolgáló mun­kásegyletek, más néven szakszervezetek működésével kapcsolatban ismételten olyan tartalmú bejelentések futottak be, hogy egyes szakszervezetek a tagjaiktól beszedett díjak egy részét alapszabályellenesen pártpolitikai cé­lokra fordítják, tagjaik munkaközvetí­tése alkalmával pártpolitikai megbíz­hatóság szempontjából különbséget tesznek, különböző kialakult módszerek segítségével, különösen a tisztujításokkal és a szakszer­vezetek működésének irányításával és fon­tosabb, a munkásság egységes állásfogla­lását igénylő kérdésekkel kapcsolatban a tagok többségének szabad akarat. nyilvánulását megakadályozzák vagy megmásítják. A rendeletnek a vizsgálat alá vont szak- szervezetek vezetőségével való közlésétől kezdve a szakszervezetek tisztikara és egyéb alapezerűen intézkedésre jogosult szervei semmiféle határozatot nem hozhat­nak, illetőleg nem hajthatnak végre, pén­zeket nem utalhatnak ki, fizetéseket nem teljesíthetnek a miniszteri biztos hozzájá­rulása nélkül. A szakszervezetek vezetőségi tagjai a kirendelt miniszteri biztost működésében támogatni, utasításait, rendelkezéseit kö­vetni és végrehajtani kötelesek. Ellenkező esetben a belügyminiszter az illető szak- szervezet önkormányzatát haladéktalanul teljes egészében fel fogja függeszteni éa ha szüksége merül fel, a szakszerve­zettel szemben a legszigorúbb további megtorló intézkedéseket fog alkal­mazni. A belügyminiszter a vizsgálatot 39 szak- szervezet ellen rendelte el. Szociáldemokrata intézmények botrányai A magyar nemzeti közvélemény már hosszú idő óta sürgette a szociáldemokrata szakszervezetek felszámolását. Már eszten­dőkkel ezelőtt kirobbant a szociáldemo­krata intézmények közül az első botrány amelyből következtetni lehetett arra, hogy a magyar munkásság keservesen megkere­sett filléreivel könnyelműen gazdálkodnak a szociáldemokrata vezetők. Annak idején a MÉMOSz, az építomunkások szervezete került súlyos anyagi helyzetbe és ezt úgy szanálták, hogy többszázezerpengős kölcsönt vettek vettek fel a weimari Németország szo­ciáldemokrata pártjától. Ezt ä hatal­mas összeget most visszaperli a német munkásság. Rövid idővel ezelőtt sorozatosan robban­tak ki botrányos események különböző szociáldemokrata irányítás alatt álló inéz- mények körül. Elsősorban a Rokkantegylet ügyét leplezték le. Itt nagy fizetések mel­lett kezelték a munkásak által befizetett járulékokat a „munkásvezérek”. A Bárdos Ferenc volt szociáldemokrata képviselő ve­zetése alatt állt egylet tönkrement, a befi­zetett rokkant járulékok elvesztek. Ebben az ügyben a büntetőbíróság ítélete állapította meg, hogy bűnös gazdálkodás folyt, sik­kasztások, csalások történtek. Néhány hónappal ezelőtt, röviddel a rok­kantegylet bukása után került nyilvános­ságra az Általános Fogyasztási Szövetkezet és a Törekvés Takarékpénztár tönkrejutása. Ez alkalommal a magyar államnak kellett beavatkoznia, hogy a legkisebb jövedelmű munkások ne veszítsék el utolsó fillérjei­ket is. A magyar állam kártalanította a szo­ciáldemokrata takarékpénztár száz pengőt aluli kisbetéteseit. A szociáldemokrata szakszervezetekkel kapcsolatban erősen tartották magukat azok a hírek, hogy a munkások által befizetett fillérekből jelentékeny összegeket fordíta­nak politikai célokra, nevezetesen a szo­ciáldemokrata párt céljaira. A 39 szakszervezet Súlyos szabálytalanságok gyanúja miatt rendelte el a belügyminiszter a vizsgála­tot a következő harminckilenc Szakszer­vezet ellen: Famunkások Országos Szövetsége, Ma­lomipari Munkások Országos Szövetsége, Budapesti Szobrászok Szakegylete, Textil­ipari Munkások és Munkásnők Szövetsége, Mutatványosok és Érdektársaik Országos Egyesülete, Hírlapterjesztő Munkások Or­szágos Szövetsége, Segédmunkások Orszá­gos Szövetsége, Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete, Bőröndös, Bőrdísz­műves, Nyerges és Szíjgyártó Egyesület, Szűcs- és Szőrmeipari Munkások Egye­sülete, Könyvkötők és Rokonszakmabeli Munkások és Munkásnők Szakegylete, Gra­fikái Munkások és Munkásnők Szakegylete, Könyvnyomdái Munkások Szakszervezete, Könyvnyomdái Munkások Egyesülete, Cuk­rászok és Rokonipari Munkások Egyesü­lete, Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége, Ezüst-, Arany- és Órásrr.unká- sok Szakegyesülete, Szállodai, Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak Országos Egyesü­lete, Ruházati Munkások Országos Egyesü­lete, Bőripari Munkásak Szövetsége, Bor­bély-, Hölgyfodrász és Rokonszakmabeli Munkások Egyecilete, Földmunkások Or­szágos Szövetsége, Kesztyűipari Munkások és Munkásnők Szakegylete, Mintakészítö Munkások Szakegylete, Magyarországi Munkásegyesületek Szövetsége, Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége, Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége, Ve­gyészeti Munkások Szövetsége, Magántiszt­viselők Sz" -etsége, Gépmesterek és Nyo­mók Egyesülete, a Kalapiparban Alkalma­zott Munkások és Munkásnők Szakegylete, Házfelügyelők Országos Egyesülete, Szál­lítási és Közlekedési Munkások Országos Szövetsége, Üvegipari Munkások Országos Szövetség ■ Hú-ipari Munkásé’* ségé, Építőipari Munkások Országos Szö­vetsége, Segécházfelügyelők, Háztakarítók és Egyedül Dolgozó Házfelügyelők Egye­sülete, Élelmezési Munkások Országos Szö­vetsége, Gépjárművezetők Egyesülete. A belügyminiszter nyolc biztost küldött ki a vizsgálatok lefolytatására. Ezek a következők: Szentkirályi Andor miniszteri tanácsos, Kovacsics Gyula miniszteri osztálytaná­csos, Palásthy Ferenc miniszteri osztály- tanácsos, Monostory Albert dr. miniszteri osztálytanácsos, Szilágyi Béla dr. minisz­teri osztálytanácsos, Barakovics-Bács László dr. miniszteri osztálytanácsos, Ke­nyeres György dr. miniszteri titkár, Imre Zsigmond dr. miniszteri titkár. Minden miniszteri biztos négy-öt szak- szervezet ellen folytatja le a vizsgálatot. Megérkezett Belgrádba Pál kormányzóherceg Belgrád, május 16. Pál kormányzóher­ceg és Olga hercegnő kedden délelőtt fél­tíz órakor Belgrádba érkezett. A hercegi párt a pályaudvaron ünnepélyesen fogad­ták. Fogadásukra megjelentek II. Péter király, valamint a kormányzótanács tag­jai. Az érkezésnél jelen voltak a kormány tagjai élükön a miniszterelnökkel, a sze­nátus és a képviselőház igen sok tagja, a király katonai irodájának főnöke, a bel­grádi olasz követ a követség egész sze­mélyzetével, valamint sok más előkelőség. Aem történi görög-bolgár Qatárincidens Athén, május 16. (Görög Távirati Iroda.) Hivatalos körök megerősítik a gö­rög-bolgár határincidensről kiadott cáfo­latot és hangoztatják, hogy a határ men­tén semmiféle incidens sem történt. Szent-Ivány József a Magyar Sakk- szövetség elnöke A Magyar Sakkszövetség szerdán dél­után 6 órakor iktatja be országos elnökét, Szent-Ivány József felvidéki képviselőt és felveszi tagjai sorába a visszatért fel­vidéki egyesületeket. A danzigi SS propagandafelvonnlása Danzig, május 16. A danzigi védőoszta- gosok hétfőn este propagandafelvonulást rendeztek a városon keresztül, amelyen va­lamennyi helyi SS-a!akulat resztvett. A menetet a lakosság az utcákon lelkesen üd­vözölte. A propagandamenet végül elvonult Greiser SS-vezető, a szenátus elnöke előtt. ÁRVERÉSI HIRDETMÉb 1Y. 139. órakor, jftahó tadja gét. A feltéte- ’ágtekinthe­,hói volt úrbéres ó 26-án, délelőtt^ Léfoen saj; éter pengő igaz-gatújlságn; évi májuá 11-én. Polyángzky-^liklós, elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom