Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-17 / 112. szám
6 TECTIDEÖ -M&ß&ÄRHIRIfAS 1939 MÁJUS 17, SZERDA' Friss történetek a komáromi Duna mellől írta: Szomboth y V i k tor Három szál cigány sorakozik moslyogva, iszonyú pengetések között a komáromi katonakórhó,z elé. Nem is annyira elé, mint inkább ablakai alá. Az idomtalan nagy kórházi épület ott terpeszkedik el éppen a város legközepén, a Megye-utcában. Ezt az utcát néhány hónapja még Köztársaság-utcának kellett nevezni s pontosan azóta, amióta megint Megyeutca lett; mosolyognak a magyar bakafejek a, kórház ablakában, ha az ablak kinyílik s a baka lepillant. Nos, most is kinyílnak az ablakok, kellemes májusi szellő simogatja a lábadozó bakák fejét, csókolja napbarnította arcát. Kinyílnak az ablakok s csak ezt várja a három szál ifjonti cigány. Odaáll a magas emelet alá, felhunyorit a bakákra s onnan, alulról, muzsikálni kezd. Ahogy a zene szól, úgy nyílik a többi ablak is. Egymásután sorakoznak a bakafejek fenn, az ablakban s odalenn, a mélyben muzsikál kegyetlenül a három szál cigánylegény. Fene módon húzzák. Néha eldörrög mellettük egy autó, vásáros szekér zörög nagy zajjal, biciklis pékinas csönget, a szomszéd fűszeresnél rakják ki a ládákat. Am ez a zaj nem bántja a fennen midatozókat 3 « lennen huzoga- tökat. Már énekéinek is. De most hirtelen szétválasztja könyökével a bakákat egy kék- parolis huszár, belékönyököl a májusfényű ablakba 3 lepöttyent a mélybe egy húszast. — Ezért húzzad! — kiáltja lefelé. A konrtás felemeli a húszast, átadja a prímásnak, s a prímás fél is szól: — Mijüket? — Az én rózsám de szép szavú. — Azt én nem tudom. — Szamár vagy. Akkor azt, hogy Ezt a kerek erdőt járom én. S ott, az esthajnali zajban, májusi Ígéretben, rázendít a háromszál cigány. Már dünnyögnek is halkan a bakák, öt ablak nyílik meg egymás után. néha leesik egy- egy huszas s nóta rendelődik. Legelöl pedig a huszár, aki a sok baka között felemeli az ujját s halkan csettintgetni kezd. A fal tövében szól a muzsika, odafenn pedig rezegnék rája. Ezt se láttuk itt húsz esztendő óta! Falusi csillagász A vidéki múzeumok látogatói között azok az érdekesebbek, akik valami ajándékot, vagy eladni válót hoznak esős délelöttökön, nem pedig azok, akik egyszerűen csak nézegetik a meglévő gyűjteményt. De legis- legérdekesebbek azok, akik vinni szeretnének valamit: néha a mamutot szeretnék megvenni, másor pedig könyveket, eszméket, tanácsokat kérnek. A múlt héten a komáromi múzeumba beállít egy ilyen „exportatyafi”. Export a neve nálunk, mert ez a fajta mindig vinne, kérne valamit. Leteszi a cókmókot, a kis kosárból messzire illatozik a szemeskávé, amelyet a fűszeresnél öröltetett meg, de illatozik a fokhagymás kolbász is a szobában, a kolbász, amelyet viszont a látogató evett reggelire. — Egy öreg naptárt keresek — vallja. — Minek? — Olyat, — folytatja, — ami ezernyolcszázkilencvenhatba volt jó. — Minek? Elmúlt már a millennium. — Nem azért. A jövőt szeretném megtudni a magam jövendőjét. — A kilencvenhatos naptár viszont a múlté, hogyan akarja belőle kinyomozni a jövőt? Maga élé néz egy pillanatra, hogy elárulja-e a nagy titkot. Sóhajt, meg is rúgja a földre tett kis kosár szélét. Aggódva folytatja: — Szeretném magtudni, milyen jegy alatt születtem. Kilencvenhatba születtem, június derekán. Ha a jegy megvan, akkor a jövő megfejtése könnyű, mert van egy csillagászati könyvem 3 abban minden megtalálható pontosan. Nem tudja véletlenül, milyen jegye volt kilencvenhat júniusának? A hold járásához is kell egy kicsit érteni. — Meg kell nézni bizony a naptárt, a régi jegyekhez nem érlek. — Akkor milyen múzeum ez a múzeum, ha még ezt. a. réaiséaet. se fejti meg ? Pedig a maga jövőjét is kiolvasnám a könyvből. Sokáig, tanácstalanul nézünk egymásra. JJaptárral azonban nem szolgálhatunk. Dünnyögve,félszájjal köszönve ballag ki, dohog s elégedettén. Nem fogja ismerni a jövőjét s ennek mától kezdve mi vagyunk az okai. Úgy néz ránk, mint akik tönkre tettük volna egész életét, a jövőt, a múltat, mindent. Biztosan meg is fenyeget. Üzen a csillagoknak s valami rosszat olvas ki « múzeumi kövekre. Három római cserepet hozott be bugyorban egy szőnyi bácsi. Mostanig takargatta, a csehek idejében nem volt útlevél, nem tudott hozzánk kerülni a hídon, de most betiszteleg a múzeumba s leteszi asztalunkra a feliratos cserepeket Newyork, május 16. Newyorktoan hétfőn este a Fifth Avenue környékén vakmerő rablótámadás történt. Revolverekkel és gépfegyverrel felszerelt hat gengszter záróra előtt behatolt az Edison Co. bank pénztár- terméibe és kényszerftette az ott tartózkodó alkalmazottakat és ügyfeleket, hogy felemelt kézzel a fal mellé sorakozzanak fel. Közben a banditák tervszerűen kirabolták a Newyork, május 16. Harlan városában, Kentucky-állam bányavidékének központjában a helyzet hétfőn este még jobban kiéleződött. A szakszervezeti vezérek tizenkét bányában nem hajlandók a sztrájkot beszüntetni, mert a bányatulajdonosok a létrejött egyezményt nem akarják végrehajtani, illetőleg nem hajlandók az egyezs a római hajitógép kőgolyóját. Jobb idők voltak azok, a golyó legfeljebb egyetlen embert kólintott főbe, de nem robbant, mint ma a srapnéll. — Sokat segítettem én az ásatásoknál, — ül le a székre a bácsi, — nagyon teológus ember vagyok én. — Milyen ember? — Nagy teológus vagyok, — vallja csendes önérzettel, — minden régi követ ismerek a Duna mentén. Sok tudós úr társalkodóit velem. — S így lett magából teológus! — így. — nyugtat meg. Habozik, aztán rővjd lelki tusa után elővesz egy kék zsebkendőt. A zsebkendőben vén, ráncos boríték, A borítékból pénzek hullanak ki. Van ott négykrajcáros, öreg dénár, vén tallér, román báni. lyukasztott olasz pénz, francia sou, még pesti villamos tantusz is. — Ez mind az enyém, — csörgeti a pénzeket önérzettel, — de nem eladó. — Nem is ér sokat. — De nekem igen, — veti fél a fejét, — mert ezt majd velem temetik. Hadd lássák a népek, ha engem egyszer szintén kiásnak, mint én a rómaiakat, hogy milyen te- méntelen gazdag ember fekszik a sírban, milyen sok országban járt s milyen sok nyelven beszélt! Elneveti magát: — Becsapom a kései unokákat. pénztárakat és közel 90-000 dollárt zsákmányoltak. A banditák közül négyen sakkban tartották az alkalmazottakat és az ügyfeleket, valamint őrködtek a bejáratok felett, míg a másik kettő kirabolta a pénztárakat. Ezután a banditák az utcán várakozó gépkocsikba ugrottak és nyomtalanul eltűntek a város forgatagában. Eddig még nem sikerült a rablók nyomára akadni. ményben megállapított béremelést megadni. A bányatulajdonosok azonkívül nem akarják elismerni a szakszervezetek kizárólagos jogát a munkások kiválogatására. Ezekben a bányákban elsősorban nem szerr* 1 a Nélkülözhetetlen városi, községi és falusi közigazgatási hatóságok* mmm > nak< vezetőknek, gyár- és Ipartelepek légoltalmi vezetőinek, lég- I lygblblll. oltalmi házparancsnokoknak a Légoltalmi kézikönyv 10 füzetben. Tartalma: 1. Légiháború és légvédelem. 2. Rombolóbomba és bombaoltalom. 3. Gyújtó- bomba és tűzrendészet. 4. Gázbomba és gázvédelem. 5. Az elsötétítés. 6. A jelzőszolgálat és riasztás. 7. A légoltalom szervezése. 8. Lakóház légoltalma. 9. A falu légoltalma. 10. Függelékek. Ara 4.— pengő. A „Légoltalmi utasítás" figyelembe vételével szerkesztette: Papp í. Ottó m. klr. szkv. százados, a MOVE Légoltalmi Szakosztályának vezetője. A m. klr. Országos Légvédelmi Parancsnokság — utasításai alapján átdolgozott — jelen művet légoltalmi segédletnek minősítette és kiadását légoltalmi szempontból engedélyezte. Mindenkinek legsajátabb érdekében tudni kell, hogy légitámadás esetén hogyan védekezzen! Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fiUér beutalását is kérjük. Az utánvétele« küldés 90 flilér-ol a könyvet. Pl©«»«»*' Fef dinánd (leidler Teslvépeh) nemzeti könyvkereskedése Budupesí, IV., Kossuth Lafos-u ca 5. Telelőn: 18-57-30,18-74-00. I I I ■ I I——M— Gépfegyveres bankrabié a 00.000 dollárt zsákmány oltak a banditák Tüzérséggel megerősített nemzeti gárda néz farkassze met a sztrájkoló amerikai bányászokkal A bányatulajdonosok nem tűrik a szakszervezetek malmát Göring vezértábomagy feleségével olaszországi útjáról visszaérkezett Berlinbe vezeti bányászok dolgoznak s a szakszervezeti vezérek akciója főleg ezek ellen irányul. A bányász-szakszervezetek közel hat- ezer sztrájkőrt vontak össze. A sztrájkőrök megszállották a bányákhoz vezető utakat és megakadályozták a sztrájktörők mun- kábsállá{?át. A nemzeti gárda osztagait, amelyeket a dolgozni akarók védelmére kirendeltek, tüzérséggel is felfegyverezték. óráról-órára emelkedik a különböző összetűzések sebesültjeinek száma.-1 r na .. Zseliz, Gőmör-Panyit és Bény országzászlót avattak A barsmegyei Zseliz község most avatta fel országzászlóját, amelyet a budapesti vasutcai kereskedelmi iskola nevében Bar- borik Kálmán igazgatóhelyettes adbtt át a községnek. Az Országzászló Nagybizott- ság nevében Javomitzky Jenő dr. miniszteri tanácsos mondott avató beszédet, felszólaltak még Sáska Dezső, Bars és Hont megyék alispánja, Mészáros István római katolikus és Konta Dezső református lelkész, valamint Komzsik József, az Egyesült Magyar Párt megbízottja. Gömör-Panyit község országzászlaját a Szent-Iványi-csa\ád nevében Szent-Iványi Géza adta át a községnek, melynek nevében Zoller Sámuel igazgató-tanító vette azt át. Az EONB nevében Csemiczky Ödön tanácstag mondott avatóbeszédet. Az ünnepségen megjelentek Saldos Béla főispán, Horváth Béla alispán, Majer Béla evangélikus főesperes és sokan mások a vármegye vezetőegyéniségei közül. Bény község vasárnap avatta országzászlóját, amelyet a budapesti Goldber- ger-gyár munkássága ajánlott fel. Az országzászlót vivő küldöttség egy leventeszakasz és zenekar élén vonult be a községbe. ahol Tóth Imre igazgató mondott üdvözlő beszédet. Az EONB nevében vitéz Pólya Antal dr. miniszteri tanácsos avatta fel az Országzászlót, majd Kubik István római katolikus lelkész beszélt. •+<*i*i**^0**+ß**^n ..... / Értékes római temetőt megyeben t* Déva, május 16. Hunyad megyében a napokban ismét értékes leletre bukkantak. Csigme község határában, Szászváros és Déva közt fontos római település volt, amelyet Germisanák neveztek. Több földmíves gyümölcsfát ültetett s eközben a földben ládákra bukkantak. A ládákat feltörve abban csontokat, korsókat, pénzdarabokat, ezüst és bronzérmeket találtak. Találtak három római oltárkövet is, amelyeket beszállítottak a dévai múzeumba. Kettő márványból, a harmadik kőből készült. Érdekes, hogy az oltárkövek feliratai teljesen épen maradtak. Az egyik oltárkövet Jupiternek, a másikat Mitras Napistennek, a harmadikat egy női Istennek, Caelestis Virgonak ajánlották. Ugyanezen a helyen meglehetősen vastag falakra és római téglákra bukkantak, amelyek kiásása iránt a dévai múzeum máris intézkedést tett. Valószínűnek tartják, hogy Germisa temetőjét fedezték fel ezen a helyen.
