Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-03 / 100. szám

6 TEftflfiEKl 'IfaSSbKKHtBlÄfi 1939 MÁJUS 3, SZERDA! A közigazgatási reformok előtt í (V. L.) Újabb kinevezzek történtek a miib&p a felvidéki bíróságoknál és a név­sorban örömmel látjuk szép számmal kép. visel-e a felszabadult területek ifjait is. Pár hónappal ezelőtt a közigazgatás kü­lönböző ágazatodban neveztek ki felvidé­kieket és ez a folyamat a közeljövőben újabb állomáshoz érkezik. A kinevezettek között vannak olyanok, akik középiskolai tanulmányaik legnagyobb részét és a>z egyetemeket a húszéves csehszlovák éra alatt végezték el, ám ez a körülmény se­hogy sem, tudta őket közömbösíteni a ha­tárokon átsugárzó magyar áManieszmével szemben. Akár Prágában, akár a pozsonyi csehszlovákc egyetemeken tanultak, azzal a tudattal és hallgatag fogadalommal ké­szültek vizsgáikra, hogy diplomájukkal hazamennek majd o nép közé, amelynek be. csületes szolgálatára elkötelezettnek érez­ték magukat. Közismert igazság volt a mi húszéves kisebbségi életünkben, hogy az idegen uralom alá kényszerített magyar­ság csak úgy tudja magát nemzeti lénye­gében fenntartani, ha legtörzsökösebb ré­tegét, a dolgozó népet kiművelt magyar emberfők szolL ílják és vezetik, olyan ma­gyarok, olyan értelmiségiek, akik hivatali ténykedésükben sem távolodnak el a dol­gozó néptől és ellene vannak a falut ketté­választó tmsztszeUernnek. Ez a „kisebb­ségi” igazság idehaza is igazság, legalább is egyre többen vallják annak és igyekez­nek neki érvényt szerezni. Éppen most olvastuk Weis István mi­niszteri osztályfőnök igen figyelemreméltó tanulmányát a közigazgatás terén észUl* súlyosabb hibákról, amelyek ma már kér­désessé tesazt, vájjon gyökeres köe- igaz.-'tási ref" mn nélkül a gazdasági és társadalmi átalakulás, a művelődési meg­újhodás végbemehet-e. A még mindig oszt­rák jellegű közigazgatási berendezkedé­sünk megöli a falusi közszellemet, a falu érdeklődését a közügyek iránt, megkötött­ségével, célszerűüenségével éket ver a n$P és jegyzője közé. A kitűnő közigazgatási szakíró, akinél: nevét a felvidéki fiatal értelmiség ie jól ismeri iy4. mai magyar .Jav. társadalom” című könyvéből, megálla- -íSas pUja, hogy az agrár jellegű Magyarorszá­gon a községi igazgatás mai állapotában nem alkalmas eszköz arra, hogy résztve- hcssen mélyrehatóbb társadalmi és gazda­sági reformok megoldásában,. Uj életet kell bevinni a vármegye házába is, hogy ez a* ősi intézmény cselekvéseiben közelebb ke­rüljön a lakosság széles rétegeivel. A vár­megyei rendszer bizonyos visszafejlődésé­nek egyik lényeges okát Weis István a kö. zépbirtokososztály elszegényedésében látja és abban, hogy a gyöngülő középnemesség előítéleteiben és az anyagi részesedéshez való ragaszkodása miatt nem volt hajlandó közjogüag és tá sadalmüag is magához emelni a kisgazdaosztály értelmiségi réte­gét. Az ősi keretet friss, életei'ös, célszerű tartalommal kell megtölteni, ehhez pedig két tényező szükséges: a vármegyei közön­ség és a vármegyei tisztviselői kar. Mér­hetetlen nemzeti károkat okozott az a bal­hit, amely a vármegye közönségén a leg­több vármegyei vezető nem a lakosság egyetemét érti, hanem a megválasztott, ki­nevezett törvényhatósági bizottság tagjait. Dicséretes újPásként üdvözli IVfii.s István az új felvidéki vármegyéket, ahol a köz­gyűlés többé már nem tekinti magát a vár­megye közönségének, hanem valóban csak a közönség, a misera plebs képviseletének és „éppen emiatt a tömegekkel olyan köz­vetlen kapcsolat és kölcsönhatás áll fenn, amely a trianoni Magyarország várme­gyéiben csak kivételesen észlelhető”. Mi jól tudjuk, nem véletlen, hogy ez az újítás el­sőnek éppen a Felvidék visszacsatolt ré­szein vált szükségessé. Itt a magyarság különböző társadalmi rétegei, osztályai kö­zött jobban kialakult a sorsközösség, in- tenziveb volt ez emberközelség is nálunk, mint az anyaországban, ahol sokszor a ki­rívó ellentétek csökkentik r. régi intézmé­nyek és kiváló t':ztviselök cselekvőképessé­gét. Minden jel azt mutatja, hogy közigazga. tási berendezkedésünk az egész vonalon reformok előtt áll. Már a nemrég megtar­tott közigazgatási továbbképző tanfolyam is jelentős lépést jelent a megújhodás felé. Rövid félév leforgása alatt az ország nagy feladatokat oldott meg és a közeljövőben újabbakra kell vállalkoznia. Át kell alakí­tanunk a célszerűtlenné vált társadalmi rendet és a korszerűtlen gazdasági beren­dezkedést, hogy a nemzet minden egyes tagja arányosan teljesíthesse hivatását a mai sorsdöntő napokban. Ezt a belső át­alakulással járó tehernróbát azonban csak akkor tudja kiáltani közigazgatásunk, ha az maga 's megújhodik, élettel és gyakor­lati nézőpontokkal telik meg és kiveti ma­gából mindazokat a tényezőket, amelyek bizonyos osztály előli Hétből, vagy hozzá- nemértésböl még mindig akadályozzák a nemzeti erők fdfriesir.ését. Úgy érezzük, olyan időben történt a mi hazatérésünk, Tokiá, május 2. Az Akita tartományban pusztított földrengés következtében négy­száz; ház rombadőlt, kétszáz súlyosan megrongálódott. Akita városban a földlökések sorozata leírhatatlan rémületet keltett a lakosság körében. Az emberek fejvesztve a sza­badba menekültek. Több helyen tűz ütött ki a városban. A katonaságot mozgósítot­ták. Az utcákon csapatok cirkálnak. A vasúti közlekedés harminc helyen megsza­Newyorkból jelentik: A newyorki világ­kiállítás megnyitását ünnepi hangulatban várta az a hatalmas tömeg, amely a meg­nyitásra Neivyorkba érkezett. A világ minden kultúrnemzete képviselve volt a megnyitáson, s a kiállítás területén az amerikai felekezeti, politikai, tudományos és művészeti, valamint az ipari élet elő- kelőségei gyülekeztek Roosevelt elnök fo­gadtatására. A kiállítás 1500 holdnyi területe felett repülőgépek százai keringtek, s már a korareggeli órákban özönlöttek be az egyes külföldi és amerikai államok díszruhás csoportjai, hogy a pontosan dél­előtt 11 órakor történő megnyitásig helyü­kéi elfoglalhassák. Magasra tartott zászlókkal nemzeti és népi viseletbe öltözött ma­gyarok is resztvettek a megnyitáson, harangjátékok zenéjére vonultak fel, élükön a magyar kiállítás miniszteri biz­tosával, Kruchina Károly báróval, Szablya János társelnökkel, Ghyka Gyula magyar főkonzullal és Petényi György washingtoni követtel. A csoportban magyar ruhás fiúk és lá­nyok az egyes vallások templomai elé vo­nultak, ahol a felekezetek papjai és világi képviselői üdvözölték őket és méltatták előttük a világkiállítás jelentőségét. A magyar csoport lelkesen megéljenezte Grover Whalen-1, a vásár elnökét, aki me­Kedden, a vásár ötödik napján a közönség újból óriási tömegekben zarándokolt a Város­ligetbe, ahol a vásár területe reggeltől a késő órákig megtelt a sok nézővel. A Vásár sikerei közé számít, hogy a vásár Gerbeaud-éttermé- ben rendszeresített magyaros ebédek mind szélesebb körben vonzzák a vendégeket. A vásáron már kedden este nagy előkészü­letek folytak a szerdai napra, amelyre az elő­kelőségek egész sora jelentette be érkezését. Szerdán délelőtt József Ferenc királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszony látogatja meg a vásárt. A királyi hercegek társaságá­ban érkeznek Thurn-Taxis hercegnő, Magdolna királyi hercegnő, valamint Louis-Philipe Bour­amikor a húszéves kisebbségi küzdelmek kikovácsolta szociális szellemiségünk döntő segítséggel siethet az egész magyar élet kadt a pályatestek megsérülése, a hidak és az alagutak megrongálódása következ­tében. A rendőrség hivatalos közlése szerint a hétfői földrengés alkalmával Akita tar­tományban Aikava falva 70 házzal együtt elsüllyedt. A legújabb megállapítások sze­rint körülbelül száz ember meghalt, még többen megsebesültek és több mint ezer ház elpusztult. Dublin tiltakozik a sorozási törvény ellen Dublinnak, az ir szabadállan fővárosá­nak főpolgármestere táviratilag figyelmez­tette Chamberlain miniszterelnököt, hogjr a sorozási törvény kiterjesztése Íror­szágra ellenállást hívna ki és katasztrofá­lis következményekhez vezetne, amelyek során az angol birodalom barátainak mil­lióit veszítené el. Dohnányi Ernő Varsóba repült Dohnányi Ernő dr. főigazgató kedden reggel a budaörsi repülőtérről Varsóba indult, hogy az ottani magyar képzőmű­vészeti kiállítással kapcsolatos magyar hét keretében a varsói filharmonikus zenekar magyar hangversenyét vezé­nyelje. A reprezentatív magyar hangver­senyen a nagy magyar mester Bartók ,Jiét kép”, Dohnányi „Fisz-moll szvit”, Erkel „Ünnepi nyitány” és Kodály „Ga- lántai táncok” című műveket fogja vezé­nyelni és Oziminski József dirigálásával előadja Liszt „Esz-dur” zongoraversenyét, A nagy magyar mestert Varsóban ünne­pélyesen fogadják és az Európa-szállóban szállásolják el. Havonta 3500 olasz tér vissza hazájába Róma, május 2. A fasiszta kamara kül­ügyi bizottsága legutóbbi ülésén a külföldi olaszok hazatérésének problémájával fogi lalkozott. Turnédéi nemzeti tanácsos elő­adói jelentésében rámutatott arra, hogy az év eleje óta havonta 3500 olasz tér visz- sza Olaszországba főleg Tuniszból, Algé­riából és Franciaországból. Veszélyben a vendéglői baromfipecsenye! Gunéel Károly érdekes cikket írt a ven- déglősipartestület hivatalos lapjában az egy hónappal ezelőtt életbeléptetett barom­fibélyegző rendelet kihatásairól. Gundel Károly hangsúlyozza, hogy a magyar ven­déglőstársadalom őszinte hálával kiséri a közegészség ügyével foglalkozó hatóságok igyekezetét az élelmiszerellenőrzés terén. Az üzleti hírére kényes vendéglősiparos eddig is a legnagyobb gonddal végezte vá­sárlásait. Romlott, vagy gyenge minőségű baromfihús csak elvétve került eddig is piacra. A baromfi romlottságát voltaképpen csak a belsőrészekből lehetne megállapí­tani, ami technikailag keresztüK'ihetetlen, mert sokezer baromfi felboncolásáról lenne szó nap-nap után. A hús friss volta termé­szetesen a vizsgálat alkalmával megálla­pítható, de nincs garancia arra, hogy a frissnek talált és lebélyegzett baromfi mi­kor kerül fogyasztásra és esetleg három­négy nap múlva a bélyegzővel megfelelő­nek minősített hús nem lesz-e már rom­lott. Amellett a bélyegzés nem túlságosan étvágygerjesztő, habár anyaga nem ártal­mas. A rendelet életbelépése óta a forga­lomba került baromfiakon két-három bé­lyegző éktelenkedik. Rendszerint a baromfi mellhúsára ütik az ötpengős nagyságú bé­lyegzőt, amit azután a hús feldolgozásánál, sütésénél a vendéglős kénytelen kivágni. A' vendéglők asztalán most már csak ilyen megskalpolt csirke- és libahúsok láthatók. Az intézkedéseknek az lesz a következ­ménye, hogy hovatovább a budapesti ven­déglők étlapjáról lekerül a baromfi, épúgy, mint a malacpecsenye, amely szintén azért nem kerül felszolgálásra, mert a csaknem kizárólag vidéki vágású malaco­kon sokszor nyolc-tíz bélyegző éktelenke­dik, úgyhogy az ilyen telebélyegzett mala­cok vendéglői célra használhatatlanok, j Csárdás Newyorkban A magyar csoport nagy sikert aratott a világkiállítás megnyitásán Elike’ő vendének a FELVIDÉKI-------------­MAGYAR HÍRLAP Telefon: 144*400 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5 leg szeretettel karolta fel a kiállítás ma­gyar csoportjának ügyeit, s akit Magyar- ország kormányzója a magyar ügyért ta­núsított buzgalmáért magas kitüntetés­ben részesített. Az egyházi ünnepségek befejezése után részt vett a magyar csoport Roosevelt elnök fogadtatásán, aki kormányának tagjai, a külföldi államok képviselői és ragyogó ru­hás katonai kíséretével a Rá/ce-udvaron el­helyezett díszemelvényen helyezkedett el. A teret ötezer meghívott előkelőség, az egyes államok szenátorai és kormányzói, az ame­rikai parlament tagjai és az amerikai vá­rosok polgármesterei töltötték meg és az Egyesült Államok szövetségi épületével szemben foglalt helyet a 35.000 főnyi meg­hívott vendégsereg, hogy végignézze a ka­tonai parádét és a polgári csoportok felvo­nulását. Newyork állaim kormányzója lep­lezte le ezután Georg Washington szobrát, amely körül a népviseletbe öltözött küldött­ségek helyezkedtek el. A megnyitáson még sok más látványosság volt, kivilágításokkal, tűzijátékokkal és táncmulatságokkal szóra­koztatták a késő éjszakai órákig a résztvevő tömegeket. A magyar népviseletben pom­pázó csoport nagy feltűnést keltett a sza­badtéri táncok során és a divatos táncok mellett többször szerepelt a magyar csárdás is, amelyet piros csizmás leányok és zekés fiúk mutattak be a kiállítás megnyitására érkezett előkelőségeknek. A megnyitó ünnep­ségről a világ úgyszólván minden rádióállo­mása közvetítést adott, a a beszámolókban sűrűn szerepelt a magyar csoport is. I nemzetközi Vásáron bon herceg felesége. Délután egy órára Anna királyi hercegasszony érkezését jelezték. Szerda délután Róma kormányzója: Co- lonna herceg látogatja meg a vásárt. Az olasz előkelőség fogadására a vásár elnök­sége részéről Szendy Károly polgármester érkezését várják. Kedden Darányi Kálmán volt miniszter­elnök, a képviselőház elnöke járt feleségével és leányával a vásár területén, szerdára pe­dig Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter látogatását várják. A számos előkelőség mel­lett Budapest, a környék, a vidék és a kül­föld közönsége válozatlan hatalmas töme­gekben látogatja a vásárt. megújhodására.---------- MP8» UVm Kmm w m Elsüllyesztett egy falut a japán földrengés Száz ember meghalt, több mint ezer ház elpusztult

Next

/
Oldalképek
Tartalom