Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-03 / 100. szám

1939 MÁJUS 3. SZERDA TETOlDEto*. ÄM&ARHIRME Németország légiflottája számban és minőségben felülmúlja az egyesített angol-francia légihaderőt Olaszorszás légiflottája éppen olyan kitűnő, mint a német — Japánnak hatalmas, modern légihadereje van — Spanyolország is tekintélyes légíhatalom ­Berlin, májra 2. A Lokal-Anzeiger rámu­tat arra, hogy a német katonai repülő­gépek kétszeres világrekordjavításának milyen nagy jelentőségük van. A lap hangsúlyozza, hogy a gyorsaság nem csu­pán a felderítő repülőgépek számára je­lent óriási előnyt, hanem azoknak a harci gépeknek is, amelyek alacsonyan repülve, a támadó gyalogságot támogatják és gép- fegyvertűzzel árasztják el az ellenséges vonalakat. Ezek a nagysbességű repülőgépek oly gyorsan tudnak előtörni például egy erdő mögül, hogy az ellenségnek semmiféle védekezésre sem marad ideje. Stratégiailag az a nagy értéke a német hadirepülőgépek nagy gyorsaságának, — állapítja meg a lap, — hogy néhány óra alatt egész repülőezredeket a birodalom egyik határáról a másikra lehet küldeni. Göring vezértábornagy lapja, az Essen- ben megjelenő National-Zeitung ezzel kapcsolatban rámutat arra a tényre, hogy Németország ma nemcsak számszerűleg, hanem minőségileg is a világ legerősebb légiflottájával rendelkezik, amely messze felülmúlja az egyesített angol és francia légihaderőket. Leszögezi a lap, hogy a tengelyhatalmak együtt olyan óriási légihaderővel rendel­keznek, amely méltán ejtette gondolko­dóba azokat, akik a bekerítési politika sikerén fáradoznak. Olaszország légiflottája éppen olyan kitűnő, mint a német, és nagyságra nézve mindjárt a második helyen ád a világon, ha a szovjet légiflottáját nem vesszük számításba, amelynek erejéről megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A lap végül leszögezi, hogy az’ antl- komintern távolkeleti tagja, Japán is ha­talmas modern légihaderővel rendelkezik és az új spanyol nemzeti állam is tekin­télyes légihatalom és főleg légi támasz­pontul szolgálhat szövetségesei számára. Hitler vezér és kancellár gratulál Bibbentrop német birodalmi külügyminisz­ternek 46-ik születésnapja alkalmából A kassai keresztény banktisztviselők mozgalma Kassa, május 2. A Keresztény Pénzinté­zeti Tisztviselők Országos Szövetségébe tömörült magyar nemzetiségű, keresztény kassai pénzintézeti tisztviselők mozgalmat indítottak az intézetük átvételével kapcso­latban megoldásra kerülő személyzeti kér­dések kedvező elintézése érdekében. A Ke­resztény Pénzintézeti Tisztviselők Orsz. Szövetségének kassai csoportja elhatározta, hogy állásfoglalását és jogos kívánságait tartalmas memorandum formájában eljut­tatja az illetékes tényezőkhöz. A több pél­dányban elkészített memorandum, mely töb­bek között a régi pénzintézetek átvételére irányuló tárgyalások mielőbbi kedvező be­fejezését Í3 sürgeti és a bevált régi tiszti­kar maradéktalan átvételét követeli, a na­pokban került szétküldésre és a kassai ke­resztény banktisztviselők, — akik a meg­szállás 20 esztendeje alatt a magyar kisebb­ségi életmegnyilvánulás gerinces oszlopai voltaik — feszült várakozással tekintenek'aj őket mélyen érintő kérdések m§a<lTaása KÜNDER ANTAL kereskedelmi miniszter látogatása Ciano Róma, május 2. Kunder Antal kereske­delem- és közlekedésügyi miniszter kedden reggel 8 óra 2i5 perckor hivatalos látoga­tásra Rómába érkezett. Kíséretében volt Fluch István miniszteri titkár é:< Fórián- Szabó László miniszteri segédtitkár. Kunder Antal miniszter fogadására meg­jelent a Termúu-pályaudvaron Villaní Fri­gyes báró kvirináü magyar követ vezetésé­vel a magyar követ?ég tiszitkara, olasz rész­ről pedig Guameri valuta- és árucsereügyi miniszter, Host-Venturi, a közlekedésügyi minisztérium hajózásügyi államtitkára, Gümnini szenátor, nagykövet, a külügymi­nisztérium gazdasági osztályának vezetője, Masi, a valutaügyi minisztérium osztályfő­nöke és a külügyminisztérium protokollosz- tályának képviselője. Jelen volt az állomáson K o-nk oly-T hege György, a Külkereskedelmi Hivatal aligazgatója, aki a miniszter láto­gatása alkalmából szintén Rómába érkezett, továbbá Br'ke Dezső, a Külkereskedelmi Hi­vatal romái kirendeltségének vezetője és a magyar ipari és idegenforgalmi szervek ró­mai képviselői. A vonatból kiszálló Kunder Antal minisz­tert Guameri miniszter és Vitlaní Frigyes báró követ üdvözölte, majd a magyar követ bemutatta a miniszternek a követség tag­jait és a magyar kereskedelmi éa idegenfor­galmi képviselőket. Kunder Antal a pályaudvarról Guameri miniszter és Vallíní Frigyes báró kvinnáli követ társaságában áz Ambasciadori-mgy- szállóba hajtatott, ahol római tartózkodása alatt megszáll. Kedden délelőtt 10 órakor Villani Fri­gyes báró kvirináü magyar követ társa­ságában Kunder Antal a kvirináü palo­tába hajtatott, ahol feliratkozott az ural­kodópár látogatókönyvébe. Tíz óra 15 perckor a kereskedelemügyi miniszter és a magyar követ Fluck István miniszteri titkár és Fórián-Szabó László miniszteri segédtitkár kíséretében a Pantheonhoz hajtatott, ahol II. Vittorio Emanuelének, a „haza atyjának” sírjára hatalmas ba­bérkoszorút helyezett el. Ezután beírta nevét a látogatók könyvébe. A miniszter és kísérete néhány percig állt a sír előtt. Hasonló aktus ismétlődött meg az orgyil­kos tőrének áldozatul esett II. Umberto király sírjánál is. A P».óma óvárosában fekvő Pantheonból Kunder Antal miniszter és kísérete a Névtelen Katona sírjához hajtatott s ha­talmas babérkoszorút helyezett el a Név­telen Katona sírján. A koszorú szalagján ez a felírás van: Magyarország kereske­delemügyi minisztere. Az emlékmű előtt nagy tömeg gyűlt össze és megtapsolta a magyar minisztert. A gépkocsisor ezután megkerülte a Ca- pitoliumot és végig haladt a Via del Impe- ron, majd háromnegyed 11 órakor a fa­sisztapárt központi székhaza elé ért. Itt Guardini dr., a fasisztapárt helyettes fő­titkára fogadta Kunder Antalt és Villani Frigyes bárót. Bevezette a minisztert az elesett fasiszták szentélyébe, amely előtt milicisták álltak díszőrséget. Kunder An­tal itt is koszorút helyezett el és néhány percig állt a hősök emlékműve előtt. A koszorú letétele után Kunder Antal el­beszélgetett Guardini párttitkárhelyettes- sel, majd elhagyta a fasisztapárt székhá­zát. Délben fél 12 órakor Kunder Antal láto­gatást tett Guameri valuta- és á-ucsere- Ugvi miniszternél. Kunder Antal miniszter csütörtök estig marad Rómában. Látogatására bő pro­gramot állítottak össze. Kedden délután fél 7 órakor Kufld-er Antal miniszter Ciano gróf külügyminiszternél tett látogafást. Este Guarneri miniszter adott tiszteletére vacsorát. A reggeli olasz lapok vezetőhelyen részletesen beszámolnak Kunder Antal miniszter római látogatásáról. Ismertetik a miniszter budapesti elutazását és eluta­zása előtt tett nyilatkozatát. Kiemelik a lapok a magyar újságoknak az utazás fontosságáról közölt cikkeit. Előkelő nagyvállalat kerpr fűszer-, festék!vagy .vasszakmát tanul* 25y^2 éves komáromi lakó őse Komárom és látogatására, céljából. Irá zás megjelöl igére Baloj kereskedők rendsz árukisérés és -inkassz átok vallás és szárma- bszolut megbízható” jel- rdetőbe, Szent István-krt. 9. * --i-n—n—nnryiUftWMftn eju a aj ÍRIIINK SZÍNHÁZRA? ezzel is támogassuk a magyar művészetet és magyar művészeket Kedvezményes színházjegyek az összes színházakba a TMÉIHM ■££í!£hbmm fiuágposL Vili* Józ$6l-körúi 5. szám ♦ Telefonrendelés: 140-000 ava< ran az Ideje túrának. A Darr, használják, mert J nálata után a; tásov^r tisztító hashajtót milliók itasa kitűnő. Hasz- ember mintha újjá születne. Hasztf lja,_——tttta mert Önnek is ágit! VJ--VALV\\ M t III Pozsony?Jenéi (N) Az idegen államban élk&nbernek, akár kisebbséginek kereszteljük, tivM azt a pári'skömyékl békék s'ralmas efolékű szerzői tették, holott előttük lebeghetett az előbbi század számtalan szerződése, me­lyek kivétel nélkül „népcsoportokat" is­mertek, akár népes-port tagjának hívjuk (ha tö: iéne'.esen nem németnek született), vajmi kevés lelkesedni valója akad. Húsz­évi mérlegünkben néhány páitgyiűés, egy- két színeiőac’' egy nagyszabású szabad­téri rendezé és eltűnő, apró-cseprő szív- dobbanás és özömbös arc mögé rejtett lelki mozdulat nem igen nyomhatja le a má­sik serpenyő szürke, ólmos tömegben hal­mozódó gond és bánattömegét. Azt hittük, hogy a müncheni és bécsi rendezések Európát besugárzó fénye újra, világot hoz válcszfa'.ak mélyén komorló sö­tétségünkbe. Amikor vezérünk az októberi választáskor az együttműködés, a közös munka jelszavát tűzte ki és mi örömös szívvel vittük az „igent" egy autonóm, utóbb önálló államú nemzet urnáiba, úgy vittük húsz év óta rejtegetett igenünket, mint egy jobb egy szabad jövő zálogát. Köröttünk horogkeresztek virágoztak ki su­gárzó arcú németek hajtókáin. A mi em­bereinket megverték és bekísérték, ha ne adj Isten a magyarok trikolórját hordták és inzvltálták — tiszteletükre legyen mondva, nem a hivatalok, de egyéb hivata­losak és hívatlanok — ha rajtuk a ma­gyar párt jelvényét látták. Rétidben van. Belenyugodtunk. Ehittük, hogy ez egy kon­szolidálásra váró állapot és majd, majd — minden nekünk J. szabad lesz. Vártunk, na. gyón, de nagyon türelmesen vártunk. Vár. tunk akkor is, amikor a pozsonyi Hal-téren a Horst Wessel dal hangjai csendültek fel izmoshangú tornászok torkából rendőri asszisztencia mellett és türelmesen mel­lünkre fojtottuk a Himnusz hangjait, mi­dőn a plébániatemplomokon cédulák jelen­tek meg: „Kérjük a magyar közönséget, tartózkodjék a mise utáni Himnusz-ének­léstől!" 6 nagyon türelmesen hajtogattuk: igaz, a szlovák-magyar viszony most olyan fe­szült, hogy egyelőre nem szabad semminek a kierőszakolás Ival sem a helyzetet még feszültebbé tenni!’’ Okosak voltunk, szív- facsaróan okosak és olyan türelmesek, hogy a szívünk is belefájdult. Az idők múltak, a horogkeresztesek olyanok mellén is megsokasodtak, akiket Sárossynak hívtak és nemrég még soraink­ban is láttunk, de velünk semmi sem tör­tént. Figyeltünk, híreket hallgattunk és vártunk. A szlovák—magyar határon lö­vések dördültek, a pozsonyi rádió arról szá­molt be, hogy odaát a szlovákoknak egy napilapjuk és egyesületük nincsen, hogy Suránybun sortűz volt, hogy a szlovák pos­tásokat elbocsátották, a budapesti rádió határsértésről beszélt, éjjel ágyukból kira­gadott szlovákiai magyar anyákról, terror­ról, kiutasításokról, tömeges elbocsátások­ról. Mi újból vártunk. Vártuk a bécsi dön­tés részletes icodifikálását, szlovák—ma­gyar közös ünnepek rendezését és sóvár an figyeltük, irigységgel és félelemmel német lakótársainkat, amint meneteltek, énekel­tek és jelvényeket, jelképeket hordoztak, Nem történt semmi. Jó. Megszoktuk az el­múlt M"z 'év alatt, hogy konkrét munkát végezünk, pozitív, termékeny munkát dob­szó, zászlók és érzelmi viharok nélkül. Új­ból elkezdtük. A Toldy.kör előadást rende­zett, lelkes műkedvelők önmagukat felül­múlva tevékenykedtek, a SzMKE életveszé­lyese tc' -gó tömegek előtt a magyar kultúra örök s ’ r.eit csillogtatta, a Gyer­mekvédő Egyesület jövőnk reménységét • e. zette szemünk elé a tánc, a zene, a magyar szó szimfóniájában. Azért még mindig irigyek és féltéke­nyek, türel lesen és róvárogva várók vol­tunk. De megértettük egymást,. Amikor az egyik pozsonyi rendezésen a magyar fia­talok szavalókórusa példás fegyelemmel s minden provincializmust messze meghaladó művészettel szavalta, harsogta és zúgta Pe­tőfi örökérvényű énekét,, a Farkasok dalát: „Fázun és éhezünk S átlőve oldalunk. Részünk vv'ndm nyomor, De szabadok vagyunk!” A zsúfolt magyar tömegek tombolva, sírva követelték a megismétlését. Nem ud­variasságból, 6 nem udvariasságból. Cs"k asért, hogy úék ” egymás zemcbe nézhes. sünk, hogy m'i ejyszcr zsebkendőnk után nyúlhassunk. Azóta meg’nt nem történt semmi. S mi tovább várunk> némán várunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom