Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-14 / 110. szám

I939JVUJUS 14, VASÁRNAP TEMJIDEla •Äi&ARHIRIlAB ÁKBZBAZBASÁB f Hogyan épül ki a Felvidé­ken a mezőgazdaság tör­vényes érdekképviselete? Látogatás a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarában Rázgha Károly földbirtokosnál és Sztrázsik Andor kamarai igazgatónál Komárom főterén, a Klapka-tér és Vár- fok-út sarkán álló emeletes szép ház hom­lokzatáról nagy felirat tűnik elénk: Kis­alföldi Mezőgazdasági Kamara. Csak né­hány nappal ezelőtt került oda a Kisalföld részére Jaross Andor és Teleki Mihály miniszterek bölcs elha­tározásából felállított törvényes me­zőgazdasági érdekképviselet saék- helye, A házban még mesteremberek dolgoznak mindenütt. Az irodatiszt örömmel muto­gatja az előszobákat, a főtérre néző kis tanácstermet, a tisztviselők szobáit és a csak három nappal ezelőtt hozott Ízléses bútorokat. A legjobb módon sikerült a községi mezőgazdasági bizottságok megalakítása Keressük a kamara jelenlegi vezetőségét. Az egyik szobából régi ismerős jön felénk, Rázgha Károly, akit sokszor láttunk még a cseh uralom idején szövetke­zeti gyűléseken, az Egyesült Magyar Párt minden megmozdulásánál, ár­vízmentesítő társulatok, tejszövetke­zetek és gazdasági egyletek gyűlé­sein. Mindenütt ott volt, ahol köz­érdekről volt szó és mindenütt hű fegyvertársa volt Jaross Andornak abban a küzdelemben, amelyet 20 éven át folytatott a magyarság tör­zsökére, a földmívestársadalomra tá­maszkodó fiatal gárda az elnyomatás elnemzetlenítés ellen. — Milyen állapotban van a kamara megszervezésének ügyei — tesszük fel neki a kérdést. •— Jelenleg már a legtöbb községi mező- gazdasági bizottság megalakult. Itt lát­hatja ezt a nagy köteg jegyzőkönyvet, amelyeket a megalakuló bizottságok sor­ban beküldenek. Nem is képzeli azokat a nehézségeket, amelyekkal a szervezetek megalakítása előtt meg kellett küadehl. Minden községi mezőgazdasági bizottság 12 rendes és 12 póttagból áll. Milyen nagy fel­adat volt pl. egy-egy község sok értékes gazdája és mezőgazdasági munkása közül kiválasztani 12—12 embert, hogy a tör­vény által előirt előírásoknak is eleget le­hessen tenni. Az 1937:XVII. sz. törvény ugyanis újra megállapította azt, hogy mir lyen birtokoscsoportokból kell összeállí­tani a mezőgazdasági bizottságokat, így pl. 100—500 holdas gazdából is csak épúgy két tag kerülhet be a bizottságba, mint 10—30, vagy 30-tól 100 holdas gazda, avagy mezőgazdasági munkás. Sokszor előfordult, hogy igen értékes gazdákat szerettek volna kinevezni a bizottságokba, azonban abban a csoportban kettőnél jóval több volt az ilyen gazdák száma. Mind­azonáltal a csak nemrég elindult felvidéki magyar közigazgatás dicséretére legyen mondva, igazán a lehető legjobb módon történt a községi mezőgazdasági bizottsá­gok megalakulása. Ezek az alapsejtjei a kamarai munká­nak. Mindegyiknek van elnöke, helyettes elnöke, jegyzője. Rendszeres üléseket fog­nak tartani, amelyen megvitatják a község mezőgazdaságának minden kérdését, feltár­ják a bajokat, a mezőgazdaság megsegíté­sére szolgáló akciókban segédkeznek, leve­leznek a kamarával, adatokat gyűjtenek és szolgáltatnak stb. — Mikor alakulnak meg a felsőbb tago­zatok* — kérdezzük tovább. — A járási bizottságok többsége is már megalakult. Megalakult már az én járá­somban is, Somorján, a járási mezőgazda- sági bizottság a tagok igen nagy érdeklő­dése mellett. Mivel a rendelet szerint min­den községi bizottsági tag egyúttal járási mezőgazdasági bizottsági tag is, ahol a járásban 15—18 község van, ott ennyiszer 12 ember alkotja a járási mezőgazdasági bizottságot. Ez tehát olyan nagy testület, hogy néhol a .nagy érdeklődés folytán ba­jos volt a járási székhelyen megfelelően nagy helyiséget találni. Azonban a járási mezőgazdasági bizottság 1* választ 12 tagú intézó'tanácsot, amely már kisebb létszámánál fogva a fo­lyó ügyek intézésére kezelhetőbb tes­tület. De a rendelet szerint évenként legalább kétszer össze kell hívni az egész bizottsá­got is. Nem lesz válaszfal a munkásos és a birtoko­sok között — Milyen a mezőgazdasági munkásság szerepe az érdekképviseletben? — A mezőgazdasági munkások a 3 hol­don aluli törpebirtokosokkal együtt külön csoportot képeznek a kama­rai szervezetben, amely a többi cso­porttal teljesen egyenjogú, ugyanúgy vesz részt a tanácskozásokban, a választásokban, sőt a vezetőségben is. Nagy súlyt is helyezünk arra, hogy semilyen válaszfal ne kerüljön a mun­kásság és a birtokostársadalom közé. Éppen ezért már a járási mezőgazdasági bizottság első ülésén megalakítottuk a já­rási legkisebb munkabérmegállapító bi­zottságot is paritásos alapon, egyenlő arányban a munkavállalók és munkaadók közül, a bizottság elnöke pedig független személyiség (bíró, tisztviselő, stb.). Nálunk különben is a jobbmódú bir­tokosok sokkal közelebb állnak a kisemberekhez és a munkásokhoz, mint az anyaországban, A legközelebbi napokon már megalakul­nak a vármegyei mezőgazdasági bizottsá­gok. Éppen a fentemlített somorjai járási bizottság megalakulása miatt nem vehet­tem részt az ugyanaznap Érsekujvárott tartott Nyitra-Pozsony vármegyei mező- gazdasági bizottság alakuló ülésén. Ezen Sztrázsik Andor igazgató és az Országos Mezőgazdasági Kamara részéről egy ki­küldött vett részt. Mindjárt át is szól a szomszéd szobába és bemutat Sztrázsik Andor miniszteri osz­tálytanácsosnak, aki maga is felvidéki, szepesi származású és Beregszászon nevel­kedett. A földmívelésügyi minisztérium egyik legnagyobb felelősséggel járó, legna­gyobb értéket kezelő ügyosztályának, a tej-ügyosztálynak az éléről került a Kis­alföldi Mezőgazdasági Kamara igazgatói székébe. Még mint ilyen járta néhány hét­tel ezelőtt a kamara területét, hogy meg­állapítsa, hol lehet legalkalmasabb tejfel- dolgozó állomásokat létesíteni és e téren segíteni a gazdákon. Kérdésünkre most elmondja, hogy Ér­sekújváron szintén nagy érdeklődés mellett alakult meg Pozsony-Nyitra vármegye me­zőgazdasági bizottsága. Az anyaországban ugyan a vármegyei bizottságok választás útján jöttek létre, tekintettel azonban arra, hogy a felvidéken a mezőgazdák kü­lön választói névjegyzékét a közigazgatás a mai időkben nem tudta volna összeállí­tani, közvetlenül a földmívelésügyi minisz­ter úr nevezte ki a járási mezőgazdasági bizottságok tagjai közül a rendelet által előírt arányban minden gazdacsoportból és épígy a munkáscsoportból is a megfelelő számú tagot. Minden járás 12 rendes és 12 póttagot küld a megyei bizottságba, a három járásból álló Pozsony-Nyitra vár­megyének tehát 36 rendes és ugyanannyi póttagja van. Gregorovics Lipót esperes indítvá­nyára a bizottság egyhangúlag Ja­ross Vilmos földbirtokost választotta a bizottság elnökévé, aki maga is kiváló gazda. A vezetőségbe és a 12 tagú intézőtanácsba is mind a leg­kiválóbb gazdák, illetve mezőgazdasági munkások kerültek. A Kisalföldi Mezőgaz­dasági Kamarába kiküldött 24 rendes és 12 póttag választása már titkos választás formájában folyt le. — Meg jegyzen, — mondotta — hogy a vármegyei mezőgazdasági bizottságok meg­alakulásával majdnem egy időben folynak szintén vármegyék szerint a gazdatisztek választásai, akik megyénként küldik ki ön­maguk közül a rendeletben meghatározott számú gazdatisztet a kamarába. Kikből alakul a gazdafront? A gazdatisztekkel együtt összesen 7 választói csoporton kívül résztvesznek úgy a bizottságok, mint a kamara ülésein a földmívelésügyi minisztérium alá tartozó gazdasági felügyelők, a közigazgatás első tisztviselői, a vitézi szék kiküldöttjei, a háziipari felügyelők, selyemtenyésztésiszak- emberek, az állami kísérletügyi intézmé­nyek szakférfiai, a mezőgazdasági egyesü­letek, munkásegyesületek és szövetkezetek delegáltjai és mindazok, akiknek együttes közreműködésével a mezőgazdasági társa­dalom egységes arcvonala: a magyar gaz­dafront kialakul. A kamara anyagi megalapozottsága és tisztviselői iránti érdeklődésünkre a követ­kező választ kapjuk: — A mezőgazdaság törvényes érdek- képviseletének fenntartásáról kamarai ille­ték gondoskodik. Mint ismeretes, a Felvi­déken az adókivetési munkálatok csak most folynak, illetékbevétel is valószínűleg csak az év második felében lesz. Ez a ma­gyarázata annak is, hogy egyelőre még szűkebb keretben és ideiglenesen alkalma­zott tisztviselőkkel kezdheti meg munkáját a kamara. Azonban az Országos Mezőgaz­dasági Kamara által nyújtott segítséggel és az ileltékes tényezők megfelelő támoga­tásával mégis már a közeli napokban kis tisztviselőgárda is lesz. Addig is mi intéz­zük a folyó ügyeket, gyűlésről-gyűlésre járunk, intézzük a gazdák ügyes-bajos dol­gait, tárgyalunk kontingenes elosztóbizott­ságokban a Külkereskedelmi Hivatalban és más minisztériumokban, felvidéki földre­form-ügyeket vizsgálunk a helyszínén, stb. Rázgha Károly mutatja is iratoktól duz­zadó aktatáskáját, a következő napok pro­gramját, amelyek fáradhatatlan aktivi­tásról tanúskodnak. Még pozsony-csákányi birtoka iránt ér­deklődünk, amely egészen a határ közelé­ben, Pozsony alatt fekszik. A mintasze­rűen kezelt birtoknak, úgy mint az egész vidéknek kezdetben nagy nehézséget oko­zott az általuk szervezte pozsonyi magyaf tejszövetkezettől való elszakadás. De há* mar talpraállottak és már főijük a szomszédságban Nagy­pakán az új tejfeldolgozó üzem épí­tése. A cukorrépatermelők érdekeit is meg­védte a cseh szerződésről a magyar szerző­désre való áttérés alkalmával. Végül úgy ő, mint Sztrázsik igazgató azzal a kéréssel fordulnak a mezőgazdasági társadalom minden érdemes tagjához, hogy ők is tölt­sék be tartalommal, aktivitással a mező- gazdasági érdekképviselet kereteit minden fokon. Maguktól a gazdáktól függ, hogy a törvény által számukra nyújtott lehetősé­get felhasználják-e, hallatják-e szavukat saját érdekükben, megvan-e bennük a kellő kezdeményezési készség, termékeny gondo­latok, reformok. A Felvidéknek a kényel­mes, de egyoldalú búzatermelésről át kell térni változatosabb, sokoldalúbb, minőség­ben magasabb fokú mezőgazdasági terme­lésre, intenzív állattenyésztésre, tejszövet­kezeti hálózat kiépítésére , gyümölcsterme­lés és értékesítés megvalósítására stb. Mikor elbúcsúzunk, az az érzésünk, hogy ha a kisalföldi gazdák minden egyes tagja annyit fog dolgozni a mezőgazdaságért, mint a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarát szervező vezetők, és ha a gazdatársadalom egységesen sorakozik fel e hivatott vezetői mögé, úgy a Kisalföld, e sok folyó által öntözött termékeny tájék Dánia és Hol­landia színvonalára emelkedhet fel. •* ____________ A A Felvidék sertésállom ánya Budapest, május IS. A földmívelésügyi minisztérium, a Külkereskedelmi Hivatal és a Sertésértékesítési Bizottság közre­működésével, a Magyar Gazdaságkutató Intézettel együttműködve, ez év február 15-én ismét adatgyűjtést hajtott végre a sertésállomány megállapítására. A fel­vétel az 1938 novemberében Magyaror­szághoz visszacsatolt északi területre is kiterjedt. A február 15-i felvétel szerint Magyar- ország egész sertésállománya 5,800.000 darab volt, ebből a visszacsatolt északi területre csak 300.000 darab sertés esett. A sertéshúsnak az északi terület lakos­ságának húsellátásában sokkal kisebb a jelentősége a marhahússal szemben, mint a trianoni Magyarországon. Kitérő létesítését és a darabáruforgalom bevezetését kéri Abaujszina Kassa, május IS. A kassai járásban lévó Abaujszina község vasútállomáson a cseh uralom alatt a személyforgalom mellett da­rabáruforgalom is volt. A darabáruforgal­mat a felszabadulás után megszüntették az­zal az indokolással, hogy Abaujszinának nincs meg az ehhez szükséges forgalma. Ez ellen először maga Abuaj szína község, vala­mint a szomszédos Kényhez, Miglécnémeti, Bölzse, Alsókéked, Felsőkéked, Págiyok, Bo- csár, Abaujvár községek tiltakoztak és ’ér­ték, hogy hagyják meg Abaujszinán a da­rabáruforgalmat, úgyszintén létesítsenek hídmérleget és kitérőt. Most, hogy Abaujszinán nincs darabáru- forgalom, a rendelt áruk kikézbesítése na­gyon késedelmes és hosszadalmas. Az érdekelt községek kérelmüket felter­jesztették a kereskedelemügyi miniszté­riumba, a felvidéki minisztériumba, a vasút- igazgatósághoz és az Egyesült Magyar Párt országos vezetőségéhez, s remény van arra, hogy Abaujszina mielőbb hozzájut a darab­áruforgalom engedélyezéséhez, valamint 6 Mdmfefegbw * kitérőhöz. MOST JELEM BIE8! POLITIKAI SZENZÁCIÓ! UBRGIIIIO GAVDA leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezl-csa- toma Társaság Igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elis­merni, hogy a Szuezi-csatorna Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszor­szágnak a „londoni titkos szerződés”-ben biz­tosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz Impe­rium elől? Erről és Itália Földközi-tengeri heljrzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb po­litikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállaíauidl: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében Is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytőzsdékben és az IBUSZ-pa Villonokban. Ara keménykötésben 1.80

Next

/
Oldalképek
Tartalom