Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-14 / 110. szám
I939JVUJUS 14, VASÁRNAP TEMJIDEla •Äi&ARHIRIlAB ÁKBZBAZBASÁB f Hogyan épül ki a Felvidéken a mezőgazdaság törvényes érdekképviselete? Látogatás a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarában Rázgha Károly földbirtokosnál és Sztrázsik Andor kamarai igazgatónál Komárom főterén, a Klapka-tér és Vár- fok-út sarkán álló emeletes szép ház homlokzatáról nagy felirat tűnik elénk: Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara. Csak néhány nappal ezelőtt került oda a Kisalföld részére Jaross Andor és Teleki Mihály miniszterek bölcs elhatározásából felállított törvényes mezőgazdasági érdekképviselet saék- helye, A házban még mesteremberek dolgoznak mindenütt. Az irodatiszt örömmel mutogatja az előszobákat, a főtérre néző kis tanácstermet, a tisztviselők szobáit és a csak három nappal ezelőtt hozott Ízléses bútorokat. A legjobb módon sikerült a községi mezőgazdasági bizottságok megalakítása Keressük a kamara jelenlegi vezetőségét. Az egyik szobából régi ismerős jön felénk, Rázgha Károly, akit sokszor láttunk még a cseh uralom idején szövetkezeti gyűléseken, az Egyesült Magyar Párt minden megmozdulásánál, árvízmentesítő társulatok, tejszövetkezetek és gazdasági egyletek gyűlésein. Mindenütt ott volt, ahol közérdekről volt szó és mindenütt hű fegyvertársa volt Jaross Andornak abban a küzdelemben, amelyet 20 éven át folytatott a magyarság törzsökére, a földmívestársadalomra támaszkodó fiatal gárda az elnyomatás elnemzetlenítés ellen. — Milyen állapotban van a kamara megszervezésének ügyei — tesszük fel neki a kérdést. •— Jelenleg már a legtöbb községi mező- gazdasági bizottság megalakult. Itt láthatja ezt a nagy köteg jegyzőkönyvet, amelyeket a megalakuló bizottságok sorban beküldenek. Nem is képzeli azokat a nehézségeket, amelyekkal a szervezetek megalakítása előtt meg kellett küadehl. Minden községi mezőgazdasági bizottság 12 rendes és 12 póttagból áll. Milyen nagy feladat volt pl. egy-egy község sok értékes gazdája és mezőgazdasági munkása közül kiválasztani 12—12 embert, hogy a törvény által előirt előírásoknak is eleget lehessen tenni. Az 1937:XVII. sz. törvény ugyanis újra megállapította azt, hogy mir lyen birtokoscsoportokból kell összeállítani a mezőgazdasági bizottságokat, így pl. 100—500 holdas gazdából is csak épúgy két tag kerülhet be a bizottságba, mint 10—30, vagy 30-tól 100 holdas gazda, avagy mezőgazdasági munkás. Sokszor előfordult, hogy igen értékes gazdákat szerettek volna kinevezni a bizottságokba, azonban abban a csoportban kettőnél jóval több volt az ilyen gazdák száma. Mindazonáltal a csak nemrég elindult felvidéki magyar közigazgatás dicséretére legyen mondva, igazán a lehető legjobb módon történt a községi mezőgazdasági bizottságok megalakulása. Ezek az alapsejtjei a kamarai munkának. Mindegyiknek van elnöke, helyettes elnöke, jegyzője. Rendszeres üléseket fognak tartani, amelyen megvitatják a község mezőgazdaságának minden kérdését, feltárják a bajokat, a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló akciókban segédkeznek, leveleznek a kamarával, adatokat gyűjtenek és szolgáltatnak stb. — Mikor alakulnak meg a felsőbb tagozatok* — kérdezzük tovább. — A járási bizottságok többsége is már megalakult. Megalakult már az én járásomban is, Somorján, a járási mezőgazda- sági bizottság a tagok igen nagy érdeklődése mellett. Mivel a rendelet szerint minden községi bizottsági tag egyúttal járási mezőgazdasági bizottsági tag is, ahol a járásban 15—18 község van, ott ennyiszer 12 ember alkotja a járási mezőgazdasági bizottságot. Ez tehát olyan nagy testület, hogy néhol a .nagy érdeklődés folytán bajos volt a járási székhelyen megfelelően nagy helyiséget találni. Azonban a járási mezőgazdasági bizottság 1* választ 12 tagú intézó'tanácsot, amely már kisebb létszámánál fogva a folyó ügyek intézésére kezelhetőbb testület. De a rendelet szerint évenként legalább kétszer össze kell hívni az egész bizottságot is. Nem lesz válaszfal a munkásos és a birtokosok között — Milyen a mezőgazdasági munkásság szerepe az érdekképviseletben? — A mezőgazdasági munkások a 3 holdon aluli törpebirtokosokkal együtt külön csoportot képeznek a kamarai szervezetben, amely a többi csoporttal teljesen egyenjogú, ugyanúgy vesz részt a tanácskozásokban, a választásokban, sőt a vezetőségben is. Nagy súlyt is helyezünk arra, hogy semilyen válaszfal ne kerüljön a munkásság és a birtokostársadalom közé. Éppen ezért már a járási mezőgazdasági bizottság első ülésén megalakítottuk a járási legkisebb munkabérmegállapító bizottságot is paritásos alapon, egyenlő arányban a munkavállalók és munkaadók közül, a bizottság elnöke pedig független személyiség (bíró, tisztviselő, stb.). Nálunk különben is a jobbmódú birtokosok sokkal közelebb állnak a kisemberekhez és a munkásokhoz, mint az anyaországban, A legközelebbi napokon már megalakulnak a vármegyei mezőgazdasági bizottságok. Éppen a fentemlített somorjai járási bizottság megalakulása miatt nem vehettem részt az ugyanaznap Érsekujvárott tartott Nyitra-Pozsony vármegyei mező- gazdasági bizottság alakuló ülésén. Ezen Sztrázsik Andor igazgató és az Országos Mezőgazdasági Kamara részéről egy kiküldött vett részt. Mindjárt át is szól a szomszéd szobába és bemutat Sztrázsik Andor miniszteri osztálytanácsosnak, aki maga is felvidéki, szepesi származású és Beregszászon nevelkedett. A földmívelésügyi minisztérium egyik legnagyobb felelősséggel járó, legnagyobb értéket kezelő ügyosztályának, a tej-ügyosztálynak az éléről került a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara igazgatói székébe. Még mint ilyen járta néhány héttel ezelőtt a kamara területét, hogy megállapítsa, hol lehet legalkalmasabb tejfel- dolgozó állomásokat létesíteni és e téren segíteni a gazdákon. Kérdésünkre most elmondja, hogy Érsekújváron szintén nagy érdeklődés mellett alakult meg Pozsony-Nyitra vármegye mezőgazdasági bizottsága. Az anyaországban ugyan a vármegyei bizottságok választás útján jöttek létre, tekintettel azonban arra, hogy a felvidéken a mezőgazdák külön választói névjegyzékét a közigazgatás a mai időkben nem tudta volna összeállítani, közvetlenül a földmívelésügyi miniszter úr nevezte ki a járási mezőgazdasági bizottságok tagjai közül a rendelet által előírt arányban minden gazdacsoportból és épígy a munkáscsoportból is a megfelelő számú tagot. Minden járás 12 rendes és 12 póttagot küld a megyei bizottságba, a három járásból álló Pozsony-Nyitra vármegyének tehát 36 rendes és ugyanannyi póttagja van. Gregorovics Lipót esperes indítványára a bizottság egyhangúlag Jaross Vilmos földbirtokost választotta a bizottság elnökévé, aki maga is kiváló gazda. A vezetőségbe és a 12 tagú intézőtanácsba is mind a legkiválóbb gazdák, illetve mezőgazdasági munkások kerültek. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarába kiküldött 24 rendes és 12 póttag választása már titkos választás formájában folyt le. — Meg jegyzen, — mondotta — hogy a vármegyei mezőgazdasági bizottságok megalakulásával majdnem egy időben folynak szintén vármegyék szerint a gazdatisztek választásai, akik megyénként küldik ki önmaguk közül a rendeletben meghatározott számú gazdatisztet a kamarába. Kikből alakul a gazdafront? A gazdatisztekkel együtt összesen 7 választói csoporton kívül résztvesznek úgy a bizottságok, mint a kamara ülésein a földmívelésügyi minisztérium alá tartozó gazdasági felügyelők, a közigazgatás első tisztviselői, a vitézi szék kiküldöttjei, a háziipari felügyelők, selyemtenyésztésiszak- emberek, az állami kísérletügyi intézmények szakférfiai, a mezőgazdasági egyesületek, munkásegyesületek és szövetkezetek delegáltjai és mindazok, akiknek együttes közreműködésével a mezőgazdasági társadalom egységes arcvonala: a magyar gazdafront kialakul. A kamara anyagi megalapozottsága és tisztviselői iránti érdeklődésünkre a következő választ kapjuk: — A mezőgazdaság törvényes érdek- képviseletének fenntartásáról kamarai illeték gondoskodik. Mint ismeretes, a Felvidéken az adókivetési munkálatok csak most folynak, illetékbevétel is valószínűleg csak az év második felében lesz. Ez a magyarázata annak is, hogy egyelőre még szűkebb keretben és ideiglenesen alkalmazott tisztviselőkkel kezdheti meg munkáját a kamara. Azonban az Országos Mezőgazdasági Kamara által nyújtott segítséggel és az ileltékes tényezők megfelelő támogatásával mégis már a közeli napokban kis tisztviselőgárda is lesz. Addig is mi intézzük a folyó ügyeket, gyűlésről-gyűlésre járunk, intézzük a gazdák ügyes-bajos dolgait, tárgyalunk kontingenes elosztóbizottságokban a Külkereskedelmi Hivatalban és más minisztériumokban, felvidéki földreform-ügyeket vizsgálunk a helyszínén, stb. Rázgha Károly mutatja is iratoktól duzzadó aktatáskáját, a következő napok programját, amelyek fáradhatatlan aktivitásról tanúskodnak. Még pozsony-csákányi birtoka iránt érdeklődünk, amely egészen a határ közelében, Pozsony alatt fekszik. A mintaszerűen kezelt birtoknak, úgy mint az egész vidéknek kezdetben nagy nehézséget okozott az általuk szervezte pozsonyi magyaf tejszövetkezettől való elszakadás. De há* mar talpraállottak és már főijük a szomszédságban Nagypakán az új tejfeldolgozó üzem építése. A cukorrépatermelők érdekeit is megvédte a cseh szerződésről a magyar szerződésre való áttérés alkalmával. Végül úgy ő, mint Sztrázsik igazgató azzal a kéréssel fordulnak a mezőgazdasági társadalom minden érdemes tagjához, hogy ők is töltsék be tartalommal, aktivitással a mező- gazdasági érdekképviselet kereteit minden fokon. Maguktól a gazdáktól függ, hogy a törvény által számukra nyújtott lehetőséget felhasználják-e, hallatják-e szavukat saját érdekükben, megvan-e bennük a kellő kezdeményezési készség, termékeny gondolatok, reformok. A Felvidéknek a kényelmes, de egyoldalú búzatermelésről át kell térni változatosabb, sokoldalúbb, minőségben magasabb fokú mezőgazdasági termelésre, intenzív állattenyésztésre, tejszövetkezeti hálózat kiépítésére , gyümölcstermelés és értékesítés megvalósítására stb. Mikor elbúcsúzunk, az az érzésünk, hogy ha a kisalföldi gazdák minden egyes tagja annyit fog dolgozni a mezőgazdaságért, mint a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarát szervező vezetők, és ha a gazdatársadalom egységesen sorakozik fel e hivatott vezetői mögé, úgy a Kisalföld, e sok folyó által öntözött termékeny tájék Dánia és Hollandia színvonalára emelkedhet fel. •* ____________ A A Felvidék sertésállom ánya Budapest, május IS. A földmívelésügyi minisztérium, a Külkereskedelmi Hivatal és a Sertésértékesítési Bizottság közreműködésével, a Magyar Gazdaságkutató Intézettel együttműködve, ez év február 15-én ismét adatgyűjtést hajtott végre a sertésállomány megállapítására. A felvétel az 1938 novemberében Magyarországhoz visszacsatolt északi területre is kiterjedt. A február 15-i felvétel szerint Magyar- ország egész sertésállománya 5,800.000 darab volt, ebből a visszacsatolt északi területre csak 300.000 darab sertés esett. A sertéshúsnak az északi terület lakosságának húsellátásában sokkal kisebb a jelentősége a marhahússal szemben, mint a trianoni Magyarországon. Kitérő létesítését és a darabáruforgalom bevezetését kéri Abaujszina Kassa, május IS. A kassai járásban lévó Abaujszina község vasútállomáson a cseh uralom alatt a személyforgalom mellett darabáruforgalom is volt. A darabáruforgalmat a felszabadulás után megszüntették azzal az indokolással, hogy Abaujszinának nincs meg az ehhez szükséges forgalma. Ez ellen először maga Abuaj szína község, valamint a szomszédos Kényhez, Miglécnémeti, Bölzse, Alsókéked, Felsőkéked, Págiyok, Bo- csár, Abaujvár községek tiltakoztak és ’érték, hogy hagyják meg Abaujszinán a darabáruforgalmat, úgyszintén létesítsenek hídmérleget és kitérőt. Most, hogy Abaujszinán nincs darabáru- forgalom, a rendelt áruk kikézbesítése nagyon késedelmes és hosszadalmas. Az érdekelt községek kérelmüket felterjesztették a kereskedelemügyi minisztériumba, a felvidéki minisztériumba, a vasút- igazgatósághoz és az Egyesült Magyar Párt országos vezetőségéhez, s remény van arra, hogy Abaujszina mielőbb hozzájut a darabáruforgalom engedélyezéséhez, valamint 6 Mdmfefegbw * kitérőhöz. MOST JELEM BIE8! POLITIKAI SZENZÁCIÓ! UBRGIIIIO GAVDA leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezl-csa- toma Társaság Igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elismerni, hogy a Szuezi-csatorna Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszországnak a „londoni titkos szerződés”-ben biztosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz Imperium elől? Erről és Itália Földközi-tengeri heljrzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb politikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállaíauidl: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében Is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytőzsdékben és az IBUSZ-pa Villonokban. Ara keménykötésben 1.80
