Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-11 / 107. szám

TEKPTDEKl i^ü^ARHIRMß 1939 MÁJUS 11, CSÜTÖRTÖK Elutasította a szovjet az angol javaslatokat ' í , <■ * <----------------------------------­Feltűnő körülmények között adott elutasító választ Angliának Oroszország —- Moszkva nem kapcsolódik bele az angol-francia szövetségi hálózatba London, május 10. Most már kétségte­len, hogy Szovjet-Oroszország elutasította a szovjetkormány legutóbbi javaslataira előterjesztett angol ellen javaslatokat. Szer­dán reggel * a lapok első kiadásai még csak homá­lyos célzásokat tettek erre vonatkozóan és hangoztatták, hogy az angol—szovjetorosz diplomáciai tárgya­lások normális mederben haladnak előre. A szovjetorosz félhivatalos hírszolgálati Berlin, május 10. A szerda reggeli ber­lini lapok megelégedéssel állapítják meg, hogy a szovjetkormány visszautasította az angol kormány legújabb szavatossági ja­vaslatait és hogy ez a visszautasítás olyan éles formában történt, amely mindenki szá­mára nyilvánvalóvá teszi, hogy Szovjetoroszország nem akar bele­kapcsolódni az angol—francia szövet­ségi hálózatba. Valamennyi lap vezető helyen, szó szerint közli a szovjetkormány hivatalos jelenté­sét az angol ellenjavaslatok elutasításáról s a következő címfeliratot adja a hivatalos moszkvai táviratnak: „Moszkva leleplezi Angliát” — „A hivatalos moszkvai ügy­nökség cáfolja a Reuter-ügynökséget” stb. 4 kormányhoz közelálló Börsenzeitung leszögezi, hogy a szovjetkormány eluta­sító válasza olyan körülmények között tör­tént, amelyek példátlanul állanak a diplo­mácia történetében. Bármit állítsanak is most már Litvinov bukásának következ­ményeiről és a szovjetkormány külpolitikai vonalvezetéséről, azt az egyet az orosz ügynökség közleményének tüzetesebb meg­vizsgálása után a lapok második kiadásaik­ban arra a megállapításra jutnak, hogy a Szovjetunió az angol javaslatokat elutasította, és pedig azzal az indokolással, hogy azok nem nyújtanak tárgyalásra alapot. Majszki szovjetnagykövet kedden este Halifax lond külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során közölte a szovjetkor­mány álláspontját. távirati iroda most közzétett hivatalos jelentése után senki sem tudja többé leta­gadni, hogy a Kreml politikusai nem haj­landók Anglia kedvéért fejest ugrani a sötétbe. Az angol—orosz tárgyalások ügye nagyon rosszul áll. Ha Moszkva egyálta­lán érdemesnek tartaná akármilyen pak­tum megkötését Angliával, akkor az éj­szaka folyamán kiadott orosz hivatalos jelentésnek egészen más lett volna a hangja és formája. Az a szöveg, amelyet Moszkvában közzétettek, annyit jelent, hogy a szovjetkormány kíméletlenül lelep­lezte angol partnerét és annak mód­szereit. Még akkor is, ha a moszkvai cáfolatot csak múló epizódnak próbálják beállítani, a hivatalos orosz távirati ügynökség kom­münikéje kellő megvilágításba helyezi, milyen kétségbeesett eszközökkel próbál­ják az angolok megmenteni szavatossági tervüket és mennyire gyönge Anglia egész pozíciója. tov megígérte, hogy a szovjetkormány leg­gondosabban megfontolja javaslatunkat. Most várja a szovjet válaszát. Attlee őrnagy pótkérdésére Chamberlain kijelentette, hogy az angol kormány állan­dóan szoros érintkezésben áll a francia kormánnyal. Thurtle munkáspárti képviselő pótkér­désére hangoztatta Chamberlain, hogy az angol kormány a szovjettel folyó tárgya­lások bevezetésének a lehető legnagyobb fontosságot tulajdonítja. Noel Baker munkáspárti képviselő kér­désére kijelentette Chamberlain, hogy a Lengyelországnak adott angol kezesség nem zárja ki az Anglia és Oroszország közötti szövetség kötését. Baker további kérdésére, vájjon Beck ezredes nem emelt-e kifogást ez ellen a szövetség ellen, Chamberlain azt vála­szolta: Ezt válaszomban egyáltalán nem állítottam. A spanyolországi önkéntesek Butler külügyi államtitkár az alsóház ülésén, egy interpellációra válaszolva, bejelentette, hogy az angol kormány biz­tosítékokat kapott arranézve, hogy a Spanyolországban tartózkodó kül­földi önkénteseket a nagy madridi diadalünnep után visszaszállítják ha­zájukba. A hazaszállítás már meg is kezdődött. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz tulaj­donképpen a madridi diadalünnep, Butler azt válaszolta, hogy a napot nem tudja pontosan megjelölni. Chamberlain a Németországnak tett javaslatról Az alsóház ülésén felolvasták Chamber­lain miniszteVelnök írásbeli válaszát egy múltheti interpellációra, amely aziránt érdeklődött, tett-e az angol kormány hiva­talos ajánlatot a német kormánynak arravonatkozóan, hogy nyújtsanak egy­másnak kölcsönös szavatosságot arra az esetre, ha bármelyiküket provokálatlan támadás érné. Chamberlain válasza leszögezte, hogy az angol kormány hivatalosan nem tett ilyen ajánlatot a német kormánynak g azt ai javaslatot, amelyről Chamberlain má­jus 3-án beszélt, nem a szokásos diplomá­ciai úton továbbították Berlinbe. A német kormány részéről eddig még -rre a nem­hivatalos ajánlatra sem adtak választ. A zsidók kivándorlása Az alsóház szerdai ülésén Hepwortli konzervatív képviselő azzal a kérdéssel fordult a kormányhoz, nem tenné-e mér­legelés tárgyává háromszázezer magyar- országi zsidó palesztinai kivándorlásának kér­dését. Butler külügyi államtitkár azt vála­szolta: nem kapott olyan közléseket, amelyek­ből arra kellene következtetnie, hogy ki akar­nak vándoroltatni háromszázezer magyaror­szági zsidót. A továbbiakbna Butler utalt arra, hogy a zsidók kivándoroltatásának kér­dését vegyes angol-amerikai és holland bi­zottság tanulmányozta, amely legutóbb főleg azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan le­hetne letelepíteni a zsidó kivándorlókat An* gol-Guyanaban, Észak-Rhodéziában, Tanga* nyikában, Szurinanban és a Fülöp-szigeteken. Malcolm MacDonald gyarmatügyi miniszter ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy az angol- guyanai telepítési tervekre vonatkozóan a nemzetközi menekültügyi bizottság már rész­letes jelentést készített, amely rendelkezésére áll az alsóház tagjainak. Az angol minisztertanács London, május 10. A szerdai miniszter- tanács főként a következő tárgyakkal fog­lalkozott: 1. A angol—szovjetorosz megbeszé­lések. 2. Az angol—török megbeszélések, amelyek a Times szerint néhány napon belül kölcsönös védelmi egyezmény létre­jöttének bejelentésére vezethetnek. 3. A Szentszék közvetítési késérletei. A Times sprint Anglia ebben a kérdésben érint­kezésbe lép Párizzsal és Varsóval. A szán­dékokat, amelyek a felhívást sugalmaz­ták az őszinte békevágy újabb megnyi­latkozásaként üdvözlik Londonban. 4. A kormány végleges Palesztina-terve. 5. A (brit guavanai bevándorlási tanulmányi bizottság jelentése. 6. Haderőfejlesztési kérdések. 7. Belpolitikai — főként az idő­közi választással kapcsolatos — kérdé­sek. Chamberlain az alsóházban bevallotta az eddigi angol-orosz tárgyalások kudarcát Szovjetoroszország nem akar bekapcsolódni az angol-francia szövetségi hálózatba Uj tízpengős bankjegyek kerülnek forgalomba Bevonják a régi iízpengősökei London, május 10, Az Alsóház szerdai ülésén Attlee őrnagy, a munkáspárti ellen­zék vezére napirenden kívül figyelmeztette a miniszterelnököt az angol javaslatok •ügyében most kiadott nyilatkozatokra és felvilágosítást kért a szovjet javas, latairól és az angol kormány válaszá­ról. Chamberlain: A megbeszélések még folynak ugyan és ennélfogva még nem kezdhetek vitát ebben az ügyben, de te­kintettel a képviselő úr által említett köz­leményre, helyes lesz, ha ismertetem a Házzal az eddigi megbeszélések lefolyását. Az angol kormány nemrég határozott kö­telezettségeket vállalt bizonyos keleteuró­pai államokkal szemben ama bevallott po­litikájának folyományaként, amely szerint támogatná ezeket az államokat, ha füg­getlenségüket támadás fenyegetné. Nem hívtuk fel a szovjetkormány, hogy közvetlenül vegyen részt ezekben a kötelezettségekben, tekintettel bizonyos nehézségekre, amelyeket az ilyen javas­lat elkerülhetetlenül felvetne. Ennélfogva íazt ajánlottuk a szovjefckormánynalk, tegyen a maga részéről az angol kor­mány nyilatkozatához hasonló nyilat­kozatot olyan értelemben, hogy ha Anglia és Franciaország az ilyen módon vállalt kö­telezettségei következtében háborúba ke­verednék, akkor a szovjetkormány kész volna segítséget nyújtani, ha azt kíván­ják. Ha a szovjetkormány az ilyen nyi­latkozat megtételére hajlandó volna, ez nézetünk szerint összhangban állana Sztá­lin legutóbbi kijelentésével, amely szerint ia szovjeitkcrmány politikája azoknak az országoknak a támogatása, amelyek tá­madás áldozatai lehetnek és amelyek ké­szek saját függetlenségüket megvédeni. A szovjetkormány majdnem egyidejűleg tágabbkörű, de merevebb tervet javasolt, amely — bárminő előnyöket Ígérjen is — nézetünk szerint elkerülhetetlenül felvetné azokat a nehézségeket, amelyeknek elkerülése javaslatunk célja volt. Figyelmeztettük a szovjetkormányt ezekre a nehézségekre és bizonyos módosításokat eszközöltük eajáí javaslatunkon. Főiként azt jelentettük ki világosan, hogy nem az a szándékunk, hogy a szovjetkormány be­avatkozásra kötelezze magát, tekintet nél­kül arra, hogy Anglia és Franciaország kötelezettségeik teljesítése során beavat­koztak-e. Hozzátettük, hogy ha a szovjet­kormány saját beavatkozását Anglia és Franciaország beavatkozásától kívánja függővé tenni, az angol kormány ezt nem kifogásolja. Lord Halifax külügyminiszter kedden fo­gadta a szovjet-nagykövetet, aki közölte vele, hogy a szovjetkormány előtt még nem világos, nem állhatnak-e elő az angol kor­mány javaslata alapján olyan körülmé­nyek, amelyek közt a szovjetkormány beavatkozásra volna kötelezve Anglia vagy Franciaország támogatása nélkül. Lord Halifax biztosította a nagykövetet, hogy ez egyáltalában nem célja javasla­tunknak és ha ebben a tekintetben bár­milyen kétség állana fenn, minden nehéz­ség eloszlatható. Felhívta a szovjet-nagykö­vetet, közölje az angol kormánnyal azokat az indokokat, amelyeken a szovjetkormány kételyei alapulnak és a nagykövet ezt meg. ígérte. — Hozzátehetem, — folytatta Cham­berlain — hogy a moszkvai angol nagykö­vet két nappal ezelőtt Molotovval tanács­kozott és a megbeszélés befejeztével Molo­A Magyar Nemzeti Bank az 1936. évi december 22-i kelettel ellátott 10 pengős címletű bankjegyeinek kibocsátását főinté­zeténél és fiákint'ézeiteitaéJ 1939 május 15-én megkezdi. A Magyar Nemzeti Bank 1936. évi 10 pengős bankjegyeinek leírása a ‘következő: A Magyar N^izeti Bank 1936 december 22-éről keltezett 10 pengőről szóló tiszta fehér papíron nyomott bankjegyeinek hosz- sza 159 mim., szélességié 71 mim. A bank­jegy előoldaia két alapnyomattal készült. A bankjegy képe iris-szerűen zöld-sötétliiIá- zöld színben van nyomva. A bankjegy ké­pének baloldalán csipkeszer üen képzett fi­nom guilloche-kereitben dicsfény által övezve Magyarország Védasszonya, ölé­ben a kisded Jézussal, jobboldalán pedig guiloche-keretben leányfej kép látható. A jegykép középmezejélben van az érték jelzés és ezalatt a következő szöveg: Budapest, 1936. évi december hó 22-én, Magyar Nem­zeti Bank, Irnrédy elnök, Erney főtaná­csos, Baranyai vezérigazgató. A bankjegy hátoldala két alapnyomattal készült. A bankjegy nyomata lomlbzötd- kékeszöld-lomibzöld-színű. A középütt el­helyezett, stilizált csipkeszerű guillocheok által övezett keretben Szent István király lovaaazöbra látható. Ettől balra ovális ke­retben a koronás magyar címer, jobbra pedig ugyancsak ovális keretben a „10”-es értékjelzés van elhelyezve. Egész alul olvasható idegen nyelveken az érték- jelzés. A rég! íí/pengősök bevonása A Magyar Nemzeti Bank a forgalom­ban levő, 1929 február 1-i kelettel el­látott 10 pengős címletű bankjegyeket 1939 május 15-től kezdődőleg a forgalom­ból bevonja. A bevonásra kitűzött idő­tartam a kormány hozzájárulásával 1939 november 30-ig terjed, amely időpontig a behívott bankjegyeket, úgy, mint eddig, fizetésképpen el kell fogadni. Ennélfogva a Magyar Nemzeti Bank főintézete és fiókintézetei a behívott bankjegyeket ugyancsak 1939 november 30-ig fizetésképpen, vagy kicserélés vé­gett elfogadják. Ez időpont után az emlí­tett bankjegyeket a Magyar Nemzet! Bank intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. 1942. november 30-ával a Magyar Nemzeti Bank beváltási kötele­zettsége a fentemlített bankjegyekre vo­natkozólag megszűnik. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom