Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-14 / 84. szám
12 teiotdeKi •.Ma.Gfe&HIRLAß 1939 ÁPRILIS 14, PÉNTEK A zsidó javaslat a felsőház egyesített bizottságában Kiegészítések és kisebb módosítások Szombaton a felsőház plénuma tárgyalja a javaslatot A felűőház egyesített bizottsága Töreky Géza elnöklésével csütörtökön délelőtt tíz órakor folytatta a zsidók közéleti és gazdasági tér foglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Töreky Géza elnök bejelentette, hogy az albizottság foglalkozott mindazokkal a módosításokkal éa indítványokkal, amelyeket a javaslat egyes szakaszaihoz beterjesztettek. Vitéz Görgey László előadó részletesen ismerteti az albizottság jelentését, azokat a módosításokat, amelyeket az albizottság az egyes szakaszoknál elfo/adásra ajánlott. Áttérve a részletes tárgyalásra, Prónay György báró felszólalása után az együttes bizottság a javaslat címét elfogadta, majd megkezdte az első szakasz tárgyalását, amelyhez az albizottság kiegészítést javasolt. Kiegészítés az első szakaszhoz Eszerint az 1. § „az első bekezdésben meghatározott személyek közül nem lehet zsidónak tekinteni azt sem, aki” kezdetű harmadik bekezdésének a) pontjaként a következő szöveget kell írni: „Az 1939. év január hó első napja elött lett keresztény hitfelekezet tagjává és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, a szülői — amennyiben szülői az 1848. évi december hó 31. napja után születettek, ezek felmenői is — az 1849. év január hó első napja előtt Magyarország területén születtek és megkeresztelésének napja óta húsz év telt el”. ki albizottság javasolja továbbá, hogy az 1. §-t új hatodik (utolsó) bekezdésként a következő szöveggel egészítse ki az együttes bizottság: ,A- jelen törvényben meghatározott korlátozásokat neon lehet alkalmazni arra, akinek a törvény hatálya alól való mentesítését erre a célra alakított bizottság egyhangú határozattal kimondja. A bizottság tagjai az országgyűlés két házának elnökei, a Kúria, a magyar királyi közigazgatási bíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vagy a felsoroltak helyettese. Mentesítésnek csak közérdekből, a kormány valamely tagjának, valamely törvényhatóság első tisztviselőjének, törvény alapján szervezett testület elnökének, bevett keresztény hitfelekezet püspökének (érsekének), a magyarországi református egyház egyetemes konventje elnökségének vagy a magyarországi ágostai hitvallású evangélikus egyház egyetemes felügyelőjének előterjesztésére avagy ilyen előterjesztés nélkül is a bizottság valamely tagjának kezdeményezésére van helye. A jelen törvény hatálybalépésének napját követő első évben legfeljebb száz személyt lehet ily- képen mentesíteni. További mentesítésnek csak abban a mértékben van helye, hogy a jelen bekezdés értelmében mentesített, életben lévő személyek összes száma a. 150-ct nem haladhatja meg.” Gaár Vilmos, Bottlik István báró, Papp József, Prónay György báró, Glßttfelder Gyula, Ravasz László, Raffay Sándor, Józan Miklós szólalt fe! ezután. Az igazságiigymínisztea* válasza Mivel több szónok nem volt, az elnök a vitát bezárta és Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Különös örömmel üdvözölte Ravasz László felszólalását, aki - llágosan rámu tatott arra. hogy a javaslat a keresztség jelentőségét, hatását, értékét semmi tekintetben mm érinti. A keresztség mint szál .'amentum érintetlen marad, aki megkeresztelt, az keresztyén. A javaslatnak is ez az álláspontja, nem helytálló tehát az a beállítás, amellyel a javaslatot támadni szeretik, hogy visszazsidósít kereszt"*;? embereket. Ugyancsak örömmel üdvözölt: Gldttfelder Gyulának és mindazoknak felszólalását, akik a törvényhozás két Háza közötti összeütközés elkerülése . érdekében a javaslatot az albizottság által javasolt módosítással elfogadásra ajánlották. Ezt kéri ő is az együttes bizottságtól annak hangsúlyozásával, hogy az albizottság által előterjesztett módosítások — s erre nyomatékosan felhívja a figyelmet — nem a kormány által javasolt módosítások, mert a kormány az eredeti javaslat mellett áU s annak elfogadását kéri. Az albizottság módosításait olyképpen kell felfogni, hogy ha az együttes bizottság és a felsőház plénuma ezekkel a módosításokkal fogadja el a javaslatot, úgy a kormány ezekre készséggel közvetíti a megegyezést a képvisélöház és a felsöház között. Ki kell azonban jelentenie, hogy az albizottság által elfogadott módosításokon túlmenő módosításoknál a kormány már nem tudná ugyanezt az álláspontot elfogadni, sőt a túlmenő módosítások egyenesen lehetetlenné ten.iék a kormány számára azt is, hogy az albizottság által javasolt módosítások tel:'-tétében - említett módon járjon el. Arra az aggodalomra, hogy nehéz lesz anyakön: i kivonatokkal az 1848 előtti származást bizonyítani, mert a zsidó hitközségek az 1848 előtti időkben nem vezettek anyakönyveket, azt válaszolta, hogy a születést nemcsak anyakönyvekkel lehet bizonyítani, hanem vannak ennek más módjai is, ezért a végrehajtási utasítás nem is fogja mint egyetlen módot és lehetőséget, az anyakönyv.el való bizonyítást kikötni. Végül jogviták és tévedések kizárása érdekében javasolta, hogy az együttes bizottság az 1. § harmadik bekezdésének b) pontjában helyetfoglaló „személy” szó helyett a „szülők” szót iktassa Az igazságügyminiszter felszólalása utár az együttes bizottság a javaslat 1. paragrafusát az albizottság és az igazságügyminiszter által javasolt módosításokkal elfogadta, az egyéb módosító indítványokat pedig elvetette. Közjogi kérdések Áttérve a 2. paragrafusra, örffy Imre, Papp József, Prónay György báró felszólalása után Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter rámutat, hogy a szakaszban nem arról van szó, hogy a hadirokkantak érdemei elismerésre méltók-e, vagy sem, hanem arról, hogy ha zsidó szerzett ilyen érdemeket, azok elismerendők-e, vagy sem. A szakasz a zsidó hadiérdemeseknek, annak a kontingensnek a terhére, amelyben a keresztény hadiérdemesek is benne vannak, a zsidók arányszámát meghaladó kedvezést juttat. Az együttes bizottság az igazságügyminiszter felszólalása után a 2. paragrafust az albizottság által módosított szövegben fogadta el, az egyéb módosító indítványokat pedig elvetette. A 3. paragrafusnál Prónay György báró Biró Zoltán és Pap József szólalt fel, majd az együttes bizottság a 3. paragrafust eredeti szövegezésében fogadta el. A 4. paragrafusnál Prónay György báró aggályosnak tartja a felsőház paritása szempontjából azt a rendelkezést, hogy zsidót a felsőház tagjává megválasztani nem lehet és ezért ennek törlését kérte. Láng Lajos szerint is fizikai lehetetlenség a választójog elnyeréséhez megkívánt kellékek beszerzése, a javaslat tehát csak papíron ad voltaképpen választójogot a zsidó. Ságnak. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter a felszólalásokra válaszolva rámutatott arra, hogy a javaslat általános rendelkezése szerint „az, akit az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe felvettek, ha őt a jelen törvény értelmében zsidónak kell tekinteni, köteles azt bejelenteni”. A bejelentés szabályait a kormány rendeletben fogja megállapítani. A bejelentés községekben a jegyzőnél, városokban pedig a polgármesternél fog történni. Aki bejelentette, hogy a javaslat értelmében zsidónak tekintendő, ha szavazati jogával élni akar, igazolni köteles, hogy a választójog előfeltételeit kimutatta, azzal, hogy szüleinek magyarországi származását 18ő7 előttrő! bizonyította. Négy hónapon belül tartandó választás esetén csak magát a születést kell bizonyítani, elsősorban természetesen anyakönyvi kivonattal, ha ez nem áll rendelkezésre, más közokirattal is, amelyre nézve megkötöttség sem a törvényben, sem a rendeletben nem lesz. Természetes, hogy az újonnan összeállítandó választói névjegyzékekbe való felvétel, vagy fel nem vétel kérdésében Is panasznak lesz helye a közigazgatási bírósághoz, kivéve az esetleg négy hónapon belül bekövetkező választás esetén. A szakasz nem tartalmaz lehetetlen kívánságot és hogy különösen a négy hónapon belül bekövetkező választás esetére is keresztülvihető feltételeket köt. Az igazságügyminiszter felszólalása után a bizottság a szakaszt eredeti szőve« gezésében fogadta el. Az együttes bizottság Pap József és Glaittfelder Gyula hozzászólása, majd TaSk nádi-Nagy Andrási igazságügyminiszt|p válasza után eredeti szövegében fogadtá el az 5. §-t is, a 6., 7., 8., 9. és 10. §-t pedig hozzászólás nélkül szintén eredeti szövegében. Az együttes bizottság a 11. szakaszt változatlanul elfogadta, úgyszintén a 12. szakaszt is, és utána a tárgyalás folytatását délután félhét órára tűzte ki, amikor a hátralevő szakaszokat tárgyalták. A javaslat szombaton kerül a felsőház plénuma elé. « ■ * A fasiszta nagytanács elfogadta az albán pen zonálunióről szóié törvényjavaslatot Albánia fejlődése megerősíti az Adria bébijét « Róma, április 13. Az olasz belpolitikai életnek az olasz—albán perszonálunió kimondásával kapcsolatban rendkívül mozgalmas hete lesz. Ma este 10 órakor a Palazzo Vemeziában a Duce elnökletével összeült a fasiszta nagytanács. Az 1928 december 9-i törvény értelmében a fasiszta nagytanács véleményt mond minden olyan kérdésben, amely az ország alkotmányát és a királyi házat érinti. Ennek megfelelően a fasiszta nagytanács a mai ülésen jóváhagyását adta, hogy az olasz uralkodó elfogadja a neki felajánlott albán koronát A fasiszta nagytanács ezután nagy vonalaiban elfogadja az olasz—albán per szc álunióról szóló törvényjavaslatot. Pénteken délelőtt 10 órakor Mussolini elnöklete alatt minisztertanács lesz, amely elfogadja az olasz—albán perszonálunióról szóló részletes törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot azután szombaton délután előbb a fasiszta kamara, majd a szenátus elé terjesztik. A szenátus még aznap elfogadja a törvényjavaslatot. Az olasz sajtó nagy örömmel üdvözli az albán alkotmánygyűlés történelmi határozatát. A Messaggero hangoztatja, hogy ezzel a megoldással megmarad Albánia nemzeti egyedisége is, ugyanakkor pedig egyre szorosabb kapcsolat létesül Olaszország é3 Albánia között, amely az albán nép jövője és a békés haladás szempontjából feltétlenül szükséges. Az olasz nép örömmel veszi tudomásul a tiranai történelmi határozatot, amely Olaszország és az uralkodó ház megnövekedett tekintélyéről tesz tanúságot. A lap ezután részletesen ismerteti Albánia történelmi fejlődését és rámutat arra, hogy már a római idők óta Albánia története szorosan összefonódik Olaszország történelmével. Az Olaszország és Albánia közötti perszonálunio gondolata sem új. 1877-ben Bismarck már ajánlotta Crispi- nek, hogy az albán kérdést ilyen módon oldja meg. Akkor azonban még nem kerülhetett erre sor. Zog király rossz kormányzása most siettette azt a folyamatot, amely az egyesüléshez vezetett. Ez a megoldás helyreállítja Albániában a békét, az albán nép pedig Olaszország hatalmas támogatásával megindulhat a gazdasági éa kulturális fejlődés útján. Albánia fejlődése meg fogja erősíteni a mai balkáni egyensúlyt és az Adria békéjét is és így azt egész Európának örömmel kell fogadnia. A nemzetgyűlés elnökének vádbeszéde a régi rezsim ellen Tirana, április 13. Ciano gróf csütörtökön reggel 8 óra 30 perckor repülőgépen visszautazott Rómába. Elindulása előtt meleg tüntetéssel búcsúztatták. Az új albán kormány, amely szerdán megalakult, hat miniszterből áll. A kormány elnöke Sefket Yerráti, az olaszbarát albán hazafiak vezetője. Külügyminiszter Xhemi Dino, pénzügyminiszter Feizi Ali- zoi. Hadügyminiszter az albán kormányban nincsen. Xhafer Ypy, az albán nemzetgyűlés elnöke, a tiranai nemzetgyűlés szerdai ülésén valóságos vádbeszédet tartott a letűnt kormányzati rendszerről. — Mit tettünk mt a népért s,z utolsó negyed század alatt? — tette fel a kérdést az elnök. — Zűrzavarban hagytuk az országot. Nyomorban hagytuk a népet, amelynek semmi haszna sem volt az ország függetlenségéből. Olaszország nagy vezére azonban meghallgatta az albán nép kiáltását és elküldötte hadseregét Albániába, hogy megmentse az országot Mi tárt karokkal fogadtuk az olasz hadsereget. Mit várunk a Dúcétól? A nemzet szabadságát, nyelvünk, zászlónk szabad használatát, szabad közigazgatást, békét és igazságotA nemzetgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy Albánia továbbra is szuverén állam marad és e szuverén jogánál fogva választja meg királyává III. Viktor Emá- nuel olasz király és császárt. Albánia zászlója változatlanul Skander bég zászlaja marad. A belgrádi lapok részletesen beszámolnak az albániai eseményekről. Megállapítják, hogy a perszonális unióval az albán kérdés megoldottnak tekinthető. Közük a lapok, hogy a megszálló olasz csapatok több helyütt elérték a jugoszláv határt, de még nem szállták meg az egész határmentét. A nép mindenütt mint régi barátokat fogadja az olaszokat. A hegyekben bujkálva, a Zog-törzse, a Mati-törza akar még ellenállást tenusítani. Az ellenállók egy- részét a katolikus Miridita-törzs lefegyverezte. Göringf Rómában Trípolisz, április 13. Göring vezértábor- nagy szerdán délután félnyolc órakor a Monberrat hajó fedélzetére szállt és Nápolyba utazott, ahonnan folytatta útját Rómába. Göring pénteken este érkezik többnapos hivatalos látogatásra Rómába. I----------=08C=— Uruguay kilép a Népszövetségből Montevideo, április 13. Több szenátor indítványt nyújtott be a képviselőházban, amelyben indítványozzák, hogy Uruguay lépjen ki a Népszövetségből. A képviselőház elutasította a szocialistáknak 5000 köztársasági spanyol menekült Uruguayban való letelepüléséről szóló javaslatát. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ
