Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-15 / 85. szám
Ma: Mdtómeltéklét Ara; 10 fillér Ni évfolyam 85. szám. Budapest, 1939 április 15. Szombat Előfizetési ár évente 36,-P, félévrí 18- P; negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP 4^8zerkészt6ség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, JŐzsef-körút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 Szakítás a sóhivatallal i(d) Azt hisszük, sehol nem helyeslik olyan egyetértő, egyhangú tapssal a magyar diplomácia legújabb tényét, a Népszövetségből való kilépésünket, mint a cseh uralom alól fölszabadult területeken. Mert kisebbségi sorsunk legkeserűbb emlékei közé tartozik az a bánásmód, amelyben a nemzeti kisebbség egyetlen védnöke, a Népiszövetség részesített mindenkor bennünket. A genfi areopág volt az egyetlen föllebbviteli fórum, amelyhez a cseh elnyomás legrikítóbb, legszégyenteljesebb jogfosztásai ellen panaszt emelhettünk, de számtalan petíciónk esetében bebizonyosodott, hogy a genfi areopágban nem pártatlan bírák ültek, hanem a panaszolt vádlott cinkosai. A panasztevő nemzeti kisebbségek szempontjából Genf nem volt egyéb, mint egy nemzetközi sóhivatal. Hogy ez a sóhivatal mennyire teljesítette kisebbségvédelmi föladatát, csattanban megvilágítja Csáky külügyminiszter egyetlen adata. A múlt év közepéig a Népszövetséghez összesen 881 petíció érkezett, ebből a főtitkárság, amelyben mindig angolok, franciák és oroszok ültek, 392-t formai okokból nyomban elvetett, az elfogadott 489 panasz közül 483 elveszett a bizottságok süllyesztőiben és mindösz- sze 6 darab került a bírói fórum, a Népszövetségi Tanács elé. 881 közül 6, tehát kevesebb, mint egy százalék. Ebből is csak három volt magyar vonatkozású, mindhárom erdélyi. A cseh-szlovákiai magyarság valamennyi panaszát elutasították. Ilyen bánásmód után valóságos erkölcsi elégtétel minden fölszabadult magyar számára az, hogy megnagyobbodott hazánk végre hátatfordít ennek a hipokrita hatalmi szövetkezetnek. Mert az egész Népszövetség nem volt más, mint a nagy- és kisantant hatalmi érdekeit kölcsönösen biztosító részvény- társaság. A részvénytársaság a legyőzött államokkal szemben örökre biztosítani akarta a versaillesi békeszerződések összes területi, katonai, politikai és gazdasági igazságtalanságait. Tehát elsősorban a németek, magyarok és bolgárok ellen irányult s ez a jellege megmaradt a mai napig. Nem népek szövetsége volt ez, hanem a győzők szövetsége a legyőzőitek ellen a semlegesek asszisztá- lásával. A Népszövetségbe be kellett lépnünk, ahogy belépett Németország is, mert kísérletet kellett tennünk a magyar igazságnak a Népszövetségen keresztül való érvényesítésére. Meg kellett kísérelni az egyetemes nemzetközi leszerelés megoldását, ki kellett próbálni az egyezségi szerződés 19-ik revíziós szakasza alapján az igazságosabb határrendezés lehetőségét. Minden ilyen törekvés meddőnek bizonyult. A Népszövetség nem teljesítette legelemibb kötelességét a nemzeti kisebbségekkel szemben, a Népszövetség nemcsak hogy nem tudta megoldani, hanem egyenesen céltudatosan szabotálta a leszerelést, miután a legyőzött államokat eleve kötelezte a teljes leszerelésre, a határ revíziós szakasz érvényesítését pedig még szóba sem igen lehetett hozni, bármily békeérdek fűződött is ehhez, a Népszövetség süket és J vak maradt a népek fejlődéséből és a történelmi erők dinamikájából folyó új történelmi követelmények iránt. Leszerelés helyett egyoldalú fölszerelést, a győzők katonai túlhatalmát munkálta 6 ennek Mu$$olini és Goring Rómában tárgyal Döntő fontosságú a két államférfi tanácskozása A Du eeGöring útién üzenetet küld Hitlernek Róma, április 1%. Göring tábornagy és felesége kíséretével együtt pénteken reggel 8 óra 15 perckor megérkezett Nápolyba. A megérkezéskor a kikötőben horgonyzó hajók legénysége üdvözölte a vendéget, míg a fedélzeten a zenekar az olasz és a német nemzeti himnuszt játszotta. Göringet partraszálláskor a helyi hatóságok és a német konzul fogadták. Rómába utazása előtt gépkocsival sétát tett a városban. Nápolyiból az olasz fővárosba utazott Göring és felesége. Este 8 óraikor megérkezett Rómába Göring tábornagy és felesége. Göring hivatalos látogatást tesz az olasz fővárosba, s ott tölti a szombatot és vasárnapot is. Fogadja Göringet és feleségét III. Viktor Emánuel király és császár is. Az uralkodó villásreggelit ad a Gömgr-házaspár tiszteletére. Göring több fontos megbeszélést folytat Rómában Mussolinival és Ciano gróffal. A Daily Mail jelenti Rómából, hogy Göring tábornagy és Mussolini miniszterelnök küszöbönálló római megbeszélésének főtárgya a tengelypolitika megszilárdítása és az együttműködés jövője lesz, kUlönös tekintettel az Albánia megszállása által teremtett nemzetközi helyzettel, Mussolini közölni fogja Göringgel az olasz és albán perszonálunió eredményeként hozott intézkedéseket és Göring útján különleges üzenetet küld Hitlernek. Párizs, ápr. llf. A déli lapok nagy fontosságot tulajdonítanak Göring és Mussolini találkozásának és hangsúlyozzák, hogy a két államférfi megbeszélései, amelyek döntőek lehetnek Európa sorsát illetően, bizonyára nem lesznek következmények nélkül. Göbbels Belgrátíban Göbbels dr. németbirodalmi miniszter Isztanbulból jövet pénteken 11 óra 30 perckor leszállt a belgrádi repülőtéren. Üdvözlésére megjelent a repülőtéren Cincár-Mar- kovics dr. jugoszláv külügyminiszter, Heeren belgrádi német követ, Jankovics altábornagy, a jugoszláv légihaderő főparancsnoka, Lukovics dr. jugoszláv sajtófőnök a miniszterelnök képviseletében és Marino- vics, a külügyminisztérium elnöki osztályának főnöke. Göbbels dr. a jugoszláv külügyminiszter kíséretében körutat tett Belgrádban, maid 12 óra 30 perckor magánrepülőgépén továbbutazott Berlinbe. Beck ezredes Párizsba utazik London, április 14. A Daily Telegraph és a D<Hly Mail varsói jelentése ezerint Beck ezredes, lengyel külügyminiszter még április vége előtt Párizsba utazik. Varsóban úgy tudják, — írja a Daily Mail — hogy a francia kormány a francia-lengyel szövetséget a Franciaország és Olaszország közötti háború eshetőségére is ki szeretné terjeszteni., Varsó, április 14. Beck lengyel külügyminiszter csütörtökön kihallgatáson fogadta Moltke 'német nagykövetet. A kihalleatás- ról csak rövidszavú hivatalos közlemény jelent meg, közelebbi részletek a megbeszélésről azonban nem váltak ismeretessé természetes következménye az volt, hogy a lefegyverzett Németország megúnta a kétszínű játékot, kilépett a Népszövetségből s egyoldalúlag volt kénytelen kimondani fegyverkezési egyenjogúságát így idézte elő a Népszövetség a leszerelés egyenjogúsága helyett a fegyverkezés egyenjogúságát, az olcsó leszerelés helyett a drága versenyfegyverkezést. S amikor * Európa a lehetetlenné vált területi viszonyok miatt a legsúlyosabb háborús veszedelmek elé került, a Nép- szövetség sohasem nyúlt a 19-ik szakasz preventív szelepéhez, sem Ausztria, sem a szudétanémet vidék, sem a felvidéki magyar terület, sem a Memel-vidék esetében, sőt ellenkezőleg, mindezek a revíziók a Népszövetség közreműködése nélkül történtek meg, sőt éppen azért történhettek meg, mert a Népszövetségnek nem volt ereje megakadályozni őket, mivel közben a Népszövetség megszűnt nemzetközi hatalmi tényező lenni. A népszövetség Japán, Németország és Olaszország kilépése után tehetetlen és tétlen csonk maradt, s még inkább a demokrata és bolsevista hatalmak érdektestületévé, diplomáciai népfront-alaku- latá vált. Ez volt már 1935 óta, amikor Benes mint népszövetségi elnök, a francia—angol és cseh-kisantant érdekek frontjának megerősítésére becsempészte Genfbe Sztálin és Litvinov vörös Oroszországát. Ebben a népfrontban volt keresnivalója az azóta letűnt Benesnek és szintén letűnt Csehországnak, lehetett ez érdeke a spanyol trente popularnak, amely azóta Del Vayoval egyetemben szintén eltűnt a történelem süllyesztő- S jében, de nincs keresnivalója Magyar- országnak, amely a komintern népfrontja helyett az antikominternista blokkhoz csatlakozott. A Népszövetségben tovább bennmaradni annyit jelentene, mint tovább paktálni egy olyan érdekszövetkezette1!, amely ellenünk alakult és ellenünk irányuló célokat követ. Csáky mindössze levonta a visszás helyzet legtermészetesebb konzekvenciáját, amikor bejelentette Magyarország kilépését. A céltudatos, biztosvonálú, dinamikus magyar külpolitikát, amely Telekit és Csákyt jellemzi, egy elenyésző kis töredéket kivéve, amely a múltban a körúti zsidó és szociáldemokrata sajtóban mindig a kisantantnak való behódolás opportunizmusát propagálta, minden öntudatos magyar a legteljesebb helyesléssel fogadja. De különösen a fölszabadult magyarok, akik elsősorban annak köszönhetik felszabadulásukat, hogy a magyar külpolitika sohasem haladt a kisantantnak való kapitulálás megalkuvó útján és sohasem alkudta el olcsó és apró üzletecskékért az elszakított magyarság örök jogait. Elsősorban az elszakított magyarok érdekeinek védelméért lépett be a Népszövetségbe és most is úgy látT juk, hogy elsősorban a magyar kisebbségek fogják látni hasznát a Népszövet-> j ségből való kilépésnek. A magyar kisebbségek érdekvédelmét a Népszövetség keretén belül kellett keresni, amíg a Népszövetség hatalmas volt. Magyaror- száp pedig gyenge, most ép az ellenkező a helyzet, mert a Népszövetség már csak árnyékéletet élő papírtényező, Magyar- ország pedig elég erős már, hogy a Népszövetség sóhivatali szerepe nélkül közvetlenül, kétoldalú megegyezésekkel védhesse a magyar nemzeti kisebbségi sorsban élő töredékeit. Az a Benes, aki a három kisantantállam nevében csak együttesen kollektive akarta szabályozni, illetve szabotálni a magyar kisebbségek ügyét, Csehországgal együtt nincs többé. Nincs Csehország és nincs kisantant, ellenben van egy megerősödött, s a többi dunai állammal egyen- jogúvá és egyenrangúvá lett új Magyar- ország, amely a Népszövetségből való kilépése után az eddiginél fokozottabb mértékben követheti majd a szabad kéz politikáját. A szabad kéz újabb helyzetelőnyt jelent, mert azáltal, hogy a népszövetségi megkötésektől függetlenítettük magunkat, egy fokkal ismét erősítettük függetlenségünket és fokoztuk államunk nemzetközi potenciáját. Aktív külpolitikánk aktív mérlegét Csáky újabb nyereségtétellel gyaragjtotta.
