Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-05 / 78. szám
12 teibide» AtwsfoiRHIRMK Megkezdőd az angol-lengyel tárgyalások Erélyes hangon bélyegzi meg a német sajtó Anglia bekerítő politikáját — Bulgária követeli, hogy Románia adja vissza Dobrudzsát London, április 4. Az angol-lengyel megbeszélések kedden 11 óra 10 perckor (angol időszámítás szerint) azzal kezdődtek meg, hogy Beck lengyel külügyminiszter Raczynski londoni lengyel nagykövet kíséretében meglátogatta lord Halifaxot a külügyi hivatalban. A tanácskozáson résztvett Sir Alexander Cadogan, a külügyminisztérium állandó államtitkára, Sir Orme Sargent államtitkár, Strang, a külügyminisztérium közspeurópai osztályának vezetője, lengyel részről pedig Raczynski nagykövet és Potocki gróf, a külügyminisztérium nyugati osztályának vezetője is. A megbeszélés délután 1 óráig tartott. Ezután Halifax villásreggelit adott Beck tiszteletére. Délután Beck felkereste Chamberlaint az alsó. házban. Este a lengyel külügyminiszter lord Halifax vendége volt a külügyi hivatalban. A Press Association azt várja, hogy szerdán kölcsönös védelmi egyezmény jön létre Lengyelország és Anglia között. Len., gyelország azon a nézeten van, hogy az angol-lengyel viszonynak kölcsönösségen kell alapulnia. Halifax az angol tárgyalások további lefolyásáról is be fog számolni Becknek. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint szó volt a tárgyalásokon Angliának arról a kívánságáról, hogy az új angol-len gyei szerződést bizonyos délkeleteurópai államokat érintő szerződésekkel kapcsolják össze. A Times diplomáciai levelezője szerint Románia válasza, amelyet a múlt hét végére vártak, még nem érkezett meg Lón. donba. Az angol kormány belátja, hogy Ro mániának nyilván tanácskoznia kell a Balkán-szövetsége tömörült államokkal. A londoni lengyel körök értesülése szerint Halifax és Beck keddi tárgyalásán a következő kérdések kerültek szóba: 1. Az Anglia által Lengyelországnak adott ideiglenes biztosíték, amelynek kölcsönösségé| Beck ezredes erkölcsi kötelességének tekinti. 2. Az angol-lengyel biztonsági egyezmény körének kitágítása. 3. A németországi zsidók kivándorlását biztosító terv kiterjesztése a lengyd zsidókra. 4. Gazdasági együttműködés, hadianyag- vásárlás és hitelügyi kérdések, de ezek a kérdések csak általános elvi szempontból. A részleteket a Beck ezredes látogatását követő műszaki tárgyú eszmecsere során fog. ják megállapítani. Simon kincstári kancellár a megváltozott angol politikáról London, április 4- 'Az angol alsóház külpolitikai vitája az éjszakai órákig tartott. Az ülés vége fölé a kormány nevében Sir John Simon kincstári kancellár válaszolt az elhangzbtt felszólalásokra. Sir John Simon behatóan vizsgálta az angol részről (Lengyelország számára adott kötelezettségvállalással kapcsolatos alsóházi felszólalásokat, amelyekre összefoglalóan a következőkben tartotta szükségesnek a kormány álláspontját világosabbá tenni: — Részünkről egy olyan nyilatkozat hangzott el, amely bennünket a világnak egyik részében kifejezetten lekötött, egy olyan területen, ahol eddig semmiféle kifejezett kötelezettséget nem vállaltunk. Kötelezettségvállalásunk egyben azt is jelenti, hogy ebből kifolyólag más kötelezettségeket is kell majd vállalnunk. A nyilatkozat országunkban olyan egységes fogadtatásra talált, amilyenre semmiféle jelenlegi kérdésben példát felhozni nem tudok. A kincstári kancellár beszéde további során rámutatott ■ arra, hogy az angol kötelezettségvállalás igen súlyos kötelezettséget jelent, mert nemcsak bizonyos események bekövetkezésével számol a háborúban, hanem a nyilatkozatban Anglia arra is kötelezte magát, hogy bizonyos körülmények között maga is háborút indít. A kincstári kancellár ezután megismételte, hogy az angol kormány felfogása szerint Csehország bekebelezése azt jelenti, hogy Németország letért eddig követett politikájának útjáról, amelynek egyik alapelve volt, hogy idegen népek felett nem akar uralkodni. Anglia azonban nem követ bekerítési politikát, — állította Sir John Simon. — Németországnak joga van saját életterét elfoglalnia, ezt azonban nem teheti kisebb nem-' zetek életterének rovására. Erélyes német válasz Chamberlainnek Berlin, április 4. A kedd reggeli német lapok foglalkozva Chamberlain hétfői alsóházi beszédével, ismét utalnak a Németország ellen irányuló angol bekerítő politikára. A „Berliner Börsenzeitung” többi között a következőket írja: Az angolok — Chamberlain miniszterelnökkel az élükön — elveszítették minden érzéküket a legegyszerűbb német életjogokkal szemben. Nekünk, németeknek megmarad az a reális alap, amelyen állunk és amelyet Hitler vezér és birodalmi kancellár wilhelmshaveni beszédében is megállapított, hogy tudniillik a német nép biztonsága saját erejében rejlik. A „Deutsche Allgemeine Zeitung” a következőket írja: Egy nemzetnek a jövőbe vetett bizalma mindaddig épségben marad, amíg a nemzet vezetői rendíthetetlenül bíznak a nemzet jövőjében. A nemzetközi életben azonban nem lehet fenntartani a bizalmat akkor, ha az mindig csak az egyik részről nyilvánul meg. Jóllehet angol részről is el kell ismerni, hogy Szovjetoroszország kapcsolatai „egyes államokhoz bonyolultak” — és e diszkrét célzásban ki nem ismeri fel Lengyelország és Románia nagyon is megokolt bolsevistaellenes magatartását? — Londonban ismét az egész tervbevett szövetség sarkkövévé a vörösökkel való szövetséget tették meg. A „Völkischer Beobachter” így ír: Egy londoni lap hétfőn annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy Hitler wilhelmshaveni békebeszéde „félrevezetheti” az angol közvéleményt és egyes angol minisztereket. Semmiesetre sem szabad Hitler csapdájába esni —; írta ez az angol lap — és azt hinni, hogy most ismét baráti politikát kezdhetünk Németországgal!. Biztosíthatjuk a „Daily Herald”-ot, — írja a „Völkischer Beobachter”, — hogy aggodalmai teljesen feleslegesek. A baráti politika folytatásához ugyanis kettőre van szükség és a nemzeti szocialista Németország ma nem hajlandó barátságot kötni azzal az Angliával, amelyet a londoni kormányhivatalokban és szerkesztőségi szobákban tapasztalható irány jellemez. Ezc teljes nyíltsággal meg kell mondani. Edén szorosabb szovjetbarátságot sürget A pénzügyminiszter beszédét megelőzőleg felszólalt az angol alsóházban Eden volt külügyminiszter is, aki ugyanúgy, mint előtte több más szónok, a szorosabb angol- szovjetorosz együttműködést sürgette. Eden egyébként beszédében teljes mértékben helyeselte Chamberlain jelenlegi politikáját. Dalton munkáspárti képviselő, aki Eden után beszélt, a kormányt gyorsabb ütemű cselekvésre ösztönözte és kijelentette, hogy a munkáspártot nem elégítette ki eddig az a mód, ahogyan az angol kormány ai Szovjetunióval való együttműködést helyre* állítani akarta. A munkáspárt ebben az irányban az eddiginél erőteljesebb politi* kát követel, azonkívül azt akarja, hogy az együttműködésbe vonják bele a Balkán* szövetséget, Hollandiát, Belgiumot, Svájcot és a skandináv országokat. Angol politikai körökben ismét sokat beszélnek arról, hogy a kormány összetételében rövidesen változások lesznek s hogy Eden volt külügyminiszter ismét tagja lesz a kormánynak. A Daily Telegraph szerint a holnapi rendes minisztertanács a lőszerügyi minisztérium szervezésének kérdéséről is tanácskozik. A francia légügyi miniszter Londonban London, április 4- A Daily Telegraph értesülése szerint Guy La Chambre francia légügyi miniszter jelenlegi londoni látogatása során nagyfontosságú megbeszéléseket folytat Sir Kingsley Wood légügyi miniszterrel a hadirepülgépek gyártásáról. Kedden Chamberlainnel is tárgyalt La Chambre. Ezután Corbia londoni francia nagykövet adott díszebédet La Chambre tiszteletére. A díszebéden megjelent több angol politikus. Angol gazdasági bizottság utazik Bukarestbe Bukarest, április 4• Egy-két héten belül' tekintélyes angol gazdasági bizottság érkezését várják Bukarestben. A bizottságot valószínűleg Frederic Leith Ross vezeti. Valószínűnek tartják, hogy Anglia elsősorban a fegyverkezés, különösen pedig repülőgépek terén fogja Romániát segíteni. fludson hazaérkezett Londonba London, április 4• Hudson külkereskedelmi államtitkár Európa különböző fővárosaiban tett hivatalos útjáról hazatérve, Londonba érkezett. 1939 ÁPRILIS 5, SZERDA Bulgária visszaköveteli Romániától Dobrudzsát London, április 4. A Reuter Iroda bukaresti távirata szerint Tilea londoni román követ kedden utazott vissza Londonba. Tilea az egész romárt helyzet alapos és okmányszerű ismertetését viszi magával Bukarestből. Az érdekelt román szakminisztériumok elkészítették a választ a Londonból kapott ideiglenes kérdésekre. A Daily Herald jelenti Isztanbulból: A török kormány közölni fogja Gafencu román külügyminiszterrel ankarai látogatása során, hogy a Dardanellákot nemcsak Törökország, hanem Románia és Bulgária számára is életbevágóan fontos összekötö- hídnak tekinti és háború esetén nyitva hagyja a tengerszorost a Romániával baráti hatalmak hajói előtt, azonban a Románia és Bulgária közötti ellentétek elintézését a balkáni egység nélkülözhetetlen előfeltételeinek tekintik. Nyíltan közölni fogják Gafencuval, hogy Kiosszeivanov bolgár miniszterelnök ankarai látogatása során kijelentette, hogy Bulgária követeli Dobrudzsa visszaadását, amelyet Románia ragadott el tőle. Bulgária nem elégszik meg pusztán azzal, hogy a dobrudzsai bolgárok kiváltságos jogállást kapjanak román tilalom alatt, Isztanbulban azt jósolják, hogy Gafencu azt a tanácsot fogja kapni Ankarában, hogy Románia adja vissza Dobrudzsát Bulgáriának, mert csak ebben az esetben szűnnének meg a Balkán-államok közötti ellentétek és ekkor alkothatna az egész Balkán egységes csoportot. A News Chronicle szerint a tárgyalások Romániával kielégítő módon folynak ugyan, de bizonyos habozások észlelhetőkMussolini tanácskozni fog az angol nagykövettel Róma, április 4. Az olasz minisztertanács után Ciano gróf külügyminiszter fogadta Lord Perth angol nagykövetet. Megbeszélésük mintegy húsz percig tartott. Nagy feltűnést keltett római politikai és diplomáciai körökben az a hír, hogy Perth lord római angol nagykövet és Mussolini találkozásban állapodtak meg. Az angol nagykövet az utóbbi napokat szabadságon töltötte s most, hogy rövid szabadságáról visszatért, érüintkezésbe lépett Mussolinival és megállapodott vele, hogy tanácskozásra ülnek össze. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓ VÁLLAL AT RT., BUDAPEST, VIII, RöKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ
