Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-29 / 97. szám
4 TEwiDEW .Mm^arhirlae 1939 ÁPRILIS 29. SZOMBAT lös vagyok és amely egyedül jogosult arra, hogy számonkérje tőlem cselekedeteimet. — Amit azonban mondok, azt az egész világ meghallhatja. Ezek a nyilatkozatok azonban a világ több részére nézve mindaddig nem tesznek számot, amíg a sajtónak módjában áll, hogy minden nyilatkozatot meghamisítson és kérdésessé tegyen. nyilatkozatot tennének a kormányok politikájáról. Válaszom ez: Én már a nyilvánosság előtt elhangzott számtalan beszédemben követtem ezt és mindig is így cselekedtem. Ma is vissza kell azonban utasítanom azt, hogy ilyen nyilatkozatot bárki másnak tehessek, mint annak a népnek, amelynek létéért és életéért feleNémetország kész minden egyes állammal az általa kívánt megegyezést létrehozni — Roosevelt azt hiszi, hogy késznek kell lennem arra, hogy neki, mint Európától olyan távoleső nemzet fejének ilyen nyilatkozatot tegyek. Válaszom a következő: Hogyan képzeli Roosevelt, hogy ezt éppen a német államfőtől feltételezheti? Minthogy Európa ugyanolyan távol van Amerikától, mint Amerika Európától, én is ugyanolyan joggal intézhetném a másik oldalról azt a kérdést az Elnök Úrhoz: milyen célokat követ hát az amerikai külpolitika? Megkérdezhetném, mik a céljai Amerikának a középeurópai vagy a délamerikai államok irányában, Roosevelt ebben az esetben bizonyára a Monroe-elvre hivatkoznék és visz- szautasítaná ezt a kérdést, mint az amerikai szárazföld belső ügyeibe való beavatkozót. Mi, németek, ugyanezt az elvet valljuk Európa szempontjából, de mindenesetre a német birodalom szempontjából. — Roosevelt kijelenti, hogy közölni fogja a Németország politikai céljairól neki tett közléseket azokkal a népekkel, amelyek fenyegetve érzik magukat. Válaszom ez: Milyen eljárás útján állapította meg Roosevelt, hogy melyek azok a nemzetek, amelyek Németország által fenyegetve érzik magukat és melyek azok, amelyek nem éreznek ilyen fenyegetést? Roosevelt úr végül azt a készséget kéri, biztosítsuk őt afelől, hogy a német haderők a következő nemzeti területeket vagy tartományokat nem támadják meg és mindenekelőtt, hogy nem vonulnak be ezekre a területekre és a szóbajöhetők között a következőket sorolja fel: Finnország, Lettország, Litvánia, Észtország, Norvégia, Svédország, Dánia, Hollandia, Belgium, Nagybritannia, Írország, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Lichtenstein, Luxemburg, Lengyel- ország, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, Oroszország, Bulgária, Törökország, Irak, Arábia, Szíria, Palesztina, Egyiptom és Iran. — Válaszom: Mindenekelőtt vettem magamnak a fáradságot, hogy a fentnevezett országoknál megállapítsam: 1. fenyegetve érzik-e magukat; 2. vájjon Roosevelt úrnak ez a felszólítása az ő kezdeményezésükre, vagy legalább is tudomásukkal történt-e ? A válasz mindenképpen tagadó volt, részben pedig élesen visszautasító. 3. Ettől eltekintve, valamennyi Németországgal szomszédos állam sokkal hathatósabb biztosítékokat és mindenekfölött sokkal nagyobb kötelező erővel bíró javaslatokat kapott, mint amilyent Roosevelt úr furcsa táviratában tőlem kért. — Fel kell azonban még hívnom Roosevelt úr figyelmét egyes történelmi tévedé- " seire. Felemlítette ugyan Írországot is és annak kijelentését kéri, hogy Németország nem támadja meg Írországot. Nos, éppen az imént olvastam De Valera ír miniszter- elnök egyik beszédét, amelyben ő csodálatosképpen és ellentétben Roosevelt úr nézetével nem Németországot vádolja meg azzal, hogy Írországot elnyomja, hanem Angliának veti szemére, hogy Írországnak állandóan szenvednie kell ez állam erőszakos fellépése miatt. Roosevelt úr, úgy látszik, elfelejti, hogy Palesztinát jelenleg nem a német csapatok, hanem az angolok tartják megszállva és korlátozzák jogaiban a legembertelenebb erőszak eszközeivel és függetlenségének rovására zsidó beszivárgók javára a legborzalmasabb kegyetlenkedéseknek van kitéve. Roosevelt úr még egy egész sereg tévedését lehetne leszögezni, egészen eltekintve Németország katonai lépéseinek nehézségétől olyan államokban és országokban, amelyek részint kétezer, részint ötezer és még több kilométernyi távolságra fekszenek tőlünk. Végezetül még a következőket akarom kijelenteni: A német kormány mindezek ellenére kész a nevezett államok mindegyikének — ha ilyen kívánság merülne fel és ha valamely állam Németországhoz ilyen irányú javaslattal fordulna, amely megfelel a Roosevelt-féle módozatnak — ezt a biztosítékot a feltétlen kölcsönösség előfeltételével meg is adni. — Ez a biztosíték a Roosevelt úr által említett államok egész soránál mindenesetre már elejétől fogva fölöslegessé válik, mert mi velük egyébként is vagy szövetséges viszonyban állunk, vagy legalább is legszorosabb barátságban vagyunk. — Németország ezeknek a megállapodásoknak időtartamára vonatkozólag is kész minden egyes állammal az általa kívánt megyezést létrehozni. — És most ünnepélyesen kijelentem, hogy minden, akármily módon terjesztett megállapitás, amely szándékolt német támadásra. vagy beavatkozásra vonatkozik az amerikai területen, vagy területre, eset. len csalás és durva valótlanság, teljesen eltekintve attól, hogy az ilyen megállapítások egyébként katonai szempontból is csak egy ügy ü képzelet szüleményeinek te. kinthetök. Igazság, /óiéi, haladás, béke — Roosevelt úr ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy ő a legfontosabb momentumnak tekinti annak a leghatékonyabb és leggyorsabb módnak a megvitatását, amely, nek segítségével a világ népeit a fegyverkezések nyomasztó tej kétől meg lehet szabadítani. Válasz: Roosevelt úr talán nem tudja, hogy ez a kérdés — amennyiben Németországot érinti — egyszer már teljes egészében megoldódott. A Német Birodalom — amint ezt a szövetséges bizottságok nyomatékosan megerősítették — már 1919-tő’ 1923-ig teljesen leszerelt. Németország e téren is, mint minden más esetben, az adott szó beváltásába vetett bizalmában a leg gyalázatosabban becsapódott. Én magam egész sor gyakorlati javaslatot tettem és megkíséreltem, hogy ezeket megvitassák, hogy legalább is lehetővé váljék a fegyverkezések korlátozása a legmélyebb ponton. És csak 1934-ben utolsó széleskörű javaslataim végleges elvetése után amely javaslatok 300.000 embei’ben szabták meg a hadsereg legnagyobb létszámát — adtam parancsot a német újrafegyverkezésre. Ennek ellenére nem kívánok akadály lenni a leszerelési kérdések megvitatásánál, amelyen ön, Roosevelt úr, szintén résztvenni szándékozik. Csak azt kérem, hogy mindenekelőtt ne Németországnoz. hanem a többi hatalmakhoz forduljon. — Roosevelt úr biztosít végül, hogy ő hajlandó a nemzetközi kereskedelmi utak megnyitásának gyakorlati módjában résztvenni. Azt hiszem, hogy nagy érdeme lenne önnek Roosevelt úrt ha mindenekelőtt az amerikai Unió területén nagy befolyásával kiküszöbölné a valódi szabad gazdasági forgalomnak ezeket az akadályait. t— A német nép egyébként teljesen konkrét követeléseket támasztott és örülnék, ha az elnök úr síkraszállna annak érdekében, hogy most végre megtartsák azt az Ígéretet, amelynek alapján Németország egykor letette fegyverét és az úgynevezett győzők kezébe adta magát. Ezúttal nem is annyira a Németországtól elzsarolt számtalan niilliárdra, vagy az úgynevezett jóvátételekre gondolok, mint inkább a Németországtól elrabolt területek visszaadására. Ez mindenekfelett a világ erkölcsi konszolidálásához való gyakorlati hozzájárulás lenne és ezzel elősegítené a világ gazdasági fellendülését. Hitler vázolta, hogyan állítottr la!pra Németországot, majd így folytatta: — Mindezt a huszonegy esztendővel ezelőtt még ismeretlen munkás és katona saját ei-ömből hajtottam végre, s ezért jogom van igényt támasztani a történelemmel szemben arra, hogy azok közé az emberek közé számíttassam, akik valóban elvégezték a legtöbbet, amit egyetlen embertől méltányosan és igazságosan kívánni lehet. — Az én világom az a világ, amelybe a Gondviselés engem belehelyezett s amelyért nekem ennélfogva dolgozni kötelességem. Ez a világ csak az én népemet foglalja magában, én azonban azt hiszem, hogy éppen e világon keresztül szolgálhatom legjobban azt, ami mindnyájunknak a szívén fekszik: az igazságot és az egész emberi közösség jólétét, haladását és békéjét. A beszéd 14 óra 25 perckor ért véget a birodalmi gyűlés tagjainak percekig tartó éljenzése és ujjongása közben. Göring vezéi'tábomagy mondott még rövid befejező szavakat, hangoztatva, hogy az egész birodalmi gyűlés és az egÓ3z német nemzet szenvedélyes együttérzéssel követi a kancellái't útján, bizalma mérhetetlen és a döntését mindenben magáévá teszi. Végül a gyűlés tagjai háromszoros ,Sieg! Heil !”-t kiáltottak Hitler vezér és kancellárra. Az ülést a Deutschlandlied eléneklése fejezte be. KEH9H Cincár-Markovjcs jugoszláv külügyminiszter a péntek délutánt Budapesten töltötte Cincár-Markavics dr. jugoszláv külügyminiszter Berlinből Belgrádba utaztában Secserovics kabinetfőnök kíséretében 12 óra 20 perckor Budapestre érkezett. A pályaudvaron megjelent Rasics budapesti jugoszláv követ a követség tagjaival. A jugoszláv külügyminiszter a pályaudvarról a követségre hajtatott. Rasics jugoszláv követ és felesége a külügyminiszter tiszteletére villásreggelit adott, amelyen résztvettek a követség tagjai is. A jugoszláv külügyminiszter ezután Rasics követ kíséretében rövid sétakocsizást tett a fővárosban, majd 5 órakor a Keleti pályaudvarra hajtatott s innen folytatta útját Belgrad felé. Búcsúztatására megjelent többek között a budapesti jugoszláv követ a követség tagjai kíséretében. Elutazása előtt Cincár- Markovics dr. jugoszláv külügyminiszter a Magyar Távirati Iroda munkatársának a következőket mondotta: — Nagy öröm volt számomi'a, hogy — bár csak rövid ideig — velünk baráti ország fővárosában tartózkodhattam, és találkozhattam Rasics követ úrral, akihez baráti kapcsolatok fűznek. Az Önök országára igen kellemesen emlékszem visz* sza még abból az időből, amikor a budapesti jugoszláv követségen teljesítettem szolgálatot. Ötvenmillió dollar hiánnyal zárta Kanada az elmúlt pénzügyi évet London, április 28. Kanada, mint Dunning pénzügyminiszter költségvetési beszédében bejelentette, az 1938—39. pénzügyi évet 55 millió 685.000 dollár hiánnyal zárta. A hiány a nemzetközi feszültség és az állandó háborús félelmek által okozott gazdasági pangásnak tulajdonítható. A kiadások emelkedését főként a kanadai nemzeti vasutak veszteségei okozták, amelyek 11,968.000 dollárral haladták meg az előző évi veszteségeket, továbbá a kormány által szavatolt bushelenként nyolcvan centnyi búzaár fenntartásával kapcsolatos költségek, minek fedezésére a miniszter egyelőre 25 millió dollárt vett fel a költség- vetésbe. Az 1939—1940. év előirányzata 60 millió dollár hiánnyal zárul. Az államadósság 1939 március 31-én 3.642,049.000 dollárt ért tói. Minds neéhzségek mellett Kanada a világ negyedik legnagyobb exportállama és az elmúlt pénzügyi év külkereskedelmét 851 millió dollár kiviteli felesleggel zárta. Mackenzie King, Kanada miniszterelnöke és Manion dr., az ellenzék vezére bejelentette az ottawai képviselőházban, hogy az uralkodópár kanadai látogatására való tekintettel valamennyi párt fegyverszünetet kötött, hogy a parlament akadálytalanul elintézhesse programját és az uralkodó személyesen rekeszt- hesse be az ülésszakot. Egyidejűleg hivatalosan jelentették, hogy VI. György király Kanada kormányának tanácsára úgy döntött, hogy nem viszi magával tengerentúlra a birodalom koronáját, miután a kanadai kormány nem kívánt felelősséget vállalni ennek a fontos és nagyértékű koronaékszernek biztonságáért a tengeri út során. MOST JELENT IKIEG! POLITIKAI SZENZÁCIÓ! UIRGINIO GAVDA leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe ? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezl-csa- torna Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elismerni, hogy a Szuezi-c3atorna Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszországnak a „londoni titkos szerződésiben biztosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz impérium elől? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről saól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb politikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóválíalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. lÍPA kemlnyköiésben 1.80
