Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-28 / 96. szám
1939 ÁPRILIS 28, PÉNTEK TEMHM» A berlini tárgyalások közelebb visznek a Dnna- medence és a Balkán stabilizációjához A német-jugoszláv viszony — Franciaellenes hangulat Törökországban Belgrad, április 27. Cincar-Markovics | ment és tisztelgett az Ismeretlen Katona jugoszláv külügyminiszter berlini útjával kapcsolatban a vezető lapok vezércikkeket közölnek, amelyeknek gondolatmenete nagyjában megegyezik. E cikkek szerint Ribbemtrop és Cincár- Markovics talá'kozása beleilleszkedik a jelenlegi európai diplomáciai élénkségbe és különösen hasznosnak Ígérkezik a személyes eszmecsere útján. A németországi út senkit sem lephet meg a velencei tárgyalásokról kiadott kommüniké után, amelyben már jelezték, hogy Jugoszlávia szorosabbra karja fűzni politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait Németországgal. A pillanat is kedvező annyiban, hogy a német sajtó ismételten erős és független Jugoszlávia szükségességét hangoztatja. Megjegyzendő, hogy e cikkek egyes részei szerint a berlini tárgyalások közelebb visznek a Dunamedence és a Balkán stabilizációjához is. Francia-lengyel gazdasági tárgyalások Varsó, április 27. Monzie látogatásának eredményével mind lengyel, mind francia répzről igen meg vannak elégedve. A gazdasági tárgyalások jó úton haladnak és hétfőtől kezdve Párizsban folytatódnak. E célból Piasecki lengyel közlekedésügyi államtitkár hétfőn Párizsba utazik. Henderson berlini angol nagykövet a német külügyi államtitkárnál Párizs, április 27. A Petit Journal londoni értesülései szerint Sir Neville Hen- derson berlini angol nagykövet szerdán Weissäcker német külügyi államtitkárral folytatott megbeszélésén a következőket közölte: 1. Anglia azért vezette be a védkötele- zettséget, mert az európai szemhatáron mindeddig nem mutatkozott megenyhülés. 2. Chamberlain továbbra is készségesen hajlandó tárgyalásba bocsátkozni Németországgal, de feltétele az, hogy csak a fegyverkezések korlátozásáról, valamint a nyersanyagkérdésről essék szó. Angol kérdések a szovjetkormányhoz Lo)idon, április 27. A Daily Express jelentése szerint a moszkvai angol nagykövet tegnap este utasítást kapott, hogy a szovjetkormánynak jegyzéket nyújtson át. A jegyzékben az angol kormány arra 'kér választ, hogy Szovjetoroszország valamelyik szomszéda elleni támadás esetén közbelépne-e azonnal olyan formában, amint azt a megtámadott ország helyesnek tartja. Ezt a javaslatot Moszkvában a Iengyel- és román kormány hozzájárulásával terjesztetik elő. Párizs, április 27. A Matin stockholmi értesülése szerint Majszki londoni szovjetnagykövet, aki Moszkvából Londonba utazik,, szerdán Stockholmba érkezett. A nagykövet kijelentette, hogy nem hoz ma gával javaslatokat új angol—szovjet egyezmény megkötése tárgyában. A nagy követ hozzáfűzte, hogy ebben az irányban Litvinofftól nem kapott új utasításokat. Majszki szovjet nagykövet csütörtökön délután Párizsba érkezett. Gafencu tanácskozásai Parisba n Párizs, április 27. Csütörtökön délelőtt 10 óra 45 perckor Gafencu román külügyminiszter Tatarescu párizsi román követ társaságában az Arc de Triomphehoz sírjánál. A külügyminisztert a kivezényelt katonai díszszázad katonai tiszteletadásban részesítette, a katonazenekar pedig eljátszotta a francia és román nemzeti himnuszt. Gafencu a sírre francia és román színekkel díszített gyönyörű szekfű- és liliomkoszorút helyezett el. Ezután Ga- fencu beírta nevét az Ismeretlen Katona aranykönyvébe, majd a külügyminisztériumba ment, ahol megkezdődött első tanácskozása Bonnet külügyminiszterrel. Bonnet külügyminiszter csütörtökön délelőtt 10 órakor fogadta Sir Eric Phipps párizsi angol nagykövetet, majd 11 órakor Gafencu román külügyminiszter Tatarescu párizsi román követ társaságában. Bonnet külügyminiszter és Gafencu román külügyminiszter megbeszélése délután 13 óráig tartott. A tárgyalások befejezése után Gafencu külügyminiszter Bonnet külügyminiszter és Tatarescu párizsi román követ társaságában egyenesen a külügyminisztérium nagy ebédlőjébe ment, ahol Bonnet külügyminiszter felesége ebédet adott a román külügyminiszter tiszteletére. Az ebéden megjelent több francia miniszter, továbbá a tábornoki kar néhány tagja is. Miután Gafencu román külügyminiszter és Tatarescu párizsi román nagykövet a külügyminisztériumban villásreggelizett, csütörtökön délután három óra 30 perckor a hadügyminisztériumba ment, ahol haladéktalanul bevezették őket Daladier miniszterelnökhöz. Gafencu külügyminisztert csütörtökön délután kihallgatáson fogadta Lebrun francia köztársasági elnök. A német-lengyel viszony Varsó, április 27. (Lengyel Távirati iroda.) A szerda esti lengyel lapok nyíl ván sugallmazott cikkekben a lengyel- német kapcsolatok kérdésével foglalkoznak. Hangoztatják, hogy az 1934. évi szerződés előnyöket biztosított mindkét fél számára. Ami azonban azokat az indítványokat illeti, hogy kezdjenek tárgyalásokat a danzigi statútum módosításáról vagy Pomeránia újászervezéséröl, ezek ellentétben állanak a lengyel érdekekkel és jogokkal. Az ilyen irányú tárgyalások a lengyel közvélemény részéről erős visszahatásokra vezetnének. A lapok megállapítják, hogy a lengyel politikai közvéleményben nincs olyan kötény, hogy az ankarai parlament a török —francia barátsági paktumot és az 1938 július 4-iki, a hatay-i kérdés rendezésére vonatkozó szerződést letárgyalás végett ismét a bizottságokhoz utasította vissza. A szerződésnek a napirendről való újabb levétele arra mutat, hogy a török—francia kapcsolatok továbbra is hűvösek, valamint kifejezi Törökország felháborodását, hogy Franciaország ellenállást tanúsított Hataynak Törökországgal való egyesülésével szemben. Papén, az új ankarai német nagykövet csütörtökön Ankarába érkezett. A pályaudvaron a külügyminisztérium elnöki osz- molyabb áramlat, amely a Németországgal való jószomszédi kapcsolatok megszüntetésére irányulnak. Franciaellenes hangulat Törökországban Isztanbul, április 27. Török diplomáciai körökben mély benyomást keltett az a tályának helyettes vezetője, a külügyminisztérium kabinetfőnöke és a német nagykövetség tagjai üdvözölték. Szovjet diplomata Isztambulban és Ankarában Nztanbid, április 27. Potemkin helyettes szovjetorosz külügyi népbiztos, aki csütörtökön délelőtt érkezett Lsztanbulba, este folytatta útját Ankarába a szófiai szovjetorosz diplomáciai ügyvivő kíséretében. Potemkin ankarai látogatásának különleges jelentőséget tulajdonítanak, már csak azért ie, mert utazása egybeesik Papén ankarai érkezésével. A szorosok kérdése lesz Potemkin és a török külügyminiszter »•egibe- széléseinek főtárgya. Olasz lap Magyarország tengeti összeköttetésének problémájáról „Olaszország és Jugoszlávia barátsága meg kell, hogy oldja ezt a kérdést, amely sürgős megoldásra szorul“ Róma, április 27. A Teuere szerdai számában ,Ahol három barátság találkozik’’ címmel a következőket írja: Magyarország számára á háború utáni években az egyik legnagyobb csapás az volt. hogy teljesen elválasztották a tengertől. Magyarország nemcsak hogy elvesztette területének háromnegyed részét, nemcsak hogy tönkretették virágzó gazdasági életét és kényszerítették arra, hogy leszerelje hadseregét, hanem elvesztette kijáratát az adriai tenger felé is. Még a trianoni szerződés is elismerte, hogy ezzel a legsúlyosabb csapást mérték Magyar- országra és ezért kimondja a szerződés, hogy Magyar- országnak szabad átjárást kell biztoMOST JELENT MEGI POLITIKAI SZENZÁCIÓI UIR6IM0 • »¥»» leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével fordításában és kitűnő Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, mellet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezl-csa- torna Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elismerni, hogy a Szuezi-c3atorna Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszországnak a „londoni titkos szerződésiben biztosított jogait? Miért zárja el Franciaország h&tvan/éle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibutl kikötőt az olasz Imperium elöl? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb politikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytőzsdékben é3 az IBUSZ-pavillonokban, Apa keménykötésben 1.80 eítani a volt osztrák-magyar monarchia kikötői felé. Ez az átjárás két úton történhetik. Vagy azon az útvonalon, amelyet a történelem is a Strada Hung aror um néven ismer és amely a Mura és a Dráva völgyén át vezet Görcön át Trieszt felé, vagy a másik, amely Zágrábon át közvetlenül Fiumébe vezet. Mind a két út Horvátországon vezet keresztül és így a szabad átjárás a jugoszláv kormánytól függ. Olaszország és Jugoszlávia barátsága meg kell, hogy oldja ezt a kérdést, amely sürgős megoldásra szorul. A velencei találkozás ebben a tekintetben is folytatása volt a római olasz—magyar megbeszéléseknek. Horvátország az a terület, ahol a három barátság találkozik és ez a barátság egyformán kell, hogy szolgálja Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország érdekeit. A barátságok találkozása és a termékeny béke kifejezése így egészen más értelmet kap, mint amelyet e szavaknak a nyugati hatalmak szoktak adni. amelyek fokozatosan elveszítették középeurópai állá- saikat. Francia fanács Bukarest számára Párizs, április 27. A Berlim—Ráma-tengely Közép, és Kelet-Euró pában kifejtett diplomáciai tevékenysége ismét a francia közvélemény érdeklődésének élőterébe állította a dunai kérdést. Jugoszlávia és Ro~ nuínia sorsa élénken foglalkoztatja a sajtót s egyes lapok a közelmúlt tanulságaira hivatkozva Belgrádot és Bukarestet egyaránt bé- külékeny és megértő magatartásra intik Magyarországgal és a területeiken élő kisebbségekkel szemben. A Republique megállapítja, hogy Jugoszlávia, ma hasonló helyzetben van, mint aminőben Cseh-Szlovákia volt 1930 áprilisában. A csehek nem tudták rászánni magukat arra, hogy országukat „tökéletest, tett Svájccá” alakítsák át s a szudétaker- dée emiatt mérgesedett el. Ha a szerbek rászánják magukat, arra, hogy Jugoszláviát svájci mintára átalakítsák, a horvát, macedón és montenegrói kérdések nem tornyosulnak fel fenyegető módon a szemhatáron. A Je avia partout efmű politikai hetilap
