Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-28 / 96. szám

I 8 a magyar-román megegyezés lehetőségei­vel foglalkozik és belátást és engedékenységet javasol Bukarestnek. A magyar-román megegyezés kívánatos volna, de megvalósítása nagy nehézségek­be ütközik .Ahhoz kétség sem férhet, hogy Romániának igen nagy áldozatokat kell meghoznia. De ez az ország mindaddig nem térhet az egészséges fejlődés útjára, míg határai előtt ellenséges és elégedetlen Magyarország átt. Bukarest tehát igen oko­san tenné, ha iparkodnék csökkenteni a határait fenyegető kockázatokat. Az még bizonyításra vár, hogy az angol részről vállalt szavatosság hatásos-e. Egy nagy román napilap, a Curentul ellen megtorló tekvideM rendszabályokat hoztak, mer nyíltan kétel­kedni, mert Romániának Ígért angol se­gélynyújtás értékében. Igaz ugyan, hogy a román kormány Csáky István gróf magyar külügyminiszter megnyugtató kijelentései után visszavonta mozgósítási intézkedései­nek egy részét. De ez nem elegendő. Romá­niának, amelyet Szovjetoroszország Besz- arábia felől, Bulgária pedig a Dobrudzsa felől veszélyeztet, nincsen joga arra, hogy elszalassza a Magyarországgal való megegyezés al­kalmát, mihelyt Budapest részéről csak némi haj­landóság is mutatkozik arra, hogy meg­könnyítse a Romániára váró kínos feladat teljesítését^ 1939 ÁPRILIS 28, PÉNTEK Négy! ákúak, szárnyasok, gerincesek és Ízeltlábúak szociológiája állatoknál is megtaláljuk. Nagyon bonyolódik azonban a dolog a háziállatoknál. Itt az illető állatfaj eredeti ösztönei a kényszer hatása alatt módosulnak, sőt új ösztönök is fejlődnek. • Társadalmi élet szempontjából a háziállatok olyan sorsban vannak, mint a világháború idején a fo­golytáborok lakói. Nekik maguk közt is megvolt a társadalmi szervezetük: elis­merték egymásnak az eredeti katonai rangját; volt felebbvaló és alárendelt; volt tiszteletadás, kihallgatás, büntetés, párbaj, becsületbíróság, stb. De mihdezen kívül és felül a foglyok beilleszkedtek őreiknek, ellenfeleiknek a társadalmába is, mert kénytelenek voltak vele. Ezzel a ri­deg és kérlelhetetlen kényszerrel szemben az ő saját belső életük szinte csak játék­nak látszott. így élik háziállataink is a saját életüket, amelynek szabályai csak addig komolyak és kötelezők, míg a hatal­mas rabszolgatartó: az ember bele nem szól. Ilyenkor elhallgat sok vágy, sok csa­ládi és baráti jóakarat, mert a túlerőnek Családi és társadalmi élet a (Máday István tollából való ez a mindenkit érdeklő, rendkívül érde­kes és értékes írás, amelynek se­gítségével betekintést nyerünk az állatok társadalmának számunkra sokszor teljesen ismeretlen éle­tébe.) Korunkban, mikor háborúk, forradalmak, kegyetlen gyilkosságok és nagystílű szél­szabad és rat állatok világában ugyanazokat a helyeket keressék fel. Een- kívül az alsóbbrendű állatoknál is megvan a szaporodási ösztön, mely a hímet és a nőstényt összehozza, továbbá az utódok felnevelésére irányuló anyai ösztön. De ezektől az alkalmaktól, illetve feladatoktól eltekintve, ezek az állatok nem keresik egymás társaságát, nem segítik egymást, mindenki enged. Ezzel a föllépéssel az ember bizony el­tipor, elfojt, elsorvaszt sok egészséges ösztönt, sok szép és egészséges társadalmi szokást. Egyrészt a jómód, a létért való küzdelem szükségének hiányá teszi erőt­lenné, elkényeztetetté a háziállatokat, másrészt az ember önkénye, kíméletlensége, kegyetlensége. Cincár-Markovies jugoszláv külügyminisz­ter Berlinben a tempelhofi repüló'téren ér­kezése után, RibbRntrop német birodalmi külügyminiszterrel Ezért az, aki csak háziállatokat figyelt meg, tulajdonképpen egyoldalú, hamis ké­pet nyer az állatok rendkívül sznp és ér­dekes társadalmi életéről. hámosságok sora szinte megingatta ben­nünk azt a hitet, hogy az ember természet­től fogva jó, s hogy a szociális érzés, a felebaráti szeretet általános emberi tulaj­donság, fokozottan fordul figyelmünk az állatvilág felé. Kérdezzük: vájjon hogyan állnak ezek a dolgok a kutyánál, majom­nál, elefántnál, hogyan a farkasnál s az oroszlánnál, végül hogyan a méhnél s a hangyánál ? Az állatvilágban meg kell különböztet­nünk a magasabbrendű állatokat az ala- csonyabbrendűektől. Az összes, több száz­ezernyi állatfajt a tudomány két nagy cso­portra, ú. n. törzsre osztja. A hetedik törzs, melyhez az ember is tartozik, a ge­rinceseké. A hatodik törzs az izeltlábúaké, melyhez a rovarok, pókok, rákok tartoz­nak. Általában ezt a két törzset számítják a magasabbrendű állatok közé. Az állatok mozgásai — ellentétben az ember cselekedeteivel — túlnyomórészt ösztönszerűek, vagyis idegrendszerüknek átöröklött készségén alagútnak és csak kisebb részben módosítja az állat viselke­dését a saját tapasztalata, illetve az idő­sebb állatoktól eltanult „hagyomány”. Ki­zártnak kell tartanunk azt, hogy valamely egy állatfaj minden tagjánál előforduló viselkedés tisztán egyéni tapasztalásnak, illetve meggondolásnak, okoskodásnak le­gyen az eredménye. Állatcsoportok egy­forma viselkedéssének mindig egységes ösztön az oka. Lehet, hogy az ösztön ke­letkezésében valamikor része volt a ta­pasztalásnak, de éppen az ösztönök kelet­kezése a tudomány egyik legsötétebb, leg­rejtélyesebb problémája. Házasság, család, bárem Ha tehát azt látjuk, hogy minden felnőtt fecske párjával házas­ságban él, akkor biztosra vehetjük, hogy a fecskék­ben házassági ösztön működik és nemze­dékről nemzedékre tovább öröklődik. Már most: az alacsonyabbrendű állatok túlnyo­mórészt egyedül élnek, a magasabb­rendű fajok ellenben túlnyomórészt társas életet élnek. Igaz, «hogy az alsóbbrendű állatokat is többnyire csoportosan látjuk, de ennek oka főként az. hogy életszükségleteik, mint például a táplálék keresése, a nekik megfelelő hőmérsék, nedvesség s egyéb életkörülmények késztetik őket arra, hogy szóval idegenek maradnak egymással szemben. Egészen más az élete a magasabbrendű állatnak: itt kivétel az olyan állatfaj, amely magánosán él, ilyen például a hör­csög és a kakuk. A társasán élő illátoknál pedig három­féle társas egyesülést ismerünk: a házasságot, a családot és a falkát. Egy-egy álatfajnál majdnem törvénysze­rűen egyforma a társas élet; hiszen ösz­tönökön alapul. Viszont a különböző állati fajok társaásletükben a legnagyobb vál­tozatosságot mutatják. Egyiknél csak há­zasság van, családi élet nincs, vagyis a kicsinyeket magukra hagyják. Másiknál van házasság is, család is. Harmadiknál ezenkívül falka is van, negyediknél csak falka van, de nincs házasság és így to­vább. t Hűség, hűtlenség A házasságnak Alverdes marburgi zooló­gus kitűnő „állatszociológiája” szerint 9-féle alakja van, a szerint, amint a házasság monogam (egy hím, egy nőstény) vagy polygyn (hárem), vagy polyandriás (férfi­hárem), továbbá aszerint, hogy a házas­ság csak egy évadra szól-e, vagy pedig egész évre, sőt egész életre, végül aszerint, hogy a házaspár alárendeli-e magát a fal­kának, vagy különvonul. Megjegyzendő, hogy a polyandriás-házasság, ahol egy nőstényre több hím jut, rendkívül ritka és csakis olyan fajoknál található, ame­lyeknél a hímek ^pkkal kisebbek, mint a nőstények. „Promuscuitas”, vagyis teljesen rende­zetlen házasélet csak az alacsonyabbrendű állatfajoknál van elterjedve; a magasabb- rendűeknél ez ritka kivétel; ilyenek: a kakuk, a denevér, a bizon, a nyúl, a fürj. Ellenben nem szigorúan betartott házas­ság, vagyis házaságbeli hűtlenség sok ál­latfajnál előfordul. A család szervezete szintén többféle le­het és pedig anyás, apás, vagy szülős csa­lád, aszerint, hogy a kicsinyekkel csupán anyjuk, vagy csak apjuk, vagy mind a két szülő marad együtt. Az apás család persze ritkább. A falkák szervezete is sokféle. Vannak kisebb és nagyobb, csak hímekből, csak nőstényekből, vagy mindkétnemű állatok­ból álló, családokra tagozott, időszakos állandó falkák és így tovább. Az ember beleszól Amint látjuk, az emberi társulások egy részének mintáját, vagy ősformáját az Chamberlain nyilatkozott az alsóházban a királyi pár amerikai útjáról London, április 27. Az angol alsóház ’ mai ülésén az interpellációk során Cham­berlain miniszterelnök kijelentette az alsóházban Botthby (kormánypárti) kér­désére, hogy a kormány további mérlege­lés után kívánatosnak találta, hogy a Repulse csatahajó európai vizeken marad­jon, ennélfogva az uralkodópár az Empress of Australia gőzösön utazik Kanadába. A gőzöst hadihajók fogják kisérni. Arra a pótkérdésre, hogy miért nem Angliában készült hajón utazik az ural- kodónár. Chamberlain azt felelte, hogy a kormánynak azt a hajót kellett választa­nia, amely éppen rendelkezésére állott. Egyébként gépeit Glasgowban készítették. Az Empress of Australia eredetileg né­met hajó volt. A Press Association mérv­adó helyről úgy értesül, hogy eredetileg maga VI. György király javasolta ezelőtt két-három hónappal, hogy a Repulse a honi vizeken maradjon, tekintettel a szük­ségállapot lehetőségére. Az Empress of Australia luxusgőzös lévén, kevés átalakí­tásra van szükség. Kedvezményes jegyek Nemzetközi Vásárra P 2.- helyett P és a-ért Virágkiállításra P 1i" helyett P mu •ért kaphatók a STUDIUM jegyirodában ■■■■■■■ Vili, Dózsef-körút 5 ■■■■■■■ Telefonrendelés: 10 darabon felül házhozszállítással 140-000, 144-401, 144 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom