Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-26 / 94. szám
12 193» ÁPRILIS 26. SZERDA TtrotDOa JlafifaRHlRME Angol üzeneteket vitt Berlinbe Sir Neville Henderson A nyugati hatalmak nagyköveteinek visszatérése a német tővárosba London, április 25. A Doily Telegraph, a Daily Mail és a Daily Express úgy, értesül, hogy Sir Neville Henderson berlini angol nagykövet nagyfontoseágú üzeneteket vitt magával, amelyet lehetőleg Hitler kancellárnak személyesen, vagy legalább is Ribbentrop külügyminiszternek fog átadni. Az üzenet lényege: 1. Anglia száz százalékig támogatja a Roosevelt-féle tíz-, illetőleg buszon- ötéves megnemtámadási tervet. 2. Anglia nyomatékosan ajánlja Németországnak a Roosevelt-féle terv elfogadását az általános megbékülés érdekében. 3. A javaslat elutasítása tovább feszítené a nemzetközi helyzetet. 4. Kölcsönös bókülékenység esetén Anglia kész az összes vitás kérdéseknek békés úton, tárgyalások útján való elintézéséhez hozzájárulni, beleértve a nyersanvagforrásokhoz és a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést. 5. Angol felfogás szerint a békülékenyeég jelének volna tekinthető — mondja a Daily Express — a német csapatok és hadihajók visszahívása, az angolellenes német sajtóhadjárat beszüntetése és nagyobb mérvű leszerelés. 6. Mindezeknek a javaslatoknak visszautasítása esetén Anglia kénytelen lenne az általános hadkötelezettséget bevezetni. Coulondra, Franciaország berlini nagykövete kedden visszautazott állomáshelyére. A sajtó diplomáciai szempontból nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a francia és angol nagykövet egyidőben tér vissza a német fővárosba. A lapok egy része a két nyugati nagyhatalom magatartásából a megenyhülés óhaját olvassa ki. A Daily Express levelezó'je magasrangú washingtoni személyiségtől úgy értesül, hogy Roosevelt kész Wilsont, az Egyesült Államok berlini nagykövetét visszaküldeni és az Anglia és Németország közötti diplomáciai szakitást áthidalni, ha Hitler kancellár beszéde lényegileg békülékeny természetű lesz. A költségvetés az angol alsóház előtt 1 London, április 25. Feszült érdeklődés Várta az Alsóházban Sir John Simon kincstári kancellár költségvetési beszédét. Sir John Sitnon költségvetési beszédét rövid visszapillantással kezdte. — Ami az 1939—40-iki pénzügyi évet illeti, az állami jövedelmekből fedezendő összkiadások 922,bbb-000 fontra irányozhatok elő, nem számítva a honvédelmi pótköltségvetést. A kincstári jövedelmek 918.331.000 fontra becsülhetők a jelenlegi adórendszer alapján. Ebből a jövedelemből 223.500.000 font fordítható haderőfejlesztésre. Az újabb előirányzatok azonban a véderő összes kiadásait 580 millió fontra becsülték, amiből 350 millió font kölcsönből, 230 millió font pedig a folyó jövedelmekből fedezendő. A territoriális haderő létszámának megkétszerezése és más újabb haderőfejlesztési intézkedések következtében a haderő összkiadása a folyó pénzügyi évben 630,000.000 fontra becsülhető, de talán még ezt is túl fogja haladni. A véderő- kiadások legújabb 50 millió footnyi növekedésénél — tudniillik az eredetileg előirányzott 580 millió és a későbbi 630 millió font közötti különbség — 20 millió fontot adóhozadékból, a maradékot pedig véderő-kölcsön útján teremtjük elő. Ezzel az összkiadás 9b2,bb0.000 fontra emelkedik és tekintettel a 918,327.000 font előirányzott állami jövedelmekre, 2b, 113.000 font hiányt kell még fedezni, nem számítva a pénzügyi év során kibocsátandó 3bS millió font véderő-ölcsönt. A kincstári kancellár ezután adózási terveit ismertetve bejelentette, hogy nem változtatja meg a kereseti adó szabványos kulcsát. Az angol védköte- tezettség kérdése London, április 25. Az angol miniszter- tanács rendkívüli tanácskozása két és fél óra hosszat tartott, sokkal tovább, mint amennyi időre a költségvetés főbb pontjainak letárgyalásához szükség lett volna. A Press Association és a legtöbb angol lap nyiltan bevallja, hogy a kabinet a hfldkö- telezettség bizonyos alakjának bevezetését mérlegelte a hadügyminisztérium által előterjesztett tervek alapján. Úgy látszik, hogy az a felfogás kezd a kormány kebelében felülkerekedni, hogy legalább az ifjabb korosztályok katonai kilcépzésre való kötelezése lesz elkerülhetetlen, tekintettel az európai helyzetre. Szakkörök véleménye szerint egyedül a tizenkilencéves korosztály kiképzése több mint háromszázezer katonát adna háború esetén a hadseregnek. Igaz ugyan, hogy a miniszterelnök megígérte, hogy béke idején nem vezetné be az általános hadkötelezettséget, de a Times szerint a miniszterek utalnak arra, hogy Anglia az összes párt helyeslésével jelentékeny mértékben növelte katonai természetű nemzetközi kötelezettségeit és hogy a jelenlegi nemzetközi feszültségi állapot alig tekinthető békeidőnek. Moszkva ragaszkodik a távoikeieii garanciához London, április 25. A Daily Express jelentése szerint a Moszkvában folyó angol- szovjetorosz tárgyalások azért nem fejeződtek még be, mert Szovjetoroezország ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugati hatalmak távolkeleti határait is biztosítsák. Szerdán nyilatkozik az angol kormány a hadkötelezettségről London, április 25. Parlamenti körökben határozottabb alakot ölt az a vélemény, hogy a kormány szerdán délután nyilatkozatot tesz a hadkötelezettségről. A nyilatkozatot állítólag a kormány szerda dél- lőtti ülésén szövegezik meg. A Westminster folyosóin még mindig azt hiszik, hogy a kormány végérvényesen a sorozás mellett fog síkraszállni és legközelebb előterjeszti az alsóházban a szükséges törvényjavaslatokat. A nemzeti munkatanács, amely a munkáspártból, a független munkáspártból és a Trade Unions kongresszusából áll, határozati javaslatot szavazott meg, amelyben elveti a hadkötelezettséget. Szerdán tárgyalja a zsidójavaslatot a felsőház és a képviselőház egyesített bizottsága A képviselőház egyesített bizottsága, a felsőház egyesített bizottsága részéről kiküldött tagokkal április 26-án, szerdán délelőtt 10 órakor a képviselőház üléstermében ülést tart. Tárgy: A zsidójavaslat- nak a felsőház tárgyalása során elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett, a képviselőház által azonban el nem fogadott módosításai. A képviselőháznak a zsidójavaslatot tárgyaló egyesített bizottsága kedden délután négy órakor ülést tartott, amelyen a felsőház egyesített bizottságával tartandó együttes ülésre a maga részéről elnökül Péchy Lászlót, alelnökké Mécsé't Andrást és előadóul Makkal Jánost választotta meg. A világsajtó a velencei tárgyalásokról, az olasz-jugoszláv és a magyar-jugoszláv viszonyról Róma, április 25. A Gazetta del Popolo keddi vezércikkében a velencei találkozó eredményével foglalkozva a magyar—jugoszláv viszonyról a következőket írja: — .Mint előrelátható volt, az olasz és a jugoszláv külügyminiszter megvizsgálta a Magyarországgal való kapcsolatok kérdését is és kétségtelen, hogy ez volt a megbeszélés egyik legfontosabb tárgya. Az olasz—jugoszláv együttműködés hatályossága szempontjából nélkülözhetetlen, hogy Jugoszlávia jó viszonyt tartson fenn egy olyan nemzettel, amelyet Olaszországhoz minden diplomáciai egyezménnyel erősebb kapcsolatok fűznek. Ámde mialatt Magyarország és Olaszország között a legbensőségesebb viszony állott fenn, — amióta a Duce elsőnek hívta fel a világ figyelmét arra az erkölcsi kötelezettségre, hogy igazságot kell szolgáltatni a megcsonkított Magyarországnak — Jugoszlávia ennél az oknál fogva bizalmatlan volt Magyarország és a magyarok irredenta törekvései iránt. Cseh-Szlovákia összeomlása azonban, aminek következtében Magyarország több mint egymillió testvérét szabadította fel és megteremtette a közös határt Lengyelországgal, jelentősen enyhítette a magyar kérdés élességét és Jugoszlávia irányában is enyhülé t tett lehetővé. Elérkezett tehát a pillanat a magyar_ jugoszláv kapcsolatok revíziójára. Berlin, április 25. A német lapok érdeklődésének! tárgyát továbbra is a velencei olasz—jugoszláv megbeszélések alkotják. A „Berliner Börsenzeitung” római tudósítójának jelentése szerint abból a tényből, hogy a megbeszélések Belgrad és Budapest közötti közeledés lehetőségét is nyitvahagyták, arra lehet következtetni, hogy a nemzetközi politika terén még nagyon fontos lépések várhatók. A „Deutsche Allgemeine Zeitung” velencei tudósítójának jelentése szerint a magyar—olasz megbeszélések Ciano grófot abba a helyzetbe hozták, hogy jugoszláv vendégének tudomására hozhatta Magyarországnak egy Belgráddal való barátsági szerződés megkötésére irányuló készségét, amit jugoszláv részről teljesen magukévá tettek. Párizs, április 25. A velencei olasz-jugoszláv tárgyalásokról kiadott hivatalos közlemény megerősítette Párizsban azt a meggyőződést, hogy a tengelyhatalmak a Balkánon nagy horderejű terv megvalósításán fáradoznak, amelynek első állomása a magyar-jugoszláv összebékülés lenne. Végcélja a Balkánszövetség belső egységének megbontása és a Balkán-államokra gyakorolt francia-angol befolyás semlegesítése. Párizsban nyiltan felvetik a kérdést, vájjon Belgrád hosszú ideig megtudja-e őrizni mostani viszonylagos cselekvési szabadságát. Francia politikai körökben úgy vélik, hogy Jugoszlávia további sorsa elsősorban az általános európai helyzet kialakulásától függ. A Temps vezető helyen a többi közt ezeket írja: A két tekintélyuralmi nagyhatalom kormányai olyan döntőbírói szerepet akarnak játszani Belgrád és Budapest között, mint aminőt a müncheni megegyezés után Magyarország és Szlovkáia között töltöttek be. Csakhogy ez a vállalkozás most nagyobb nehézségekbe ütközik, mert Jugoszlávia még komoly erőt képvisel és a Balkánszövetségre támaszkodva meg tudja védelmezni létérdekeit. Mindamellett be kell ismerni, hogy az albániai események Jugoszláviát igen veszélyes helyzetbe sodorták és Belgrádnak ma nagy óvatossággal kell eljárnia. A Temps a továbbiakban megállapítja, hogy a német-olasz diplomáciai mostani erőfeszítéseinek középpontjában magyar-jugoszláv egyezmény létrehozásának eszméje áll. Genf, április 25. A Neues Zürcher Zeitung hétfő reggeli számában a lap budapesti levelezője a velencei találkozással kapcsolatban azt írja, hogy Olaszország el fogja fogadni Jugoszláviának semleges- sági politikáját és egyidejűleg kifejezésre fogja juttatni óhaját a magyar—jugoszláv közeledés irányában. A levelező szerint a magyar—jugoszláv kapcsolatok az elmúlt nyár óta javultak; számolnak magyar—jugoszláv megnemtámadási megállapodással. A rozsnyói püspök a katolikus leányok szövetségének közgyűlésén Igen élénk részvétel mellett tartotta meg évi közgyűlését Budapesten a Szent István Társulat székházának dísztermében a közép- osztálybeli leányok tömörülése: a Katolikus Leányok Országos Szövetsége (KLOSz). A közgyűlésen nemcsak a budapesti szervezetek tagjai jelentek meg igen nagy számban, hanem képviselve voltak a vidéki csoportok is, közöttük több az ujomnan visszacsatolt Felvidékről. Megjelent a közgyűlésen Bubnica Mihály rozsnyói püspök is. A jelentések elhangzása után Bubnies Mihály rozsnyói püspök szólalt fel. örömét fejezte ki azon, hogy a felvidéki katolikus ifjúsági mozgalom, amely a megszállás alatt az ő vezetése alatt állott, most már belekapcsolódhat a magyar szervezetekbe és az Actio Catholica működési körébe, majd arra buzdította a szövetség közgyűlésén résztvevőket, valamint a tagokat, hogy munkásságuk keretében erősítsék és neveljék a lelkűket az isteni gondolattal, az Űr Jézus tanításaival, amely nélkül nem lehet a ma problémáit megoldani. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐSI SYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ
