Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-26 / 94. szám

TEBBTOta -MafitARHIRIiÄB 19?,9 ÁPRILIS 26. SZERDA 11 Rendelettel fogják szabályozni a cseh-morva protektorátusi és szlovákiai hitelezőknek telje­sítendő adósságfizetés módozatait Budapest, április 25. A visszacsatolt fel- I vidéki és kárpátaljai adósok külföldi, job­bára cseh- és moTvaországi, valamint szlo­vákiai hitel.«üktől, nagyobbára pénzinté­zetektől tömegesen kapják a felszólításo­kat adósságuk teljes összegének megfize­tésére éspedig azokban az esetekben is, amikor a kölcsönt más, felt "'•elekkel, hosz- szabb ideig tartó törlesztéssel vették fel. Természetes, hogy az adósok nagyrésze koránt sincs abban a helyzetben, hogy a hitelezők felszólításának eleget téve, a fel­vett kölcsönt teljes egészében visszafizesse. De ettől eltekintve, —okban az esetekben is, amikor az adós hajlandó adósságát megfizetni, tekintettel am, hogy külföldi hitelezőről van szó, nemzeti banki enge­délyre van szükség. Néhányan a Magyar Nemzeti ’'aijkkóz fordultak engedélyért, ezt azonban a Nemzeti Bank egyelőre vis­szautasítja éspedig jogosan a. - való hi­vatkozással, hogy az ilyen természetű adós. Ságok külföldi utalására egyelőre nincs rendelkezés s különben is még az átszá­mítási árfolyam és a kiegyenlítés módja tekintetében sincs megállapodás, sem a cseh-n. rva protektorátussal, sem pedig Slovákiávu' A helyzet tehát egyelőre az, hogy ezek az adósságok nem fizethetők. A felvidéki adósok megnyugtatására közöl­hetjük, hogy a nemfizetésből reájuk hát. rány nem származhat mindaddig, amíg Mcur arország és a cseh-morva protekto­rátus, valamint Szlovákia köpött etekin. tetben megállapodás nem ji'n létre. Érte­sülésünk szerint a közeljövőben erre vo­natkozóan rendelet fog megjelenni, amely e kérdést minden részletében szabályozni fogja. Addig tehát ilyen ügyekben minden lépés korai s a Nemzeti Bank az adósság utalására engedélyt nem fog adni. Az államvasutak is résztvesznek a Nemzetközi Vásáron Az 1939, évi Nemzetközi Árumintava­sáron a m. kir. Államvasutak is résztvesz­nek. A vásár területén, a főbejárati ka­putól halra az Árpád sínautóbusz jelleg­zetes ábrázolásával kiképzett pavillonban baktatják a közönségnek az Államvasu­tak üzemi, üzleti és szociális berendezé­seinek különböző mozzanatait művészi il- Jusztrálásftban. Az egyik -részlet' fénykép- felvételekkel és illusztrációkkal szemlélteti azokat a járműveket, amelyekkel a kor­szerű követelményeknek megfelelően gyor­sabbá és kényelmesebbé válik az utazás. Bemutatnak áramvonalos mozdonnyal von­tatott gyorsvonatot, amelyik 120 km. óránkénti sebességgel halad s amely ez- Időszerint Budapest—Miskolc—Kassa út­vonalon közlekedik. Az áramvonalas moz­donynak igen nagy a gyorsítóképessége, mert a 245 tonna súlyú szerelvényt öt perc alatt 100 kilométerrel, 7 perc alatt 120 km-rel viszi óránkint. Az áramvona­las kiképzés a mozdony légellenállását annyira csökkenti, hogy ez 10 százalékos teljesítménynyereséget jelent. Ugyancsak bemutatnak személyvonatokhoz alkalma­zott személykocsikat, motorkocsikat, te­herkocsikat és különleges gyümölcsszállító kocsikat. Hűtőkocsi is szerepel a kiállítá­son, ugyanígy baromfiszállító kocsi és nyi­tott teherkocsi is. ■ (—) A nemzetközi búzamegegyezés kilátá­sai. A nemzetközi búzahivatal által 1939. ja­nuárjában kiküldött bizottság már elkészí­tette a búzaegyezmény tervezetét s azt meg- küldötte 27 állam kormányának. A válaszok már beérkeztek s ezeknek megvitatása cél­jából Londonban újra összehívják az albizott­ságot. Londoni jelentés szerint a tervezett búzavilágértekezlet kilátásai a feszült nem­zetközi politikai helyzet mellett sem mond­hatók kedvezőtleneknek. Általános ugyanis 6z a törekvés, hogy az értekezlet olyan anyaggal foglalkozzak, amelynek megvitatá­sán nagyobb ellentétek aligha merülhetnek fel. Ennek érdekében az albizottság már előre le akarja szögezni a követendő irány­elveket, sőt meg akarja szabni az egyes or­szágok exportkvótáit is, mielőtt az értekez­letet összehívnák. De javultak a nemzetközi búzamegegyezés kilátásai annak következté­ben is, mert a búzaárak olyan mélyponton állnak világszerte, amilyenre évek hosszú sora óta nem volt példa. (—) Szombaton nyitják meg az újvidéki tenyészállatvásárt. A 9-ik újvidéki tenyész­állatvásárt és kiállítást szombaton délelőtt nyitja meg Beslics Nikola földművelésügyi mi­niszter. A kiállításom 500 szarvasmarhát, 700 sertést, 140 juhot, 100 ketrec baromfit és 80 fajkutyát mutatnak be. Ezenkívül lesz bor- kiállítás és halászati kiállítás is. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt 5. Telefonsz ám: 144-400 Szlovákiában két nap alatt becserélik az 5000, 1000 és 500 koronás bankjegyeket Pozsony, április 25. A pénzügyminisz­ter rendeletet adott ki, amelynek értelmé­ben az 5000, 1000 és 500 koronás bank­jegyek tulajdonosai kötelesek ezeket a bankjegyeket kicserélés céljából április 25-án és 27-én, azaz szerdán és csütörtö­kön beszolgáltatni és a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott új 5000, 100Ö és 500 koronás címletekre beváltani. A kicseré­lést a Szlovák Nemzeti Bank főintézete és fiókjai, azonkívül az összes bankok, az összes földmívelésügyi kölcsönpénztárak, az összes takarékpénztárak, az összes ipari hitelintézetek és a nagyobb posta- hivatalok végzik. A beváltásnál semmi­féle levonás nem történik, semmiféle ösz- szeget vissza nem tartanak, hanem min­den benyújtó annyi pénzt kap vissza új bankjegyekben, amennyit régi bank­jegyekben beszolgáltatott. Kizárólag az 5000, 1000 és 500 koronás címletek kicse­réléséről van szó, a többi papirbankjegy egyelőre forgalomban marad. A beváltásra szánt két nap után az említett címletű bankjegyek többé nem tekintetnek törvényes fizetési eszköznek. (—) Szerdán kezdődnek az angol-román kereskedelmi tárgyalások. Bukarestből jelen­tik: Az angol kereskedelmi delegáció és a ro­mám kormány megbízottai között az érdemle­ges tanácskozások szerdán délelőtt kezdődnek meg. Az angol delegációval az angol magán­gazdasági élet több vezető egyénisége is Bu­karestbe érkezett, köztük Medlicott ezredes, az angol petróleumiparosok uniójának igaz­gatója és Sir Ha8lan konzervatív képviselő, a textilipar egyik előkelő képviselője. A szer­dám kezdődő tárgyalásokra való tekintettel a legfőbb romám gazdasági tanács Calinescu miniszterelnök elnöklésével hétfőn ülést tar­tott és szakkörök bevonásával letárgyalta a szerdán tárgyalásra kerülő kérdések anyagát. (—) Hetven esztendős a lőcsei „Szepesi Hitelbank”. Lőcséről jelentik: A Szepesi Hi­telbank most ünnepli alapításának 70-ik év­fordulóját. Szepességnek ezt a nagymultú pénzintézetét Szepesi Hitel és Iparbank né­ven alapították és ez volt a Szepeeség első részvénybankja. Később felvette a Szepesi Hitelbank és Központi Takarékpénztár cp mét. Az államfordulat után Szepesi Hitel­bankra változtatta át nevét. A bank első elnöke Csáky Albin gróf, akkori szepesi fő­ispán, a későbbi kultuszminiszter volt. A Szepesi Hitelbank finanszírozta és fejlesz­tette a korompai vasbányát és vasolvasztót, őriási jelentősége volt a banknak a tátrai idegenforgalom kiaknázásában. 1881-ben sze­rezte meg a bank őtátrafüredet, amely azóta világviszonylatban is nagy hírnévre emelke­dett. 1892-ben alapította a bank Tátralomnitz fürdötelepet, amelyet később a nemzetközi hálókocsitársaságnak adott el. A későbbi békeévekre esik a Grand Hotel felépítése, a tátrai helyiérdekű villamosvasút finanszíro­zása, a háborús évekre az ótátrafüredi sza­natórium létesítése. Ezzel bevezették a téli idényt is a Maga start, rába is. Felvidéki Pénzintéze­tek értékpapírjait is elfogadják üzleti biztosítékul Budapest, április 25. A pénzügyminisz­ter rendelete szerint a harmadik kúriába tartozó feltételek mellett a Barsmegyei Népbank, az Első Sellyéi Bank, a Felvi­déki Kereskedelmi Bank, a Galántai Hi­telbank, a Gazdák Hitelintézete (Király- helmec), a Hontmegyei Népbank, az Ipoly­sági Takarékbank, a Komáromi Első Hi­telintézet, a Lévai Első Bank, a Rima­szombati Első Bank, a Somorjai Hitelinté­zet és a Tornaijai Hitelintézet által ki­állított értékek is elfogadhatók üzleti biz­tosítékul, illetve bánatpénzül. (—) 3054 iparvállalat működik Jugoszlá­viában. Belgrádiból jelentik: Statisztikai ki­mutatás szerint a múlt évben összesen 3054 ipari vállalat működött Jugoszláviában. Ezek megoszlása a következő: mezőigazdasági ipar 884, faipar 408, textilipar 399, építőipar 369, elektrotechnikai ipar 334, vasipar 186, vegyé­szeti ipar 170, bányaipar 104, bőripar 84, pa­píripar 77. (—) Amerika a jövőben is támogatja a búzaexportot. Newyorleból jelentik: Wallace földmívelésügyi miniszter bejelentette, hogy a búzaexport állami támogatását a követ­kező gazdasági évben is fenntartják. A mi­nisztérium a következő termésévben 100 millió bushel búzát szándékozik exportálni és ennek a célnak elérésére minden szükséges intézke­dést meg fog tenni. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: JÓL TARTOTT A budapesti értéktőzsde a külföldi tőzsdék lanyhaságának hatása alatt tizlettelien volt. A tőzsde irányzata változatlanul kedvező s az árfolyamok jól tartottak. Az árfolyam­eltolódások lényegtelenek. A szilárdkamato- zású értékek piaca barátságos volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Fen­éiére 41.—, Első Bp. malom 5.75, Hüngária- malotn 17.—, Bauxit 165.—, Kohó 16.75, Magnezit 115.—, Kőszén 291.—, Nagybátonyi 39.5, Salgó 26.7, Urikányi 31.5, Fegyver 26.5, Ganz 12.95, Láng 26.5, Acél 21.5, Győri vagon 19.—, Rima 62.—, Guttmann 6.5, Ofa 11.75, Nasici 75.—, Levante 0.25, Nova 11.5, Tröszt 47.5, Délcukor 72.—-, Magyar cukor 67.25, Georgia 17.—, Izzó 86.—, Dreher- Haggenm. 116.—, Polgári aör 87.—, Lukács­fürdő 34.—, Gyapjúmosó 2.8, Magyar kender 7.5, Pamutipar 19.5, Szegedi kender 36.—, Chinoin 9.—, Klotild 16.—, Brassói 22.—, Gumi 46.—, Vasúti forg. 13.5, Telefon 7.8. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, BSzKRT kötv. A. 5.3, 1910. évi főv. 4% 170.5, 1911. évi főv. 4% 14.5, 1914. évi főv. 4.5% 293.—, 1927. évi főv. 6% 80.25, Leszámít F. d. zl. 70.5. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.40—58, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, német márka —.—, USA dollár 340.80—344.80, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hol­land forint 181.20—183.20, lengyel zloty 60 —61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.50—77.40, svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.60— 183.20, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.58— 58.02, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.60 —72.10, London 16.055—16.155, Madrid—.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.30— 344.80, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.50—83.20, Varsó 64.25—64.75, Zü­rich 76.725—77.425, Isatanbul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, április 25. (Záróárfolyamok): Pá­rizs 11.80)4, London 20.86K, Newyork 445 ötnyolcad, Brüsszel 74.95, Milánó 28.45, Amszterdam 236.55, Berlin 178.75, Szófia 5.40, Varsó 84, Belgrád 10, Athén 3.90, Bu­karest 3.25. BUDAPESTI GABONATŐZSDE A készárupiacon a kínálat élénk vőlt. A búza jegyzése nem változott. A rozs 10—15 fillérrel javult. 600 q sörárpa 25 fillérrel javult áron kelt el. 150 q zab változatlan áron cserélt gazdát. A kukoricaforgalom 1800 q-fc tett ki. Az ár 15 fillérrel gyengült. A határidőspiacon a májusi rozs 10, a jú­niusi 9 fillérrel gyengült, a májusi kukorica 5, a júliusi 9 fillérrel javult. Rozs: má­jusra 14.20, 14.27, zárlat 14.20—14.21; jú­niusra 14.65, 14.52, 14.67, zárlat 14.58— 14.60. Kukorica: májusra 16.90, 16.88, 17, zárlat 17.05—17.07, júliusra 17.40, 17.37, 17.58, zárlat 17.55—17.57. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza; tisza- vidéki 77 kg-os 20.35—20.75, 78 kg-os 20.55 —20.95, 79 kg-os 20.75—21.15, 80 kg-os 20.85 —21.25, fejérmegyei 77 kg-os 20.40—20.75, 78 kg-os 20.60—20.95, 79 kg-os 20.80—21.15, 80 kg-os 20.90—21.25, felsőtiszai, dunatisza- közi 77 kg-os 20.25—20.60, 78 kg-os 20.45— 20.80, 79 kg-os 20.65—21, 80 kg-os 20.75— 21.10, dunántúli 77 kg-os 20.30—20.70, 78 kg-os 20.50—20.90, 79 kg-os 20.70—21,10. 80 kg-os 20.80—21.20. Rozs: pestvidéki 14.45 —14.65, más származású 14.60—15. Takar­mányárpa: elsőrendű 18.10—18.20. Sörírpa; kiváló 20.50—22, príma 19.25—19.75. Zab: elsőrendű 22.40—22.50, középminőségű 22.20 —22.40. Kukorica: tiszántúli 16.90—17.05. Őrlemények: korpa 14—14.15, 8-as liszt 16.Ü0 —16.60. Árpa: 150 mm 66-os tiszavidéki 18.10, 600 mm felvidéki 22.— budapesti pa­ritásban. Zab: 150 mm 22.25 budapesti pa­ritásban. Kukorica: 150 mm abádszalóki 17.20, 300 mm Szolnokon át 16.90, 150 ifim Szolnokon át 1705, 150 mim Szolnokon át 17.05, 150 mm Szolnokon át 16.95, 900 mm május 16.98 budapesti paritásban. Lóhere: 100 mm alj 8.50 érkezési állomás, 6 mm fehérbárcás 137.— Budapest. Bíborhere: 150 mm minta szerint 64.— Budapest. Mák: 20 mm minta szerint 124.— beszállítva, 10 mm közraktári 127.—, 6 mm közraktári 127.— Budapest. Muhar: 40 mm közraktári 24.—, 70 mm közraktári 24.— Budapest . A BUDAPESTI VASÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizettek: Marhahús: rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: comb 240 —320, vésés 140—240, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 190—150. Sertéshús: karaj 200—250, tarja, comb 148—200, oldalas 128—172, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (135 —150), csirke, rántanivaló 1 drb 180—320, 1 kg (260—320), ruca, hízott 1 kg (150), pujka, hízott 1 kg (100—130). Vágott: tyúk 1 kg (120—170), csirke, rántanivaló 1 kg 230 —-350 (200—320), ruca, hízott 1 kg 160—190 (150—160), lúd, hízott 1 kg 140—190 (120— 160), pujka 1 kg (135—140). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaáru (114—130), kosarára (120—130), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 120—130 (96—120). Halak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (390 —310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (56—62). Szárazfőzelék: Bab, fehér, apró­szemű (30—32), borsó, hántolt, feles (26—■ 36), lencse, hazai (26—‘50)» Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (12—15), kalarábé kg (6—10), karfiol, külföldi,, tisztított kg 100—130 (50—100), vöröshagyma, érett, ma­kói (12—18), zöldjével (1—5), fokhagyma (10—16). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (34—38), kelkáposzta 36—44 (20—40), fejes­saláta (2.5—10), melegágyi (2—20). Burgo­nya: Gülbaba 12—14 (10.2—10.25), nyári rózsa (10.5—11.1), őszi rózsa (9—9.2), kifli (17—20), Ella 9—12 (8—8.4), fojtotf burgo­nya (12—20). Főzelékfélék: Hónaposretek, melegágyi 19—36 ( 4—26), zöldborsó, külföldi (85—109), csiperkegomba (199—200), spárga 40—180 (10—150), paraj, tisztított 16—30 (8—16), gyökeres (8—16), sóska, közönséges (6—18). Gyümölcs: Alma, külföldi (85—125), nemesfaj (80—140), közönséges válogatott (36—75), körte nemesfaj (120—160):. Déli­gyümölcs: Narancs, sárgabélű (60—1Ö0), vö- rösbélű (65—90). Fűszer: Paprika, édesne­mes, csemege (400—420), édesnemes (360—■ 380), félédes, gulyás (320), mák, kék". (140), méz, pergetett (170), bors (440), szegfűbors (660), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92 —100). + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 18 —10.50, egyéb 17.50—18, tökmag nagyszemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos 22—21.50, kék mák 124—128, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 10—21, fehér szokványbab dunai 29.75—80.25, dunántúli 29.50—30, felgőmagyarországi 28—28.50, lu­cernamag ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál ke­vesebb 245—260, 20 q-nál több 205—250, ló­heremag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 130—138, 20 q-nál több 128—132, muharmag 21.50—22', bükköny szöszös 36—38, csillagfürt fehér la­pos 12.50—13.50, szárított répaszelet 9.50— + LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyző- bizotság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt; dara 37.50— 38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, Of 30.50—37.50, 2gg 35.75—36.25, 2,g 35-75—36.25, 2f 35.75—36.25, 4-es 33.75—34.75, 5-ös 31.75 —33, 6-os 27.50—30, 7-es 19.75—21.75, rózs- liiszt: 0-ás 28.50—29.75, 01-es 25.75—27, 1-es 20.21—21.50, 2-es 18—19.50. + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi ser­tésvásár összfelhajtása 274 darab. Vásári állományból angol hússertés 141 darab. Az irányzat változatlan. Árak: szedettsertés I. 94—97, II. 88—93, III. 72—87, tőkesertés 94, exportzsír márkázott 14© fillér kg-ként. + HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagymarha 11 (11), borjú 611 (611), sertés, lehúzott 66 (66), szalonnás 96 (96), marhazsiger 56 kg S , sertészsiger 25 kg (25), (Zárójelben az ottak száma). Árak: csontozni való 40— 70, borjú bőrben I. 120—130, II. 100—118, sertés lehúzott 110—118, szalonnás 100—120, marhazsiger 30, sertészsiger 70. A vásár kö­zepes volt. + BORJUVÁSÁR A mai ferencvárosi bor­júvásárra 399 darab borjút hajtottak fel. A mérsékelt kínálat következtében élénk forga­lom alakult ki. A felhajtás túlnyomórészben elkelt és az árak általában 8—10 fillérrel emelkedtek. Az elsőrendű minőség 76—83, a II. 64—72 filléres áron cserélt gazdát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom