Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-26 / 94. szám

2 TEMHDEKl Jküfc&HIRIlÄB 1939 ÄPRILIR 3«, SZERDA szlovák adatok szerint 1921-ben Szene 4656 lakosa közül cseh-szlovák nemzeti­ségűnek tüntettek fel 753-at, magyar­nak 3490-et, németnek 38-at és zsidó­nak 281-et. Az 1930-as adatok szerint a község 5609 lakosából cseh-szlovák- nak találtak 1934-et (35.19 százalék), magyarnak 3165-öt (57.6 százalék), né­metnek 70-et és zsidónak 306-ot. A cseh népszámlálás nemzetiségi adatai mindennél jobban beszélnek. A magyar­ság elsorvasztása, abszolút és arányla- gos számának visszaszorítása szinte megdöbbentő! Hasonlóképpen érdekes eredményekre jutunk, ha a legutóbbi, 1935-ös nemzet- gyűlési választások adatait nézzük. 1955-ben a csehszlovák agrárpárt Szen- cen például 438 szavazatot kapott, a cs.eh-szlovák szpciáldemokrata párt 221-et, a kommunisták 344-et, a Hlinka-párt 165-öt, az úgynevezett „iparosok pártja” 266-ot, a cseh fasisz­ták 90-et, a cseh nemzeti demokraták 95-öt és az Egyesült Magyar Párt mindössze 1160-at. Szinte megdöbbentő, hogy Szencen, ahol a hivatalos statisz­tikák sem tudtak 1934 léleknél több cseh-szlovákot kimutatni, ott a kimon­dottan cseh-szlovák színezetű pártokra összesen 1639 szavazat esett. Egészen természetes, hogy ezeknek a szavaza­toknak egy jelentős hányada az őslakó magyarság soraiból került ki, a becsa­pott, hitvány módon félrevezetett ma­gyar parasztság közül, akiket a kút­mérgező becstelen prágai praktika csalt el a körmönfont ígéretek fantasztikus tömegével a magyar egység politikai táborából. Könnyű feladat felvidéki egységről számot adni ott, ahol a magyar politi­kai egység húsz év alatt: élő valóság volt. És fokozott mértékben megnyug­vás : hírt adni e felvidéki politikai gon­dolat megszületéséről és megizmosodá­sáról ott, ahol az Egyesült Párt mind­eddig nem tudta kibontani a maga tel­jességében akaratának és céljainak zászlaját. A vasárnapi szenei gyűlés ezért bir jéléntŐséggeL _ A politikai ter­rorral, közéleti apró aljasságokkal húsz ' éven át félrevezetett szenei magyarság önmagára talált. Felismerte helyét és küldetését az új magyar életben és he­lyet követel magának a népi és szo­ciális Magyarországot építő felvidéki Magyar Párt keretein belül. A szenei példa végeredményben nem egyedül­álló, méltán mondhatjuk: egy a sok kö­zül. A szenei magyarok színvallása: őszinte és becsületes kiállás az eszme mellett, ameíy húsz éven keresztül — tudatosan, vagy tudat alatt, ez most lé­nyegtelen — belénk gyökerezett. Vé­rünkké és életünkké vált. Meggyőző­désünkké és életformánkká izmosodott. Olyan életformává, amely nélkül nem tudunk és nem akarunk élni. Életté és valósággá terebélyesedett még ott is, még olyan körülmények között is, ahol a húszesztendős élet ennek a szellem­nek a kiteljesedését nem engedte jneg. Ez a szellem és ez az életforma tőlünk nem szakadhat el, mert ezzel lelkünket tépnők ketté* ezt a szellemet csak tar­tani és ápolni tudjuk, de megtagadni soha. Mert megtagadásával önmagun­kat, húszéves szenvedésünket, ideáljain­kat, becsületes harcainkat tagadnék meg. A tételt, amelyre egymillió ma­gyar életét, megmaradását és jövőjét tettük annakidején még kisebbségi sors­ban: a népi és szociális gondolat ural­mát. De a szenei népgyűlés intő példa azok felé is, akik akár ideát a visszacsatolt terület határain belül, akár ott az anyaországban: a felvidéki gondolat lassú pusztulásáról látnak álmokat. A szenei magyarság nekik is üzent vasár­nap. És ezt az üzenetet jó lenne meg­szívlelni. Jó volna végre, ha a buda­pesti napisajtó nagyobbik fele, a Nagy­körút és a Conti-utca bőtorkú tollnokái, a magyar közvéleménygyártás silány ol- csójánosai tudomásul vennék, hogy a felvidéki magyar gondolat becsületet és életet, népi jövőt és szociális hala­dást jelentő falán az ő fenekedő, ^ de valójában lomtárbaillő, kicsorbult érv- csatábárdjuk nem tud rést ütni. Ami­ként sorainkon sem, amelyek minden sekélyes támadásnak fittyet hányva: bonthatatlan egységben menetelnek egy új világot jelentő magyar élet felé. Köszönjük a szenei magyaroknak, hogy1 ezt a példát megadták: a mi meg­nyugtatásunkra, erőink felfokozására — és ellenfeleink okulására. tőivel megbeszéléseket folytatni. Az olasz külügyminiszter egyben a jugoszláv—olasz szerződés egyik aláírója is. Köszönettel emlékezett meg arról a barátságos és szí­vélyes fogadtatásról, amelyben olasz hiva­talos körök és maga az olasz nép is része­sítette. A tárgyalások, amelyeket két napon ke­London, április 25. Gafencu román kül­ügyminiszter kedden délelőtt nem folyta­tott megbeszéléseket vezető angol szemé­lyiségekkel. Gafencu a londoni román kö- vetségi palotában fogadta Kennedy ame­rikai nagykövetet, a lengyel nagykövetet, valamint a görög követet. Gafencu délben a BucJíingham-pa.\otaba.n villásreggelizett a királlyal és a királynéval. Résztvett a villásreggelin Halifag külügyminiszter és több más előkelő angol” politikus is. Gafencu kedden délután megjelent az alsóház ülésén. Kedden délelőtt Chamberlain miniszter- elnök elnöklésével bizalmas tanácskozásra ült össze a kormány külpolitikai bizott­sága. Halifax lord külügyminiszter rész­letes jelentést tett a bizottságnak Ga­fencu román külügyminiszterrel folyta­tott tárgyalásairól. A bizottság a külügy­miniszter jelentése alapján behatóan meg­vizsgálta azt a kérdést, milyen feltételek mellett tudna Anglia nagyobb fegyverke­zési hitelt folyósítani Románia számára. Gafencu román külügyminiszter szer­dán Londonból Párizsba utazik és a fran­cia fővárosban csütörtökön és pénteken politikai megbeszéléseket folytat. A buka­resztül folytattak, az összes kérdések te­kintetében teljes összhanghoz vezettek, ami természetes is azon jóviszony folytán, amely a két államot egymáshoz fűzi. Cincár-Markovics külügyminiszter végül rámutatott arra, hogy a belgrádi szerző­dés mindkét állam külpolitikájának egyik alapját jelenti. resti külügyminisztériumból nyert értesü­lés szerint most már bizonyosra vehető, hogy Gafencu Berlin, London és Párizs után Rómába is ellátogat. Orosz államtitkár érkezett Ankarába Isztanbul, április 25. Az a váratlan hír, amely szerint Potemkin szovjet külügyi államtitkár Odesszából jövet ma Ankarába érkezett, ahol fontos megbeszéléseket foly­tat a török államférfiakkal, nagy meg­lepetést keltett. A látogatást kapcsolatba hozzák az európai sajtóban megjelent ama hírrel, amely szerint Törökország a totali­tárius államok bekerítésére irányuló angol—francia tervhez való csatlakozását Moszkva csatlakozásának feltételéhez kö­tötte. Más feltevés szerint Potemkin útja London kezdeményezésére történt. Anka­rával fennálló barátságát kihasználva, Moszkva nyomást akar gyakorolni Török­országra, hogy minél előbb rávegye a csat­lakozásra a totalitárius államok ellen irá­nyuló szövetséghez. Milyen hajón utazzon az angol király? London, április 25. Feltűnéstkeltő cikk­ben jelenti a Daily Express, hogy egyre többen foglalnak állást az ellen a terv ellen, hogy a királyi pár kanadai és ame­rikai útját a Repulse angol páncélhajón tegye meg. Azt óhajtják ugyanis, hogy a királyi pár az utat személyszállító hajón tegye meg, mert Angliának csak három párcélcirkálója van és az utazás következ­tében az_egyik Kamdában lenne, míg a másik kettőt hajógyárban javítják. Ang­liának azonban szüksége van hajóira, mert ezek az egyedüli erős fegyverei a haza megvédésére. Légvédelmi pince vagy légvédelmi kunyhó? London, április 25. Angliában hónapok óta vita folyt úgy az illetékes tényezők, mint a nagyközönség körében, hogy milyen légvédelmi berendezkedés felel meg a leg­jobban a lakosság életbiztonságának meg­óvására légitámadás esetén. Az angol kor* mány most a vitát úgy döntötte el, hogy az úgynevezett légvédelmi kunyhók építése mellett foglalt állást és elvetette az eddigi légvédelmi pincék tervét. Sir John Ander­son lordpeceétőr, aki egyúttal a polgári légvédelem minisztere is, kijelentette, hogy ezek a légvédelmi kunyhók a bombaszilán- kok és a légnyomás ellen sokkal nagyobb védelmet nyújtanak, mint a földalatti fede­zékek. Megalakul a protektorátus első kormánya Prága, április 25. Neurath báró biro­dalmi protektor visszatért Prágába és ugyancsak visszatért Hácha elnök is, aki hétfőn kiránduláson vett részt. Ma újra megkezdték a tanácskozásokat a protek­torátus első kormányának megalakítására, amelynek megtörténtét a hét második fe­lére várják. A Beran-kormány jóváhagyás végett a birodalmi protektor elé terjeszti több ren­deletét, amelyek között az árjaüzletek megjelölése, több valutavédelmi intézke­dés, a kivándorlás szabályozása, a nemesi és főnemesi cím használatának szabaddá- tétele, egyenruhaviselés engedélyezése stb. szerepel. Országzászlóavatás a felszabadult Dunavidéken és a Bodrogközben Lelekes országzászló avató ünnepség zaj­lott le Eszergom megyében, a Kovácspatak Lelkes országzászlóavató ünnepség zaj- , dapesti Turista Egylet állított fel Ország­zászlót. A hegyormot a magyar turistavilág eokezáz főnyi küldöttsége és képviselője özönlötte él, de ott voltak Esztergom város és a környező községek társadalmának elő­kelőségei is. Garamkövesd község plébá­nosa áldotta meg a visszacsatolt dunamentí turistavidék első országzászlaját, majd Győző Dezső dr. kormányfőtanácsos, a Budapesti Turista Egyesület elnökének szavai után Zsitvay Tibor ny. miniszter mondott nagyhatású ünnepi beszédet a ma­gyar turisták nevében. Az ErMyés Ország- zászló Nagy bizottsága képviseletében Pólya Antal dr. miniszteri tanácsos ávatta fel az Országzászlót, utána a különböző turista- egyesületek küldöttségei mondottak üdvözlő szavakat. Végül egy garamkövesdi gazda ecsetelte az elszakított magyarság húsz­esztendei szenvedését és köszöntötte az új­ból magyarrá lett hegyen kitűzött első fél- árbocos országzászlót. Bodrogszentes felavatta a Dögé község által felajánlott orezágzászlót a bodrogközi községek magyarságának részvéteiével. BaJccsy Elemér szavai után Fáy István fő­ispán mondott beszédet, majd az EONB nevében vitéz dr. Horváth Béla székesfő­városi főjegyző avatta fel az országzászlót. Bakcsy Gyula ref. lelkész áldotta meg az országzászlót, beszédet mondott Virágh Gyula országgyűlési képviselő, a község nevében Skripeczky Gyula főjegyző vette az új országzáezlót. Borzalmas szerencsétlenség a Dunán Bukarest, április 25. Szent György napja alkalmából Romániában hétfőn mindenütt ünnepségeket rendeztek.- Az ünnepségek után Izmnilban a dunai halászok nagy mu­latozást rendeztek. Estefelé 14 halász egy bárkán a Duna túlsó partjára igyekezett. Az ittas emberek a Duna közepén virtus­kodásból birkózni kezdtek. Birkózás köz­ben a bárka felborult s a halászok a vízbe estek. Hét halász nem tudott úszni és mi­előtt a segítség megérkezett volna, vízbe fűlt, a másik hétnek sikerült partra úszni. Nem sokkal később egy másik bárka is igyekezett a túlsó oldalra. Ez a bárlja ed­dig ismeretlen okból szintén felborult és & benne ülő négy ember a vízibe fűlt, FOHKSSDI LUXUS ABTOCAII tubáink I. Pünkösd üassán vagy Bantiöfifpe§f@n Indulás május 27-én reggel 8 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én Bankó- füredről délután 4 órakor, Kassáról % 5 órakor. Elszállásolás jelentkezési sorrendben Kassán a Schalk-ház és Palace-szállóban vagy Bankón a Sportszállőban. m A Részvételi dij P b»8.— 18. Fünkösd Lillafüreden a Falasa Simmnm Indulás, ínájus 26-án délután 2 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én dél­után a Palota-szállótól. Részvételi dij P Cl.— lii. punfiffisd Bicskén Indulás május 28-án réggel 7 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én 6 órakor délután a Schwarzenberg-térrőL Érvényes útlevél hiányában a budapesti kerületi rendőrkapitányságtól kiállított „Személyazonossági igazolvány” elegendő. Jelentkezési batáridő május 19. . Ofi tB Részvételi dij P £3.— IV. Pünkösdi kirándulás Halduszonoszlőra, Debrecenbe! és a Hapiobägypa Indulás május 28-án reggel 7 érakor, Szol nokon tízórai a Tisza-szállóban, érkezés Hajdúszoboszlóra, elszállásolás a Gambrinus-szállóban. Indulás Debrecenbe 29-én 7.30 I órakor. Debrecenből indulás a Hortobágyra kb. 12 órakor, ebéd a csárdában, utána a ménes és a gulyák megtekintése, lovaglás, stb. Visszaérkezés Budapestre kb. 22 órakor. gm a% Részvételi dij P *§0*““ | Jeienikezés: Utazási Irodíkban Epést, VE Jézsel-krt 5 EmSo ! A román külügyminiszter Berlin, London és Párizs után Rómába utazik Füssy Kálmán képviselő sikeres körútja a Csallóközben Dumszerdahehj, április 35. Múlt vasár­lap a dunaszerdahelyi járás két. községé­jen volt az Egyesült Magyar Pártnál íagysikerű népgyülése. A pártközpont ki' cüldöttje, Füssy Kálmán országgyűlés cépvifelö reggeli vonattal érkezett Duna izerdahelyre, onnan Méhes Rudolf járás itkár kíséretében Egyháíkarcsára hajtőt ;ak gépkocsin, ahol Gaál Ferjenc egyház tárcsái plébános látta őt vendégül. A kép' úselő résztvett a délelőtti istentiszteleten ízután a karcsaszéli nagyszámú magyarság úséretében a szövetkezőt udvarára vonul ,ak. Méhes Erzsiké kislány szép felkö izöntő kíséretében virágcsokrot nyújtót it a kedves „Kálmán bácsinak” s tolmá isolta a karcsaszéli ifjúság üdvözletét laál Ferenc egyházkarcsai plébános mély látású megnyitó beszéde után Füssy kép ,-iselő megtartotta nagyhatású beszámoló át. Részletesen ismertette a bel- és kül jolitikai helyzetet, hangsúlyozva, hogy l 'elvidéki magyarságnak össze kell fogni í íagy történelmi időkben. Beszéde KÖzber íz egybegyűlt karcsaszéli magyarság több izöri lelkes éljenzés és tapssal adott tét- izésének kifejezést. A nagyhatású beszámoló után Mehet rtudolf titkár és Kása Lajos pinkekarcsa: íelyi szervezeti elnök beszéltek. Aznap délután SzentmiMlyfán tartottal íagygyűlést, ahol az egész Patonyszél ma. gyarsága megjelent. Ott is lekes szerető, ‘fogalSitásíft'-'.W^liC' Fá&jr Kálmán, mint, mindenütt. Csallóközöm, "zon Áx\ is. Vala­hányszor az előadók Járass minisztei ne­vét említették, miniig lelkes éljenzés tört ki a jelenlévők között. Mindezekből is lát­ható, Hogy a Felvidék magyarsága lelke­sülten kitart Jarc3s politikája mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom