Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-26 / 94. szám
1939 ÁPRILIS 26, SZERDA TEMHDEta •^UűVarhimiae Gréf Révay István: „Mindenki ügyét lelkiismeretesen és magyar szeretettet intézzük el" Jlz Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a f elvidék kérdéseiről beszélt Verebélyen ' Az Egyesült Magyar Párt most tartotta Verebélyen járási tisztújító gyűlését. A zsúfolásig megtelt kultúrház, nagytermében báró Majthényi László, az E. M. P. Bars— Hont-k. e. e. vármegyék elnöke üdvözlő és megnyitó beszéde után gróf Révay István, a párt ügyvezető elnöke emelkedett szólásra. — Mióta a pártban az ügyvezető elnöki tisztséget betöltőm — mondotta —, először van alkalmam itt hozzátok szólni. Köszönetét mondok tekintet nélkül, minden olyan igaz harcosunknak, akik a mai siker elérésén fáradoztak. * A felszabadulásunk elsősorban a mi eredményünk, mert hiába lett volna a külpolitika bármilyen változása, ha nem lettünk volna mi, akikre nagy barátaink mindenkor hivatkozhattak. A 20 év alatt itt a kisebbségi sorsunkan a politikai élet minden ocsmány és csúnya változatát megismerhettük. Tudjuk, mi az az áldemokrácia és tudjuk, hogy kik azok az álpróféták, s így bennünket nem lehet mindenféle szép szavakkal, vagy Ígéretekkel eltéríteni az igaz magyar becsületesség útjáról, amely út a magyarság szebb és boldogabb jövője felé vezet. A mi pártunk, az E. M. P. az a szervezet, amelv élharcosa volt a mi kisebbségi sorsunknak s amely az első elért siker után nem áll meg, mert tudja, hogy még kötelezettség és nagy feladat vár reá, tudniillik az, hogy tevékeny részt kell vennie az új magyar élet megalakításában. Mi történelmet éltünk és a jövő történelmére felkészülve indulunk ezen szent és nemes cél elérése felé. M földkérdés — Azon az úton, amely az új magyar élet és a szebb és boldogabb magyar jövő felé vezet, három kérdéssé1! találkozunk: 1. Alkotmány. Az, angol nemzetet kivéve, egy nemzetnek sincs és egy nemzet sem tud felmutatni oly régi tradiciós alkotmányt, mint a miénk. De az egészséges haladásnak a tradíciótisztelet nem lehet kárára. Az alkotmánynak kell, hogy alkalmazkodjon az állampolgárok haladásához. Az alkotmánynak kell, hogy az ország, lakossága többségének az akaratát foglalja magában a tradíciók tisztelete alapján. 2. Földreform. Nálunk a földreform tulajdonképpen már végre van hajtva, csak reformálásra szorul. Mert a cseh rabság idején földeket csak olyan kaphatott, aki eladta a lelkét a cseh elnyomóinknak. Most mikor a maradék, és telepesbirtokokat az arra érdemes egyének • között osztjuk 9Zét, a párt az isteni és emberi igazságnak szolgál. — Valljuk és hisszük, hogy az óország- ban-anyaországban be fog következni a földreform és pedig testvéri egyetértésben, minden további rázkódtatások nélkül. 3. Zsidókérdés. A 20 éves cseh rabságunk szomorú napjai a szemünk előtt lebegtek.el. A zsidóság itteni élete a mi kisebbségi politikánkban a gátlást és az árulást jelentette. Jóllehet, hogy a zsidóság között is vannak egyesek, akik vállalták a kisebbségi sorsközösséget velünk s az ilyen, a az arra érdemes zsidókat a pártunk is baj társaknak ismeri el és mindenben támogatja: Lehetetlen azonban, hogy a kereskedelemben oly túlsúlyban uralkodjék a zsidóság. Ezért kell, hogy a zsidóságot a kereskedelem teréről az őket megillető számarányban kiszorítsák és helyüket kereskedelmi szellemben felnevelkedett keresztény férfiak töltsék be. n felvidéki állások Majd rátér gróf Révay István a felszabadult Felvidéken az elhelyezkedési problémákra. — Bent a pártközpontban — mondotta — éjjelt is nappallá téve, fáradtságot nem ismerve küzdünk és dolgozunk azért, hogy a felszabadult Felvidéken levő igaz, kitartó magyar testvéreink minél hamarább, az őket megillető állást betölthessék. Mindenki ügyét lelkiismeretesen és magyar szeretettel intézzük el. Mivel az elhelyezkedésre vonatkozó kérvények nagy tömege érkezett be pártközpontunkhoz, azért ennek feldolgozása lassan, de biztosan halad a végcél felé. Kérem a megjelent pártvezetőséget és magyar testvéreimet, hogy bízzanak a vezetőségben, mert a vezetőség ugyanabból a kisebbségi sorsból származott, mint ti magatok. — Itt, a verebélyi végeken meg kell emlékeznem a nemzetiségekről. Fontos ez azért, mert a nemzeti kérdéseket a múltban mindig elrontották a mi kárunkra s ez bizonyítja, hogy'ezeket a tákolmányokat igaztalan eazközökkel és igaztalan elvek alapján állították össze. Mi sohasem akarunk azokhoz az eszközökhöz fordulni, amelyeket 20 év alatt velünk szemben alkalmaztak. A magyar nép nem bosszúálló. de becsületes és önérzetes. Nem fogja tűrni sem a nemzetünk, sem a pártunk, hogy olyan propaganda működjön, amely,az elmúlt 20 éves állapot visszaállításán fáradozik. Megvan arra minden eszközünk, hogy az ily,, külföld által szított propagandát megsemmisítsük. Kérem a megjelent magyar testvéreimet, hogy sohase tágítsanak a keresztény etikától, a nemzeti érzéstől és sohase tágítsanak a szociális érzéstől. Mert ha ez a hármas érzés bennünk élni fog,, kitartunk és .egyek leszünk, akkor még .megéljük a mi korunkban a ezeblb és boldogabb, társadalmilag kiegyensúlyozott Nagymagyarorezáget. A közönség gróf Révay Istvánt beszéde befejeztével percekig tartó ovációiban részesítette, Beszéde után Majthényi Líászló báró megköszönte az elnök beszédét s előterjesztette az új pártvezetőség megválasztását.- A verebélyi járás É. M. P. ielnökévé dr. Deniény Gyulát választották meg egyhangúlag. Tisztb. elnöknek báró Weisz Jenő tb. elnök: id. Kis'István; ügyví elnök: ifj. Kis István, Töhöl; alelnök: Vojtech Pál, Verebély; Tóth János, Mohi; jegyzők: Mészáros Tivadar, Zsitvagyarmat . és Nagy Gyula, Aha .................. . . „ . . Választmányi tagok: dr. Kovács Gyula, Valkovic; Kipke Kálmán, Verebély; Polják Imre, Verebély; -Haulik István, Verebély; Horváth Imre, Verebély; Pápay Vilmos, Vajk; ifj. Tóth József, Aha; Szabó István, Zsitvagyarmat; Balázsi Károly, Márton- falu; Svec Imre, Mellek; Füle Lajos, Ceif- fár; Szobi Kálmán, Mohi; Farkas Miklós, Nagyhind; Ladányi Ferenc, Kalász; Tar Gyula, Pogba; Ladányi Ferenc, Kalász; Szabó János, Pózba; Kálnay Sándor, Bars- bese; Haller Kálmán esperes, Csiffár; Trubinyi Ferenc, Verebély; Suhal János, Szenese; Kontár, Bálint, Felsőgyöröd; Juhász Vilmos, Ény; Urmincsek András földműves, Alsógyöröd; Baer Gerolf, Óhaj; Belák István, Rendve; Géci Tóth Károly, Felsőpél; TruszJca Antal, Alsópél. A jelölteket a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta. Dr. Demény Gyula, az újonnan választott elnök rövid beszéd után a gyűlést berekesztette. • . • Gyanús körülmények között meghalt a Hlinka-gárdis ták által őrizetbe vett egyik pozsonyi magyar Pozsony, április 25. A H I i n k a- gárda tagjai — mint jelentettük — vasárnap őrizetbe vettek és pozsonyi laktanyájukba, illetve a rendőrségre kísértek mintegy. száz pozsonyi magyart, akik vasárnapi kirándulásról hazafelé tartottak. Egy kiadott hivatalos közlemény szerint a bekísértek közül 63-an még letartóztatásban vannak. Egy Bikszárdy nevű letartóztatott gyanús körülmények között meghalt. — A hivatalos közlemény azt mondja, hogy Bikszárdy vasárnap éjszaka öngyilkosságot követett el és halálának okát a mai boncolás fogja megállapítani. A hivatalos lap Szlovákia helyzetéről Prága, április 25. -A Slovenska Pravda, a pozsonyi kormány hivatalos lapja vezércikkében ezeket írja: — Sokkal kisebb ország vagyunk, mint- semhogy önálló életteret igényelhessünk magunknak. Érdekeink azt követelik, hogy egészen beleilleszkedünk Németország életterébe és egész gazdasági életünk vezetését rábízzuk. Ettől függ állami önállóságunk is. Van önálló kultúránk, nyelvünk, irodalmunk, közigazgatásunk, de nem lehet elkülönülnünk gazdaságilag, mert ehhez az alapfeltételek hiányoznak. Ez a hiány megvan egyébként Németországban is és éppen ezért a németek közös gazdasági _iz ideje a'szokásos véitisztitó ráfiak. A Darmol hashajtót milliók Zilálják,'{nert hatása kitűnő. HasZ- ata után #z ember mintha újjá _ _Jetne. Használja^ / *«t Ónnak la soflltrVl A SEVILLAI KATONAI DÍSZSZEMLE