Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-02 / 76. szám
Kárpátalja a legújabb vetésjelentésben Budapest, április 1. A legutolsó hivatalos yetesjelentés óta eltelt négy hét változó időjárása sok vidéken a tavaszi szántási és vetési, s egyéb gazdasági munkálatokat hátráltatta. A gazdasági munkálatok közül ott, ahol az időjárás és a talajviszonyok megengedték, íoyamafcban vannak. Az őszi repcevetések általában jól teleltek. Az őszi búza korai vetései jól megerősödve kerültek ki a télből. A legtöbb vidéken szép sűrűek, jól bokrosodtak üde- zöld színűek. Az utóbbi hideg időjárás miatt fejlődésükben megállották. A későd vetések szintén jól megerősödtek. További fejlődésükhöz meleg időre lenné szükség. Á mélyebb fekvésekben és a nehezebb talajokon helyenkint víznyomás által okozott kár mutatkozik. Kifagyás vagy felfagyási kár csak helyenkint és az is csak kisebb mértékben észlelhető. A tavaszi búza vetése még folyamatban van. A korai vetések helyenkint kelőben vannak, azonban a hideg időjárás miatt kelésük egyenetlen és lassú. Az őszi rozs igen jól telelt, a hideg idő azonban fejlődését hátráltatja. Felfagyási kár csak kis mértékben mutatkozik. Számottevő rovarkár nincsen. A tavaszi rozs vetését nagy részben befejezték. Kelését a hideg időjárás hátráltatja. Az őszi árpa igém jól telelt, szép sűrű és jól bokrosodott. A tavaszi árpa vetése még tart. A zab vetése még folyamatban van. A tengeri alá a talajelőkészítő munkálatok folyamatban vannak. A burgonya vetőgnmók .válogatása és talajelőkészítése már megindult. A csíráztatott és korai fajták ültetését helyenkint, főleg a kertekben már megkezdték. A cukorrépa és takarmányrépa vetését a magasabb és szárazabb fekvésű földeken megkezdték. A kerti vetemények közül a petrezselyem, sárgarépa vetését, a hagyma dugványozását sok vidéken befejezték. A korai borsót és mákot nagy részben szintén elvetették. Az egyéb többi vetemények alá a talajelőkészítő munkálatok folyamatban vannak. A komló nyitását és metszését megkezdték. A kender és len talajelőkészítő munkálatai folyamatban vannak, egyes vidékeken a len vetését is megkezdték. A dohánypalánták a melegágyakban kikelőben vannak. A lóhere- és lucernavetések a legtöbb vidéken jól teleltek, fejlődésüket azonban a hideg időjárás hátráltatja. A tavaszi takarmányok alá a talajelőkészítés, sőt helyenkint a vetés is megkezdődött. A réteken és legelőkön a fű sarjadzása megindult, a hideg időjárás miatt azonban fejlődésében visszamaradt. A mélyebb részeket sok vidéken víz borítja. A korán virágzó gyümölcsfák rügyei erősen duzzadtak, de a hideg idő miatt a rügyfakadás még nem indult meg. A Kárpátaljáról beérkezett jelentések szerint az őszi vetésterületek nagy részét bevetették. A tavaszi munkálatok végzését azonban a kedvezőtlen időjárás miatt még nem tudták megkezdeni. A munkácsi járás egyes részein az őszi vetésekben kisebb- nagyobb felfagyási és egérkár mutatkozik. Miért nem tetszenek a vállalati felügyelők? A pesti zsidóság hivatalos estilapja időnként elkeseredett támadásokat intéz a felvidéki vállalatokhoz kirendelt felügyelők ellen. Különösen azt kifogásolja, hogy ezek a felügyelők nem szakemberek és azt állítja, hogy kirendelésük óriási anyagi megterhelést jelent a vállalatokra nézve. Ami a szaktudást illeti, való az, hogy a téglagyárakhoz nem téglamestereket, a malmokhoz pedig nem molnárokat küldöttek ki, minthogy a kormány nem a tégla vagy liszt minőségét és különböző fajtáit akarta felülvizsgáltatni, hanem a vállalatok mérlegeit, könyveit, levelezését, adóügyeit, a tisztviselők fizetését, a munkások bérviszonyait, szóval mindazt, amit adminisztrációnak szokás nevezni s hogy az üzem vezetése megfelel-e az ország egyetemes gazdasági érdekeinek. Ehhez pedig a téglamesterek és molnárok nem értenek. A kiküldött felügyelők viszont megfelelő iskolai képzettséggel és gazdasági gyakorlattal bíró emberek, akik szigorúan a minisztériumtól kapott utasítások értelmében járnak el. Épp ilyen nevetséges a vállalatok óriási anyagi megterhelésére való hivatkozás. A felügyelők díjazása a vállalat átlagos tisztviselői fizetéseihez alkalmazkodik. Ha tehát a vállalatoknál alkalmazott kiskorú zsidó tisztviselő 180 pengő havi fizetést kap, akkor valóban nem kifogásolható, ha a 40—50 éves felügyelő, aki felelősségteljes munkát végez, havi 200 pengő díjazásban részesül. Más itt a baj! A kirendelt felügyelők jelenléte más okokból kellemetlen a vállalatokra nézve. A felügyelők többnyire kíváncsi természetű emberek és melegen érdeklődnek a vállalati tulajdonosok múltja iránt is, sőt talán azt is kikutatják, hogy milyen összegekkel kedveskedtek cseh államvédelmi célokra, megtudják állapítani még a családi és csendestársi alapon végzett könyvelések bonyodalmaiból is, hogy a tulajdonosok mennyi adót nem akarnak fizetni, azonkívül ellenőrzik a napi üzletmenetet, a ki- és behajtó kocsik számát, a szállítmányokat, az egész forgalmat stb. Hát ezért kellemetlenek a felügyelők az egye? vállalatoknak. Ma ugyanis általános panasz és kifogás a vállalatok részéről, hogy a „gazdasági válság” miatt súlyosan ráfizetnek üzemeikre, hogy a további ráfizetést néni 'bírják s így kénytelenek azokat leépíteni, vagy teljesen leállítani. Nyilvánvaló, hogy itt burkolt szabotálással állunk szemben. Aki átvizsgálta néhány vállalat könyveit, az meggyőződhetett róla, hogy a szerintük „jobb időkben”, a csehek alatt is voltak nem hónapok, hanem évek, amikor kimutathatóan ráfizettek üzemeikre, mégsem állították le azokat. Most pedig csak az általános helyzettel kapcsolatos átmeneti, pár hónapi gyengébb üzletmenetről lehet szó, amely — még ráfizetés Esetében sem — jogosíthat az üzem leállítására. A felügyelők meg is akadályozzák ezeket a gazdasági trükköket, amelyekkel a munkások tömegei válnának kenycrtelenné. Innen az elkeseredés a vállalati felügyelők „átkos” intézménye ellen. Az érdekelt vállalatok korán felismerték a felügyelői intézmény „veszedelmét”. Eleinte kérvényekkel, panaszokkal ostromolták a hatóságokat. Mikor ez nem használt, akkor a faji sajtóhoz, a pesti zsidóság hivatalos estilapjálioz fordultak Úgy látszik, mintha ennek már hatása lett volna. A további felügyelői kirendelések megszűntek. (Folyamatban vannak! Szerk.) A fajtestvérek tudni vélik, egyesek még fogadni is mernek rá, hogy Ruszinszkóba már nem küldenek felügyelőket, sőt rövidesen a korábbi megbízatások is mind megszűnnek. (Mindkettő téves. Szerk.) Vájjon honnan vannak ilyen kitűnő értesüléseik?! A vállalati felügyelői intézményt a miniszteri rendelet értelmében nemzetpolitikai és magyar gazdasági érdekek tették szükségessé. Néhány zsidónak azonban •nem tetszik. Akkor valóban meg kell szüntetni ezt az „átkos” intézményt? K. D. (_) A Reklámszövetség elnök választó közgyűlése április 4-én, kedden dé után 7 órakor lesz a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (V., Szemere-u. 6. I. emelet) nagytermében. A szövetség végrehajtó bizottsága egyhangú határozata alapján az elnöki szék betöltésére egyhangú lelkesedéssel Winkehler István dr. ny. minisztert jelölték. A mostani közgyűlésen történik Winchkler Istvánnak elnöki beiktatása és székfoglaló beszéde. A közgyűlésen a magyar gazdasági élet vezetői és sok kitűnősége jelenik meg. A közgyűlés után a szövetség a Carlton-szállóban ünnepi társasvacsorát rendez. Mind a közgyűlésen, mind a vacsorán vendégeket szívesen látnak, meghivók igényelhetők a Szövetség titkárságánál (IX., Ranolder-u. 21.) (—) Erőteljesen folyik a magyar zsirexport Németország felé. Az elmúlt héten, különösen a csütörtöki élősertésvásárcn volt szokatlanul gyenge a felhajtás, ami a hétvégi, de különösen a hóvégi szükségletet nem fedezte. Ennek következtében az élőárak 8—12 fillérrel emelkedtek kilónkint. A felhajtás az elmúlt héten mindössze 9500 dar/ub volt. Elsőrendű uradalmi zsírsertésért 95—103, másodrendűért 88—100, szedettsertésért 90—96, másodrendűért 82—91, angol sónk asül dóért 60—96, angol tőkesertésért 90—96 fillért fizettek kilónkint. Ugyanilyen arányban emelkedtek az árak a húspiacon is. Jóminőségű szalonnás félsertésért 112—126, lehúzott félsertésért pedig 100—132 fillért is megfizettek. A márkázott sertészsír 150 filléres kilónkénti árhan cserélt gazdát. Németország felé a zsír- és szalonnaexport most már programszerűen bonyolódik és az elmúlt héten Budapestről 40, míg a vidékről 10 vágón fehéráru indult útnak a németországi átvevőállomás felé. Hétfő estig marad nyitva a Mezőgazdasági Kiállítás Budapest, április 1. Az idei mezőgazda- sági kiállításnak a negyedik napon rekord látogatottsága volt. A falu és a város népe egyképpen özönlött a bőség kiállításába, hogy résztvevője és szemlélője legyen a magyar mezőgazdaság ünnepi eseményeinek. Külföldről is még állandóan újabb nagyszámú látogató jön a kiállításra. A kiállítás tenyészállatvásári forgalma nagy lendülettel folytatódik és a legtöbb csoport- ban meghaladta a múlt évi igen kedvező eredményeket, és az átlagárak a kedvezőtlen állatértékeaítési helyzet ellenére alig maradnak el a múlt évi rekordárak mellett. Külföldre is sok tenyészállatot vásárolták. A többi csoportokban is igen jó volt a vásári forgalom a gépgyárak és egyéb cégek is megelégedéssel nyilatkoztak az eladási lehetőségekről. így hát a kiállítás az egész magyar gazdasági élet kiemelkedően nagy eseményévé vált. Igen nagy számú érdeklődőt vonzanak a kiállításra a kapcsolatos lovasmérkőzések és lovasmutatványok, fogatversenyek és a különféle kutyabemutatók. A kiállítás magyar faluja, nemkülönben a páeztoréletbemutatók igen nagy tetszést aratnak a közönség körében. A pénteken megtartott concourst, a lovasrendőrség karusszeljét és a fogatve Menyeket igen nagyszámú előkelő közönség tekintette meg. Vasárnap fél 11 órakor kezdődnek a kiállítási pályán a változatos bemutatók. Ezt a kisgazdafogatok bírálata vezeti be. Az ezévi nagysikerű kiállítás hétfőn este 8 óráig lesz nyitva. (—) A TÉBE közgyűlése. A TÉBE ma délelőtt tizenegy órakor tartotta idei közgyűlését a pénzügyi világ széleskörű érdeklődése mellett. A visszacsatolt Felvidékről nagy számban érkeztek az ottani pénzintézetek vezetői és részt vett a közgyűlésen Reményi- Schneller Lajos dr. pénzügyminiszter is. A közgyűlést Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke nyitotta meg és visszapillantást vetett az elmúlt esztendők nagy eseményeire, majd két előadás hangzott el. Az egyiket Vajda Ákos, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ügyvezető-igazgatója tartotta A hitelszervezet az agrárérdekek szolgálatában címmel, a másikat pedig Hubert Pál dr., a Barsmegyei Népbank R. T. igazgatója A Felvidék hitel- problémái címmel. (—) A MFTR átvette Pozsony két propeller hajóját. Pozsonyból jelentik: Pozsony városa a területváltozások után használaton kívül helyezett Dunaj és Bratislava nevű dunai propellereit itt áruba bocsátotta. A két propellert a MFTR vette meg és tegnap a MFTR képviselője át is vette a hajókat. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: NYUGODT Az értéktőzsde irányzata lanyha nyitás után a visszavásárlások és veteményes vásárlások hatása alatt javult s az árfolyamok emelkedtek. Zárlatkor a tőzsde nyugodt volt. Izzó 12, Gschwindt 4, Bauxit 2.5, Nasici 1.5, Gumi 1, Kohó, Urikányi, Rima 0.5, Salgó 0.S5 pengővel javult. Kőszén 2, Fegyver 0.9, Tröszt 0.75 Cukor 1.50 pengővel javult V fixpiac gyenge Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 154.—, Hun- gária-malom 18.—, Bauxit 162.—, Borsodi szén 7.—, Kohó 17.—, Kőszén 257.—, Nagy- bátonyi 43.5, Salgó (ex 1.75 P) 25.1, Uri- kánvi 32.5, Fegyver 25.6. Ganz 12.9, Láng 26.5, Acél 22.25, Rima 58.25, Nasici 71.25, Duna-Száva 6.5, Nova 10.5, Tröszt 43.25, Délcukor 71.5, Magyar cukor 58.5, Izzó 90.—, Dreher-Haggenm. 114.—. Gschwindt 687.—, Pamutipar 19.—, Szegedi kender 35.5, Brassói 23.—. Gumi 41.5, Vasúti forg. 13.1, Telefon 7.3. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5 & 289.— 1927. évi főv. 6% 77.25. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.40 —58, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30— 72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.90—. 344.90, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.20—183.20, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3— 3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15. svájci frank 76.50— 77.40, svéd kor. 82.35—83.25. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.60— 183.20, Athén 3.025—3 055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70. Brüsszel 57.58— 58.02, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.01—16 16, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.30— 344.90, Oszló 80.475—81.175, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.55—83.25, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.70—77.40, Isztanbul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, április 1. (Zárlat). Párizs 11.81, London 20.87%, Newyork 445.87y2, Brüsszel 75.02%, Milánó 23.44, Amszterdam 236-75, Berlin 178.80, Stockholm 107.60, Oszló 104.90, Kopenhági3.20, Szófia 5.40, Varsó 83.75, Belgrád lAthén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.S Helsinki 9.21, Buenos Aires 102.87%, rohama 121.75. BUPESTI GABONATŐZSDE: SZILARD A készáiac ma szilárd irányzatú volt, a forgalorzonban ma is mérsékelt^ volt. A sörárpa és takarmányárpa 25 fillérrel javult. Sorából 250 q kelt el. A búza 5—10 fillérrel dúlt. A zabforgalom 150 q-t tett ki. 5—10 érrel javult áron. Kukoricából 800 q cser gazdát 10—15 fillérrel drágább áron. A hridőspiacon ingadozó irányzat mellet a msi rozs 15, a májusi és júliusi kukorica íillérrel gyengült. Rozs: májusra 15.115.20, 14.95, zárlat 14.91—14.93. Kukorica: jusra 17.08, 16.90, zárlat 16.90 —16.92; j sra 17.28, 17.20, zárlat 17.20 —17.22. Hivataloigyzések és kötések: Búza: tiszavidóki, fejiegyei 77 kg-os 20.65—20.90, 78 kg-os 25—21.10, 79 kg-os 21.05—21.30, 80 kg-os %—21.40, felsőtiszai, dunántúli, dunatiszakó77 kg-os 20.60—20.85, 78 kg-03 20-80—21.079 kg-os 21—21.25, 80 kg-os 21.10—21.3Rozs: pestvidéki 14.70—14.85, más szármsú 14.80—15. Takarmányárpat elsőrendű 15—17.50, középminőségű 17—■ 17.15. Söráv kiváló 19.50—20, príma 18.75 —19.25. Zaelsőrendű 22.70—22.90, közép- mdnőségű 2)—22.70. Kukorica: tiszántúli 16.45—16.^Őrlemények: korpa 13.90—14.19, 8-as liszt 1)—16.70. Árpa: 250 mm 19.— budapesti p;ásban. Zab: 150 mm 22.50 budapesti pariban. Kukorica: 150 mm 16.60, 300 mm 16. 150 mm 16.45, 150 mm 16.45 budapesti pásban, 150 mim 16.50 Komárom. Fehérfó: 150 mm 18.— ab Szatmér. Expressz: 1 mm 19.90 állomás. Bah: 33 mm minta cint 26.50 beszállítva. Csillagfürt: 50 mrr.pos 15.50 rendeltetési állomás. A BUPESTI VASÁRCSARNOK KISRESKEDELMI ÁRAI Kielégítő íozatal, közepes forgalom mellett ma a letkező árakat (zárójelben a nagykereskedii árak) fizettek: Marhahús: rostélyos és sál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegyel28—180. Borjúhús: comb 240 —320, vésés 0—210, pörkölt 180. Juhhús, hátulja 140—), eleje 100—150. Sertéshús: Karaj 200—2 tarja, comb 180—190, oldalas 128—172, zszalonna 140—156, sertésháj 150—160, serzsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: írvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fáoát drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—SO.iromfi: Élő: tyúk 1 drb 220—- 350, 1 kg (14150), csirke, rántanivaló 1 kg (180—300), n. hizott 1 kg (160—180), lúd, hízott 1 kg K)—180), pujka, hízott 1 kg (130—170). >0«: tyúk 1 kg (100—170), csirke, rántanló 1 kg 200—350 (130— 270), ruca, hit 1 kg (145—180), lúd, hizott 1 kg (120—17 pujka 1 kg (120—170). Tojás; Teatojás lógatott drb 7—8, kg 140—■ 150, ládaáru (i—130), kosáráru (130—135), főző- és apróig drb 6—7, kg 125—140 (112—125). Hk: Ponty, élő 100—130, szeletelt 95—140. Termék: Tejföl (100). teavaj, tömbben (30CB10), pasztőrözött (330), sovány tehéntúr(60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószem<28), nagyszemű (30—40), borsó, hántolt, les (38), lencse, hazai (33— 50). Káposztáik: Fejeskáposzta, hazai 24—■ 40 (16—34), káposzta 20—32 (10—20), fejessaláta, melígyi 8—30 (5—22). Burgonya: Gülbaba j—10.5), nyári rózsa (10.5-«- 11.1), őszi róz)(9-2), kifli (20—22), Ella (8—8.4). Gyüilcs: Alma, nemesfaj 88—180 (75—150), községes válogatott 66—130 ( 40 —75). Déíigyülcs: Narancs, sárgabélű 68— 90 (56—68), visbélű (66—98).-f LISZTÁRÍ. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegései (az 1938. évi gabonából készült őrleméek): búzaliszt: dara 37.25— 38.75, Ogg 36—37.75, Og 36.25—37.75, Of 36.25—37.75, g 35.50—36.50, 2g 35.50— 36.50, 2f 35.5036.50, 4-es 33.75—35 , 5-ös 32—33.25. 6-os !.25—30.25, 7-es 20—22; rozsliszt: 28.50—2S, 01-es 25.75—27, 1-es 20— 21.50, 2-es 18-9.50. + SERTÉSVsÁR. A mai ferencvárosi ser- tásvásár összfeijtása 598 darab. Vásári állományból angolhússertésfelhajtás 124 darab. Az irányzat vézatlan. Árak: uradalmi zsírsertés páronkér340 kg-on felül 100, szedett- sertés I. 93—9(11. 86—91, III. 74—84, angol tökesertés 91— fillér kg-ként. + ERŐT AKIMÁN YPIAC. A hét vége felé megjavult öjárás a belföldi vételkedvet megélénkítette, ileg a heremagvakat illetőleg és ezek irányza továbbra is tartott maradt. A bükkönyök pcán a szöszösbükköny irányr zata exporteladok következtében barátságosabb és az á emelkedett. Tavaszbükköny csupán belföldizükségletre kelt el. Az olajosmagvak piaa a repce üzletmenete csendes. A forgó pca élénkebb, tökmagból még mindig elég árikerül piacra. A hüvelyesek piacán express viktóriaborsóból jóminőségü tételeket kérésre, mig a gyengébb minőség nehezebben talá vevőre. Babból a készletek csekélyek. A lene piaca üzlettelen. Muhar könnyen elhe!ye:ető.. Fűmagból élénk kereslet, az árak ttottak. A mák irányzata ugyancsak tartó. Árak helyt vidéki vasútállomás 100 kg-int minőség szerint: lucerna nyers 175-^-215, ilomzárolt 270—285, lóhere nyers 80—100, omzárolt 128—138, szöszösbükköny 36—SSjavaszbü^köny 17.50—19, köles fehér 18—22vörös IS—19.50, repce olajgyári paritás 26-26.50, tökmag nagy 27—28, kicsi 23—24, vióriaborsó 18—19, express- borsó 18.50—20, ab dunai szokvány 26—26.50, lencse nagy 3643, közép 22—27, kicsi 20—• 22, mák uradali kék 120—125 pengő. —• Árpakorpa 14.80borsóhéj 20, búzakorpa 13.75 —14, búsatakarnnyliszt 16.50—16.75, kókuszpogácsa 14.75, hmagpogácsa 17, napraforgópogácsa 15.25, szárított répaszelet 11.50, repcepogácsa 110, rozskorpa 13, melassz 10.50, halliszt 4 pengő q-ként.
