Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-23 / 92. szám

24 TEKPTDEfcl 1939 ÁPRILIS 23, VASÁRNAP ’ Milliós világváros a számok röntgen­sugara alatt Egy hónap Budapest életéből Gazdasági felkészülés esetleges háborúra Ma már kötudomású dolog, hogy a jövő háborúja nemcsak a hadseregek küzdelme, hanem nemzetek élet-halál harca lesz, „totális háború”, amelyben a nemzetek minden erejükkel részt fognak venni. Egy háború sikerének legfőbb feltétele az, hogy alaposan elő legyen készítve. A to­tális háború előkészületeinek ki kell ter­jednie teljes mértékben katonai, politikai, erkölcsi és gazdasági térre. Miután minden munkaterület előkészü­leteinek egyszerre ismertető leírása igen terjedelmes és az olvasóra is igen fá­rasztó lenne, ez alkalommal vizsgáljuk meg a fizikailag és szellemileg legtöbb munkát igénylő felkészülési területet, a háború gazdasági előkészítését. A világháború tanított meg bennünket arra, hogy a háború nem a humanizmus, hanem — a XIX. századbeli nagy német katonai filozófus, Clausewitz tanítása sze­rint — „a határtalan erőszak” jegyében folytatandó és célja nemcsak az ellenség katonai erejének, hanem nemzeti és gaz­dasági életének a megtörése is. Miután ezt későn ismerték fel a háborút viselő felek, nem készültek fel a háború erkölcsi és gazdasági téren. Ma azonban annyi ke­serves és költséges tapasztalat után már tudják a nemzetek, hogy ha létérdekeikért kell harcot vívniok egy megnyert háború­hoz olyan nagy érdekek fűződnek, hogy nem lehet semmi áldozatot soknak találni a nemzetgazdaság háborús előkészítésé­nek legnagyobb fokra emelésére. Ennek legfontosabb célja, hogy a gazdasági élet folyamatosságát biztosítsa a termelés maximálisra fokozásával háború esetén, amivel úgy a hadsereg, mint a lakosság szükségleteit idejében ellátni képes legyen és nyersanyagát is pótolni tudja. a) A pénzügyeket úgy kell előkészí­teni, hogy hábor úalatt mint belső csere­eszköz kellő mennyiségben és értékben álljon pénz rendelkezésre és alkalmas le­gyen külföldi vásárlóeszközül, ennek elő­feltétele a helyes pénzpolitika. b) Második legfontosabb gazdasági elő­készítési terület a nyersanyag, amely há­rom alcsoportra oszlik, ezek a hadianyag, élelem és energia, azaz üzemanyag. Terv­szerű előkészületek kellenek ezen nyers­anyagok hazai termelésére, annak fokozá­sára, új források utáni kutatásokra, táro­lásukra, pótanyagok kutatására és amiben szükséges, külföldi behozataluk megszer­vezésére. Ami az élelmezést és az üzemanyagel­látást illeti, a tárolásuk és termelésük fo­kozása nem ütközik békében nagyobb ne­hézségbe, mert ezek a gazdasági élet ál­landó szükségelt termelési és fogyasztási cikkei. De a hadianyag nagyobb fokú tá­rolása nagy tőkebefektetéssel jár kamato­zás nélkül, ami azt jelenti, hogy e téren áldozatokra van szükség, amelyeket azon­ban nem szabad a nemzetnek megtagad­nia, mert éppen ezekkel akadályozhatjuk meg, hogy esetleg minden elvesszen. A nyersanyag-mozgósítás munkájába külö­nösen külföldi behozatali részében a ke­reskedelmet kell bevonni vám- és tarifa- kedvezmények révén, hogy rentabilitásuk ne szenvedjen. Vonatkozik ez elsősorban a nélkülözhetetlen és nehezen nélkülözhető nyersanyagok utánpótlására, mint ami­lyenek az üzemanyag és élelmezési anya­gok. c) A nyersanyag feldolgozására és a hadiianyag háborúban való többtermelésé- uek biztosítására az ipart a legnagyobb tervszerűséggel kell előkészíteni. d) A háborús szállítások előkészítése éppen olyan fontos, mint a többi gazdasági ágaké, ahol a közlekedési politika feladata ma a vasúton kívül, amely elsősorban van kitéve légi veszélyeztetésnek, a fősúlyt a glípjárműszállításra fektetni. E téren ne­hézségeknek nem kell és nem szabad fel- merülniök, mert a jó úthálózat és a gép­járművek szaporítása a béke gazdasági életének is előnyös fejlődési eszközei. Ezek az előkészületek egy nemzetgaz­dasági számvetés alapján készítendő gaz­dasági terv szerint kell végezni és a ter­vet központi irányítás mellett decentrali­zálva végrehajtani. Az itt leírtak tartoznak a háború gaz­dasági előkészítéséhez, a gazdasági ^ moz­gósításhoz, amelyet fokozottabb mértük­ben vált fel háborúban a hadigazdálkodás, ami eredményes, a győzelmet elősegítő es siettető csak úgy lesz, ha itt vázolt előz­ményeinek szükségességét a nemzet egye­teme megérti é3 áldozatot is fáradságot nem kímélve, azok tervszerű keresztül­vitelét elősegíti. A székesfőváros kitűnő statisztikai hi­vatalának dr. Illyefalvi I. Lajos szerkesz­tésében megjelenő Statisztikai Havifüze­tek februári számából vesszük ki az alábbi érdekes adatokat. Február folyamán a fővárosban élveszü- letett 1311 gyermek és meghalt 1357 egyén, a halálozások száma tehát lf6-tal felülmúlja a születésekét; az eredmény mégis valamivel jobb, mint a tavalyi feb­ruári, amikor 91 volt a lélekszám fogyása. Jóval kedvezőbb volt a házasságkötések alakulása, mert 895 új frigyet kötöttek a tavalyi 809-cel szemben. A keresztény­zsidó házasságokra úgylátszik a zsidótör­vény még nincsen hatással, mert éppen úgy, mint tavaly februárban, most is 47 keresztény-zsidó házasságkötés történt. A halálokok megoszlása hasonló a tava­lyihoz; most is a szívbetegségek vezetnek, amelyek egymaguk 309 halálesetet okoz­tak. A rák és a tüdőgümőkór egyaránt 145 embernek oltotta ki életét; öngyilkosság Ifi történt ebben a hónapban, 4-gyel ke­vesebb, mint tavaly februárban. A bejelen­tett fertőző megbetegedések száma csak 956 volt, míg a múlt évi februárban 2810, mert tavaly kanyarójárvány dühöngött 1800 esettel, az idén pedig ilyen bejelen­tés mindössze 65 történt. A mentőknek februárban jóval kevesebb dolguk akadt, mint a múlt év megfelelő havában; 4209 esetben kellett kivonulniok a múlt évi 4588 esettel szemben. Ebből első segítség volt 2094, öngyilkossági eset pedig 127. Az utóbbiak közül 25 végződött halállal. A főváros fertőtlenítő intézete február­ban 520 lakást fertőtlenített és ezekben 25.463 tárgyat; mind a két szám jóval ki­sebb, mint a tavalyi megfelelő hónapban. A temetőkben 1150 halottat földeltek el a múlt évi 145-mai szemben, tehát 204- gyel kevesebbet, habár a halottak száma csak 41-gyel volt kisebb, mint a múlt év februárjában. Lehet, hogy ezúttal jóval több idegen halottat vittek haza temetni. A köztisztasági hivatal működéséből megemlítjük, hogy február folyamán 2.849.000 kg utcai szemetet takarítottak el, házi szemetet pedig nem kevesebb, mint 17.075.000 kg-ot. Mind a két szám magasabb, mint a múlt esztendei. A kibérletien lakások és egyéb bérlemé­nyek tekintetében újabb feltűnő csökke­nés mutatkozik. A múlt esztendő utolsó negyedében, amely 1939 február 1-ig ter­jed, csupán 5313 bérlemény állott üresen az előző évi 6411-gyel szemben. Ezek kö­zül üresen álló lakás volt 2934, illetőleg 4099. Az üresen álló lakások száma tehát már oly kevés, alig több, mint egy száza­léka a lakások számának, hogy már a normális lakás forgalmat is veszélyezteti, különösen ha az építkezések pangását is figyelembe vesszük. Jóval kisebb volt a forgalom az ipar­jogosítványok terén; csupán 302 új ipar­jogosítványt adtak ki ebben a hónapban a múlt évi 643-mal szemben; visszaadtak az idén 252, a múlt esztendőben pedig 420 iparjogosítványt. A többlet tehát a tavalyi 223-mal szemben mindössze 50. Csökkent a budapesti nemzeti és sza­badkikötő forgalma is. Betároltak február­ban 151 ezer q árút és kitároltak 159 ezer q-t. A tavalyi februári számok voltak 168, illetőleg 206 ezer q. Az átrakási forgalom azonban sokkal nagyobb volt: 178 ezer q a múlt évi 91 ezerrel szemben. Itt egye­dül a vas több mint 90 ezer q-val szerepel. Végre feljegyezhetünk egy hónapot, ami­kor a közlekedésben nem mutatkozik visz- szaesés a múlt évhez képest. Februárban a villamosok 22.521.000 személyt szállítot- tak, 361 ezerrel kevesebbet, mint a múlt évi februárban, viszont az autóbuszok sze­mélyforgalma 683 ezer személlyel növe­kedett 3.687.000-re, úgyhogy, ha a többi kisebb közlekedési eszközt számítjuk, az utasforgalom februárban 343.000-rel na­gyobb volt, mint a tavalyi megfelelő hó- kedési vállalatoknak 367.000 pengő bevé­A közegészségügy javulása meglátszik a tisztiorvosok működésénél is; míg a múlt év februárjában 2136 esetben kellett a tisztiorvosoknak az otthon ápolt fertőző betegeket meglátogatni, az idén csak 480 esetben volt erre szükség; tavaly 792 kór- házbaszállítás történt fertőző betegségek folytán, az idén csak 353. A betegforga­lom is kisebb volt; a községi közkórházak­ban 8244 új beteget vettek fel a tavalyi 8566-tal szemben. Az ápoltak közül meg­halt tavaly 520, az idén 460. Viszont a rendelőintézetek forgalma jóval nagyobb volt a tavalyinál, az OTI-ban 252 ezer, a MABI-ban 67 ezer, az OTBA-ban 19 ezer rendelés történt; mindegyik szám jóval meghaladja a tavaly februárit. A fővárosi nyilvános fürdőket 186.970 ember látogatta februárban, 13 ezerrel több, mint tavaly. A gyógyfürdők for­galma is erősen emelkedett 27.564-ről 34.342-re. Sajnálatosan visszaesett a Nem­zeti Sportuszoda látogatottsága, amely csak 13.890-et tett a múlt évi 15.767-tel szemben. A szénsavval telített ásványvi­zek fogyasztása 792 ezer literre rúgott, a közönséges szikvízé pedig 1.919.000 literre. Egy-eqy budapesti lakosra tehát havonként kb. kei és fél liter szénsavas víz fogyasz­tása esik. A nyári hónapokban természe­tesen jóval több. teli többletet jelentett. Ugyancsak növe­kedett a helyiérdekű vasutak forgalma is 2.139.000 utasról 2.399.000-re. Uj útlevelet csupán 2767-et állítottak ki ebben a hónapban a tavalyi 3955-tel szem­ben. Ebből csak 97 szolgált kivándorlási célra (tavaly 23). Érdekes alakulást mutat az idegenfor­galom. Az általános véleménnyel szemben erős növekedés mutatkozik Budapest ide­genforgalmában; a múlt év februárjában 14.471 utas fordult meg a főváros szállo­dáiban és penzióiban, az idén 17.928. Az itt töltött napok száma pedig 48.113-ról 58.324-re emelkedett. — Figyelemreméltó azonban, hogy a belső idegenforgalom nőtt meg rendkívüli mértékben, amit a felvi­déki területsáv idecsatolása nem magyaráz meg teljesen. — A múlt év februárjában ugyanis 8047 látogatója volt Budapestnek a belföldről, az idei februárban pedig 11.769, akik majdnem 10 ezerrel több na­pot töltöttek Budapesten, mint a tavalyi belföldi vendég'k. Tel Aon, posta, víz villany, hús A régi történeti területen kívüli kül­földről tavaly 4581-en jöttek, az idén 4310-an. Fejlődött a légiforgalom is; ta­valy februárban 89 utas érkezett repülő­gépen és elutazott 127, az idén 162 érkezett és 144 távozott Budapestről, az átmenő forgalom pedig 172 utasról 241-re nőtt. Csökkent ellenben a dunai hajóforgalom. A múlt év februárjában 1139 hajó kötött ki Budapesten, az idén esek 958. Ellenben feltűnően nagyo’' > lett a postaforgalom. Februárban 24,961.000 levelet, levelezőlapot stb. adtak fel Budapesten, 1,459.000 da­rabbal többet, mint a múlt év februárjá­ban. Az ajánlott levelek száma 366 ezerről 440 ezerre, a csomagoké 346 ezerről 401 ezerre emelkedett, postautalványon pedig a múlt évi 39,810.000 pengővel szemben 46,215.C") pengőt küldtek. Ugyancsak erő­sen növekedett a telefonforgalom-, annál is inkább, mert egy év alatt 3800-zal növeke­dett az állomások száma, a telefonbeszélge­téseké pedig 542 ezerrel lett több. ameny- nyiben 11,621.000 beszélgetés folyt le. minden egyes lélekre tehát 10—11 beszél­getés esett. Szépen javult a pc: 'a takarékpénztár ta­karéküzleti forgalma. A betétek mennyi­sége volt 15,077.000 pengő, a viszafizeté- seké pedi 8,514.000 pengő. A betétek te­hát ebben a 1 inapban 6,563.000 pengővel növekedtek Kedvező adatokat mutat — legalább is a közönség sz -ontjából — a postataka­rékpénztár lézizálogüzlete. Februárban 4ßR6.000 pengő új kölcsönt adtak ki kézi­zálogokra, kiváltás azonban 4,771.000 P értékben történt; a kézizálog-kölcsönök összege tehát több, mint félmillió pengővel kissebbedett. Tavaly februárban fordított, volt a helyzet, sőt az első két hónap folya-? mán is. _ '! A gazdasági fejlődést mutatja a közmű­vek forgalmának növekedése is. Tavaly februárban a vízfogyasztás 4,867.000 kbm volt, az idén 5£15.000. Az elktromos mü­vek tavaly februárban 26,273.000 kw óra' áramot értékesítettek, az idén februárban 29.390.000 kw órát. Ebből különösen az erőátvitelre felhasznált árammennyiség nö­vekedett meg feltűnően. Nem ilyen _ nagy arányban, de eléggé emelkedett a főváros gázfogyasztása is, 8,769.000 kbm-ről 9.169.000 kbm-rel főkép a magánfogyasz­tás fejlődése réven. Szomorú képet mutat azonban az épít­I kezések statisztikája. Februárban csupán 129 építési engedélyt adtak ki, amiből csak 24 esett lakóházra. Ami a húsfogyasztást illeti, a marha- közvágóhídon februárban 14-809 állatot vágtak le a tavalyi 11.765-tel szemben. Ez­úttal különösen sok borjú és juh került le­vágásra. Még nagyobb mértékben növeke­dett a sertésfogyasztás, mert a közvágó­hídon 62.548 sertést szúrtak le, míg tavaly februárban csak 48.891-et. A marha- és sertéshús-fogyasztás növekvése rendesen kihat a lóhús-fogyosztásra, az idén sokkal kisebb ugyanis a levágott lovak száma, 594 a tavalyi 808-cal szemben. Növekedett a tejfogyasztás is, bár nem nagy mérték­ben, tavaly februárban 9,005.000 liter volt, az idén 9,381.000. A húsárak a kicsinybenl vásárlásnál is erősen csökkentek tavalyhoz képest, különösen áll ez a különböző mar­hahúsokra, ellenben a baromfiárak alig változtak. Bűn, hullára, jótékonyság A közbiztonsági állapotok most már majdnem állandó javulást mutatnak, a rendőrségnek egyre kevesebb dolga akad. Februárban a rendőrséghez 5893 feljelen­tés érkezett, míg tavaly ugyanebben a hó­napban 6405. Az előbbi számból 4180 eset­ben volt eredményes a nyomozás, a kinyo­mozott személyek száma pedig 4788 volt a tavalyi 5588-cal szemben. A legtöbben most is lopást (1197), sikkasztást (895) és csalást (815) követtek el. Feltűnően növekszik a balesetek száma, tavaly februárban 1776 balesetet jelentet­tek a rendőrségnek, az idén 2306-ot. Ezek túlnyomó többsége (1454) gyári baleset volt. A balesetek közül tavaly 7, az idén pedig 29 végződött halállal. Az utóbbiak közül 19 közlekedési baleset áldozata volt. Feledékeny és szórakozott emberek feb­ruárban 2573 .pengőt, 34 ékszert és 458 egyéb tárgyat vesztettek el. Javult a helyzet a kihágások tekinteté­ben is, mindössze 10.039 kihágást feljelen­tés történt, míg tavaly februárban 10.752. A befolyt pénzbüntetés viszont 43.555 pen­gőre rúgott a tavalyi 34.681 pengővel szemben. Feltűnő kevés cselédügyi panasz folyt be a rendőrségre, csupán 263. Tüzeset februárban 71 történt a főváros­ban a tavalyi 63-mal szemben. Ebben a te­kintetben a VI. és VII. kerület vezet. A kulturális életre némi szomorú fényt vet, hogy februárban kevesebb volt a köz­könyvtárak olvasóinak és kikölcsönzöinek száma, mint a múlt év megfelelő hónapjá­ban. Az állatkertnek télen általában kevés lá­togatója van, így most februárban is csak 4214, de mégis több, mint tavaly február­ban, amikor csak 3467 volt. A főváros közjótékonysága és szociális tevékenysége egyre nagyobb áldozatot kö­vetel; tavaly februárban még csak 68.366 volt a nyilvántartott Ínségesek száma, az idén már 75.038, tehát csaknem 7 ezerrel több. Ennek a többletnek a fele a IX. ke­rületre esik, ahol nagyon sok az Ínségesek száma (16.778). Minthogy a Ferencváros lakossága kereken százezer lélek, itt már minden hatodik ember az ínségesek közé tartozik. Készpénzsegélyben is itt részesül­tek természetesen legtöbben, 1931-en, akik összesen 10.671 pengőt kaptak a kifize­tett 68.289 pengőből. Ez utóbbi összeg azonban meglehetősen alatta maradt a ta­valyi segélyösszegnek (84.401). A főváros szükséglakásaiban 31.580 személy lakik, a főváros lakosságának 3 százaléka. Ez a szám alig csökkent tavaly óta. A hajlék­talanok menhelyei is majdnem teljesen megteltek februárban, mert a hónap fo­lyamán csak 143 férőhely maradt üresen, míg a múlt esztendő februárjában 2583. Felelős szerkesztő; POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Lakás, közlekedés, idegenforgalom STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA i. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom