Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-02 / 76. szám

1939 ÁPRILIS 2. VASÄRN mm»*! JkotaRHiKUAB OZGAIDASÁB£ Nagy fontosságú előírásckat tartalmaz a felvidéki gazdatatozásokról szóló rendelet A magy* gazdavédelmi rendelkezések kiterjesztéséig is entesülhetnek a gazdák az árverésektől Budapest, április 1. Ismeri, hogy a magyar kormány a gazdatartookról szóló 'csehszlovák jogszabályokat tóin intézke­désig még múlt év december-én hatály­ban tartotta. Az erre vonatkonsehszlovák jogszabályok alapján azonban:onyos ren­delkezések érvénye 1939 márs 31-én le­járt. A m. kir. minisztériumeket a ha­táridőket — mint jelentettük 1939 októ­ber hó 31-ig meghosezabbítot 3560/1939. M. E. sz. rendeletével, mely: szövege a hivatalos lap március 31-i, jteki számá­ban jelent meg. Ez a most kibocsátott rendt nemcsak a határidőket hosszabbítja me$ hanem az érdekelt gazdaadósok ezemjtjából más igen fontos rendelkezései is nnak. A rendelet ugyanis leHvé teszi, hogy a visszacsatolt felvki terüle­tek gazdaadósai addig ig ntesülhes. senek az árverésektől és íövetelések behajtását célzó lépések’ kapcsola­tos költségektől, amíg a magyar ga_da- védelmi rendelkezések és kedvezmé­nyek megfelelő módon reájuk is kiter­jeszthetők lesznek. Azt az adóst ugyanis, aki a 350/1935. sz. csehszlovák rendelet 1. § értelmében gazdá­nak tekintendő, az új rendelet intézkedése értelmében nem lehet a per költségeiben elmarasztalni' ha az a perfelvételi határ­napon, illetőleg a legközelebbi tárgyalási határnapon elismeri a hitelező követelését és az elismert követelésre a hitelezőnek leg­későbben a tárgyalási határnapon olyan ösZ- szeget megfizet, aminőt a hatályában meg­hagyott csehszlovák jogszabályokban a gaz­dák részére biztosított kedvezmények figye­lembe vételével fizetnie kell. Sőt a rendelet még azt is lehetővé teszi, hogy a bíróság az adós részére a felek viszonyainak mél­tányos mérlegelésével a kérdéses fizetés teljesítésére legfeljebb 1939 október 31-ig halasztást adhasson. Visszayerhető az elvesztett kedvezmény Talán még nagyobb jelősége van a rendelet azon intézkedésén e amely lehe­tővé teszi, hogy olyan esetien, amikor a tartozás — természetét éskeletkezégének idejét tekintve — a 250/1?. sz. csehszlo­vák rendelet értelmében heztás alá es­hetett, de ezt a kedvezmén a halasztást, az adós bármi okból nemszerezte meg, vagy a moet kiadott rendt hatálybalé­pése előtt elvesztette, ezt a kedvezményt az rdekelt adós most megszerezheti, itőleg ismét visszanyerhi Erre akikor nyílik mód, ha; érdekelt adós gazda a perfelvételi határoon, illetőleg a legközelebbi tárgyalási hirnapon meg­fizet a hitelező részére légibb olyan ös­szeget, mint amennyit egjgy negyedévre a vonatkozó csehszlovák jszabályok sze­rint fizetnie kellett. Ilyen etben azután a hátralékára még további enegyedévi fize­tésnek megfelelő összeget iteles az adós legkésőbb 1939 július 31- megfizetni az érdekelt hitelezőnek, az ez felül is netán még fennmaradó hátraUki pedig a bíró­ság a szembenálló felek éekeinek kölcsö­nös mérlegelésével az ad részére legfel­jebb 3 évre terjedő részlázetési kedvez­ményt engedélyezhet. Ez rendelkezések alkalmazásának a végrehási eljárásban 's helye_ van, azonban a ír foganatosított végrehajtási cselekményeklatálya érintet­lenül fennmarad. Kiterjesztették z árverés elhalaszthalságáí , lsen fontos és hangsúlgandó rendelke­zés az érdekelt adós gaz« szempontjából az, hogy aki az előbb ísertetett módon a halasztás kedvezményét most megszerzi, illetőleg újra visszanyeri, köteles tartozá­sára nézve mind a folyó fizetési kötelezett­ségeknek, mind pedig az esetleges, hátralé­kok megfizetésére vonatkozó kötelezettsé­gének pontosan eleget tenni, különben a kedvezményeket elveszíti. A már említett december 25-én közzétett rendelet egyebek közt kiterjesztette a visz* szavatolt területre a végrehajtási eljárásra vonatkozó magyar jogszabályok érvényét is. Ennélfogva érvényben van a visszacsatolt területeken az a rendelkezés is, mely arra ad lehetőséget, hogy az az adós, akinek fő­jövedelmi forrása mező-, erdő-, szőlő- vagy kertgazdaság, olyan esetben, amikor elemi csapás miatt, vagy más hasonló természetű rendkívül súlyos kár miatt jut abba a hely­zetbe, hogy kötelezettségeinek egyelőre nem tud eleget tenni, a bíróságtól kérhesse az árverés elhalasztását. Ezt a rendelkezést a pénteken megjelent rendelet azzal egészí­tette ki, hogy az árverés elhalasztásának abban az esetben is helye lehet, ha az érdekelt gazda az állami főhatalom változásával kapcsolatos események, vagy hatósági intézkedések következtében szenvedett rendkívüli súlyos károsodást. A most kibocsátott rendelet ezenkívül még kiegészíti a Budapesti Közlöny ezévi január 1-én megjelent számában kibocsátott 9870— 1938. M. E. sz. rendelet 1. §-ánaik rendel­kezéseit, még pedig általános — tehát nemcsak a gazdákra kiterjedő —- érvénnyel azzal, hogy a visszacsatolt felvidéki terü­leteken a magánjogi jogcímen alapuló köve­teléseknek az 1938 december hó 31. nap­jáig lejárt és még ki nem fizetett kama­tait nem lehet bírói úton évi 8%fnál ma­gasabb mértékben érvényesíteni. Az érvényben maradt előírások Az alábbiakban közreadk a 250/1935. éz. csehszlovák rendelet an pontjait, me­lyekre a pénteken megjent rendeletben, illetve az ezen rendelettemghosszabbított december 25-én kiadott 700/1938.. M. E. sz. rendeleben hivatkozási történtek. A rendelet szövege sokkál hosszabb annál. Semmint teljes egészébeiközölhetnénk, de á kérdést megvilágító szxségés ismeretek ezekből a pontokból is míismerhetők. Ter­mészetes, hogy az ezen íntokban foglalt határidőket nem kell fig-lembe venni, mi­vel azok a december 25- illetve újabban március 31-i magyar ridelettel módosít­tattak. Hasonlóképpen nn tartoznak a lé­nyégre azok az egyéb redelkezésekfe való hivatkozások sem, amelyí a cseh rendelet szövegében egyéb ókokná fogva találhatók, De ezeknek á pontoknakíözreadásával — azt hisszük 1— szolgálatot teszünk olva­sóinknak. A 250/1935. SZÁMÜ CSEHSZLOVÁK RENDELET 1. §-ÁNAK SZÖVEGE (1) Jelen rendelet rendelkezéseiben mező­gazdáknak értetnek azok a fizikai személyék, akik általában vagy túlnyomóan a saját ha­szonbérelt vagy használatukba adott mezőgáz- dasági telkeken való gazdálkodással tartják fenn magukat, valamint az ilyen személyek­nek hagyatékai, amíg az örökösökre át ném szálltak, továbbá a túlnyomóan mezőgazda­ságban dolgozó személyekből álló kérését! és gazdasági szövetkezetek, amelyeknek műkö­dése általában vagy túlnyomóan a saját ha­szonbérelt, vagy használatúkba adott mező- I gazdasági telkeken Való gazdálkodásból vagy I a telkeknek tagjaik részére váló hászenbérbs- J adásából 611. (2) A rossz terméssel különösen érzéke­nyen sújtott járásokból való mezőgazdáknak a jelen rendelet rendelkezéseiben azok a me­zőgazdák értetnek, akik az 1934, évi július hó 16-ától 1935. évi december hó 31-ig terjedő időtartamban kizárólag vagy túlnyomólag az 1934. évi július hó 13-án kelt, a T. és R. Gy.- ben 142. sz. alatt kihirdetett, a rossz termés­sel különösen érzékenyen sújtott járásokban a mezőgazdákkal és munkanélküliekkel szemben fennálló követelések behajtására vonatkozó további ideiglenes intézkedésekről szóló kor­mányrendelet — az 1934. évi december hó 22-én kelt T. és R. Gy.-ben 258. sz. alatt ki­hirdetett kormányrendélet I. Cikke (2) bekez­désének szövegezésében érvényes -— 1. §-ának (2) bekezdésében feltüntetett járások valame­lyikében folytattak mezőgazdasági vállalatot. A 250/1935. SZÁMÜ CSEHSZLOVÁK RENDELET 13. §-ÁNAK SZÖVEGE (1) A mezőgazda, mint oly követelés adósa, amely vele szemben 1936. évi január hó 1-e előtt vált esedékessé, nem köteles a hitelező­nek a kamaton kívül (16. §) többet fizetni, mint a rendszeres félévi törlesztési részlete­ket, mindig legkésőbb minden évnek április hó 1-én és október hó 1-én, még pedig akkor is, ha á követelés törlesztése nem volt ki­kötve, vagy ha rövidebb idő alatti vagy rész­ben nagyobb részletfizetésekkel való törlesztés volt kikötve. (2) A részletfizetés kötelezettsége 1936. évi október hó 1-éVel kezdődik. (3) A részletfizetések a követelésnek és járulékainak (15. §) égytizenhatodával, ha pedig a rossz terméssel különösen érzékenyen sújtott járásokból való mezőgazdákról van szó, egytizennyolCadával egyéninek '■ aZ 1936. évi október hó 1. napjának állapota szerint; a részletfizetések az utolsó részletfizetés ki­vételével mindig felfelé kerekítendők ki egész csehszlovák koronákra szóló, tízzel osztható összegre, az egyes rszletfizetések pedig nem lehetnek 200 Kc-nál kisebbek. (4) Az adóstól a követelésre nagyobb rész­letfizetéseket még a követelés biztosítására adott váltó alapján sem lehet behajtani. A 250/1935. SZÁMÚ CSEHSZLOVÁK RENDELET 15. §-ÁNAK SZÖVEGE (1) A 13. § alapján törlesztendő követelés­hez az 1936. évi október hó 1-i állapot szerint járulékokként hozzászámíttatnak a követelés hátralékos kamatai, költségei és egyéb járu­lékai, amelyek 1933. évi május hó 9-ig, ha pedig a rossz terméssel különösen érzékenyen sújtott járásokból való mezőgazdákról van szó, 1935. évi december hó 31-ig váltak ess-’ dékésekké. (2) Ha az adós mezőgazdasági vállalatát alkotó ingatlanokra a nyilvánkönyvekben be­jegyzett zálogjoggal biztosított követelésről van szó, az 1. bekezdésben feltüntetett vissza­tartott fizetések hozzászámíttatnak ugyan a követeléshez a 13. § szerinti részletfizetések- hek kiszámítása végett, egyébként azonban reájuk a 12. § rendelkezései hasonszerűen ér­vényesek. (3) Az 1. bekezdésben feltüntetett vissza­tartott fizetések elévülése 1936. évi január hó 1. napjával félbeszakadt, addig az idő­pontig, amelyben azoknak a 13. § szerinti részletfizetésekkel letörlesztve kell lenniők.. A 250/1935. SZÁMÚ CSEHSZLOVÁK RENDELET 22. §-ÁNAK SZÖVEGE (1) Ha nincsen szó a 17. §-ban feltüntetett követelésekről, az adós a megelőző rendelke­zések hasonszerűsége szerint törleszti azt a követelést, amely veié szemben 1939. évi de­cember hó 31-ig válik esedékessé, vagy amely a hitelező nyilatkozata (felmondása) által eddig a napig esedékessé válhatik. (2) Ha az adós ezt /a lehetőséget, 1936., évi október hó 1-től kezdve, nem is használta ki, ä megelőző rendelkezések hasonszerűsége szerint törleszthet! a követelést, amely a hit- léZő nyilatkozata (felmondása) által vagy másként az adós akaratán kívül vele szemben 1939. évi dejembér hó 31-ig esedékessé válik, mégpedig legkésőbb a követelés esedékessége Utáfl legközelebb következő április hó 1-vel vágy október hó 1-vel kezdődőleg; a félévi részletek ebben az esetben akként emeltetnek fel, hogy a követelés legkésőbb 1944. évi áp­rilis hó 1. napján törlesztve legyen. A 250/1935. SZÁMÚ CSEHSZLOVÁK RENDELET 26. §-ÁNAK SZÖVEGE Az ingó és ingatlan dolgoknak eladása (ál verése) és a zárlat; amelyek a mezőgazda étléhi végrehajtási ügyekben az 1934. évi fel ruár hó 24-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 33. s: 15 alatt kihirdetett, a mezőgazdák ellen vezetett végrehajtási és csődeljárásra vonatkozó ideig­lenes intézkedésekről szóló — az 1934. évi december hó 22-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 259. sz. alatt kihirdetett kormányrendelet szö­vegezésében érvényes — törvény szerint vagy a 258/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szövegezésében érvényes 142/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szerint elhalászhat­tak, a feltüntetett' rendelkezések szerinti jog­következményekkel az 1936. évi szeptember hó 30-a utáni, időre halasztatnak. A 250/1935. SZÁMÚ CSEHSZLOVÁK RENDELET 27. §-ÁNAK SZÖVEGE (1) Oly követeléseknek behajtására irányuló végrehajtások, melyek tekintetében az adóst a megelőző rendelkezések szerinti kedvezmé­nyek illetik meg, az adós indítványára az 1936. évi szeptember hó 30-a utáni időre fog­nak elhalasztatni, amíg az adós a törlesztési részleteket és a kamatokat, amelyekre köte­lezve van, rendesen fogja fizetni. Ha a határ­idők elvesztése a 19. vagy 20. §-ók szerint bekövetkezik, a hitélező indítványozhatja a Végrehajtás folytatását. (2) A végrehajtás engedélyezése iránti in­dítvány beadásától a határidők elvesztésé be­következtének napjáig terjedő idő nem szá- míttatik be a végr. rendtart. 256. §-a szerinti és az 1928. évi január hó 19-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 23. sz. alatt kihirdetett, a polgári ügyekben követendő bírósági eljárásról és a végrehajtási eljárásról szóló törvények egyes rendelkezéseit módosító és kiegészítő törvény VI. cikkének — az 1932. évi december hó 21-én kelt, a T. és R. Gy. 1933. évfolyamának 1. sz. alatt kihirdetett törvény 3. §-ának szö­vegezésében érvényes — 6. §-a Szerinti ha­táridőkbe és az. 1927. évi június hó 15-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 76. sz. alatt kihir­detett, az egyenes adókról szóló törvény 368. §-a szerinti határidőkbe. (3) Áz 1. bekezdésnek a végrehajtás elha­lasztásáról szóló rendelkezései nem vonatkoz­nak a zárlat által vezetett végrehajtásra, melynél a végrehajtató hitelező részére még nem fizettettek meg az előlegek, melyeket a zárlat költségeire adott. Amíg äz adós ezeket az előlegeket a végrehajtató hitelezőnek meg nem téríti, a végrehajtás folytatandó mind­addig, amíg az előlegek a zárlat hozadékából meg nem fizettetnek. A 250/1935. SZÁMÚ CSEHSZLOVÁK RENDELET 28. §-ÁNAK SZÖVEGE (í) A'hitelezőnek a mezőgazda vagyonárai való csőd megnyitására irányuló indítványáról szóló határozathozatalok, amelyek a 250/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szövegezésé­ben érvényes 33/1934. T. és R. Gy. sz. tör­vény szerint, vagy a 258/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szövegezésében érvényes 142/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szerint elhalasztattak, a feltüntetett rendelke­zések szerinti jogkövetkezményekkel 1936. évi szeptember hó 30-a utáni időre halasztatnak. (2) A hitelezőnek a mezőgazda vagyonára való csőd megnyitására 1936. évi január hó 1-e Után beadott indítványáról való határozat- hozatalt a bíróság az adós indítványára az 1936. évi szeptember hó 30-a utáni időre ha­lasztja el, mégpedig a 259/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szövegezésében érvényes 33/1934. T. és R. Gy. sz. törvény rendelkezé­seinek hasonszerűsége szerint. A 150/1937, SZÁMÜ CSEHSZLOVÁK RENDELET 1. ÉS 2. §-ÁNAIÍ SZÖVEGE 1. §• Azon végrehajtási ügyekben, amelyek a je­len rendelet hatálybaléptének napján már fo­lyamatba voltak téve, vagy amelyek ettől az időponttól 1938. évi máfc. 31-ig tétetnek folya­matba azon mezőgazdák (a 76/1936. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet 1. §-ának 1. bekez­dése) ellen; a) akiknek a jelen rendelet hatálybalépésé­nek napja előtt beadott indítványa a mező- gazdasági egyességi eljárás folyamatbatétele iránt azért utasíttatott el, mert idejében nem tették le a bírósági becslés költségeire meg­állapított előleget (a 76/1936. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet 6. §-ának 3. bek.-e a 259/1936. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet I. cikke 3. pontjának szövegezésében) vagy b) akiknél a mezőgazdasági egyességi eljá­rás azért szüntetetett meg (egyességi rendt. 65. §-a), mert az egyességi indítványt az egyességi tárgyaláson a hitelezők el nem fo- godták, az adós tulajdonát képező mezőgazdasági vállalat ingatlanainak (a 76/1936. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet 1. §-árnak 2. bek.-e) árverése az adós indítványára 1938. évi már­cius hó 31-e utáni időre haläsztatik el. 2. §. A jelén rendelet hatálybalépésétől 1938. évi március hó 31-ig terjedő időben a bíróság azon adósnak indítványára, akinél az 1. § a) vagy b) betűje alatti feltételek fennforog­nak, 1938. évi március hó 31-e utáni időre halasztja el a hitelezőnek a mezőgazda vagyo­nára kért csődnyitásra vonatkozó indítvá­nyára a határozatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom