Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-23 / 92. szám
1 1939 ÁPRILIS 23, VASÁRNAP teisvtdeki J^agVarhirdae A visszamaradlak új élményei Irta: Brogyányi Kálmán (Pozsony) A Felvidék tiszta magyar területeinek hazatérése után, a visszamaradt, most mér a szó teljes értelmében kisebbségi magyarok hozzákezdtek második kisebbségi életük berendezéséhez. Szűkebb lett a takarónk, jobban össze kellett magunkat húz- ltunk. A halottak napjának keserűsége lassan oszladozik. Minden magyar, bármilyenfokú szellemi életet élt is, súlyos lelki krízisen ment keresztül a döntés utáni napokban. A bizonytalan új sors félelme menekülésre késztet mindenkit. Soha igézőbb nem volt számunkra a teljes magyar élet lehetősége, mint ezekben a keserű napokban. Ám az élet megy tovább a maga útján. A drámai feszültséget a hétköznapok szürkesége követte. Az élet gondjai új feladatok elé állították az egyént és a kisebbségi magyar nemzetet. Űj gazdálkodás kezdődött meg nemcsak az anyagi, de szellemi javainkban is, A második kisebbségi élet erős szervezkedés jegyében indult. A megszervezett német, sőt a szlovák tömegek is új harcmodort írnak elő a kisebbségi élet küzdelmeiben. A politikai szervezkedést nyomon követte a különböző foglalkozások és kenyérkereseti pályák érdekszervezése. — Soha egységesebb és szervezettebb nem volt még sehol a magyarság az utolsó évtizedek alatt, mint a mai szlovákiai magyar kisebbség. A szellemi és kulturális téren, mégis kitűnik a magyar kisebbség esettsége, melynek okai sokkal mélyebbek, semhogy a kisebbségi élet keretei között kikerülhetők lennének. Az új kisebbségi életben kiapadt az előző idők öntudatforrása. Az igazságtevés megtörtént, s mj nem részesültünk a hazatérés örömében. Lekerültek a magyar falvak, Nyitra környéke kivételével. Csak a városok maradtak vissza és a magyar polgárság. A nemzeti megtartás teljes munkája most a városi polgárság vállain nyugszik, hiányzik a megnyugtató hatalmas háttér, a falu. A magyar középosztály erényeit és hibáit egyaránt ismerjük. Lelkesedését és önzetlen munkavállalását a nemzeti munka frontján, ugyanakkor konzervatívizmusát is, amely már nem is konzervatívizmus, sokkal több annál. A konzervatívizmus a jobboldaliságot jelentette a kisebbségi életben : a stabilizációt és a réginek a biztonságát. A mi magyar középosztályunk a régi megtartásának a szolgálatában még ennél is tovább ment: megállt és nem fejlődött tovább a jobboldali vonalon, ha szabad kisegítő fogalomként használnom e divatos jelzőt. Az új kisebbségi sorsban ugyanakkor aktív, az utolsó húsz év világnézeti és politikai küzdelmeiben kialakult vasfegyelmű szervezettséggel diktálják a harci tempót a német és szlovák riválisok. A magyar nacionalizmusnak régi formáját őriztük meg. Gondolkodásunkban, példáinkban, sőt frázisainkban is a régi, háború előtti idők magyarsága szól. Történelmi tudatunk majdnem kizárólag az ezeréves politikai történelem tudata. A magyar középosztály nem ismeri a nép és a kultúra ezeréves történelmét. A német népiség így idézhetett elő sokak tudatában törést. S a német helyi sajtó nem is késett ennek kihasználásával: a magyarság vonuljon vissza a számára kijelölt vonalak mögé és élje a maga népiségét, irredenta álmairól pedig egyszersminden- korra mondjon le! A magyar kisebbségi középosztály pedig, telve az együttélés becsületes szándékával, érthetetlen fájdalommal tekintett szét a földön, ahol nem az ő vérei laknak, ahol kisebbségben van, de ahol mégis minden helyen nemzeti történelmének múltja kísérj vissza. Igen, lemond Liptóról, de hogyan mondjon le Balassa sírjáról, lemond mindenről, amiről a népi jog lemondani készteti, de nem tud lemondani a sírokról, az emlékekről, a dicsőséges múltról, amely ott kísért sejtjeiben és nemzettudatában. A népiség gondolata és a történelmi tudat így látszólag ellentmond egymásnak, ha hiányzik belőle a humanisztikus szellem. S ez a rugalmasság, a megértés és megértetés képessége, a magyarság történelmi küldetésének átélése teljesen hiányzik a magyar középosztályból. A helyesen értelmezett történelmi tudat, kihangsúlyozott népi és kultúrális elemeivel ma a kisebbségi magyarság lelki erőforrásainak lenagyobb tényezője lenne. Üj formátumú nacionalizmusra van szükségünk. Szívósabb és meggyözödtste- libb magyar öntudatra, őszintén kell beszélnünk a nem várt és hatalmas méretben megindult disszimilációs folyamatról. A szlovákiai magyarság, különösen a városi polgárság, széles tömegében asszimi- lálódott magyar. A régi magyar államélet alig egy százada, a magyar urbanizáció megindulásakor olvasztotta magába őket. Különösen a németség soraiból került ki sok. A szlovákok soraiból kikerültek, akikben még erősen élt a vér kapcsolata, már az elmúlt húsz esztendő alatt visszatértek az anyanéphez. A németségből jöttek között csak most, a diadalmát ülő nemzeti szocializmus hatása alatt indult meg a kiválás folyamata. Igaz, hogy a történelmi fordulat sok, eddig hűtlen magyart vezetett vissza újra az öntudatos magyarok közösségébe. A veszteség, amelyről eddig még nem szóltunk, mégis felfigyeltet. — Egykori barátaink, ismerőseink, magyarnak vélt közéleti embereink egyszerre csak kerülik a magyar társaságot, nem beszélnek magyarul, egy szép napon csak előtűnik a hatalmas párt jelvénye s a magyar kultúra egykori vendége máris befutott az új népközösségbe. A halott ősök visszakövetelik az unokákat. A nemzeti, leg egykor közömbös emberekből a német nacionalizmus rajongói kerülnek ki. így olvad és foszlik az egykori joviális Press- burgertum és a zipsf mentalitás. Megértem az új diadalmas nacionalizmus vonzó erejét és aggódva szemlélem egy centrális magyar megtartó életelv hiányát. Van reményünk a jövő számára, de nincsen hitünk a jelen veszélyeivel szemben. Soha sem volt olyan szükségünk a magyarság metafizikai mélységű átélésére, mint ma. A magyar hitnek ma életszemléletnek kellene lennie, amely választ ád minden kételyre, meggyőz és megerősít minden kérdésben a magyarság mellett, bármilyen problémát dobjon is fel a mindennapi élet. Soha keserűbb néMókban nem szemlélhettük a magyar urbanizáció tragédiáját, mint a jelenben. A magyar polgáriasulás folyamata német polgárság körül zajlott le. Hiányzanak a magyar gyökerek. A feudum elmúlt, hatalma szétfoszlott és az egykori derék és csöndes német iparosok, kereskedők és bányászok nyomában ma új történelmi Jog támadt fel. Az államhivatalnokokat és a történelem új fordulata, C*ak ők, a kereskedők, iparosok, vállalkozók, szőlőművesek és parasztok állandók. Csak azok a városok tudnak megmaradni magyarnak, ahol nemcsak a hivatalnoki és a vezető réteg magyar, de magyar a város életét adó ipar és kereskedelem is, A szlovákiai magyar polgárság kitartó tömegei, akik végleg eggyé forrtak a magyar nemzettesttel, megkapó odaadással szolgálják a nemzeti kultúra ügyét. Amikor még együtt voltunk kisebbségi magyarok mind, a falut jelöltük meg a magyar kultúrmunka végső céljául. A mai helyzetben a magyar munka fő célja a város. Kultúrmunkánk fő jellemvonása polgárias, ság. Arról van szó, hogy egykori magyar városokban, ahová a történelem emlékei és a múlt kapcsolják a magyarságot, megőriztessék a magyar nyelv és a szétszórt, sokszor katakomba életet élő magyar családoknál otthon* találjon a magyar kultúra. A múlt hibái kísértenek gyakran, a történelem tévedésein töprengünk sokszor. Látjuk a jelen nehézségeit, az itt maradt magyar polgárság lelkiségét és reánk zúduló történelmi feladatokat. Az új helyzet és a friss problémák kibővítik eddigi faluszemléletünket. A földkérdés mellett meglátjuk az ipar és kereskedelem etnikai szerepét. Azt hiszem ez a legújabb tanulság, amelyet második kisebbségi sorsunkban nyertünk. A német disszimikáció és a magyar történelmi tudat megtorpanása a népi gondolat előtt, űj feladat elé állítják a kisebbségi magyarságot. Dollárörökösöket keres Magyarországon a kivándorlókat védő iroda A Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda közli: A clevelandi m. kir. konzulátus arról értesíti a Védő Irodát, hogy Hudikné (Chu- dikné) Soltész Anna elhunyt és hagyatéka mintegy 8000 dollárt tesz ki, amelynek fele bankbetét, fele pedig ingatlan. Egyedüli örökösök az elhunyt János nevű fivérének két gyermeke, az 1819. évi október 11-én született Nándor és az 1880. évi szeptember 12-én született Bertalan. Felkéri a Védő Iroda mindazokta, kik nevezettek hollétéről tudomással bírnak, hogy közöljék az alábbi címen: Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda (Budapest, VIII., Fiumei-út 4.). A Felvidék résztvétele a budapesti Országos Iparos Kongresszuson Az Egyesült Magyar Párt kassai helyiszervezetének kebelében működő iparos és kereskedő szakosztály elnöksége most tartotta meg Helyey Gyula ügyv. elnök elnök- lése mellett szokásos heti elnökségi ülését, amelyen a tagok teljes számiban megjelentek. A pártvezetőség részéről jelen volt Wirth Gyula kér. pártigazgató, Grusetzky Ferenc kér. főtitkár és Böhm Ferenc főtitkár. Az ülés tárgysorozatán szereplő fontos pontok közül először Helyey Gyula ügyv. elnök számolt be a Budapesten a Nemzetközi Vásárral egyidejűleg megrendezendő Országos Iparos Kongresszus előkészületeiről. Program szerint a kongresszust május 5-én a budapesti Iparkamara dísztermében tartják. Mint már említettük, a kongresszuson felszólal Jarose Andor miniszter, valamint a magyar párt törvényhozói is. A kongresszus után tanulmányi kirándulás lesz, mely alkalommal megtekintik a budapesti gyárakat, műhelyeket stb._ Budapest székesfőváros a legnagyobb előzékenységgel áll segítségre, hogy a kongresszus minden tekintetben sikeres és maradandó emlékű legyen. A beszámolóhoz Wirth Gyula, Gru- setzky Ferenc, Bulicka János, RuzsbaA&n Gyula, Böhm Ferenc, Éliás Nándor szóltak hozzá. Ezúton ismét felkéri a szakosztály az összes iparosokat és kereskedőket, akik a budapesti kongresszuson részt akarnak venni, mielőbb jelentkezzenek az Egyesült Magyar Párt kassai főtitkárságánál (Kasse, Fő-utca 12., Bőhm Ferenc főtitkárnál) a vidéki tagok pedig a járási titkárnál (Szépéi járásiban Sinály Béla titkárnál, Szépéi, a királyhelmeci járásban Szopkó Imre titkárnál, KiráXyhelmec). A jelentkezés határideje 1939 április 28. Ennek azért tegyen okvetlen eleget, mert utazási, elszállásolási stb. kedvezményt csak azok részére lehet idejében kieszközölni, akik a határidőig jelentkeznek és igazolják azt, hogy az Egyesült Magyar Párt rendes tagjai. A budapesti kongresszussal és több mis üggyel kapcsolatban az iparos és kereskedő szakosztály 1939 április hó 24-én (hétfőn) este 7 órakor Fő-utca 12. sz. alatti pártirodában taggyűlést tart, amelyre ez úton is meghívjuk a tagokat az okvetlen megjelenésre. A taggyűlésen fogják kijelölni azt a 10 tagot, akik a kongresszuson az országos pártvezetőségbe jelölni fognak. A továbbiak során Cseley Albert, mint ipartestületi megbízott, beszámolt a legutóbbi elnökségi ülésről, amelyen megejtették az elnökségi kandidálásokat és az ezzel aml'og yasztás, os ép hygienikus a hűtőszekrény BOSCH, Budapest V. Váci-út 22 kapcsolatos előmunkálatokat. A tárgynál Várkoly Miklós, Éliás Nándor, Szent-Ivány Zoltán, Ruz8basán Gyula, Buliczka János szólaltak fel és egyhangúan kimondták, hogy az elnökségi tisztségek betöltésénél külön javaslatot fognak beterjeszteni. A Budapesti Nemzetközi Vásár április 28-tól május 8-ig fog tartani. Az erre vonatkozó összes értesítések, kedvezmények, vásári igazolványok már megérkeztek az Egyesült Magyar Párt kassai főtitkárságához, ahol azok kiválthatók és a szükséges felvilágosításokat meg lehet szerezni mindenre kiterjedőleg. Mindazok az iparosok és kereskedők, akik az egész Felvidékről a budapesti kongresz- szuison részt akarnak venni, jelentsék be szándékukat az Egyesült Magyar Párt kassai főtitkárságához (Fő-utca 12), ahonnan a szükséges felvilágosításokat megkapják. Ez azért fontos, mert a csoportos utazással a vidékiek részére is ki lehet majd eszközölni az utazási stb. kedvezményt. Teleki miniszterelnök dezsönéje a távozó angol és portugál kövei tiszteletére Teleki Pál gróf miniszterelnök és felesége a távozó angol és portugál követ tiszteletére április 22-én, szombaton délután 2 órakor a miniszterelnökségi palotában dezsönét adott, amelyre hivatalosak voltak: Sir Geoffrey George Knox budapesti angol követ, Jose da Costa Car- neíro budapesti portugál követ és felesége, A. D. F. Gascoigne, az angol követség első titkára és felesége, Manuel Joaquim da Silva Guedes portugál követségi titkár, L. H. Grondijs dr. professzor, továbbá Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és felesége. Csáky István gróf külügyminiszter, bárcziházi Bárczy István m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár és felesége. Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, országgyűlési képviselő és felesége, Vörnle János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, Ghyczy Jenő követségi tanácsos és felesége, és Incze Péter miniszteri osztály- tanácsos. 400.000 tonna román kőolajterméket vett át Franciaország Bukarest, április 21. Wenger, harminc francia kereskedelmi társaság megbízottja és Bujoi román nemzetgazdasági miniszter pénteken szerződést írt alá több mint 400.000 tonna román kőolajtermék átvételéről. A kőolaj 1939 április 1. és 1940 március 31. közt «állítandó. A március 30-án és most kötött szerződések révén Románia több mint 500 millió frankot fordíthat francia- országi fizetéseire. Ez az összeg körülbelül negyedrésze a külföldé vitt román kőolaj értékének. s** Sport szftarka Samum Gyártja: ipapír és hüvely. Alte^se H7.i varka papír és dobozgyár R. T. HU Gomb-n. 83.
