Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-16 / 86. szám

1939 ÁPRILIS 16. VASÁRNAP Felvidéki falu a tavasz elején Időszerű látlelet Deákiról/amelynek sorsa/ élete sok községre ráillik Deaki, április hó. A felszabadult Fel­vidék nyugati részén, Mátyusföld és a Kis-Magyar Alföld szívében fekszik ez a község, amelynek nevét a Halotti Beszéd­del kapcsolatban tette országosan ismertté a 'magyar irodalomtörténet. Jellegzetes alföldi táj ez, sehol sincs rajta hegy, sőt fiiég magasabb dombocska sem. Csak messziről kéklenek ide a Zobor-hegy lan­kái és mutatják meg a mindig síkvidéken élő embernek, hogy hegyek is vannak a föld színén. A falu nagy nevezetessége, a kéttornyú románkori templom messze el­látszik; megakad rajta az utasnak a szeme is, aki a Pozsony-Érsekújvár vona­lon Vágsellyénél kitekint az ablakon. A fővonaltól két kilométernyire van Deáki s így csak némileg osztozik a mátyusföldi községek legnagyobb betegségében: a jó és gyors közlekedő utak hiányában. Az em­ber és a mezőgazdasági termény könnyeb­ben kap vonatot, szállítási lehetőséget, mint a Kis-Alföld sok községe, amelyek a rossz szállítási viszonyok miatt nem tud­nak fejlődni és boldogulni. Bármerről közelítjük is meg Deákit. két dolog ütközik legelőször szemünkbe: á ro­mánkori templom és a hatalmas gőzma­lom. A múltról és a jelenről beszél ez a két nevezetesség (a malom is nevezetesség, mert ismerik az egész Mátyusföldön), a táj magyarságáról és a magyarság, a ma­gyar nép emberségéről, alkotó képességé­ről. Aki végigmegy ezen a falun, vagy a Mátyusföld legtöbb községén, tündöklést, meglehetősen magas anyagi kultúrát és ér­telmes népet talál. Meggyőződhetik arról, milyen nagy képességek rejlenek benne; mit tud alkotni, mennyire tudja Segíteni az“egész nemzetét, ha olyan Őszintén dol­goznak vele és ha annyira engedik érvé­nyesülni, erejét kifejteni, mint a kisebb­ségi élet, amelynek a falusi nép volt az egyetlen mentsvára és istápolója. A Halotti beszéd faluja A falu történelmi emlékeivel lett isme­retes a magyar kultúrtörténetben. A mű­vészettörténetbe a templom vitte a nevét, az irodalomba a Haloti beszéd. A híres templom a román korban, a XHI. sz. ele­jén épült. Az akkori építkezésekhez hason­lítva monumentális méretűnek mondható; három hajója van, amiket széles oszlopok osztanak szét. A templom kéttornyú és emeletes. Emeletén szerzetesi cellák van­nak; a bencés-rend dolgozó szerzetesei laktak bennük. A mai épület három építkezés eredmé­nye. Az első rész egy kis kápolna, amelyet a hagyomány szentistvánkori építkezés­nek tart. Teljesen román. Ezt követte a XHI. századi rész, amelyet a kápolna stí­lusa szerint építettek. A harmadik részle- I Felvidéki irodalom L ALTALANOS ÉRDEKŰ. Aixinger L.: Pozsony. 20 képpel, kötve 2.80 Arky A.: Ruszinszkó küzdelme az autonómiáért 1918—1927. . . . 1.20 Baranyai Z.: A kisebbségi Jogok védel­mének kézikönyve ................................4.— Bruckner Gy.! A Szepesség népe, nép­rajzi és művelődéstörténeti tanul­mány ........................................... 2.— — — A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben ..... 10.— Delmár H.: Autóúton a Tátrába . . . 1.— Flachbart E. dr.:A csehszlovákiai nép- számlálások és a felvidéki kisebbsé­gek nyelvi jogai..................................... 2.— Díváid K.: Eperjes templomai . , , , 1.60--------Felvidéki séták. . . . » , , 4.— Haiczl: Érsekújvár múltjából . . . 7.— — Léva története a XVII. században 4.40 Halász A.: A felsömagyarországi lakos­ságnak munkával való ellátása a ma­gyar és a cseh uralom alatt . . . 2.— Hegyi J.: Hazánk történelmi nevezetes­ségű helyei és meglévő műemlékei . 3.— Horváth J.: Magyarország és a nem­zetiségi kérdés 1815—1920. . . . —.90 ffeiler Ferdinánd (Zeidler Testvérei) nemzeti könyvkereskedése, . »Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Trtcfan 16-37-80, H-74-gfc tét a XIX. sz. hetvenes éveiben építették meg, amikor kicsi lett a templom az erő­sen szaporodó falunak. Ez az építkezés végzetes lett a templom román stílus-szép­ségeire. Az utolsó részletet a templom elé építették, amivel gyönyörű frontját meg­semmisítették és perspektíváját tönkre tet­ték. A templom két tornya így a középre került. A deáki ember büszke templomára. Sőt egyedül csak erre büszke, mert a Halotti beszédről vajmi keveset tud. A magyar kultúra még nem jutott el hozzá annyira, hogy ezt is megtudja és a Halotti beszéd jelentőségét felismerje. A régi bencés klastrom papsága hasz­nálta ezt a beszédmintát, amely nyelvünk első összefüggő emléke lett. A közvéle­mény nagy része úgy tudja, hogy a be­szédet itt fedezték fel. Ez a nézet hibás. A beszédet csak használták Deákiban. Már a XIV. században elkerült innen a szomszédos Taksonyra, onnan pedig a tö­rök idők elején az egyik családi levéltár­ral együtt Pozsonyba szállították. A po­zsonyi káptalani levéltárban találta meg Pray György... Munkával, kitartással Deákinak csak történelmi emlékei szeb­bek, kiválóbbak, mint a többi mátyusföldi községé. Népének múltja, sorsa, jelene és — talán jövője is ■— egy és azonos más faluk sorsával, múltjával és jelenével. Jel­legzetes kisalföldi tünetek határozzák meg az ő életét is. A határ egyik fele nagybirtok és a nagybirtok tulajdonosa nem a nép szempontjából Irányítja a gaz­daságot. A határ másik fele. 20—30 egy- kéző, néptelen család kezében van. Mind­két részen exténzív művelést folytatnak, mert ebből is megélnek. A munkásságnak ezért kevés munkaalkalom jut. A falu 3 ezernyi lakosának kétharmada földnélküli földmunkás, zsellér és iparos, akik nagyon nehéz életet élnek és folytatnak a falu amúgy is kicsiny életterében. Szegények és szaporák; sok pénzre és nagy kenyérre van szükségük, hogy népes családjukat fenntarthassák és emberi életmódhoz jut­tathassák. Ez a nehéz élet nem elbágyasztja, ha­nem lendületre, kitartásra serkenti a sze­gény embert. Dacos nekiszántsággal megy az életnek, hogy kenyeret teremtsen benne. Iparosnak és kereskedőnek megy. Deáki­ban az utolsó tíz évben ellepték az ipari pályákat, sokan mentek a falusi és a vá­rosi ipar különféle ágazataiba, hogy élet- lehetőséget teremtsenek maguknak. Minő­ségileg is kitűnő tudásra tettek szert, akárcsak a kereskedelemben, ahol alig volt versenyképes ellenfelük. Az utolsó években közel ötvenen mentek a Hanza- szövetkezetekhez üzletvezetőknek és ered­ményesen segítették a Hanzát fejlődési munkájában. A szegény ember a földből nem tudott megélni, legfeljebb csak tengődni. Amit itt évről-évre vesztett, az iparral és kis- vagy nagyterjedelmű kereskedelemmel pótolta be. Megpróbálkozott a belterjes műveléssel is, és szép eredményt mutatott fel a nagy­birtoktól felesbe kapott földön. Egy-két holdon is megélt egy család a belterjes gazdálkodással. A deáki ember, ha nehezen is, de min­dig megélt. Megvolt a kenyere, boldogu­lása és néha kalács és bor is jutott neki, ha sok volt a munka és ha nagy volt a haszna, a kereskedelemben, A rendes élet mindig érezhető volt a faluban. Vidék pice nélkül Most. hogy így, a tavasz elején, a falu látleletét nézzük, azt vesszük észre, hogy az eddigi egyensúly valahogy megbillent. Tavasz elején mindig nehéz a falusi ember élete, mert tartalékai ekkorra kifogynak és még nincs rendes, új kereset. A mai hely­zet azonban nemcsak az évszak terhét hordja magán. Itt szerves változásokról van szó, melynek sokkal mélyebb okai van­nak. A vidék helyzete és gazdasági körül­ményei változtak meg, ami némileg felbo­rította Deáki élerendjét is. Az utolsó csehszlovák év gyászos nyo­mokat hagyott hátra gazdásági életében. A. három mozgósítás mindenkit megfosz­tott a normális kereseti lehetőségektől. A tavaszi munkát megbénították a májusi ese­mények, a nyári keresetét csökkentették a gyakorlatra hívások, az ősziből pedig min­den katonaköteles ember kimaradt. Csak­nem egy év óta nincs munka és elég kere­set Deákin és az egész vidéken. Ez az egy év jelentékenyen leszegényítette a lakossá­got és nem egy helyen a teljes kenyérte- lenségbe juttatta. A helyzetet Pozsony künnrekedése még jobban megnehezítette. Pozsony vette fel az emberanyagot, itt dolgoztak az iparosok és a munkások. Ez volt a legnagyobb piac, ide mindig és mindent be lehetett szállí­tani. A mezőgazdaság Pozsonynak és a nyugatszlovákiai városoknak termelt, mert itt minden árut biztosan és jól el tudtak helyezni. Most eladatlan ez az áru és hazaömlött a városi emberanyag is. Újabb piac nincs, hisz a közelben nem található olyan város, amely ily nagy és túlnyomólag napi piacra termelő vidék áruit fel tudná venni. Megbénult minden, ember, gazdálkodás, ipar és kereskedelem egyaránt. A magas­arányú pénzbeváltás elvitte a tőkét, vagy pedig csökkentette a télire eltett kevés pénz vásárló erejét. Emberek munka nélkül Nincs piac, nincs munka sem. A tava­szi munkálatok alig indultak meg és csak egy-két embernek adnak kenyeret. A nagybirtok, amely a falu életterének a felét veszi el, nem dolgoztat. Munkás-de- putációk járnak és kopogtatnak a község­házától a vármegye ajtajáig, hogy adja­nak munkát,, keresetet. EElmondják, hogy pénz híján eladják a nyári aratás marad­ványait is, azaz a kenyeret a szájukból. Mindenütt felhívják a figyelmet arra, hogy milyen rossz gazdasági helyzetbe juttatta őket a csehszlovák mozgósítás, hogy már nem kapnak hitelt és ha kap­nak is, nem tudják visszafizetni stb. A vidék gazdasági átállítása, vagy át- szerveződése nagy nehézséggel jár. A vál­ságot elsősorban a dolgozó réteg érzi meg. Némileg megérinti ugyan a válság a gazdaréteget is, itt azonban a válság csak átmeneti és könnyebb. Ha a faluban nem lenne nagybirtok, hanem csak kisgazda­ságok, a lakosság alig érezni meg a válto­zás súlyát. így azonban válságban van a nagybirtok és a zsellér-falu is, Munkát és ne szeretetcsomagot! A magyar karitatív és szociális mozgal mák szép és tiszteletreméltó munkát vé­geznek. Alkalmazottjaik bejárják a falu­kat, így Deákit is, felveszik a panaszokat. Vigasztalnak szóval és sokszor élelmiszer­csomagokkal. Amit tudnak, megtesznek. Nem tehetnek arról, hogy munkájuk nem oldja meg a bajokat, csak kissé lecsilla­pítja. Ide ugyanis nem csomag, hanem rendszeres munka kell. Hasznos és jó ke­resetet nyújtó közmunkák addig, amíg ft ROB-' ŰRI halj Felvidéki vezérképviselet VERÉCZY MIKSA,KASSA Budapesten: URBAQtÍ LÁSZLÓ VI., Hunyadi-tér.•'12. szám megbénult gazdasági/ élet fel nem ébrei és amíg a mezei mlnka meg nem indul. Egyedül ez képes segíteni és helyreállítani a régi egyensúlyt, j Országzászlót építenek Ez a magyar nép megérdemli, hogy aä átmeneti válságból hamarosan kisegítsék- Amíg a körülmények meg nem bénították, a maga lábán járt és a magyarság élet­erejét, akaratát mutatta fel például má­sok buzdítására. Ragaszkodott á nemzet­hez, áldozatot és szenvedést vállalt érte. Akárcsak most, amikor a hazatérés té­nyét impozáns országzászló építésével teszi emlékezetessé, a múltban is büszke volt magyar voltára. Jómódban élt és büszkén vágott vissza: „inkább szegé­nyebben, serényebben élek, csak hazamen- jek’\ amikor a propaganda megkörnyé­kezte. Tiszta szívből és őszintén mondta ezt; lehet hinni. Nem kell a szaván fogni és úgy bizonyosodni meg róla. VÁJLOK SÁNDOR A Szent Jobb országjárása a Felvidéken-ivé A tavalyi Szent István Jubileumi évbén megkezdett Szent Jobb országjárásának az idén folytatása lesz. Április 29-én, szom­baton indul el az Aranyvomt országjáró útjára. A dicsőséges Szent Jobb ezúttal Veszprémbe, Zircre, Pannonhalmára 3 a visszacsatolt Komáromba, Érsekújvárra és Lévára. A viszakerült területek lakossága óriási lelkesedéssel fogadta az előzetes hírt, hogy első szent királyunk épségben maradt Jobbja az Aranyvonaton díszes kíséretével újból országjárásra indul, hogy most már azokat a vidékeket is felkeresse, amelyek visszajöttek az anyaországhoz. A részletek megbeszélésére az Actio Catholica orsz. elnöksége az illetékesek bevonásával érte­kezletet tartott és azon véglegesen megál­lapították a fentebb felsorolt városokban a Szent Jobb ünnepélyes fogadásának rész­leteit. Az Actio Catholica orsz. elnöksége a jövő héten a sajtó útján fogja közölni az Aranyvonat április 39-iki és 30-ikí kétna­pos útjának pontos menetrendjét. ZIVH0STENSKA BANKA uauiitoa Értesítés El ien. KÁ BANKA KASSAL^IÓKJA^ letkötéseft a PESJ» MAGYAR LMI BANK-kal barátságos egyet- E^VIDÉK^KERESKEDeMi BANK Sffeáii adta át. A Zivnostensjj^banka ának Magyarországon lakó betét­könyv, ^ulajdofeó^ felkéretnekSttpgy betét­könyveiket kicserélés végett április 30-ig a Felvidéki Kereskedelmi Bank­nál Kassán vagy a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál Budapest, vagy annak bármely fiók­jánál beszolgáltassák A ZIVNOS közli, ho, KERE értéi R.-T.-n kassai Hó

Next

/
Oldalképek
Tartalom