Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-14 / 84. szám

/ fBW ÄILIS 14, PÉNTEK •FEivrofn _Ma.ctoiRHIRM5 I A budapesti olasz könyvkiállitás ünnepélyes megnyitása Chamberlain bejelentette, hogy Anglia és Franciaország garantálta Görögország és Románia függetlenségét Az angol-olasz egyezményt nem hatálytalanítsák Tartózkodni kell mindentől. ami nöyelné a feszültséget — mondotta az angol miniszterelnök London, április 13. Az alsóház padsorai és karzatai zsúfolásig megteltek csütörtök délután. A kenti herceg az előkelő idegenek karzatán a speaker emelvényénél levő óra feletti ülésen foglalt helyet, a belga nagy­követ mellett, akinek másik szomszédja Maiszki szovjetnagykövet volt. A hagyományos megnyitóima elmondása után a Ház szinte lázas gyorsasággal mor­zsolt le néhány halaszthatatlan interpellá­ciót, majd Margesson, a konzervatív párt fővitarendezője, a Ház elnapolását indítvá­nyozta, mire Chamberlain miniszterelnök, akit a kormány támogató pártok percekig tartó lelkes óvációkkal üdvözöltek, meg­kezdte az egész világon türelmetlenül várt külpolitikai nyilatkozatát. Ugyanebben a pillanatban megnyilt a parlament palotájával szemközt a West­minster apátság ősi főtemplomának nyugati főkapuja és a közönség a templom föhajó- jába tódulva az Ismeretlen Katona sífja kö. rül imádkozott a békéért. Ezzel egyidejűleg a Westminster székesegyházban, az angol katolikusok főtemplomában is békéért kö­nyörgő istentiszteletet kezdtek, amelyet Hinsley bíboros érsek mondott és amelyet Westminster egyházmegye összes katolikus I templomaiban további intézkedésig naponta I megismételnek. utakra stb.-re költött olasz összegeket és hogy Zog király elárulta népét s az olasz kormánytól segítséget kértek azok a nagyszámú albán elemek, akik szabadulni akartak Zog király zsarnokságától. Mind­ezekre a dolgokra a jövő fog világot vetni, addig azonban nem lehet kétség az olasz megszállás által előidézett általános hatás tekintetében. Az egész világ közvélemé­nyét újból mélységesen megdöbbentette az erőszak használatának ez az újabb pél­dája. A volt albán kormány zsarnokosko- dására vonatkozó híreszteléseket joggal vagy jogtalanul, de általában kételkedés­sel fogadják. Úgy látszik, hogy egy hatal­mas nemzet szinte ellenállhatatlan fölé. nyü fegyveres erejének kimutatásával rá- kénys-zerítette akaratát egy kis és arány- lág védtelen országra. Angliában az a kér- dés merül fel: mennyiben áll összhangban ez az el­járás az angol—olasz egyezménnyel? Chamberlain itt, az egyezmény bevezetésé­nek felolvasása után, kijelentette: — Nyilván mind Angliában, mind az ■egész világon úgy fogják találni, hogy az albániai olasz eljárás nemcsak nem járult hozzá a béke és biztonság általános ügyé­hez, hanem elkerülhetetlenül újabb nyug­talanságot okozott és növelte a nemzet­közi feszültséget is. Lord Perth nagykövet Rómában, Lord Halifax külügyminiszter Londonban a leghatározottabban közölték, hogy ez a helyzet igen könnyen éles alak­ban vetheti fel a földközitengeri jelenlegi helyzet fenntartásának egész kérdését, ami az angol—olasz egyezménynek oly fontos alkotóeleme. Az Adriai-tenger két­ségkívül a Földközi-tenger része és az olasz kormány nem állíthatja, hogy •ez nem érintené Angliát. Ciano gróf április 7-i levelében közölte, hogy az olasz kormánynak az a szándéka, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Albánia függetlenségét és sérthetetlensé­gét, valamint a földközitengeri jelenlegi helyzeteit. Tudomással a biztosítékoka Chamberlain beszámol Albánia olasz megszá llá >— Az alsóház speakere — így kezdte Cham­berlain beszédét — a kormány meghall­gatása után közérdekből összehívta a Házat bizonyos események megvitatására, amelyek a húsvéti ünnepeket megzavarták és széles­körű nyugtalanságot és aggodalmakat kel­tettek Európában, főként a Földközi-tenger keleti részében. A miniszerelnök ezután röviden áttekin­tette az előzményeket, utalva az Albániára vonatkozó legutóbbi alsóházi nyilatkozatára és hozzátéve, hogy április 6-án olasz hadi­hajók jelentek meg az albán partvidéken fedélzetükre vették és elszállították az al­bániai olasz lakosságot. Este olasz csapa­tok indultak el Bariból és Brindisiből Al­bániába. Április 7-én hajnaltájt olasz csa­patok Szálltak partra Durazzóban és egyéb kikötőkben és nagypénteken délután az olaszok megszállták a négy tengerparti vá­rost, április 8-án bevonultak Tiranába. Zog király, Geraldine királyné és csecsemőjük Görögországba érkeztek, ahol vendégszerető fogadtatásra találtak. — Az események hátterét illetőleg — így folytatta beszédét Chamberlain — el­lentétes beállításokat találunk. A miniszterelnök itt felolvasta az ese­mények indokaira vonatkozó mindkét ol­dalú közléseket, kiemelve egyrészt, hogy Lord Perth római angol nagykövettel ápri­lis 4-én közölték, hogy Zog albán király az olasz—albán szö­vetség megerősítését javasolta és hogy az Olaszország által előterjesz­tett szövetségi terv nem változtatta volna meg Albánia jogállását és nem kisérte azt ultimáitumszerű fenyegetés. Azután vi­szont április 8-án a londoni albán követ közölte Lord Halifax-szal, hogy az olasz kormány ultimátumszerűén olyan torv el­fogadását követelte az albán kormánytól, amelyet utóbbi, mint Albánia független­ségével és területi épségével össze nem férőt, visszautasított. Ugyancsak április 8-án közölte a londoni albán követ az an­gol külügyminiszterrel, hogy Zog király visszautasította az olasz javaslatokat, ki­jelentve, hogy Albánia szükség esetén fegyveresen is ellenáll. Ezzel kapcsolat­ban az albán követ kérte az angol kor­mányt, kövessen el minden tőle telhetőt a kis albán nemzet megsegélyezésére. — Az a kétféle beállítás — folytatta Chamberlain — egymástól lényegesen kü­lönbözik s a bölcsesség azt tanácsolja, hogy egyelőre felfüggesszük ítéletünket a megszállás előzményeiről. A hivatalosan sugalmazott olasz nyilatkozatok szerint Zog király rossz kormányzása és rakoncát­lankodása kényszerítette az olaszokat a megszállásra és főként az, hogy ftf albán kormány rosszul kezelte ta Iskolákra, — Április 9-én közöltük az olaszokkal — folytatta Chamberlain —, hogy tudomásul vesszük ugyan ezeket a biztosítékokat, mindazonáltal súlyosan aggaszt bennünket Albánia váratlan megszállása. Alig tudjuk feltenni, hogy az Olaszország és Albánia közt fennálló ellentéteket nem lehetne tárgyalás útján megoldani és még nehezebben tudjuk összeegyeztetni az olasz csapatok partraszállását albán területen az ország függetlenségének és sérthetetlensé­gének fenntartásával. Lord Perth nagy­követ közölte Ciano gróffal, hogy az angol kormány úgy véli, hogy a legőszintébb és legkimerítőbb magyarázatokat várhatja az olasz—albán helyzetről és Olaszország jö­vendő szándékairól, hangsúlyozva, hogy a kapott magyarázatok mélységesen ag* g ászt jak az angol kormányt és nem fogják kielégíteni az angol közvéleményt. — Midőn lord Perth igen erélyesen sür­gette Ciano grófot, hogy közölje Olasz­ország jövendő szándékait, az olasz kül­ügyminiszter kijelentette, hogy ez a szán­dék az albán nép kívánságától fog függni. — A legutóbbi hírek szerint — folytatta Chamberlain — az albán tartományi kor­mányzótanács az olasz királynak aján­lotta fel Albánia koronáját. Be kell vár­nunk, vájjon az olasz kormány elfogadja-e ezt az ajánlatot. De bármi legyen is az eredmény, az angol kormány rendkívül nehéznek tartja az albániai eseményeknek az angol-olasz egyezmény céljaival és ren­deltetésével való összeegyeztetését. FELVIDÉKI ^MAGYAR HÍRLAP Telefon: 144-400 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom