Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-14 / 84. szám

4 temjideKi •-Mm&ARHIRIjAB 1939 ÁPRILIS 14, PÉNTEK Nemcsak Albánia jövője forog kockán, nemcsak a szomszédos területeken, hanem a Földközi-tengerrel határos egyéb orszá­gokban és az egész Balkán-félszigeten súlyos aggodalom és nyugtalanság ural­kodik. Az általános nyugtalanság példájaképen előadta Chamberlain, hogy husvét vasár­napján a görög kormány közölte az athéni angol követtel és a londoni görög követ az angol külügyminiszterrel, hogy az olaszok a közeljövőben meg akarják szállni Kor­fut. Lord Halifax külügyminiszter azonnal figyelmeztette Crólla gróf londoni olasz ügyvivőt, hogy Anglia ezt rendkívül súlyos dolognak tekintené, mire az ügyvivő sa­ját felelősségére kijelentette, hogy ez nem lehet kormányának politikája. Később Crolla ügyvivő Mussolini üzenetét adta át a külügyi hivatalban és újból ígérte, hogy Olaszország tiszteletben tartja Görög­ország területi és félszigeti épségét. — Mindez mutatja — úgymond Cham­berlain, — hogy a bizalom mélyen meg­rendült és nem állítható egykönnyen helyre. Az angol kormány kötelességének tartja, hogy minden kétséget kizáró vilá­gossággal ismertesse álláspontját. Kijelen­tem ennélfogva az angol kormány nevé­ben, hogy az angol kormány a lehető leg­nagyobb fontosságot tulajdnítja annak, hogy kerültessék a földközi tengeri és a balkán félszigeti jelenlegi állapot megza­varása erőszakkal vagy erőszakos fenye­getéssel. Ennélfogva elhatározta az angol kormány, hogy minden olyan eljárás ese­tén, amely világosan fenyegetné Görög­ország vagy Románia függetlenségét és amely elten a görög vagy román kormány létérdekből nemzeti haderejével ellenállni, az angol kormány kötelességének tartaná, hogy a görög, illetve román kormánynak az eset követelményei szerint haladékta­lanul és minden hatalmában álló eszköz­zel segítségére siessen. (Általános helyes­lés.) •— Ezt a nyilatkozatot közöljük a köz­vetlenül érintett, valamint egyéb kormá­nyokkal is. Úgy tudom, hogy a francia kormány ma délután hasonló nyilatkozatot tesz. A loir.iniumok kormányait állandóan tájékoztatjuk az összes fejlemények felől. Az angol-olasz egyezményt nem hatálytalanítják — Nem változott az a meggyőződésem, hogy helyes volt az a politikánk, amelynek alapján egy évvel ezelőtt aláírtuk az an­gol—olasz egyezményt. Azonban nem tit­kolom, hogy az olasz kormány eljárása mély csalódásai tölt el. Egyesek talán rzt kívánják, hogy nyilvánítsuk az angol- olasz egyezményt hatályátveszítettnek. Ezt a felfogási r.sm osztom. Felélosségtudó áL, lamfírfirak tartózkodnia kell manapság mind:ntől, ami növelné a nemzetközi fe­szültséget és mindenki sajnálná bizonyára a nemzetközi egyezményből folyó előnyök elvesztését. Ennélfogva inkább^ az egyez­mény határozmányainak teljesülését remél, jük és tekintettel a legújabb eseményekre, természetesen az olasz kormánytól várom annak gyakorlati tanujelét, hogy osztja ezt a kívánságot. — A legutóbbi eszmecserék során úgy értesültünk, hogy a madridi győzelmi fel­vonulás utt ' elszállítják Spanyolországból az olfisz önkénteseket. Ezt az újabb bizto­sítékot tudomásul vettük. Az angol kor­mány az egyezmény életbevágóan fontos elemének tekinti az olasz önkéntesek elszál­lítását Spanyolországból. — Ismét látjuk, milyen tűrhetetlen helyzetben tartja a világot az állandóan ismétlődő rémületek sorozata, amely meg­fojtja a gazdasági életet, megöli a kulturá­lis és társadalmi haladást és elnyomja az ei-vberiség tevékenységét minden téren - - igy fejezte be Chamberlain beszédét. — Mindezeknek a zavaroknak ellenére sokáig türelemmel folytattuk a bizalmatlanságok kiküszöbölését, a béke fenntartását és a jóindulat előmozdítását célzó erőfeszítése­ket. Nem hihetem, hogy mindez meddő maradna. Az események, amelyeket a múlt­ban felpanaszoltunk és amelyeket most el­ítélünk, mindenütt a legsúlyosabb aggodal­makat okozzák és a közös veszély felisme­réséhez vezetnek, Wilkinson felkiált: Mi lesz Oroszország­gal? Chamberlain: Az a tény, hogy Orosz­országot nem említettem, nem jelenti azt, mintha nem állnánk szoros érintkezésben ez ország képviselőivel. Feladatunk nagyon súlyos. Nemcsak azt kell megfontolnunk, hogy mit kívánunk mi, hanem azt is, hogy mit hajlandók más népek tenni. Minden előítélet és világnézeti korlátozás nélkül képességeink végső megfeszítésével tömö­ríteni igyekszünk azokat az erőket, ame­lyek még a békét pártolják és készek a támadásnak ellenállni. Bízunk emez erő- jobban meg kell szilárdítanunk azt az el­tökélt szándékunkat, hogy nemcsak saját önvédelmünk céljaira fejlesszük erőinket, hanem, hogy szükség esetén kivesszük ré­szünket azok oldalán, akik készek ellen­állni, ha támadás, vagy szabadságuk el­veszítése fenyegetné őket. — A Ház és az ország bizonyára he­lyesli ezt az elhatározásunkat és azokat a lépéseinket, amelyeket annak megvaló­sítása céljából tettünk és tenni fogunk. (Élénk éljenzés.) A Lordok Házában csütörtökön délután Lord Halifax külügyminiszter mondott beszédet. Albánia megzállásának és a diplomáciai fejleményeknek történetét Chamberlainnel egyezően adta elő. Ezután bejelentette a Lordok Házának, hogy Ang­lia garantálja Görögország és Románia függetlenségét. Franciaország Is garantálja Görögország és Románia függetlenségét és megerősí­tette a francia-lengyel szövetségét Párizs, április IS. A sajtóhoz eljuttatott közlemény szerint Franciaország Anglia kormányával együttesen garantálja Görögország és Románia függetlenségét mindennemű közvetlen, vagy közvetett veszély ellen. A francia kormány csütörtökön nyilvá­nosságra hozta az államtanács döntéseit. Paladier miniszterelnök e döntéseket kö­zölte a sajtóval és a többi közt ezeket mondta: — A francia nemzethez a következő nyilatkozattal fordulok, amelyet a köztár­saság kormánya Nagybritannia kormá­nyával közös egyetértésben állapított meg: „A francia kormány a legnagyobb fon­tosságot tulajdonítja annak, hogy elejét MOST JELENT HEG! Kerecsényi Antal («’vidéki w A BARÁT. MEG A KAMU | c. könyv« Rendelj# meg azonnal kiadóhivatalunknál. Ar« (Uizkfitiibsn 8.— pengő. vegye a földközi-tengeri és a balkén-fél- szigeti status quo minden módosításának akár erőszakkal, akár erőszakos fenyege­téssel. Tekintetbe véve azokat a különle­ges aggodalmakat, amelyeket az utóbbi hetek eseményei okoztak, a francia kor­mány következésképpen különleges bizto­sítékokat adott Romániának és Görög­országnak, hogy abban az esetben, ha olyan akciót kezdenének, amely világosan fenyegeti Románia vagy Görögország füg­getlenségét és ha a román vagy a görög kormány úgy vélné, hogy életérdeke egész nemzeti erejével annak ellenállnia, a fran­cia kormány kötelezőnek fogja tartani, hogy haladéktalanul megadjon minden ha­talmában álló támogatást. Az angol kor­mány ugyanilyen magatartást foglalt el. A francia kormány örömmel fogadta Anglia és Lengyelország kölcsönös kötelezettség­vállalását, amely két ország elhatározta, hogy kölcsönösen segítséget nyújt egymás­nak függetlenségük megvédése céljából, ha közvetlenül vagy közvetve fenyegetve lennének. Másfelől a francia—-lengyel szö­vetséget hasonló szellemben megerősítette a francia és a lengyel kormány. Francia- ország és Lengyelország haladéktalanul és közvetlenül szavatosságot ad a másik fél­nek mindennemű közvetlen vagy közvetett fenyegetés ellen, amely életérdekeit érin­tené. Még ma közlik nagyköveteink ezt a nyilatkozatot valamennyi érdekelt kor­mánnyal és különösképpen Törökország­gal”. Kárpátaljai községeket fogadnak testvérükké az anyaországi városok A magyar rádió ismételten tájékoztatta h allgatóközönségét a nemzeti társadalom újabb nagyhorderejű megmozdulásáról az ősi hazához visszatért ruszin nép és a magyarság testvéries érzelmi kapcsolatainak elmélyítése érdekében. Városok, községek és tisztán a ne­mes cél szolgálatára jelentkező vállalatok és derék magyar emberek kezdeményezéséből ki­forrott az az érdekes elgondolás, hogy az anyagi megsegítésen, az egyoldalú segélyezés tényén túlmenően testvérpárokba kapcsolódja­nak az egymás megismerésére, megértésére, szeretekére, kölcsönös támogatására vágyó al­földi vagy dombvidéki és kárpátaljai kisebb- nagyobb közületek. Trianoni magyar városok, községek testvérré fogadnak kárpátaljai köz­ségeket, hogy közös népi életet éljenek Szent István időtlen birodalmában. Minden község — imitt és amott — a maga természete, társadalmi és anyagi hely­zete, kultúrális életének sajátos színezete szerint kívánja kialakítani az egymásba kap­csolódásnak sokoldalú formáit. A mozgalom alig hogy megindult, máris a testvériesülés nagy művén dolgozó nemzeti társadalom a magyar képzeletre jellemző ötletességgel el­gondolta a népművészet, a zene, a dal, a sport, a gyermekcsere, a szociális gondozás, a vándormozgalom, a diáküdülés, a munka­tábor megannyi természetes kapcsolódását a testvérközségek pompás mozgalmához. Mai nappal különben a társadalom leg­újabb országos megmozdulása nevezetes állo­máshoz érkezett. Szendy Károlynál, Budapest polgármesterénél, mint a Magyar Városok Országos Szövetségének elnökénél összeültek az egyetemi városok polgármesterei, hogy előkészítsék a városok folyamatos csatlako­zását a testvérközségek mozgalmához. Az előkészítő értekezlet résztvevői arra az egyhangú megállapításra jutottak, hogy ez a történelmi előzményekből természetesen folyó mozgalom nagyszerű megnyilatkozása a ma­gyarság és testvémépei hagyományos együtt­érzésének, miért is minden magyar város és község önmagát tiszteli meg, ha testvérévé fogadhat egy, az őshazához visszatért annyi magyar alkotószeretetet igénylő kisebb közü­letet. A mozgalom irányítását a Magyar Váro­sok Országos Szövetsége vállalta, ezért az érdeklődök felvilágosításért közvetlen ennek irodájához forduljanak. Csókból pofon — pofonból balál Kiskunfélegyházához tartozó Pákapusz­tán ifjú László János édesapjának házánál táncmulatságot rendezett, amely a kora délutáni órákban kezdődött. Voltak vagy negyvenen s a vendégek közé tartozott Mezei Péter Pál kiskunfélegyházi 23 éves földműves is. Éjfélig a vendégsereg körül­belül 25 liter bort fogyasztott. Éjfélután meglehetősen emelkedett volt a hangulat. Mezei Péter Pál jókedvében hirtelen át­karolta az egyik csinos vendégleány dere­kát és pajzánul többek szemeláttára meg­csókolta. Az önérzetes leány temperamen­tumosán képen teremtette Mezei Péter Pált, akit a fiúk és a leányok ezért kine­vettek. Mezei Péter Pál ettől kezdve iz­gága, kötekedő magatartást tanúsított, Úgy, hogy elrontotta a többiek mulatságát. Dühösen fenyegetőzött, hogy rajta ne ne­vessenek, mert ha valaki továbbra is vi­hogni merészel, azt megöli. A házigazda fia, László János, békítő szóval fordult barátjához, Mezei Péter Pálhoz, akit arra kért, hogy csillapodjon le, hiszen nem tör­tént semmi baj. Mezei Péter Pál szó nél­kül előrántotta hosszúnyelű bicskáját, azzal mellbeszúrta barátját, ifjú László Jánost, aki nyomban meghalt. A kecskeméti törvényszék szándékos emberölés bűntette miatt vonta felelős­ségre Mezei Péter Pált és nyolcévi fegy- házra ítélte. A budapesti királyi tábla ezt az ítéletet helybenhagyta. A királyi Kúria Bolla-tanácsa most Mezei Péter Pál büntetését tízévi fegy- házra emelte fel. MOST JELENT ME8I POLITIKAI SZENZÁCIÓ! uiRGiHio eivoa leleplezi az európai feszültség drámai okait... Ara keménykötésben 1.00 Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1Ö35. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe ? Miért mellőzték Olaszországot, a Szuezi-csa- toma Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elis­merni, hogy a Szuezi-csatorna Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszor­szágnak a „londoni titkos szerződés”-ben biz­tosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz impé- rium elől? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb po­litikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 BHa-aBKUiiwta^'T-'VTina.i iWinw :■>»>—i..r-owira.tijii ninm.'i.iwm.i a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv­kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom