Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

•felvidéki .Ma(j&ARHIRMI> 1939 ÁPRILIS 1. SZOMBAT Illés József professzor előadása a ruszin kérdésről Budapest Székesfőváros Vitézi Társa­dalmi Bizottsága célul tűzte maga elé, hogy a intézi Várományos ifjúságot állan­dóan tájékoztassa az ország fontos kérdé­seiről és arra törekszik, hogy a váromá­nyos ifjúság ezt a tájékoztatást a leg- közvéttenebb forrásokból merítse. A bi­zottság ezért dísztáborozást rendezett Kárpátalja visszafoglalása és a lengyel— magyar közös határ megteremtése örö­méin. A dísztáborozáson Illés József egyetemi tanár, a magyarországi ruszinszkóiak szer­vezetének elnöke a ruszin kérdésről tar­tott előadást. Ismertette az egész kérdést törtéheti, nyelvi, néprajzi, földrajzi, kul­túrálja és politikai szempontból. Ismer­tette Kárpátalja történetét. Kárpátalja a történelem során mindig Magyarország védőbástyája volt a keleti betörésekkel szemben. A ruszinokat a tatárjárás után kezdték erre a vidékre telepíteni. A ruszin nép jóban és rosszban egyaránt hűségesen osztozott a magyarság sorsában és vitézül résztvett a magyarság szabadságharcaiban is. A Ruszinföldnek kizárólag Magyaror­szággal kapcsolatban van gazdasági jelen­tősége és 'egyedül a nagy magyar Alföld­del együttműködve lelheti meg jövőjének biztos alapjait. Természeti kincsei fel­becsülhetetlenek Magyarország Szempont­jából. Bizonyos, hogy most, amikor az egész Ruszinföld visszakerült az anya­országhoz, új, szebb és boldogabb kor kö­vetkezik a két testvérnépre. A hallgatóság lelkesen ünnepelte Illés Józsefet nagyhatású előadásáért, majd Ujszászy István alezredes, Magyarország volt varsói katonai attaséja tartott elő­adást a magyar—lengyel katonai hagyo­mányokról. Vitéz Horváth László ny. tábornok kö­szönetét mondott az előadásokért és len­gyel nyelven köszönte meg Emisarski Jan lengyel katonai attasé megjelenését. Ma. A zsidóság nem tudóit beolvadni a nemzet testébe &■ Középponti Katolikus Kör művészestet rendezett szépszámú közönség előtt a Kör székházának fehértermében. A műsor keretében Hindy Zoltán dr., az Országos Pázmány Egyesület ügyvezető alelhöke tartott előadást a zsidókérdés­ről, mint ma a legaktuálisabb problémáról. Ebben visszatekintett a Magyarországon élő és Ide bevándorolt zsidóságnak jóval a hábcirü előtti időktől a mai napig le­folyt életére és ebből vett példákkal bizo­nyítva fejtette ki, hogy a zsidóság soha­sem tudott beolvadni a nemzet testébe, soha item tudott azzal eggyé lenni, hanem mindig mint különálló rész nyilatkozott meg úgy a magán-, mint a társadalmi és politikai életben. i Az előadót és a szereplő művészek minden számát lelkes tapssal honorálta a közönség. Szórakozik, de egyben fanul is! Vidám és érdekes olvasmányok a nyelv- síéi Jegyzetként a nehezebb szavak magyar jelentése kíséri, egyrészükhöa pedig nyelv­ismeret bővítésére! — Az olvasmányokat tahi 'magyarázatok fÜ2ödnek, amelyek az illető Idegén nyelv sajátosságaira mútat- nak rá. — Eddig megjelént kötetek: ükgol kötetek: English made eassy! English for áll! ■jgitínéla kötetek: Péle-Méle, Lectures ■ahiusantes. Német kötetek: Komm und lach fait! •Hélter und ernst! Olafe kötet: Com é facile. Minden ‘«gyes, számos képpel elátott és szíriek "borítékba fűzött kötet ára P. 1:80. 'Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postá­nál. Intézünk él. Ha ajánlott küldést kíván, 50 ‘filler beutalását is kérjük. Az után véte­lei küldés ' 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ftrtináiid (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossalh Lajos-utca 5 Telefon: 18-57-80, 18-74,00. Berlin, március 31, Hitler kancellár szombaton délután nagy beszédet mond Wilhelmshaven városában. Szombaton dél­ben keresztelik meg a wilhelmshaveni hadi- -kikötőben a német hadiflotta újonnan épült második, 35.000 tonnás csatahajóját, áftié-" lyet Tirpitz' tengernagyról neveznek eh A ‘keresztelésen, amelyet Grotha nyu­galmazott al tengem agy végez, Hitler kan­cellár is résztvesz a utána a nemzeti szo­cialista párt wilhelmshaveni csoportja nép­gyűlést tant a Piac-téren. Ezen a gyűlésen Hitler szombaton nagy beszédei mond a világpolitika problémáiról | mondja el Hitler kancellár első beszédét Cséh-Moroaország bekebelezése és a Me- mel-vidék visszacsatolása óta. Politikai kö­rökben valószínűnek tartják, hogy a kan­cellár ezen a két kérdésen kívül kitér be­szédében a Földközi-tenger problémájára is, amelyet Mussolini ée Daladier vitája tett ismét időszerűvé, valamint az angol kormány akciójára, amely támadásellenee frontba akarja tömöríteni az úgynevezett békehatalmakat. Aláírták a francia-román gazdaság! és kuUúráiis egyezményeket Párizs, március SI. Bonnet külügymi­niszter és Tatarescu román nagykövet pénteken délben 12 óra 20 perckor írták alá a Quai d’Orsayn az új francia—román gazdasági egyezményt. Francia réswol nagy fontosságot tulajdonítanak az egyez­ménynek. A „Petit Párisién” megjegyzi, hogy az új egyezmény módot nyújt Franciaország­nak, hogy tevékeny részt vegyen Románia gazdasági életében. Az új szerződés lénye­gesen kiszélesíti a francia—román áru- csere kereteit. A román kukorica és á román fa behozatali vámtételeit francia részről lényegesen Csökkentették. E mel­lett nagy fontossággal bír az a záradék, amelynek értelmében a Franciaországnak. szánt román kőolajkontingenst megkétsze­rezik. Románia a jövőben 490:000 tonna kőolajat szállíthat Franciaországnak — írja a lap. Bukarest, március SÍ. Pénteken délután egy órakor a Sturdza-palotában aláírták a francia—román kulturális egyezményt. Az aláírásnál jelen Volt Oalinescu miniszter- elnök Is. Románia "részéről Gafericu kül­ügyminiszter és Andrei közoktatásügyi miniszter, Franciaország részéről Thierry kőjét frta alá az okmányt. Gafencu kül­ügyminiszter beszédben méltatta az egyez­mény jelentőségét, majd Thierry követ ki­jelentette, hogy az egyezmény megkötése nem jelenti a mai helyzet rögzítését, ha­nem a jövőt készíti elő. Szombaton kezdődnek Zágrábban a döntőfontosságú horvát-szerb megbeszélések Belgrad, március 31. Jugoszláv politikai körök teljes érdeklődése, a Zágrábban szombaton kezdődő szerb-horvát megbeszé­lések felé irányul. Macsek szombaton az egyesült ellenzék vezetőivel tart megbe- f szélést, a jövő hét elején pedig Cvetkovics miniszterelnökkel tárgyal. Politikai körökben híre jár, hogy a szerb- és horvát álláspont között bizonyos ki­egyező tanácskozások válnak szükségessé. A horvátok ugyanis azt kívánják, hogy a szerb-horvát megegyezés létrehozásában valamennyi párt résztvegyen. Cvetkovics miniszterelnök még nem nyilatkozott eb­ben a kérdésben, azonban a kormánypárt, úgy látszik, azon az állásponton ván, hogy a jugoszláv radikális munkaközösség, vagyis a kormánypárt és a horvát párt, a horvát paraszt demokrata koalíció között jöjjön létre a megegyezés és e két párt alakítson koalíciós kormányt. A szombaton kezdődő tárgyalások első­sorban ezek körül a kérdések körül fognak forogni. Számítanak arra, hogy lehetségés lesz olyan megoldást találni, amelyhez mindkét fél hozzájárulhat és amely mindkét álláspontot -kielégíti. Ezt á re­ményt alátámasztja az is, hogy "a "meg­egyezésre irányuló jóakarat mindkét fél­bén megvan és egyformán sürgetik a megegyezés tető alá hozását. Jeanneney, Herriot és Daiadier közös kérése: Vállalja el Lebrun az elnökjelöltséget Lebrun még nem döntött Párizs, március 31. Az elnökválasztás- sdl kapcsolatos megbeszélések pénteken, folytatódnak. A szenátus, a szocialisták kivételével, Lebrun további elnöksége mellett fogtál állást. A szenátus óhaját Jeannenéy, a szenátus elnöke tolmácsolta Lébrúnnak. Később Herriot fölytátott szí­vélyes megbeszélést Lebrunnel és tájé­koztatta őt a pártold állásfoglalásáról. ■Az elnökség -meghosszabbítását • elsősor­ban maga Lebrun élféttzi. Politikai körök­ben mégis úgy vélik, hogy Lebtun végül is — legalább rövid időre — vállalni fogja az újabb elnökséget. Úgy tudják, hogy Daladier ismét megkísérli LebnvÁt "álláspontja megváltoztatására bírni, bár 'Csütörtökön "Lébrun "hajthátáttánnak 'lAü-i tatkoaott. Mussolini az olasz repülők napján kitüntet egy hősi halált halt repülő árváját Ksnada álláspontja háború esetén London, március SÍ. Ottawai jelenté® sze­rint Mackenzie King kanadai miniszter­elnök a külügyi vita során kijelentette, hogy nem kötelezheti magát arra, hogy háború esetén Kanadát Anglia oldalán háborúba vigye. Ilyen elhatározást csak a parlament hozhat. Senki se gondolja azonban, hogy a brit birodalom megtámadása esetén Ka­nada félreállna. Nagybritannia megtámadása ugyanis egyúttal Kanada és a birodalom többi országainak szabadságát is veszélyez­tetné. Végül elutasította a miniszterelnök az úgynevezett tengerentúli (expedíciós) szol­gálati kötelezettség bevezetését és Kanadá­nak a pánamerikai unióban való részvétele ellen -nyilatkozott. ítélet a budapesti házbeomlás ügyében Budapesten a Rákóczi-út T3. számú háznak 1936. július 23-án az egész sarok- homlokzata összeomlott. Ez a házbeomlás halálos áldozatot is követelt: az égjük harmadikemeleti lakás sarokszobájában tartózkodó Péntek Matiíd nevű szobalányt a romok maguk alá temették. A hatóság megindította az eljárást és ennek során a királyi ügyészség gondat-. lunság által okozott emberölés vétsége, tfew lamint két rendbeli gondatlansággal oko­zott súlyos testisértés vétsége miatt, vár dat emelt Quittner Ervin tervezőmérnök, Gergely Jenő, Stauber József, Enyedy Béla dr. és Stein Pál mérnökök, valamint Ha­lom, István dr., a Magyar Általános Ingat-, lan Bank Rt. igazgatója ellen. A büntető­törvényszék Gátay Endre dr. törvényszéki bíró elnöklete mellett kisebb megszakítá­sokkal heteken keresztül tárgyalta a bűn-, ügyet és a bizonyítási eljárás befejezése, valamint a perb'eszédek elhangzása után az elnök az ítélet kihirdetését péntek déli utánra tűzte ki. Fél 6 órakor hirdette 'ki Gátay elnök a törvényszék Ítéletét. Eszerint a büntető? törvényszék bűnösnek mondotta ki Enyedy Béla dr.-t és Stein Bált egyrendbeli gon­datlanság által okozott emberölés és két rendbeli gondatlansággal okozóit súlyos 'testisértés vétségében és ezért Enyedy Bélát hatheti fogházra és 1000 pengő pénzbüntetésre, Stein Pált pedig kétheti fogházra ítélte el, míg a többi vádlotta­kat bűncselekmény hiányában felmentette, Egy pozsonyi szlovén festő­művész titokzatos bálái a Pozsony, március 31. Zsabota Iván 52 éves szlovén származású -festőművészt csüi törtökön délután ‘Pozsonyban, a. :Hltnka- tér 15. szám alatti lakásán halva találták. A szomszédoknak feltűnt, hogy Zsabota már napok óta nem jelentkezik, féltöret­ték a lakását és ágyában fekve, hólt-áh találták meg Zsabotát. Holtteste már osz­lásnak indult, mert még hétfőn halt meg. Halála okát boncolás fogja megállapítani, Nem tartják kizártnak, hogy mérgezés tör-? tént, de lehet, hogy szívszélhüdés érte. Zsabota tanulmányait Becsben, Buda­pesten és Párizsban végezte. Ismert poítréfestő volt és a többi között megfes­tette a jugoszláv király és Masaryk arc« képét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom