Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

TEbwuEKi J^UßfokRHIRME 1939 MÁRCIUS 12. VASÁRNAP A SzMKE ma tartja közgyűlését Komáromban Komárom, máráus 11. A (Szlovenszkói) Magyar Kultúr Egyesület főközgyűlést tart vasárnap, március 12-én délelőtt fél tizenegkor, Komáromban, a Jókai Egye­sület kultúrházának nagytermében. A száznegyven helyiszervezettel bíró orszá­gos kultúregyesüiet tíz éven keresztül a leghatékonyabb és legátfogóbb egyesülete volt a kisebbségi magyarságnak: mindig gerinces, mindig magyar nemzeti, s mindig keresztény alapon állott. Az idei főközgyű­lése lesz az első, amely a visszacsatolás után gyűjti Komáromba a Felvidék cse­lekvő' kultúrembereit. A főközgyűlésen sze­repel Schubert Tódor elnöki megnyitója, Szombathy Viktor főtitkári jelentése Nagy János pénztárosi jelentése, alapszabály- és névváltoztatás kérdése, stb. A főközgyű­lésen a kultuszminisztérium, a K. E. SZ., a Faluszövetség s Komárom vármegye képviselteti magát. A SzMKE műiden hónapban kiadott egy tartalmas, terjedelmes körlevelet, a körlevél mellé egy 8—10 felolvasási anyagból álló előadás-sorozatot. Ezeket az előadásokat a falusi szervezetek egy-egy vezetője felolvasta, magyarázta. A SzMKE így rendkívüli módon megkönnyítette a falusi kultúrvezető dolgát, szinte keze alá adta az időszerű szellemi anyagot. A SzMKE előadássorozatának sokszorosítá­sát most sem szüntette meg s márciusban újra tartalmas, gazdag felolvasási soroza­tot küld, útmutató körlevél kíséretében, az egyes szervezetekhez. A felolvasási anyagban magyar történelmi tárgyú fel­olvasás van, Rozinski László dr. gazdaság­történelmi vázlatot adott, Tulassay Tódor dr. adóról értekezik, Vájtok Sándor a ma­gyar keresztnevekről. Manga János a ma­gyar népi hangszerekről, Izsóf Zoltán dr. állategészségügyi előadást írt. Az érdekes és tartalmas körlevelet a SzMKE központi s körzeti titkárai szerkesztették. A lyoni tömeggyilkos Phillepet és tettestársát helyszíni szemlére viszik A komáromi Jókai Egyesület Szilasi Nelli gyermekiradalmi pályázata Felderítő úton a csitári hegyek alatt A komáromi Jókai-Egyesület a Kisfaludy Társaság által a Magyar a magyarért ak­ció keretében felajánlott Szilasi Nelli gyer­mekirodalmi jutalomból pályázatot hirdet 10—15 éves gyermekek számára akár prózá­ban, akár versben írt nagyobb elbeszélésre, regényre, vagy színdarabra. A pályázaton csak a visszacsatolt területeken lakók ve­hetnek részt. Gépírással, vagy olvasható kézírással írt, lapszámozott és egybefű­zött pályamunkáikat névtelenül, jeligével s a szerző nevét rejtő jeligés levél kísére­(*) A Nemzeti Szalon kultúrdélutánja. A Magyar Kultúr szövetség és a Nemzeti Szalo ; Művészeti Egyesület március 14-én délután fél 6 órakor a Nemzeti Szalon er- zsébcttér: helyiségeiben kultúrdélutánt rendeznek. A műsor keretéber. közremű­ködik: Albert Ferenc, Herz Ottó, Simonffy Marót, YH Ervin dr. A műsort a rádió is közvetíti. (*) Uj tanár a Zeneművészeti Főisko­lán. A Zeneművészeti Főiskola igazgató­ságának előterjesztésére a kultuszminiszter megengedte, hogy Szendrey Karpel dr. gégeszakorvos, a Zeneművészeti Főiskola hangegészségtani tanszékén tanári alkal­mazást nyerjen. A kitűnő specialista al­kalmazása mind művészeti, mind a szak­orvosi körökben őszinte örömet keltett. Most Jelent meg a Vitézi Rend I .Zrínyi Csoport kiadásában f VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY ny. altábornagy: MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborúban. 254 oldal, 31 térképvázlat — A had­színterek magyar vonatkozású esemé­nyei időrendi sorrendben. Ar eser-é- nyekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzs­erényeit, melyek páratlan képességek­kel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt Ezt könyvet el kell olvasni minden­kinek! A világháború magyar hősei­nek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesités feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecsülő és termelő ér­tékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szi­lárd alapot. . ÁRA: P 4." MEGRENDELHETŐ: STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT- nil, Budapest VI- Rózsa-utca HL Mám. I tében 1939. évi október 31-ig küldhetik be a Jókai-Egyesület elnökségéhez: Komárom, L, Kultúrpalota. A pályadíj 500 pengő. Az egyesület fenntartja magának a jo­got, hogy ha több jutalomra érdemes pá­lyamunka érkezik, a jutalmat megoszt­hassa. A jutalmazott mű írói tulajdonjoga a szerzőé marad. A pályázat eredményé­nek kihirdetése Budapestem, a Kisfaludy Társaság 1940 február 11-én tartandó ün­nepélyes közgyűlésén történik. (*) A RIMASZOMBATI GIMNAZISTÁK MÁRCIUS 15-i ÜNNEPÉLYE. Tudósítónk jelenti: A felszabadulás utáni első március 15-i nemzeti ünnepre hetek óta készülődik a romaszombati reálgimnázium ifjúsága. A rimaszombati diákok ifjúsági ünnepé­lyét a következő műsorral fogják megtar­tani: 1. Himnusz; 2. népdalok: a) Fel­szántom a császár udvarát...; b) 1848- ba...; c) Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját; d) Nagyabonyban...; 3. Pe­tőfi: Nemzeti dal, szavalja Hullay József VIII. o. t.; 4. Ünnepi beszédet mond Brez- nay László tanár; 5. Kodály: Háry János, közzene (zenekar); 6. Szabolcsba: Édes­apám, szavalja Szokolay Imre V. o. t.; 7. Koltányi Tibor VIH. o. t. beszédet mond; 8. Kodály: A magyarokhoz. Négy­szólamú kánon (vegyeskar); 9. Szózat. Az ének- és zeneszámokat Lackner László zenetanár vezényli. (*) FELVIDÉKI FŐISKOLÁSOK A „SOLI DEO GLORIA“ DIÁKSZÖVETSÉG­BEN. A „Soli Deo Gloria” diákszövetség a minap Felvidéki Estet rendezett. Előadók­nak a volt prágai M. A. K. szellemi élcso­portját hívták meg. A S. D. G. előadóter­me ebből az alkalomból zsúfolásig megtelt és a lelkes hallgatóság nagy tetszéssel ju­talmazta a műsor egyes számait. Med- gyessy Zoltán orvosszigorló megnyitója után a prágai M. A. K. utolsó elnöke is­mertette a felszabadult Felvidék gazda­sági helyzetét. Majd Lengyel László színi­növendék szavalta el Galló Béla o. h. ver­seit. A fiatal költő nemsokára megjelenő verseiből adott Ízelítőt. Csonthó Menyhért méltatta ezután a ref. ifjúság szerepét a kisebbségi életben. Utána Galló Tibor, a prágai M. A. K. volt alelnöke szavalt ver­seiből. Pasztel finomságú versei komoly ígéretet jelentenek, ónody Zoltán, a prágai M. A. K. három éven keresztül volt elnöke olvasott fel novelláiból. A felvidéki főisko­lás ifjúság értékének szép bizonysága volt ez a megnyilatkozás. (*) Tavasz a művészetben. A Katolikus Leányok Országos Szentsége március 19-én, vasárnap délután 5 órakor a buda­pesti Zeneművészeti Főiskola kamaratér­ül'ben érdekes hangversenyt rendez Ta­vasz a művészetben címmel. A közremű­ködő művészek mindegyike tavaszi hangu­latú műsorszámot ad elő. A nagysikerű­nek Ígérkező hangversenyen közreműköd nek Eysseu Irén énekművésznő, Kiss Má­ria hegedűkvartettje, Koiss Ilona szavaló- művészr.ő, Országh Tivadar hegedűmű vész, Sik Sándor, Szabó Tonka, ár- Opera­ház t~gja, Sztof novich Adrienne kamara- kórusa, Tumay Alice mozgásművészeti is­kolájának növendékei. Majd minden nyitrabarsi falunak meg van a maga sajátos karakterisztikuma. Lám Gerencsért, az első nyitramögötti falu­ban — nincsen ló. Hosszúfülű, szelíd sza­marak „bonyolítják” le a falu egész for­galmát, egykedvűen baktatnak Nyitra macskakövein, így is hívják: őket a ge­rencsért palócok: jámborkák. A következő faluban, Csitáron már van ló. Itt valami egész más a specialitás. Egy egész mo­dern találmány. A dimamit. Ahol a milánói Scala műsor száma született... Dinamit... Az ember el sem hinné er­ről a kis zoboralji faluról. Szelíden köszönt meszelttornyú templomával és néhány szál jegenyéjével a gerencsért szőlőhegy felé, melynek Krisztusszobrához hozzá­fűzi a népi legenda, hogy azért néz Csitár felé. mert ezt a falut jobban szereti. Falu? Az első házak után egy éles, majd derékszögben hajló kanyar, balra a szö­vetkezett zöldbetűs, új épülete, jobbra az Istenháza körül néhány zsuppos vityilló s kimerült az egész falu topográfiája. Még jóformán be sem futunk a faluba s máris elhagytuk. S lám ez a kis palóctelepülés már most is világhírű. Ennek a kis falu­nak jegyezte fel annak idején zoboralji vándorútján Kodály Zoltán — s a „Csitári hegyek alatt” eljutott már a milánói Scala koncertterméig. Az a nóta, mely esténként harmonika mellett csendül fel a faluban: A csitári hegyek alatt Régen leesett a hó, Azt hallottam kis angyalom. Véled, esett el a ló. Kitörted a karodat, livel ölelsz ingemet, 7y hát kedves kis angyalom lem lehetek a tied... A csitári virtus és a dinamit... Nem volna azonban teljes a rapszódi- kus palócpsziché tükre, ha csupán e sze­líd népdalokból ítélnénk meg. A ma­gyarba ojtott virtus a csitári hegyek alatt ugyanúgy lobog, mint bármely nagyalföldi tanyán. Lám, örökös a háború Csitár és a szomszédos Kolon között. Ha koloni megy át a falun — rendesen megagyabu- gyálják lőcsökkel. Hej, de ha ilyenkor csitári kerül Kolonba — annak is meg­ropog a csontja. Eddig nem is volna talán a csitári virtuson semmi különös. A palóc- szilajság azonban itt még egy olyan mo­mentummal színeződlk, mely általában szokatlan a magyar virtusban. A dina- mittal... A napisajtó hasábjait, de még a pesti rádiót is átfutotta a hír, hogy a közel­múltban Csitár szatócsboltja a szó szoros értelmében „explodált”. Valamelyik éj­szaka kerti házfalát egész szabályosan megfúrták, akár a marcona spanyol bá­nyászok a heroikusán védekező Alcazárt, dinamitot helyeztek el belé és a szaktudás alaposságával felrobbantották. A szatócsot általában szeretik a falu­ban. Szegény ember, hat gyermek apja. Nem lehet tehát oktalan tömeggyűlölet­tel színezni az esetet — egyszerű egyéni akció húzódik meg e „vendetta” mögött. Sohasem nőtte volna ki magát országos szenzációvá, ha történetesen nem játszó­dott volna le Csitáron. így azonban a vendettába bekerült a csitári tradíció. A dinamit. Nem az első eset ez, mikor Csitáron danamit robbant. A büszke ma­gyar virtus ebben a faluban valahogy kezet adott a technika vívmányának. Talán a kőbányából kerül elő, talán a mészége­tőből — de Csitáron majd mindig akad valahol egy-két kiló dinamit. Se Geren­cséren, se Kolönban, sehol az egész 30.000 lelket számláló Nyitrabars Ujpalóc- országban — de Csitáron igen. Még az üdvözlésekhez is dinamitot használnak a csitári legények. Istóczi Balkó Domonkos­nak, néhány'évnek előtte — épp a kará­csonyi örömrobbantások alkalmából — egész kezét szakította le a robbanó dina- niit. S hogy a csitári szatócs házafalába ismét dinamit került, amögött nincs semmiféle aljas bűntény. Egyszerűen csak csitári virtus ... Látogatás a „légberepült“ házban A felrobbantott, szatócs különben maga is azon a nézeten van, hogy az egész rob­bantás inkább demonstratív jellegű volt. Ha csitári dinamiteroszok tényleg életére törtek volna, úgy rutinos kezük egész máskép robbantott volna. Félmunkát egy csitári dinamiterosz nem végez... Tény azonban — folytatta —_ hogy az emberélét csak hajszálon függött. Fele­ségem néhány perccel a robbantás előtt még az üzlethelyiségben tartózkodott, és ha csak kicsit tartózkodik tovább benn, úgy eléri a robbantás ereje. A ház nem repült a levegőbe, mint azt a kósza szóbeszéd annakidején kommen­tálta, egyetlen fala sem d:lt be. A kert­menti falon azonban a robbantás csúnya rést ütött. Ekkorát ni — mutatott a fris­sen bevakolt téglákra, a robbanás mai emlékére. Újból munkába akarok állni és tovább fogom mérni hatosért a sót... Nehéz a kenyere szegény falu szegény szatócsának. Igazán nincs mit rajta iri­gyelni ... Lám. a csitári szatócsot felrobbantot­ták — s mégis visszament falujába. Sze­reti faluját és ismeri a magyar termé­szet alapvonását: a becsületességét. A vir­tus — az a meggondolatlanságig ott lo­bog a csitári legényben, — de komolyan bántani senkit sem akar... Mártonvölgyi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom