Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

f 1939 MÁRCIUS 12. VASÁRNAP TEOTirata A Felvidék érezte meglegjobban a csehszlovák gazdaságpolitika és a vámkonfliktus káros hatását Budapest, márciusi 10. A visszacsatolt Fel­vidék mezőgazdasági, állattenyésztési, bá­nyászati és ipari viszonyaira vonatkozó sta­tisztikai adatokat hosszabb cikekk kereté­ben isnj értettük a Magyar Statisztikai Szemle nyomán. A Felvidék gazdasági viszo­nyainak teljes ismeretéhez szükséges annak Annak ismerete, hogy a visszacsatolt terület milyen szerepet játszott a trianoni Magyar- ország külkereskedelmi forgalmában, tám­pontot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a visszacsatolt terület mekkora gazdasági je­lentőséggel bir egyrészt a megnagyobbodott ország nyersanyagellátása, másrészt mező­gazdasági és ipari termékeinek elhelyezése (szempontjából. A tanulmány első táblázata szerint a visszacsatolt északi terület és a volt Csonka-Magyarország közötti áruforga­lom 1987-ben 2,742.067 q-t tett ki, 6,582.000 pengő értékben. 'A forgalom nagyobb része 2,268.059 q, 4,014.000 pengő értékben az anyaország be­hozatalára esett, míg az anyaországnak a visszacsatolt terü­letre irányuló kivitele 474.008 q-t tett ki csupán 2,568.000 pengő értékben. A tanulmány grafikonja szerint az anya­ország forgalma a visszacsatolt terület kö­zépső szektorával, különösen Nógrád, Gömör és Kishont, valamint Abauj-Torna megyék Visszacsatolt részével volt a legélénkebb. Az anyaországnak a visszacsatolt terület­ről származó behozatala legnagyobb részét a gömöri erdő- és bányavidék, valamint az Abaujban fekvő Luciabánya szolgáltatta,, míg az anyaország kivitelének több mint egyharmada irányult Kassára. A visszacsatolt terület nyugati részén leg­jelentősebb volt az anyaország forgalma Komárommal, ezenkívül Érsekújvárnak külö­nösen az export oldalán, Galántának pedig az importban volt jelentősége. A keleti résszel a forgalom aránylag kis- sebb volt; az ott fekvő állomások közül Beregszásznak, Nagyborzsovának, Csapnak, Ungvámak és Munkácsnak van nagyobb jelentősége. A tü- zifabehozatal a nógrádi, zempléni és bereg- megyei határvidéken volt a legélénkebb. Az egyes állomásokkal lebonyolított for­galomból megállapítja, hogy Kassa városára az egész forgalomnak közel egyhatoda esett. Kassáról származó behozatalban a nyersbőr, bányafa, fenyögömbfa, fenyőfürészfa, fahor­dók, kaucsukhulladék, könyvek és folyóira­tok voltak a legjelentősebb tételek. Kassára irányuló exportnak éppen a fele esett az élő sertések, a szalonna és a zsír exportjára, ne­gyedrésze pedig a könyvekre és folyóira­tokra; a többi tételek közül a bor, a friss gyümölcs, a szalámi, sajt, szölövesszők, széna, keserüvíz, az iparcikkek közül a fur- nírok, a papírmaséáruk, kikészített prém- bőr és a gépek voltak a fontosabbak. Az anyaország a következő legnagyobb forgal­mat Jolsvával bonyolította le, ahonnan mag­nezitet hoztak be, míg az odairányuló cse­kély kivitel barnaszénből állt. A forgalom következő legnagyobb tételei is elsősorban importból állnak, így a Felsömecenzéf mel­letti Luciabánya, ahonnan az anyaország ki­zárólag vasércet, Rozsnyóbánya, ahonnan vasércet és magnezitet, s özörény, ahonnan papirosanyagot importált. A következő fon­tos állomással, Komárommal, a forgalom mindkét oldalon jelentős volt. Az anyaor­szágnak a Komáromból származó behozata­lában toll, nyersbőr, fűrészelt fenyőfa, fa­hordók, kádak és könyvek; kivitelében ba­romfi, paprika, köles, bor, keserüvíz, lenkóc, cirokszalma és könyv a fontosabb tételek. Losonccal szintén élénk volt a forgalom; on­nan a behozatal legnagyobb tétele a bányafa volt. Az oda irányuló exportban szalonna, zsír, lucernamag, sör, bor, keserüvíz, cirok- szalma és könyvek szerepeltek. A következő legnagyobb forgalmat a Rozsnyó közelében fekvő gombaszögi bánya szolgáltatta, mely­ből az anyaország nagymennyiségű homok­követ és mészkövet hozott be. Négy fontos felvidéki város következik ezután: Érsek­újvár, ahonnan nyersbőrt és fenyőfát szállí­tottak s ahová fokhagyma, cirokszalma és könyv került kivitelre; Beregszász (faszén, homokkő, kaolin a behozatalban, szalonna, szölöveszö, széna, tengeri, napraforgómag, görögdinnye, keserüvíz, szalma a kivitelben); Rozsnyó (bányafa-, fenyögömbfa és fürészelt- fabehozatal, szalonna- és zsírkivitel) és Fülek az ismerete i3, hogy a visszacsatolt rész, mint a Cseh-Szlovák államnak 20 éven ke­resztül volt része, milyen szerepet játszott Magyarország külkereskedelmi forgalmában. Az erre vonatkozó adatokat Rács Jenő dr.- nak ugyancsak a Magyar Statisztikai Szem­lében megjelent tanulmánya alapján ismer­tetjük. (szalonna- és könyvkivitel.) A többi állomá­sokkal az anyaországnak egyenkint 100.000 pengőn aluli értékű áruforgalma volt 1937- ben. Ennek egyes tételei közül nevezeteseb­bek: a Csap felé irányuló tengeri- é3 dinnye­kivitel, a Tornáról származó bányafaimport, a galántai eredetű toll- és nyersbörbehoza- tal, a Vágsellyéröl behozott toll, a Rima- szombati és tornaijai bányafaimport, a Nagy- borzsováról származó kaolin, a Tiszaújlakra irányuló baromfi-, tengeri-, széna, és szalma­kivitel, az Ajnácsköröl behozott fa stb. stb. A közúti forgalom alatt kimutatott tételek nagyobb része tűzifa-, kisebb része rnüfa- behozatalból áll. A közúti tüzifaimportnak egy jelentékeny része a Balassagyarmattal határos vidékekről, többi része, valamint a közúton behozott müfa Gömör-, Zemplén-, Ung- és Beregmegyéböl származott. Az anyaország túlnyomóan nyersanyagot Importált a Felvidékről Két táblázat szemlélteti az anyarország- nak a visszacsatolt területtel lebonyolított forgalmát a fontosabb áruk szerint. Az alábbi táblázat Magyarországnak a Cseh-Szlovákiából és a visszacsatolt északi területről származó 1937. évi behozatala adatait tartalmazza. (Az egyes áruk után következő első szám az egész volt Cseh-Szlovákiából eredő be­hozatal mennyisége mázsában, a második szám a visszacsatolt területről eredő behoza­tal mennyisége mázsában, a harmadik pedig ennek értéke 1000 pengőben). Bél és hólyag 78 5 3 Ásványvíz 1.74:i 23 1 Gyapjú 10 10 2 Állati szúr 133 9 3 Toll, nyers és [osztott 491 423 103 Nyers bőr 10..74« 1.703 216 Enyvbőr 7.479 386 3 Tűri l a 335.126 90.109 195 Faszén 221.983 í.m 4 Bányafa 325.465 92.403 311 (iömbölyü fa fenyőfából 1,114.630 18.310 89 Búrdolt fenyőfa 8.8.4» 742 5 Fűrészelt fenyőfa 184.993 11.043 113 Fenyőgally, karácsonyfa 8.199 2.496 12 Kaucsukhulladék 1.327 547 11 Homokkő, mészkő 1,111.085 1.099.324 308 Gránit, bazalt 14.580 14.293 3 Nyersgipszkő, sulypát 6.249 340 1 Agyagföld 296.003 3.167 5 Poreellánföld 71.627 37.040 121 Magnezit 137.253 95.131 371 Homok 1IH).640 2.585 6 Vasérc 1,825.455 765.619 1.179 Méhviasz 42 27 6 Hordók, kádak fából 12.250 1.046 20 Paplrosanyag 48.634 14.705 476 Könyv, folyóirat 362 126 36 Ctburkolókő 11.755 11.755 28 Textilipari gép 1.983 396 31 Egyéb áruk 2.574.072 3 300 1» összesen: 8,433.659 2,268.059 4.014 Ezekből kitűnik, hogy az anyaország be­hozatala túlnyomórészt nyersanyagokból állott, melyek között a vasérc, a fa, a magnezit, a papirosanyag, a homokkő és mészkő vol­tak a legfontosabbak; a visszacsatolt terü­letről származó iparcikk- és mezőgazdasági termékimport jelentéktelen volt. A Felvidék nagyobbrészt gazdasági termékeket vásárolt Magyarországnak Csehszlovákiába és a visszacsatolt északi területre irányuló 1937. évi kivitelét szemlélteti az alábbi táblázat (Az első szám az egész Cseh-Szlovákiába irányuló kivitel mennyisége q-ban vagy da­rabban, második szám a visszacsatolt terü­letre irányuló kivitel q, vagy drb„ a harma­dik pedig ennek értéke 1000 pengőben.) Tenyészbika (db) 13 6 6 Sertés (db) 31.131 1.634-18 Élő csirke 80 77 7 Élő lúd 264 264 21 Élő kacsa 34 33 3 Élő pulyka 16 16 1 Bél és hólyag 61 15 6 Szalonna, háj 36.961 4.763 4)5 Disznózsír 16.364 1.872 161 Friss hal 582 60 5 Szőlővessző 60 39 4 Széna 33.703 23-914 93 Őrölt paprika 197 49 7 Búza, vetési célra 150 150 3 Köles 16.871 253 4 Tengeri 28.498 7.036 69 Lencse 2-499 250 9 Lcnniag Napraforgómag 351 4.076 351 2.678 19 40 Kajszibarack 9.153 151 6 Őszibarack 589 11 1 Görögdinnye 22.561 17.834 121 Fokhagyma 4.340 340 6 Pálinka 23 23 6 Bor 16.031 3.576 114 Keserűvíz 2.385 970 36 Szalámi 754 61 10 Nyers toll 562 410 46 Nyers bőr 1.083 48 10 Lenkóc 841 401 24 Cirokszalma 6.661 1.229 25 Szalma 6.575 5.660 14 Vasérc, kénkovandpörk 576.630 3.140 4 Fémsalak 5.462 244 4 Barnaszén 808.857 387.789 ’ 465 Vegyészeti termékek 28.471 2.103 5 Furnirok 57 30 8 Papírmaséáruk 157 64 8 Könyv és folyóirat 3 394 1.926 505 Kikészített prémbőr 357 10 12 Üvegkörte 30 30 5 Malomkő 120 lto 2 Gépek és készülékek 972 269 32 Egyéb áruk (db) 214.499 27 23 Q 222-293 5.737 (db) 248.643 1.667 összesen: q 1,858.516 474-008 2.568 Ami a kivitelt illeti, ennek nagyobb része (2.6 millió pengőből 1.5 millió) a mezőgazdaság termékeire esett; a többi áruk 1.1 millió pengő értékű export­jából egy-egy félmillióval részesült a barna­szén- és a könyvexport. Az anyaország ipar­cikk-kivitele tehát a könyvtől eltekintve, je­lentéktelen volt. Ebből is látható, hogy a csonkaország és a visszacsatolt terület közötti forgalom az elzárkózásra törekvő csehszlovák külkeres­kedelmi politika eredményeképpen csak a legszükségesebbre szorítkozott és legutóbb jóformán abból állott, hogy az anyaország átvette azokat az erdészeti és bányaterméke­ket, amelyek fuvar szempontjából feltétle­nül Magyarország felé gravitáltak és egyes fontosabb városokat, ipartelepeket ellátott mezőgazdasági termékekkel, barnaszénnel, folyóiratokkal és könyvekkel. Lanyha árucsereforgalom Az anyaországnak a visszacsatolt északi területtel való áruforgalma szempontjából érdekes annak a megállapítása, hogyaz anyaországnak az e területről származó, 4 millió pengő értékű 1937. évi behozatala 13.2%-át tette összes csehszlovákiai eredetű importnak, míg az anyaországnak Cseh-Szlo­vákiába irányuló összes kivitelben 12.4 % - kai szerepeltek a visszacsatolt területen el­helyezett áruk. Ezek az arány szám ok nagy­jából megfelelnek annak a hányadnak, amely a szóbanforgó országrészre a volt cseh-szlo- vák köztársaság területéből és lakosságából esett. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy szállítási szempontból a legelőnyösebben fekvő területről van szó, melynek lakosságát, keres­kedelmi, ipari és hiteléletét húsz év előtt még a legszorosabb szálak fűzték az anyaország­hoz, bízvást állíthatjuk, hogy szabadabb for­galmi viszonyok esetén Magyarország Cseh-Szlovákia színmagyar területével való forgalmának sokkal élén-* kebbnek kellett volna lennie — a köztár­saság egyéb területeinek a rovására. Az anyaország nyersanyagbehozatala terén komolyabb szerep jutott a visszacsatolt északi területnek néhány áruval kapcso­latban. Ilyenek: a vasérc, melynek 1937. évi cseh­szlovákiai eredetű importjából 42%-ot szol­gáltatott a visszacsatolt terület, a magnezit (69%), a homokkő (99%), a poreellánföld (52%), a papirosanyag (30%), a tűzifa és a bányafa (28—28%) és a nyersbőr (11%). Ami a kivitelt illeti, megállapítható, hogy aa anyaországnak Csehszlovákiába irányuló kivi­teléhez viszonyítva a visszacsatolt terület ré­szesedése a sertéskivitelnél közel 5%-os, a sza­lonnakivitelnél 13%-os, a zsírkivitelncl 9%-os volt; a szénakivitelnek 71, görögdinnyeexport­nak 79%-át, az anyaországi borexportnak 22%-át, a bamaszénkivitelnek 48%-át, végül a könyv- és folyóiratküldeményeknek 57%-át vette át ez a terület. v Cseh törekvés a magyar gazdasági kapcsolatok gyengítésére Annak, hogy az anyaországnak a visszacsap tolt északi területtel lebonyolított forgalma újabban jóformán csak az elkerülhetetlenül szükséges, illetve mindkét részről nélkülözhe­tetlen szállításokra szorítkozott s abban kü­lönösen az iparcikkek szerepe mindkét olda­lon jelentéktelen volt, mindenekelőtt a cseh-szlovák gazdaságpolitika sajátos célkitűzéseiben kell az okát keresni. A túlnyomóan magyarlakta területekkel szem­ben — éppen úgy, mint a Magyarbirodalomtól elszakított többi területekkel szemben is —- ez a politika elsősorban arra törekedett, hogy meggyengítse azokat a kapcsolatokat, amelyek ezeket a területeket a magyar gazdasági élethez fűzték és kényszerítse őket az úgynevezett „törté­nelmi tartományokkal” való gazdasági együtt­működésre. A centralizálás erőszakolása any- nyit ért el, hogy a kapcsolatok a magyar anyaország és a tőle elszakított területek kö­zött tényleg meglazultak. A mindenkori ma­gyar kormányok természetesen minden ren­delkezésükre álló eszközzel ellenszegültek en­nek a törekvésnek, ami a két állam közötti kereskedelempolitikai viszony szinte állandó feszültségét eredményezte. Ez a feszültség 1930 decemberében a szerződéses állapot megszűnésével érte el tetőfokát. A szerződéses állapot eleinte rövidebb időié szóló árucsereforgalmi megállapodások alakjá­ban, utóbb pedig formálisan is helyreállott, a két ország közötti forgalom régebbi színvona­lát azonban azóta megközelíteni sem sikerült. A tanulmány részletesen elemzi a Csehszlo­vákiával lebonyolított árucsereforgalom alaku­lását 1920-tól kezdve s megállapítja, hogy az 1930. év végén kitört vámháború hatása alatt az anyaország 1931. évi behozatala az 1925— 1929. évek átlagának egyötödére, kivitele pe­dig a fenti átlag egyhetesére csökkent. >r A forgalom zsugorodása 1931 után is tovább tartott, különösen a behozatal oldalán; a mélypont 1935-re esett, amikor a behozatal' csak '/u-e, ■ a kivitel is csak alig y8-a volt az 1925—29.. évek átlagának. Azóta csak a behozatal oldalán állott be bizo­nyos emelkedés, de ez is jórészt az importált nyersanyagok árának emelkedésével állott összefüggésben; a kivitel nagyjából változatlan maradt, egészen 1938-ig. Ennek az évnek első hónapjaiban a forgalom a behozatal és a kivitel oldalán egy­aránt messze felülmúlta az 1937. évit; az első 8 hónapban a Cseh-Szlovákiából származó be­hozatal az 1937. évi 18.3 millió pengőről 24.2 millióra, vagyis 32%-kal, a kivitel 12 millió­ról 19.8 millióra, vagyis 65%-ka.l emelkedett. Ezzel szemben az év utolsó négy hónapjában a behozatal az előző évinek felére, a kivitel pedig alig egynegyedére csökkent. A centralizálásra törekvő cseh-szlovák gazdaságpolitika és az 1930. évi vám- konfliktus következményeit elsősorban a magyarlakta területek és a Felvidék többi része érezték meg. Korábban ezekről a területekről az .anyaország nemcsak nyersanyagokat, hanem jelentékeny értékű iparcikkeket is vásárolt, viszont bősé­gesen ellátta a Felvidéket élelmiszerekkel." A cseh-szlovák kormány elzárkózása a ma­gyar mezőgazdasági termékekkel szemben el­sősorban az olcsó élelmezéstől fosztotta meg a Felvidék városi ég ipari népességét, de természetesen azt is eredményezte, hogy Magyarország is erélyesen korlátozta cseh­szlovákiai iparcikkvásórlásait; ez pedig az amúgy is hátrányos helyzetben lévő felvidéki ipartelepeket sújtotta elsősorban. A Felvidék szerepe a Magyarország felé irányuló szállí­tásokban mindinkább csak a fuvar szempont­jából kifejezetten Magyarország felé gravi- t-áló nyersanyagokra szorítkozott; a felvidéki iparcikkeket az anyaország mind kisebb meny- nyisc.gekben vásárolhatta, mert a cseh-szlovák kormány az iparcikk-szállítások lehetőségeit igyekezett a csehországi és — némely eset­ben — a szudétanémet iparvállalatoknak fenn­tartani. A tanulmány külön fejezetet szentel a Cseh- Szlovákia egyéb részeivel lebonyolított 1937. évi külforgalomról, ennek ismertetésétől azon­ban, tekintettel a kitűzött célra, amely a visz- szacsatolt Felvidék gazdasági viszonyainak ismertetése, eltekintünk. AZ IGAZI VADASZ ÖRÖMEI AZ IGAZI VADASZ ÖRÖMEI Kézdivásárhelyi jam _ _ _ .-M A című gyakorlati BENKG PÁL: Jg $ vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belcvéa, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl­ténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művé- szete, a vadász felszerelése, a hajtő, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. Ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az Idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával Intézünk eh Ha ajánlott küldést kíván, úgy 60 fillér beutalását Is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer FercSinátnd (Zeidler Teslvéreh) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lafos-uüca 5. Telefon: 18-57-50,18-74-00. Kassa szerepe a cseh megszállás alatt az anyaország árúcsereforgalmában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom