Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-05 / 53. szám
JSzmR^Kön^v-KaiíTciRA Dékány András Ludas Matyija a Nemzeti Színházban Másfélszázaddal ezelőtt vonult be Ludas Matyi, az okos nópregehős az irodalomba, most pedig örökifjúként, el- nyűhetetlen időszerűséggel, az azóta megsokasodott népkeservek, bajok bosz- szúlójaként az ország első színházába, hogy addig is, amíg beteljesedik az írás szava, ott teljesítse a Döbrögi uramnak tett ígéretét. A vidám történet első feldolgozója, Fazekas Mihály, a debreceni füvész-poéta is úgy képzelte el, hogy Ludas Matyi bajárja az egész vidéket, bemutatkozik a gágogó gúnárjaival együtt a csűrökben összegyűlt iskolamestereknek, borbélyok, iparosok, könyv- nyűvő parasztok és izgága diákok kíváncsi sorai előtt, míg végül elérkezik egyszer Pest-Budára is. A díszes Nemzeti Csűr tegnap este zsúfolásig megtelt cifra uraságokkal, szép dámákkal és kuncogó diákokkal világjáró Ludas Matyi fogadására, akit ez alkalommal Dékány András tanított meg újmódi beszédre, verselni Liszt Nándor, dalolni Laurisin Miklós, táncolni Bordy Bella és a színpadon jámi-kelni Németh Antal tanították be. Olyan hírek előzték meg érkezését, hogy „hiányos öltözékben“ jön, azaz: csak kétszer fogja visszaverni Döbrögi uramon az ütlegeket, a harmadikat már elhagyja, mert a suhanc pásztói-legény és a dúsgazdag földbirtokos kibékülnek, mondván: megszűntek a társadalmi válaszfalak, osztálytalan társadalomban élünk. Hálistennek, a vész- hír hamisnak bizonyult és Ludas Matyi utolsó fillérig lerótta tartozását Döbrögi- nek, harmadszor is elverte, sőt még azután is fennen hangoztatta, hogy így kellene minden olyan magyart elpáholni, aki kegyetlen a szegényekhez és zsarolja jobbágyait, illetve zselléreit... Mondani sem kell, hogy Ludas Matyi okos tanácsát viharosan megtapsolta az egész Csűr, még a páholyok közönsége is. Az alapmotívum tehát nem változott. Döbrögi, az alföldi zsarnokúr szemet vet Ludas Matyi lúdjaira és még rá is veret a kiabáló legénykére. „Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!’1 — ezzel az ígérettel fenyegeti meg Ludas Matyi a zsarnokot. Fogadását meg is tartja. Először ács képében csalja ki Döbrögit épületfát válogatni az erdőre :'és ott félholtra veri, másodszor, mint tudós felcser jelentkezik nála és ráver a beteg Döbrögire másodszor is, majd túl jár a hajdúk eszén és egy alkalmas pillanatban tartozása harmadik részét is le- rójja. Ez az ősmotívum, amin nem változtattak Fazekas Mihály utódai sem, akik vannak már jónéhányan, különösen a háború előtti évtizedekben volt divatban újra meg újra átdolgozni. 1912-ben Móricz Zsigmond is megpróbálkozott vele, de ismeretlen okokból még nem került színre, (úgy halljuk, Kodály-muzsika készül hozzá!) Az eddig bemutatott Ludas Matyi-darabok között kétségtelenül a Dékány Andrásé a legsikerültebb és leg- művészíesebb. Fazekas Mihálytól a mesemagon és a két főhősön kívül semmi mást nem vett át, a hozzánövő események, fordulatos jelenetek mind a Dékány fantáziáját dicsérik. A két hős köré életet teremtett, ügyesen kitöltötte dús epikával a készenvett keretet, néhol talán szinültén felül is tölti, nem ártana húzni belőle, különösen az első és legutolsó jelenetekből, mikor a három pásztor Márton néni házában beszélget. Közismert, már a ponyván is elnyúzott témát modern színpadra vinni: hálátlan és mindenképpen kényes feladatot jelent, különösen nehéz a Ludas Matyi háromszor pontosan bekövetkező jelenete. Valaki azt mondotta, hogy a Ludas Matyit ma már csak balettnek lehetne feldől gozni, éppen a hármas ütlegelés miatt, amit a tánc groteszk mozdulatai hatásosan tudnának megoldani. Dékány András merészen új műfajjal kísérletezik: népi, zenés, vidám játékot teremt, a comedia dell’arte magyar mását, amelyben a szereplők távol a szokványos népszínművek papírparasztjaitól, de messze a daljátékok tündéreitől is: a földön élnek és játszanak. A játék, úgy érezzük, több poézist kívánna meg, amire Dékány András jólismert képességéből bőven futotta is volna; úgy látszik azonban, ő ezt a színezést Liszt Nándor csengő-bongó rímeire és Laurisin Miklós magyaros dallamaira bízta, valamint Pekáry István stílusos, képeskönyv díszleteire. A gazdagon feldíszített darab a főpróbán és a tegnapi bemutatón tomboló sikert aratott. A színészek lelkes közreműködői voltak a sikernek, Jávor Pál Ludas Matyija kitűnő alakítás volt, Abonyi Géza minden sértődés nélkül tűrte az ütlegeket, jobb zsarnokot az Alföldön és a Dunántúlon se lehetett volna találni. Pethes Sándor tiszttartója különösen a bikatoroki tanyán remekelt és Makláry Zoltán szamaras Marcija a legjobb alakítások közé tartozik. A hölgyek közül Olthy Magda vidám bokorugró jeleneteivel aratott nagy sikert. Elismerést érdemelnek Aghy Erzsi, Lukács Margit, D. Ligeti Juliska, Matány Antal, Major Tamás, Pataky Jenő és a kis Dévényi Laci. Bordy Bella korreográfiája korhű, néha úgy éreztük, mintha a vidám játék hajdúi és huszárjai a régi néprege kedvesen illusztrált 1817-es (második) kiadásából léptek volna elő. A kedvező előjelek szerint, Dékány András újmódi Ludas Matyija hosszú ideig fogja magát produkálni híres fűzfasuhogásaival a pesti „Csűr“ hálás közönsége előtt. Beszélgetés Dohnányi Ernővel németországi hangversenyeiről, Kálix Jenő nürnbergi sikeréről, a budapesti filharmonikusok jövő terveiről s a fiatal tehetségek pártolásáról Dr. Dohnányi Ernő, a filharmonikusok elnökkarnagya tegnap délután megjelent a Mengelbcrg Vilmos tiszteletére adott sajtóteán, ahol a következőket mondotta munkatársunknak: — Néhány napja érkeztem vissza németországi hangversenykörutamról, amely alkalmat adott a kitűnő felvidéki zongoraművésznek, Kálix Jenőnek sikeres nürnbergi szereplésére. Kálix Jenő ugyanis a nürnbergi zenekari hangverseny szólistája volt és Mozartnak egy igen ritkán hallható csodaszép művét, az Es-Dur zongoraversenyt játszotta és az ottani igen hozzáértő zenei körök nagyon elismerően nyilatkoztak erről a technikai és zenei szempontból egyaránt komoly művészi teljesítményről. Ezután Berlinbe utaztam, ahol zongoraestemet közkívánatra kétszer meg kellett ismételnem. Berlinből aztán Hamburgba vitt utam, ahol Jochum vezénylete alatt egyik estén saját „Variációk egy gyermekdal felett“ című szerzeményem zongoraszólamát játszottam, második alkalommal pedig Mozart G-dur versenyművét. A hangversenyturné befejezése után feleségemmel Svájcba utaztunk, ahol búcsút vettünk Amerikába induló idősebbik fiunktól. — Ami németországi zenei impressziómat illeti, meg kell állapítanom, hogy a magyar művészek igen nagy megbecsülésben részesülnek és a közönség legszélesebb rétegei is figyelemmel kísérik szereplésüket. Ott a közönség azonban kellőleg tájékozva is van arról, hogy milyen hangversenyeket kell és érdemes meghallgatni. Mint a Filharmonikus Zenekar régi vezetője, megállapíthatom azt, hogy a mi hazai együttesünknek ott kitűnő híre van, ami az ittjárt és vezényelt világhírű karmesterek nyilatkozatai nyomán, de meg rádiószerepléseikből is alaposan bizonyítást nyert. — Ami e szívemhez nőtt zenekar művészi idealisztikus elgondolásait illeti, elég rámutatnom a most következő hangverseny műsorára. Mcngelberg Vilmos, az amszterdami Concert gebow-zenékar világhírű igazgatója vezényli a hangversenyt. Csajkovszky Patetique szimfóniája mellett egy fiatal magyar művésznek. Viski Jánosnak szimfonikus szvittje nyer bemutatót az ő felavató keze alatt. A Filharmónia ezzel tanúbizonyságát akarja adni, hogy igenis szívén viseli a fiatal zeneszerzőnemzedék munkásságának mennél sikeresebb keretben történő bemutatkozását és ezzel olyan nemzeti jelentőségű feladatot vállal magára, amelynek felismerése és támogatása nemcsak a magyar közönségnk, de a hivatalos zenei fórumoknak is szívügye kell, hogy legyen. Én annak a reménynek adok kifejezést, hogy a jövőben mind a kultusz- kormány, mind pedig a székesfőváros kitűnő szakképzettségű zenei vezetői lehetővé fogják tenni a kellő erkölcsi és anyagi támogatás mellett az ebben az irányban szép lendülettel meginduló nemzeti feladatnak fokozatos és átfogó jelentőségű kiépítését. Hogy emellett még speciálisan a Felvidéki Magyar Hírlap olvasóközönségét érdeklő mozzanatokra hívjam fel a figyelmet, kedves eseménynek tekintem a hétfői hangversenyt azért is, mert Viski János kolozsvári születésű, erdélyi zeneszerző, műve pedig hozzám egy felvidéki karmesternek, Rajter Lajosnak, aki mint pozsonyi, földim is. a figyelméből kerü't hozzám, aki a művet, felismerve annak értékeit, már Sondershausenben is vezényelte. A hétfői hangverseny tehát a Felvidék és Erdély összefogása jelentkezik szimbolikusan és erre a koronát Mengelberg Vilmos fogja feltenni, akinek a szerzemény nagyon megtetszett. A sajtóteán ugyancsak résztvevő Viski János 32 éves, rokonszenves megjelenésű fiatalember, megtudjuk tőle, hogy kolozsvári születésű, 1927-től 1932-ig a Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán tanítványa volt és jelenleg, mint fiatal házas (felesége báró Capri Valéria) szilágy - zoványi birtokán gazdálkodik. Többször szerepelt a budapesti és külföldi rádiókban. Ezidőszerint pedig Balassa Bálint „Enigma“ című költeményének megzenésítésén dolgozik. Ez a mű nagyzenekarra és tenorszólóra van írva, a szóló pedig Rosier Endre szép tenorjának van szánva. V. M. (*) Az ungvári színház ünnepe. Az ungvári színházban Kardos Géza szín- társulata most kezdte meg háromhetes színi évadját. A színház épületét ebből az alkalomból magyar nemzeti színekkel díszítették fel. Az első előadáson Pelt- sárszky Imre polgármester vezetésével a város számos előkelősége mégjelent. Kardos Géza színigazgató az előadás előtt magyar ruhában lépett a közönség elé, üdvözlőbeszédet mondott, majd a bemutatkozó társulattal együtt a közönség elénekelte a Himnuszt. Ezután került sor Földes Imrének „Tüzek az éjszakában" című drámája előadására. A közönség melegen ünnepelte a darab főszereplőit. Az ünnepi megnyitása alkalmából Kardos Géza színigazgató üdvözlő táviratot küldött Teleki Pál gróf miniszterelnöknek és Haász Aladár miniszteri osztályfőnöknek, akik lehetővé tették a magyar színészeknek első ungvári szereplését. (*) Jövő vasárnap a SzMKE közgyűlése Komáromban. A SzMKE választmánya elhatározta, hogy az alapszabályváltoztatásokra való tekintettel minél hamarább megtartja a SzMKE évi főközgyűlését. Ez a főközgyűlés jövő vasárnap, 12-én délelőtt lesz a komáromi Kultúrpalotában. A főközgyűlésen a kultuszminisztérium s a Faluszövetség is képviseltetni fogja magát. A gyűlésen Schubert Tódor elnököl. A gyűlésen az évi jelentéseken kívül az alapszabályok s az egyesület új nevének kérdése lesz napirenden. A főközgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg máris. (*) Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum ajándéka Léva könyvtárának. A Nemzeti Múzeum Léva város köz- könyvátárának 331 kötet értékes könyvet küldött ajándékba a felszabadulás alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 150 kötetet küldött a legutóbbi húsz év alatt megjelent akadémiai kiadványokból. A lévai könyvtártanács most tartott ülésén hálás köszönettel fogadta az anyaország intézményeinek gondoskodását. (*) Müvészestélyek a Magyar Házak javára. A Pozsonyiak és Pozsony Vármegyeiek Egyesülete a Zeneakadémia dísztermében március 29-én nagyszabású pozsonyi díszhangversenyt rendez, amelyen Albrecht királyi herceg és Esterházy János gróf mondják az ünnepi beszédeket. Ezen a nagyszabású rendezésen kívül több más estély van készülőben a Szlovákiai Magyar Házak javára. A rendezések közül kimagaslik a Keresztény Női Egyesületek magyar találkozója, amely március 14-én lesz a Vigadó összes termeiben és amelynek tiszta jövedelmét a Szlovákiai Magyar Házak javára ajánlották fel. Április 29-én a Magyar Irodalmi Társaságok Országos Szövetsége rendez a Zeneakadémia nagytermében irodalmi estélyt a Szlovákiai Magyar Házak javára. Ezen az estélyen bemutatásra kerül a szlovákiai magyar irodalom egész keresztmetszete és ismertetni fogják ennek az irodalomnak fejlődési történetét. (*) Rimaszombati író előadása a kassai rádióban. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Telek A. Sándor, az ismert rimaszombati író, március 10-én, délután 4 órakor felolvasást tart a kassai rádióban „A magyarság történelmi állama és a szlovákság életérdekei''' címen. , SPORT , A CSAF veit déli kerülete önálló alosztályban kíván maradni Komárom, március 4. A volt Csehszlovákiai Magyar Labdarúgó Szövetség Déli Kerületének csaknem minden fut- ballacsapata a visszacsatolással szintén Magyarországhoz került. Ez a Déli Kerület egyike volt Szlovákia legjobb, legsikeresebb kerületeinek, amit az is bizonyít, hogy két csapata is volt benn a divízióban. A Déli Kerületet hatvan futballcsapat alkotta. Ennek a kerületnek többek között az is volt az előnye, hogy adminisztrációja igen kevésbe került: 5—6 pengőnyi szövetségi illetéket fizettek havonta s az egész adminisztrációt egy fizetett tisztviselő intézte el, önkéntes segítőtársaival. A kerületben lévő két diviziós csapat közül a többi az I., II., III. osztályú kerületi bajnokságok mérkőzéseit játszotta. A Déli Kerület ilyen beosztásával, csapatainak működésével mindenki meg volt elégedve, sportkörökben a kerületnek igen jó neve volt. első ok az, hogy Győrbe eljutni a legtöbb csapatnak igen költséges, nehéz és hosszadalmas. A somorjai csapatok, vagy a csallóközi küldöttek csak Komáromon keresztül juthatnak el Győrbe. A győri alosztályban a tagságú díj az eddiginek kb. tízszerese, ezt pedig nem bírják a csapatok, aminthogy a sokkal drágább bírói dijakat sem bírják fizetni, A győri adminisztráció igen költséges, míg az önállósítandó nyugatfelvidéki csapatok igazgatása sokkal kevesebbe kerül. Az önálló alosztályt nemcsak a fent- említett 60 futballcsapat, hanem a többi kerületekből hozzácsatolt to- további 15—20 csapat is alkotná s így még jobban alátámasztja ez a tagszaporodás a volt déli kerület sport- férfiainak azt a kívánságát, hogy önálló alosztályba tömörülhessenek, ne pedig a győrieknek legyenek alávetve. Így kívánja ezt a célszerűség, a takarékosság s a közlekedés minden szempontja is. A kis egyesületek megfelelő pénzbeli segélyt is kaptak. Ezzel a kerülettel kapcsolatban most az a probléma állott elő, hogy a győri alosztályhoz akarják csatolni. A déli kerület labdarúgócsapatainak vezetői ez ellen felemelték tiltakozó szavukat s kijelentették, hogy legszívesebben látnák egy önálló felvidéki alosztály létesítését. Ennek a kívánságnak sok oka van. Az Telefo 125 350 KIADÓHIVATAL: , JÓZSEF-KÖRUT Telefon: 144—400 Vili
