Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-05 / 53. szám
1939 MÁRCIUS 5. VASÁRNAP TEIsTHDEKl _MaöÍ?ARHIRIíA2 SKÖZGAIDASÁG f Nagy értékei képviselnek a Felvidékkel visszatért bányák Budapest, március L A visszacsatolt Felvidékre vonatkozóan az elmúlt év novemberében eszközölt gazdaságstatisztikai felvétel — illetve a Magyar Statisztikai Szemle úgynevezett felvidéki számában feldolgozott gazdaságstatisztikai adatok alapján — három hosszabb cikk keretében ismertettük a Felvidék Visszacsatolásával a megnagyobbodott ország megzőgazdaságában, állattenyésztésében és iparában beálló változásokat, kidomborítva kölcsönösen, hogy mit jelent az anyaország számára gazdasági szempontból a Felvidék és viszont. Hogy a Felvidékről nyert gazdaságpolitikai kép teljes legyen, az alábbiakban Szalay Zoltán feldolgozása nyomán ismertetjük a Felvidék bányászatára vonatkozó adatokat. SoL értékes bánya maradi cseb Lézen A trianoni szerződés által lehasított területekkel elsősorban az ásványi termékekben vált szegénnyé Csonka-Ma- gyarország. Az elvesztett területek közül a Felvidék volt egyike az ásványi kincsekben leggazdagabb magyar vidékeknek. Azok az északi területek azonban, amelyek bányakincse a legértékesebb, sajnos az új magyar határvonalon túl esnek s így egyelőre továbbra is a csehek kezén maradtak. A visszatért magyar bányák azonban az ásványi termékekben szegény . Csonka-Magyarország részére még így is nagy értéket képviselnek. A statisztikai felvételnek a bányászatra vonatkozó fői# eredményeit a követ- keziő táblázat összefoglalva mutatja be: IL" 1 ........... . T,- • [ MUveléai ág-S CQ ■Ä i M Erő-. pék Villamos UTÓtCM rok *K Ó> m m 2» U 2 N o g «■íj ■r a. Ss S3 :Ö °° Aí 1988. év elsé lOlióuip ábaft a termelés teljesítőképessége Le. mennyisége q értéké' ezer cs. kor, Szénbányászat 1 600 280-0 800 237 746.318«) 5.963 Va^Lányászat 8') 1.325 3.303 6 1.524 775 2,183 7833) 22.784 Fé/nbányászat 1 30 391 0 198 204 69.0704 2.933 Összesen: 8 1.855jS.97i-6 • 1 2.0*2 1.216 — 31.680 l) Ezek közül 1 bánya 8 év óta teljesen szünetel. — •) Barnaszén. — 3) Vasérc. — 4) Antimonérc. Sokkal kedvezőbb kép bontakozik ki azonban a felvidéki vasércbányák visszajutása réven. A magyar birodalomnak mintegy 140 millió tonnára becsülhető vasérckincséből közel 100 millió tonna esik a Felvidékre, amelynek a trianoni szerződés következtében több, mint 80%-a veszett el. A Felvidék egy részének a visszacsatolása révén a Szepes-Gömüri érchegység déli peremén 6 vasércbánya került vissza az anyaországhoz. Ezek közül egy bánya üzeme már 8 év óta teljesen szünetel s közelebbi adatai nem állanak rendelkezésre. A többi öt bányának a feltárásokkal és geológiailag legújabban megállapított vasérckincse meghaladja a 6 millió tonnát. Csak kis hányada térült meg tehát az eiveszett vasérckincsünknek, de szerény viszonyaink között ez a meny- nyiség is nagy értéket jelent. Az üzemben volt öt vasércbánya közül két bányában az 1938. év folyamán termelés nem volt, hanem csupán feltárási munka folyt. Az 1988. évben termelést folytató három bánya összesen 642 napi termelésről adott számot, mely idő alatt együttesen mintegy 2.2 millió métermázsa vasércet hoztak a felszínre. A kitermelt nyers vasércek vastartalma 32—36%-os, mangántartalma xiedig 1.5— 1.8%-ős. A tárgyalt 3 bánya rendes üzemmenet esetén évente összesen mintegy 3.2 millió métermázsa vasércet tud termeli, tehát többet, mint amennyi egész Csonka-Magyarország 1937. évi vasérctermelése (2.9 millió méter- mázsa) volt. Csonka-Magyarorszag egyébként a belföldi vasérctermelése mellett — mely az elmúlt 10 év alatt évente átlag 1.6 millió mótermazsát tett — évenként — ugyanA szénbányászat terén nagyobb gazdagodásról nem lehet beszámolni. Csupán egyetlen —a salgótarjáni barnu- szénmcdencéhez tartozó — szénbánya tért vissza, amelynek a feltárásokkal és fúrásokkal megállapított bányakincse 2H millió métermázsára, a remélhető bányakincse pedig 6—7 millió métermázsára tehető. A rendelkezésre álló szénmeny- nyiség tehát nem nagy, de a kitermelhető szén minősége jó: fűtőértéke 5000 kalória, hamutartalma 12%, víztartalma pedig 8%. A szóbanlévő bánya — a fenti táblázatban közölt adatok szerint — az 1938. év folyamán 237 üzemoapon át összesen mintegy 750.000 métermázsa szenet termelt. Az egész 1938. évben kitermelt szén mennyisége az idézett adatok alapján tehát körülbelül 1 millió méter- mázsára becsülhető. Ezek szerint a visszacsatolt területen az 1938. évben egy lakosra átlag csak mintegy 100 kg kitermelt szén jutott. Ez az átlag meg sem közelíti Csonka-Magyarország széntermelésének egy lélekre eső hányadát, amely az 1937. évben 995 kg-ot tett. Fígyelembevéve továbbá, bogy a fejenkénti átlagos szénfogyasztás Csonka- Magyarországon áz 1937. évben 1031 kg volt — tehát meghaladta az egy lélekre jutó széntermelési hányadot — világosan kitűnik, hogy a visszatért északi terület széntermelése még abban az esetben sem fedezhetné ugyanennek a területnek szén- szükségletét, ha a szénbánya rendes üzemmenet esetén az 1938. évi termelésnek két-háromszorosát érné el. Remény van ngyaíi arra. hogy a visszacsatolt területen vannak még kiaknázható szénterületek, de addig is, amíg ezeken az új területeken a rendes termelési munka megkezdődhetik, a mai Magyarországon a fedezetlen szénszükséglet megnagyobbodásával kell számolni. csak az elmúlt 10 évre vonatkozó adatok alapján — átlagosan még mintegy 2.8 millió métermázsa vasércbehozatalra szorult. Az ország évenkénti vasércszükséglete tehát az elmúlt évtizedben mintegy 4'A millió métermázsára tehető, bár megjegyzendő, hogy a vasércszükséglet a legutóbbi években elérte a 6, sőt 7 millió métermázsát is. Az elmondottakból kitűnik tehat, hogy rendes üzemmenet esetén inár a tárgyalt 3 felvidéki bánya is pótolni tudná az ország eddigi vasérchiáuyát. ha pedig az ezidőszerint csak feltárási munkálatokat folytató két bánya is belépne a termelő bányák sorába, továbbá Lucska és Barka községek vidékén lévő vasércterületek megfelelő feltárása is megtörténnék, a mai Magyarország vasérctermelése esetleg meg is haladná a vaséreszükségletét és lehetőség nyílna a kivitelre is. A vasércbchozatal azonban valószínűleg ebben az esetben sem szűnne meg teljesen, mert a különleges össze tételű . öntödei nyersvas előálításához szükséges oroszországi, továbbá svéd és marokkói ércek időnkénti behozatala ezután sem volna mellőzhető. Egybevetve az elmondottakat, minden kétséget kizáróan megállapítható tehát, hogy Csonka-Magya.rországon a visszacsatolt vasércbányákkal komoly értekek birtokosává vált, amelyneek közgazdasági jelentősége a jövőben éreztetni fogja áldásos hatását. Nem feu szült ség anfimonbehozaté^ra Az északi terület visszacsatolása révén Magyarország fémbányászatában bekövetkezett gyarapodással kapcsolatban nem hagyható ügyeimen kívül, hogy a feltárás alatt álló vasércbányákban rézércre is bukkantak és Barka község környékén arany- és ezüsttartalmú rézére található, amelynek jelentőségéről azonban ma még nem alkotható tiszta kép. Sokkal nagyobb gazdagodást jelent azonban a visszakapott antiinouérc- bánya, amely antiinonon kívül szám- bavehető arany- és arzéntartalommal is bír. A nyers érc antimontartalma 6.8%-os, ■aranytartalma pedig 4—6 gramm tonnánként. A szóbanforgó bányában az 1938. év első tíz hónapja alat összesen 204 napon át folyt a termelés, amely majdnem 70.000 métermázsa nyers ércet eredményezett. Csonka-Magyarországnak an- timonércbányászata nem volt, úgyhogy az antimonszükségletét behozatal útján kellett fedeznie. A visszakapott antimon- ércbánya bányakincsére, valamint az évenként kitermelhető antimonérc meny- nyiségére vonatkozó adatok ugyan még nem állanak rendelkezésre, de az 1938. évi termelésről tájékoztató adatok arra engednek következtetni, hogy a jövőben a mai Magyarország anti- monszükséglete a belföldi termelés útján fedezhető lesz. Minthogy az antimon ipari felhasználása — különösen, mint a fémek keményítősére szolgáló ötvözőanyag — nagyon széleskor íí, az ország jövő szükséglete megbízható módon aligha állapítható meg, mégis feltételezhető, hogy antimonbehoza- talra — mely a legutóbbi években mintegy 1000 q volt — ezentúl szükség nem lesz. Az ily módon elérhető gazdasági előnyhöz hozzászámítva még azt az értéket is, amelyet a kibányászott antimonérc aranytartalma képvisel, a szóbanforgó bányának az anyaországhoz való visszatérése jelentős nyereségként könyvelhető el. A bányászatnak eddig még nem említett két művelési ága — a nyersolajtermelés és földgázkutatás — körében a magyar statitsztikai felvétel nem talált üzemeket, de remény van arra, hogy a nyersolaj- és fnldgázkutatások a Csallóközben és esetleg Salgótarjántól északra eredménnyel végződnek. Végül nem hagyható figyelmen kívül, hogy az említett statisztikai felvétel számot adott két — a Csallóközben a Duna vizéből — aranyat mosó üzemről. Nem ismeretesek ugyan ezidőszerint még az említeti aranymosók termelésének eredményei, de bármily csekély legyen is a hozamuk, ezt az ipari tevékenységet is értékelni kell. Rendelet a szövetkezetek kényszer felszámolásairól Budapest, március i. A kormány rendeletét adott ki pénzintézeteknek a Pénzintézeti Központ közbeni ötté vei foganatosítható kényszerfelszámolására vonatkozó jogszabályoknak pénzintézet érdekkörébe tartozó önálló szövetkezetekre kiterjesztéséről. A rendelet értelmében a minisztérium pénzintézeteknek a Pénzintézeti Központ közbenjöttével foganatosítható kényszerfelszámolása tárgyában az 1920. évi XXXVII. t.-c. 12. Áában megállapított rendelkezéseket kiterjeszti szövetkezeti központ kötelékébe nem tartozó olyan szövetkezetekre, amelyek pénzintézet érdekkörébe tartoznak. Hogy valamely szövetkezet pénzintézet érdekkörébe tartozik-e, a Pénzintézeti Központ ítéli meg és ebbeli megítélése a bíróságra is kötelező: a Pénzintézeti Központ erre vonatkozó nyilatkozata vita vagy bizonyítás tárgyává nem tehető. A Pénzintézeti Központ nem köteles megjelölni, hogy szövetkezet mely pénzintézet érdekkörébe tartozik Ha szövetkezeti központ kötelékébe nem tartozó szövetkezet ellen hitelező csődnyitási kérelmet terjeszt elő, vagy ha maga a szövetkezet kéri a csőd megnyitását, a csődbíróság az 5836—1926. M. E. számú rendelet 3. §-a értelmében jár el. Szövetkezetnek a Pénzintézeti Központ közbon- jöttével foganatosítható kényszerfelszámolása tárgyában kibocsátott 920—1917. M. E. és 220—1928. M. E. számú rendelet rendelkezései irányadók. A döntőbizottság (920—1917. M. E. számú rendelet 42. §-a) megalakítására az 5836—1926. M. E. számú rendelet 4. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. (—) Az ungvári ipartársulat küldöttsége a felvidéki minisztériumban. Az ungvári ipartársulat részéről március 6-án küldöttség ko- resi föl a felvidéki minisztériumot. A küldöttség tagjai az ungvári iparos társadalom érdekeit érintő kérdésekben fognak tárgyalásokat folytatni. (—) A sárospataki Hitelbank érdekkörébe került a Duna-Bank kilenc fiókja. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Duna-Bank Magyar- országra került kilenc fiókja — mint félhivatalosan jelentik — a sárospataki Hitelbank érdekkörébe jutott. (—) Befejezték az ungvári téli gazdasági tanfolyamot. A íöldmívelésügyi miniszter fennhatósága alatt rendezett ungvári 15. számú m. kir. téli gazdasági tanfolyam március 5-én végétért s a záróvizsgát vasárnap délelőtt 10 órakor tartották meg az iparos- tanonciskolában. A felvidéki gazdák kivánsága a cukorrépaártárgyalásoknál Budapest, március L Az idei cukorrépa ártárgyalások, melyek v. Purgly Emil nyug. földművelésügyi miniszter vezetésével folytak, <5 amelyeken a felvidék cukor répa termelőinek képviselői is resztvettek, még nem fejeződtek be eredménnyel, mivel az érdekeltek nem tudtak megegyezni. A döntés a pénzügyminiszter kezében van, ami rövidesen megtörténik. A tárgyalásokkal kapcsolatban a bizottság felvidéki répatermelő tagjai azt kérték, hogy a magyarországi állandó jellegű átvétel, átadás és szállítási feltételek az idei esztendőre a visszacsatolt területen ne bírjanak érvénnyel, hanem az a szlovákiai gyárakkal történt megállapodás szerint eszközöltessék. A felvidéki megbízottak e kívánságukat azzal indokolják, hogy nem állott módjukban az anyaországi fix jellegű feltételekhez állást- foglalni és azt az előírt időben esetleg felmondatni. E kívánságukat előadták úgy a pénzügyminiszternek, mint a felvidéki miniszternek. Kedvezőtlenül alakul Jugoszlávia devizamérlege Belgrad, március i. A Národna Banka most adta ki jelentését az elmúlt év munkájáról. A középeurópai területi válságváltozások — írja a jelentés — kedvezőtlenül hatottak az ország devizamérlegére, ezenfelül nehezebbé vált több félgyártmány behozatala is, amelyeket ezelőtt a most megszállott, illetve visszacsatolt területekről hoztak be. Emelkedett a devizaállamokból jövő nyersanyagbehozatal is, épen a féi- gyártmánybehozatal nehézségei miatt. A világpiacon néhány jugoszláv cikk árában megszűnt az a helyzet, hogy ezeket a cikkeket azelőtt devizákért adták el. Ezenfelül estek más cikkek árai is. így a bányatermékeknél, megnehezült a fa kivitele is, különösen devizaállamokba, ami nagy nyomást gyakorol Jugoszlávia devizapiacára. Ötezer kiváló minőségű állat a Mezőgazdasági Kiállításon Budapest, március i. Az országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár rendező- bizottsága vitéz Teleki Béla gróf főispán elnökletével gyűlést tartott, amelyen Konkoly Thege Sándor dr. főtitkár számolt be a közeljövőben megnyíló kiállítás előkészítő munkálatairól. az egyes csoportok anyagáról és oktató céljáról, a propaganda eredményeiről és a látogatottság várható kedvező kilátásairól. A rendezőbizottság örömmel értesült arról, hogy a kiállításra olyan bőséges anyagot jelentettek be, ami nz összes kiállítási istállók férőhelyeit és pavillonjait meg fogja tölteni. Több értékes új csoport is lesz a kiállításon, amelynek befogadására szép új kiállítási csarnokok épültek. A tenyészállatcsoporton lesz idén is a kiállítás súlypontja. Az összes tenyószállatcsoport- ban együttvéve mintegy 5000 kiváló minőségű és nagyértékű állat fogja képviselni a kiállításon Magyarország fejteit állattenyésztését. Örvendetes érdeklődés mutatkozik a szomszédos államok részéről is. A baromfikiállítás, az angora-nyúltenyósztők kiállítási csoportja, a halászati kiállítás és a kutyabemutatók is nagy érdeklődésre számíthatnak. A kiállítás látványosságát hatásosan fogja kiegészíteni a lókiállítással kapcsolatos változatos program. Előreláthatóan a többi kiállítási csoportok gazdag, tanulságos és tetszetős anyaga is nagy elismeréssel fog találkozni. A falu egészségvédelmével foglalkozó kiállítás és a fojtott növénynemesítésünk eredményeiről tájékoztató bemutató, nemkülönben az erdészeti kiállítás is stílszerű pavillonban nyomok elhelyezést. A kiállítás látogatottsága az érdeklődés után ítélve, mind belföldről, mind külföldről igen nagynak ígérkezik, különösen a visszacsatolt felvidéki gazdák és a városok lakossága készül arra, hogy a kiállítás alkalmából az 50eg.os utazási kedvezmény Igénybevételével látogasson el Budapestre. A rendezőbizottság ölömmel vette tudomásul a kiállítás gazdaságáról és nagy arányairól tájékoztató előzetes beszámolót. (—) Április 9-ig hosszabbították meg a román búzaprémium hatályát. Bukarestből jelentik: A gabonaértékesítési bizottság elvben a búzaprémiumok fizetésének leszállítása mellett döntött. Ennek következtében vita támadt arról, hogy az eddigi prémiumok fenn- tartandók-e vagy leszállítják-e azokat. A döntés az, hogy a búzaprémiumok fizetését április 9-ig meghosszabbítják és marad vagononként! 13.000 leáee jutalom. A felvidéki kányák pótolni todfák az ország vasérchiányát
