Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-07 / 54. szám
1939 MÁRCIUS 7, KEDD mmm Bródy hazatért A trianoni paranccsal összetákolt csehszlovák köztársaság végnapjaiban, egy ködös, borongás októberi délutánon, letartóztatása előtt néhány nappal beszélgettem utoljára Bródy Andrással, a ruszin nép ■,vezérével, séta közben Prága ódon falai közöt. A robbanásig feszült légkörben mi •másról is beszélgethettünk volna, mint a csehszlovák köztársaság sorsának betelje, sedéséről, a népi jogok elsikkasztásában, a kisebbségek jogainak lábbal tiprásában Európa-szerte hírhedté vált benesi álde- mokrácia végóráiról. Bródy András a tragikus köülmények között elhunyt Kártyák Jván politikai örökségének megvalósításáért folytatót becsületes önvédelmi báréban kissé megfáradva, megtörtem, pesszi- misztikusan látta ekkor népe, a ruszin nép sorsát. Belvedere még messze volt s a külpolitikai események percröl-percre megmászó forgatagában Bródy szinte csodálátos éleslátással körvonalazta a ruszin nép sors- fejlődésének kontúrjait s szavai ma, fél év távlatából éppoly időszerűek, mint akkor voltak. Item mint újságíró b 'iszéItem akkor vele, hiszen a cenzúra nyomása már annyira ránknehezedett, hogy egy ilyen beszélgetés egyetlen sora sem láthatott volna napvilágot, szavait csupán magam számára jegyeztem fel, — A ruszin nép kálváriája nem ér véget, csak új állomáshoz ér. A csehek államuk, megmentése érdekében tett kétségbeesett kísérleteket tesznek, Látszatra vezeti be a Saint Germain en Loye-i béke- szerződésben biztosított kárpátorosz autonómiát, de ez a látszatberendezés csak ideig-őráig tart, amíg szükségük lesz a külföld felé annak dokumentálása, hogy a békeszerződésben vállalt s az alkotmányba kétértelműen beiktatott kötelezettségeket „pontosan”’ betartják. Aztán maivá minden a régiben s a gazdasági és kulturális érdekei euenére a köztársaságba besorozott ruszin nép békeszerződésben biztosított jogainak újbóli elsikkasztásával rövidesen ismét ott tartunk, hogy minimális jogainkért késhegyre menő harcot kell folytatnunk a cseh önkényuralommal., terrorral szemben. Maga is jól tudja, — folytatta — hogy legelemibb jogunk, a ruszin nyélv- használat joga is csak papíron van meg, hiszen a felelős pozíciókban ma is csehek ülnek annak ellenére, hogy megfelelő számú s képzett ruszin fiatalság áll tettre készen, hogy elfoglalja az öt megillető he- lyet kis országunk igazgatásának minden ágában. Minek beszéljek arról a rablógazdálkodásról, ami ott, 20 éven át folyt. Ér- eleinkben néhány éves rablógazdálkodás után rothad a fa, sónkat Brünnben őrlik s a Verchovina hangos a panasztól s minden hiába. Egy kiút van csak, visszaállítani a húsz év előtt esztelenül szétbontott gazdasági egységet. A ruszin népet csak ez mentheti meg. De félek, hogy a népi elv, amely érvényesítésének legfőbb kelléke, a népakarat szabad megnyilvánulási lehetősége elsikkad s a ruszin tragédia új fájdalmas állomáshoz érkezik. Ezeket mondotta. Elbúcsúztunk. S azóta Bródy nagy utat tett meg. Megjárta a nemzeti hősök sorsrendelte kálváriáját, megismerkedett a demokratikus börtönök testet és lelket őrlő izgalmaival, végigszenvedte azt a megaláztatást, amit jogállamban a törvény erőszakos megszegőire: a gonosztevőkre és bűnözőkre szab ki, pedig nem akart mást, mint egy húsz esztendeig elnyomott, lábbal tiport, jobb sorsi-a rendelt nép természet törvénye által megsza- bott legelemibb jogainak biztosítását. Hazája, a Kárpátok alja} a Verchovina komor bércei rablók tanyája lett. Népe, a ruszin nép nagyrésze ismét hóbortos vágyálmuk lázában, égő torzszülöt eszmék szolgálatában álló, rövidlátó gonosztevők hallatlan terrorja alatt nyög. Uralmukat koncentrációs táborokban sínylődök joga, embertelen kínzások, jog- és vagyonbizonyta lanság jelzi. Beteljesedett, amit megjósolt: a ruszin nép kálváriája új, fájdalmas állomáshoz ért. A gens fidelissima jajától hangos Középeurópa s egy meggyötört nép élni- akarása dörömböl Európa alvó lelkiismeretének ajtaján. Bródy András, az elválaszthatatlan ruszin-magyar sorsközösség mártírja hosszú börtönsínylődés után érkezett Ungvárra családjához: feleségéhez és kislányához s megérkezésének napja a ruszin-magyar testvériség ünnepévé nőtt. Az ünneplésére megjelent ruszin és magyar tömeg felett a Rákócziak és Bercsényiék szabadságszelleme s egy halálra ítélt nép élniakarása lebegett. Mint csehszlovák állampolgár jött Ungvárra kipihenni üldöztetését, fáradalmait. Szabadulásával, a ruszin nép történelmének egy fájó korszaka zárult le, de Bródy András megalkuvást nem tűrő egyénisége, az eszme diadalába vetett törhetetlen hite és reménye azt engedteti sejtetni velünk, — ítil ama nyilatkozatán, hogy egyelőre nem kíván politikával foglalkozni — hogy ismét egy új korszaka is kezdődik, hogy pihenése nem fog sokáig[ tartani s élhivatásának tudatában újult erővel veti harcba magát, hogy győztesen jöhessen haza, közel hatszázezer kárpátaljai ruszin és magyar testvérrel együtt az édesanya, Nagymagyarország kebelére. Ezt várja Bródytól sokat szenvedett ruszin népe. Ekkor jön Bródy András igazán haza; most csak „vendég”, ezt mondotta maga. Lehet, hogy hosszú, hogy szenvedésekkel teli az út, de a „nemzetek történelme szenvedéseken épül fel és szenvedés nélkül nincs megváltás” — mondotta s ez a tudat reméljük erőt fog neki adni. Özd, március 6. Csáky István gróf külügyminiszter ózdi látogatásának második napján, vasárnap délelőtt különféle küldöttségeket és ,a választmányt fogadta, majd délben Sajóvárkonyban megjelent és felszólalt a Magyar Élet Pártja helyi szervezetének választmányi ülésén. A külügyminisztert Sajóvárkonyba elkísérte vitéz Borbély-Maczky Emil főispán, Lukács Endre alispán, vitéz Hubay Gyula főszolgabíró, Quirin József gyárigazgató, a MÉP | Bel és külpolitikai helyzetünk Csáky István gróf külügyminiszter meleg szavakkal mondott köszönetét az üdvözlésért, majd utalt Teleki Pál gróf miniszterelnök legutóbbi beszédére, amelyben a miniszterelnök foglalkozott Magyarország bel- és külpolitikai helyzetével. — Ami a belpolitikai helyzetet illeti — folytatta ezután Csáky István gróf külügyminiszter —, azt kell mondanom: Vannak bizonyos nevek, amelyek egyidejűleg programot jelentenek. Ilyen névnek tartom Teleki Pál gróf nevét is, (Lelkes éljenzés és taps.) akinek pályafutása egyenes ívben halad előre, aki megőrizte a Teleki- nemzetségnek azt a sajátosságát, hogy bátor, óvatos, faját a végletekig szerető és ebből a faji szeretetből fakad a lelkében mélyen élő szociális érzés. A külpolitikában is fenntartotta Teleki Pál gróf miniszterelnök elődjének, Imrédy Bélának programját és hangsúlyozta, hogy különösen az úgynevezett tengelyhatalmakkal, Berlinnel és Rómával a legjobb és a legbensöségesebb viszonyt kívánja fenntartani a magyar kormány. Csak a legutóbbi napokban volt alkalmam, — hűen az állam, fő elgondolásához — hogy az entikomin- tern paktumhoz csatlakozzam, amely paktum részben egy nemzetközi szervezet ellen irányuló védekezés, részben pedig a szolidaritás érzéséből fakadó barátságos tény volt azok felé a hatalmak felé, amelyek, segítsége nélkül a Felvidék magyar területét nemigen tudom, hogy vérontás nélkül lehetett volna visszaszerezni. A magyar nemzet alaptulajdonsága, a hála, a köszönet és a húség barátai iránt s a külföld az évek során meg fogja tanulni, hogy a magyar nemzet emlékezete igen jó, még akkor is, ha ezt nem tartja szükségesnek minden pillanatban aláhúzni. — Ezzel kapcsolatban szeretnék egy kérdést megemlíteni, amelyet ennek a környéknek is figyelmébe kell ajánlanom, hiszen nem messze innen másajkú magyar állampolgárok is laknak. Meg vagyok győződve, hogy minden egyes magyar idegenajkú polgártársat éppen olyan testvérnek tekintenek, mint a magyarajkú állampolgárokat. — Elismerem, hogy bizonyos áttanulásra volt szükség, amíg a magyar társadalom hozzászokott ahhoz, hogy ebben az országban nemcsak magyarajkú állampolgárok élnek s áttanulásra van szükség, amíg hozzászokik ahhoz, hogy ózdi kerületének elnöke, Egry Zoltán, Ron- kay Ferenc és Zsóry Lajos országgyűlési képviselők. A fellobogózott községben hatalmas diadalkapuval várták a külügyminisztert és a község lakossága igen meleg ünneplésben részesítette Csáky István grófét. A községháza előtt Farkas Pál esperesplébános és Tűi László főjegyző üdvözölte a külügyminisztert, a községháza tanácstermében, a gyűlésen pedig ifjú Kiríná István községi bíró köszöntötte lelkes szavakkal. ezeket éppen olyan testvéri szeretettel kell magunkhoz fogadnunk és az élet nehéz útjain segítenünk, mint magyar testvéreinket. — Talán emlékeztek arra, hogy a háború előtt és a háború folyamán is milyen nehezen szokott hozzá a magyar társadalom ahhoz, hogy nem szabad osstálykü- lönbséget figyelembe venni. — Ezen a téren is korábban bizonyos hibák történtek, amelyek elég keservesen bosszúitok meg magukat 1918-ban. Ahogyan azonban mostanáig sikerült ránevelni a magyar társadalmat arra a felismerésre, hogy erősek csak úgy lehetünk, ha egyek vagyunk, sikerül majd fokozatosan — és ebben kérem mindnyájatok támogatását — ránevelni a magyar közfelfogást arra, hogy az idegenajkú magyar állampolgár, ha más nyelven imádja is Istenét és más nyelven beszél is családjában, éppen olyan hű fia a magyar államnak, mint minden magyar ajkú állampolgára. (Lelkes éljenzés és taps.) Tartsunk össze •— Mindnyájunkat igen nagy öröm ért — folytatta ezután Csáky István gróf külügyminiszter —, amikor Pacelli bíbornokot néhány nappal ezelőtt XII. Pius néven Szent Péter utódjává választották. A főméltóságú kormányzó úr bizalmából nekem jutott a szerencse, hogy a magyar államot a pápa megkoronázásán képviselhessem. Azt hiszem, hogy a mai nehéz viszonyok között, a lelkek válsága közepette, különös fontosságot nyer Szent Péter székének betöltése és miránk, magyarokra nézve ez még fontosabb, mint bármikor, mint a A nemzeti jövedelem fokozása Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter vasárnap délelőtt folytatta az ózdi gyártelepeknek szombaton megkezdett megszemlélését, majd a gyártelep jóléti intézményeit tekintette meg. Ezután a munkás olvasó egyletben fogadta a gyári tisztviselők, altisztek és munkások küldöttségét. Délután fél 2 órakor Csáky István gróf külügyminiszter és Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter tiszteletére a nemzeti kaszinóban közös ebéd volt, amelyen a többi előkelőségek is mind megjelentek. Ott volt a társulati tisztviselők, továbbá a különböző üzemekben dolgozó mesterek és munkások küldöttsége is. Az ebéd folyamán RnbovsZhy Ferenc plébános, Csáky István gróf külügyminisztert, Quirin 1 múltban. Talán különös kegye a Mindenhatónak, hogy azt a bíbornokot emelte a pápai trónra, akinek utolsó külföldi útja Magyarországra vezetett, aki egy fényes, felejthetetlen dunai körmenetben megáldotta ezt az országot. Talán nem utolsó sorban ebből az áldásból fakad az örömünk, hogy XII. Pius ma már nagyobb és boldogabb Magyarországot üdvözölhet, mint néhány hónappal ezelőtt Pacelli tábornok, volt legátus. — Reméljük, hogy ez a kiváló ember, akinek nagyságát az egész világ elismeri, továbbra is áldást és szerencsét fog hozni erre a hosszú éveken át súlyos megpróbáltatásokon keresztül ment nemzetre. Amikor befejezésül mindnyájatokat arra kérlek, hogy tartsatok össze egymás között, tartsatok össze az ország határain belül lakó minden emberrel, különbség nélkül^ arra, hogy milyen nyelven ejti ki az első szót születése után, azt hiszem, hogy különös örömet szerzek a választókerületnek azzal, hogy az első kerület, amelynek rövidesen elhozhatom XII. Pius pápa áldását, aki már Pacelli bíbor- nok-államtitkárként is az eucharisztikus kongresszusi szereplésével és a Szent István év megnyitásával beírta nevét a magyar nemzet történelmébe. Csáky István gróf külügyminiszter beszédét hosszantartó lelkes taps és éljenzés fogadta. A külügyminiszter ezután vitéz Borbély-Maczky Emil főispánnal átadta a község bírájának a birói botot., mint a bírói tisztség jelvényét. A főispán beszédében rámutatott arra, hogy Borsod vármegyéből már többször gondolat indult el, így legutóbb a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok és tisztviselők magyar ru- havisejete, amelyet a többi vármegye is átvett. Ifjú Kirino Istvánnak, Sajóvárkony bírójának a főispán azzal adta át a bírói botot, amely a vármegyében már a második, hogy azt viselje minden ünnepélyes és hivatalos alkalommal, de nemcsak parádénak tekintse, hanem a bírói hatalom és a bírói kötelességek szimbólumának. A bíró azzal a fogadalommal vette át a botot, hogy azt mindig becsülettel és kötelcsségérzettel fogja viselni. Csáky István gróf külügyminiszter Sojó- várkonyból ismét ózdra tért vissza. Leó, a Rima műszaki vezérigazgatója pedig Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi minisztert köszöntötte fel. Csáky István gróf külügyminiszter keresetlen szavakkal mondott köszönetét az üdvözlésért, majd Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter szólalt feL Kunder Antal miniszter beszéde elején kijelentette, hogy az ózdi üdvözlp^TTközül legnagyobb visszhangot annalr'a kisleányama! kereskedéssel 3 szobás lakással crlle1. má-s <1 foglaltság miatt 1*> r»cr Cím: B8r-Ui4.né, Sz-onc, Postó Rés tente. ^ " POLYANSZKY ZOLTÁN Csáky István gr ót: Minden egyes magyar idegenajku polgártársat éppen olyan testvérnek tekintsünk, mint a magyarajka állampolgárokat Kunder Antal: Az ország gazdasági és szociális problémáinak orvoslása csak a nemzeti jövedelem fokozásával érhető el