Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-07 / 54. szám
6 •feh™*! ÄfifeyiHIRME 1939 MÁRCIUS 7, KEDD kellőképpen megművelve. Ezt az előbbi kormányok is szem előtt tartották, de nem mertek ehhez a kérdéshez radikálisan hozzányúlni. A miniszter ezután rámutatott a sajó- kazai Radvánszky-birtok esetére és hangoztatta, hogy miniszterré való kinevezése után első teendője volt az e birtokon uralkodó visszás állapotok megszüntetése és a parlagon heverő földnek részes művelés keretében kisgazdák kezére juttatása. — Még tovább kell menni azonban ezen a téren — folytatta a miniszter — és a részvény társa ságok, bankok kezén lévő tulajdonokat is a kis emberek kezére kell juttatni. — Nem maradhat a magyar föld idegen állampolgár kezén sem. E tekintetben azonban kivételt kell tenni azokkal a külföldi állampolgárokkal, akiknek anyaországaik a magyar tulajdonban levő földet nem részesítik rosszabb elbánásban. Ezekkel szemben nekünk is kíméletet kell tanúsítanunk. Igénybe kell venni azoknak a magyaroknak a földjét is, akik a föld jövedelmét nem itthon költik el. Igazságtalan dolog az, hogy a magyar föld hozamát ne az országban költsék el, hanem más országban. Tudom azt és mindenki átérzi, hogy egyforma jövedelme nem lehet mindenkinek az országban. Az egyik ember gazdagabb, a másik szegényebb, de meg kell követelni, hogy aki a magyar földből él, a magyar föld hozamát vagyoni helyzetének megfelelően itthon költse el és itthon dolgoztasson. — Természetesen más kategóriákra is rá kell térni, szóba jön az egyházi birtok és a magántulajdonban levő birtokok is, de itt különbséget kívánunk tenni, mert az egyházi birtok és az ősi magyar kézen levő birtok kíméletben részesítendő. Minden falun élő magyar ember jól érzi, hogy az olyan középbirtokos, aki faluja érdekében dolgozik, a gazdatársadalom érdekében munkálkodik, a magyar földdel és a magyar gazdatársadalommal nagymértékben összenőtt. Ezeknek a földjét nem lehet olyan százalékos kulcs szerint igénybe venni, mint az előbb említetteknél. Itt is jgénybevesszük a földet, de ezeknél ke- vésbbé erős kulcsot használunk. Vezet itt bennünket az is, hogy Magyarországon úgy sem lehet mindenkinek a földigényét kielégíteni, mert nincs annyi föld Magyar- országon, hogy mindenkinek földet lehetne adni. Gondoskodni kívánunk arról, hogy az intenziven megművelt középbirtokok megmaradjanak, mert ez a mezőgazdasági munkásság érdeke, amely ezeken a birtokokon talál legfőképpen elhelyezkedést. __ A törvényjavaslatban néhány olyan pont van, amely kedvezményt biztosít az olyan földbirtokosoknak, akik holdanként évente 100—120 pengőt, vagy ennél többet fordítanak a föld megművelésére, mert az ilyen birtokos megérdemli, hogy kíméletben részesüljön, az ilyen birtokos igen sok magyar testvérünknek tud kenyeret nyújtani, ni kell tehát arra, hogy a mezőgaz- ;i munkások kenyér nélkül ne maradKishaszonbérleteh miniszter ezután a törvény végrehaj- ak és megvalósításának módjával ország érdekében minden felesle- pénzünket hadseregünk fejlesz- tésére kell fordítanunk, mondotta. — Nem tudjuk, mit hoz a jövő, nem tudjuk, milyen napra virradunk. Csak annak az országnak van becsülete, amely fel van fegyverkezve. Az ország érdekében nem lehet más célkitűzésűnk, minthogy erős, ütőképes honvédséget teremtsünk. Minthogy minden felesleges pénzünket a magyar hadseregre kell fordítanunk, ennek következtében földbirtokpolitikai tervünk megoldását átmenetileg nem tulajdonbajut- tatással, hanem kishaszonbérletek juttatásával kívánjuk megvalósítani. A tulajdonbajuttatáshoz évente 150—200 millió pengőre volna szükség. Ezt az ösz- ezeget most nem tudjuk nélkülözni, ezért átmenetileg a kishaszonbérletek alakításával oldjuk meg a kérdést. A további megoldás az lesz, hogy az a kishaszonbérlő, aki megfelelően gazdálkodik, tulajdonba is megszerezhesse a földet. Ez átmenet lesz a tulajdonbajuttatás felé. — A törvényes rendelkezések jelenleg is előírják — folytatta a miniszter —, hogy a bérbeadott földeknél 15 százalék erejéig kishaszonbérleteket kell alakítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a 15 százalék kevés, mert az igényeket nem Elégíti ki. Az új földbirtokpolitikai tör- Sényben olyan intézkedésre van szükség, hogy ne 15 százalékot, hanem a bérelt te- Iriilet cgyharmadát kell kis'ha,szonbérle- tekké alakítani. Ez nemcsak a jövőben A kisgazda A búzahozamnak a kisbirtokok alakításával kapcsolatban esetleg várható csökkenésével foglalkozva, hangoztatta a miniszter, hogy olyan intézkedésre van szükség, amely a kisgazda termelését is ugyanarra a színvonalra emeli, mint a nagy- és középbirtoké. Lehetővé kell tenni, hogy a kisgazda birtoka ne húsz tagban szanaszét legyen,. Lehetővé kívánja tenni a kormány, hogy a kisgazda olcsóbb műtrágyához, különböző hitelműveletekkel kapcsolatban olcsó vetőmághoz, tenyészállatokhoz jusson. Arra is szükség van, hogy a kisgazda gazdálkodási tudását emeljük. Ezt a célt szolgálják a téli gazdasági tanfolyamok, amelyeken a kisgazda megtanulhatja az okszerű mezőgazdasági termelést. — A kormány elsősorban azokat a törpebirtokosokat kívánja földben részesíteni — folytatta a miniszter —, akiknek néhány holdnyi földje nem elég a megélhetéshez. Ezek a törpebirtokosok mezőgazdasági munkásnak kénytelenek elmenni és mivel megélhetésük bizonyos mértékig biztosítva van, olcsóbban vállalják a mező- gazdasági munkát, amivel viszont a munkapiacot rontják. Ha tehát az ilyen törpe- birtokosoknak földet juttatnak, ezáltal a mezőgazdasági munkásság helyzetén is sekötendő bérleti szerződésekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek ma érvényben vannak. termelése gítenek, mert a munkapiacról széles kategóriákat vonnak el. Szociális alkotások A miniszter a továbbiakban hangoztatta, hogy rajongója a magyar földnek és a magyar fajnak. A magyar faj megerősítése érdekében bizonyos szociális alkotások megvalósítására is szükség van. A kubikos társadalom sorsán munkaalkalmak teremtésével kell segíteni és a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosításához hasonlóan a kubikosoknak is meg kell adni a biztosítás lehetőségét. A mező- gazdasági munkások biztosítását ki kell terjeszteni az özvegyekre is, mert az az asszony, aki sorsközösségben él férjével, ha támaszát elvesztette, megérdemli, hogy öreg napjaira biztosítva legyen kenyere. Ezenkívül a balesetbiztosítás terén már rendeletet adott ki, amely lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági munkások sokkal magasabb járulékban részesüljenek, mint eddig. — A mezőgazdaság fejlesztése és a falusi nép kultúr szín vonalának emelése érdekében is szükség van arra, hogy megfelelő érhálózattal rendelkezzék a magyar gazdaság — hangoztatta a miniszter. — Utakat kell építeni és a folyókat hajózhatóvá tenni, a búzának és más költséggel való hogy lehetővé váljék terményeknek kisebb piacrahozatala. Céltudatos Söldhirtohpolitika — Ha a földbirtokpolitikai intézkedések során — folytatta Teleki Mihály gróf — kevesebb búzánk fog teremni, ez bizonyos mértékben megkönnyíti az értékesítést. A kisbirtokok szaparodásával arra lehet számítani, hogy a kisebb termelési ágak hozama emelkedni fog. A baromfitenyéjztés, a tojáetermelés, a méhészet, a vaj- és tejtermelés bizonyára szintén emelkedő irányzatot fog mutatni, mert hiszen e termelési ágak a statisztika szerint 82 százalékban a kisgazdák kezén vannak. Az értékesítési politikának tehát nemcsak a búzára kell gondolnia, hanem más terményekre is. Búzánkat olyan államokban értékesítjük, amelyek velünk clearing viszonyban vannak, tehát a búzáért árut adnak, míg a kis termelési ágak produktumai olyan államokba mennek, amelyek arannyal, valutával fizetnek érte. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a búza értékesítése még a mai viszonyok között is súlyos áldozatokat jelent az országra, viszont, ha céltudatos földbirtokpolitikával a kistermelési ágakat felkaroljuk, ez a nemzetgazdasági jövedelmet fokozza és nemes valutákat, devizákat hoz az országba. Ezután a közvetítő kereskedelem kérdésével foglalkozott a miniszter és utalt arra, hogy a magyar mezőgazdasági termelés hasznának javarészét a túlnyomóan zsidók kezén levő közvetítő kereskedelem rakta zsebre. Szükség van ezért az igazi szövetkezeti eszme kifejlesztésére. Lehetővé kell tenni, hogy fiatal magyar gazdák a szövetkezeten belül tanulhassák meg, hogyan kell a kereskedelemben tisztességesen élni és dolgozni és ha ezt megtanulták, önálló egzisztenciákként, kereskedővé válva menjenek ki a magyar falvakba. (Hosszantartó éljenzés és taps.) így érhetjük el azt, hogy a magyar falvakból származó, a magyar életet ismerő magyar kereskedők legyenek. — Az értékesítés kérdésének megoldása ma, amikor minden állam, valószínűen a' háború veszélyétől való félelmében, elzárkózik és autarkiára törekszik, nem köny- nyű — folytatta ezután a miniszter. — Éppen ezért a mezőgazdaság van ma a legnehezebb helyzetben, mert egyrészt az amerikai farmer olcsóbban tud búzát termelni, mint a magyar gazda, másrészt viszont az ipari államok mezőgazdaságukat olyan támogatásban részesítik, hogy ezzel szemben a magyar búza ára nem tud versenyezni. Ezzel szemben nekünk fel kell vennünk a küzdelmet, de ezit csak úgy tudjuk megtenni, ha egységes falankszként tömörül a magyar gazdasági élet, egy irányba masíroz, nem néz se jobbra, se balra, hanem hivatott vezérei után halad, akik a magyar föld és a magyar faj szeretetétől át vannak hatva. A földművelésügyi miniszter nagy tapssal és _ éljenzéssel fogadott beszéde után vitéz Tóth András országgyűlési képviselő a frontharcosok üzenetét tolmácsolta, majd röviden foglalkozott az időszerű politikai problémákkal. Gulyás János helyi MÉP szervezeti elnök zárószavai után a beszámoló gyűlés a Himnusz elsneklésével ért véget. Délben az Iparoskörben közebéd volt, amelyen az első felköszöntőt Borbély György főispán mondotta a kormányzóra, majd többen köszöntötték fel a földművelésügyi minisztert, Mezey Lajos ország- gyűlési képviselőt és a megjelent vendégeket. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter az üdvözlést megköszönve hangoztatta, hogy a Tele Iá-kormány ugyanazokért a célkitűzésekért küzd, mint az Imrédy-kormány. Imrédy Béla kormányával a jelenlegi kormány minden tekintetben teljes szolidaritást vállal és meg kívánja valósítani azokat a célokat, amelyeket Imrédy Béla tűzött ki s a magyar nép segítségével meg is fogja valósítani. A földmívelésügyi miniszter végül hangoztatta, hogy a magyarság sorsának jobbrafordulását a magyar mezőgazdasági társadalomtól remélheti, mert ez az a réteg, amelyre mindenkor biztosan lehet építeni. AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖM®! AZ IGAZI VADASZ ÖRÖMEI Kézdivásárhelyi JR& _ _ _ —flj JT „ __ _ A című gyakorlati BENKÖ FAL: W ÜÜ Ü 2 fÜ ll vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepítését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertipusait. Leírja a hatósági fegyvervizsgálat, belövéa, puskavásárlás, célző-távesö stb. stb. nélkülözhetetlen ismertetését. A lőszerekről szőlő fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és tölténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művészete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók 3tb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztőrvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara diszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával Intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 60 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer Ferdinand (Seldiei* Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18-37-30,18-74-00. Á Kormányzó Űr Ófőméltósága mélynyomást! arckép© @3^95 cm- méretben P +• p®rSóliö3tségés,«l valamint a legújabban megjelent Csak ez a keresztBgR Ó a ml gesőrttHh Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: STÍDiUN SflJTÚVALLflLIT ftT-sü Budapest, V!., Rézsa-utea 111. ez. fessaaHKBaHnBäBHraaHBMBaBnaaHBnHMnaBMBUMn A felvidéki vadászok új szervezkedése Komárom, március 6. A felvidéki vadász- társadalomnak igen nagy csoportja — mintegy 4000 vadász — eddig a Járási Vadászati Védegyletekben volt megszervezve. Ezt a védegyletet megszervezték minden járásban s a pozsonyi Országos Szövetséghez tartozott. Az egyes járási védegyletek sikeres és nemzet gazdaságilag is hasznos munkát fejtettek ki, tagsági díjuk ellenében baleseti s szavatossági biztosításuk is volt s ingyenes tanácsot kaptak minden vadászati ügyben. Fejlesztették a vadtenyésztést, ellenőrizték a fegyvertartási engedélyeket, megszervezték a vadértékesítést, lövészversenyeket rendeztek s a kntyatenyésztésre is felügyeltek. A felszabaduisá óta a járási vadászati védegyletek elszakadtak a pozsonyi szövetségtől s az anyaországbeli vadászokkal igyekeztek kapcsolatot találni. Magyarországon azonban egységes vadászazervezst nincsen s a 30.000-re becsült magyar vadász közül csupán mintegy 3000 van beszervezve három különféle vadászati testületbe. Felvidéki vadászaink a Magyar Vadászok Országos Szövetségével keresték meg a kapcsolatot. A Szövetség fővédnöke maga Magyarország kormányzója. A Felvidéki Egylet olyan Szövetséggé fej- lődhe’ik, amely Magyarország minden járásában helyi vódegylotekjet alakíthat s minden magyar vadász egységes Szövetségévé válik. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége magáévá tette a tervet s Szén*-ív dny Józvef országgyűlési képviselőt, a fe’vidóki vadászok egyik kiemelkedő egyéni-égét, el- nök'ég^nek tagiai sorába választotta, s megbízta Szent Ivány Géza dr.-t, a Magyar Vadász című lap szerkesztőjét, hogy a felvidéki vadászok megszervező ét intézze. Eddig a kassai, losonci, tornaijai, rozsnyói. rima- szombati. érsekujvári vadászati r'Jegyietek határozták el a o&atlakos&st. Rövideden az ógyallai s a komáromi járás vadászai is hasonlóan fognék dönteni. A magyar Nimródok nagy családját tcihát' a felvidéki szellem segíti tömöríteni, egységesíteni. A komaromi po’gármester kinevezi© a váios új képviseJőfesfütefének tagjait * Komárom, március 6. A felszabadult Komárom rövidesen' megkezdi önkormányzati életét. A belügyminiszter rendelet® felhatalmazta a volt szabad királyi s most, ideiglenesen, megyei város polgármesterét, állítsa össze a város képviselőtestületét. Ezt a testületet a régi képviselőtestület sorából kell összehívni. Más párt azonban, természetesen, mint az Egyesült Magyar Párt, figyelembe nem jöhetett. Fiilöp Zsigmond polgármester a képviselőtestület tagjainak számát 42-ben állapította meg s azokat kinevezte. Kállay Ende dr., Kellényi Miklós, Czibor Géza, Fogl Károly, P. Nagy Mihály, Balogh Miklós, Langschádl Lajos, Feicher Miklós, Komáromi Lajos, Bangha Dezső, Nemes György, ifj. Mohácsy János dr., Dosztál Nándor, Kresc.hka József, Rácz Ferenc, Kathona Tibor dr., Csizy István, Ribáry Ferenc, Szabó Lajos, ifj. Máthé István, P. Nagy László, Muck Dezső, Bajkay János, Rajkó Ferenc, Bartos Frigyes, ifj. Nagy János, Holczer István, Kovdeh Tihamér, Szijj Ferenc dr., Lukóvirs Béla, Czike Dénes, Csepy Béla, Stark István, Kossár István, Sípos István, Zsentek Lajos, Szénássy Zsigmond, Jakab István, Pse- nák Ferenc és Nagy Sándor lett az ideiglenes képviselőtestület tagja. Megbízatásuk ideiglenes, amíg a két várost nem egyesítik és a rendes változásokat meg nem ejtik. Komárom képviselőtestülete március első felében tartja ülését, ünnepi keretek között,
