Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-05 / 53. szám
TEKMtt 1939 MÁRCIUS 5. VASÁRNAP ' A visszatért és Szlovákiában maradt felvidéki művészek Irta: BROGYÁNYI KÁLMÁN (Pozsony) Húszéves kisebbségi életünknek egyik jelentős tényezője volt a felvidéki magyar művészet is, amely nehéz körülmények között, súlyos hátrányokkal küzdve, mégis új, eredeti színeket tudott adni az egyetemes magyar művészetnek. A következőkben Brogyányi Kálmán, mint a szlovákiai magyar képzőművészet legkitűnőbb szakismerője és kritikusa, szemlét. tart a visszatért és a Szlovákiában maradt magyar művészek sorai felett.' A szlovákiai magyar festőművészet három város köré csoportosult. Pozsonyban a Képzőművészeti Egyesület, Komáromban a Jókai Egyesület szépművészeti osztálya, Kassán pedig a Kazinczy Társaság adott otthont a magyar művészetnek. A három központ közül kettő hazatért. Egyedül Pozsony maradt csak, amely fővárosi jellegénél fogva nemcsak a helyi művészeti életnek volt a színtere, de legfőbb összefogó szerve az egész szlovákiai művészetnek. Komáromban Harmos Károly személyében összpontosult minden. A Jókai Egyesület székhaza évről-évre a látogatók százait fogadta a Harmos rendezte kiállítások alkalmával. Odaadás, figyelem és szeretet jellemezte Harmos művészetszervezői munkáját Amellett mint müvészpedagógus egész sorát fedezte fel a szunnyadó tehetségeknek. Tanította, bátorította és segítette a fiatal művészeket így lett lassan Komáromból olyan művészi centrum, amely messze kiemelkedett a kisváros vidéki jellegéből. Nagy Márton, Staudt Mihály és Berecz Gyula, u Jókai-szobor alkotójának a neve jellemzi közelebbről ezt a kis művészkört Kassán Halász-Hradil Géza jelentette a kristályosodás középpontját. Különösen két hatalmas kiállítással került országos figyelem középpontjába Kassa művészi élete. Az első a Kazinczy Társaság fennállásának tízesztendős jubileumi kiállt tása volt s ez tekinthető az első országos jellegű magyar művésztalálkozónak a régi Szlovákiában. A másik, a legutolsó nagyobb keretek között megrendezett tagkiállítása volt Komoly művészetet je lentő nevek vonultak Itt fel: Jakobi, Halász, LÖfler, Feld, Jasszus. Ezek most mind hazakerültek. He megvált a szlovákiai művészeti élettől azon művészek sora is, akik a többi visszatért ’kié vidéki városokban éltek. A somorjai Prohászka István hiányzik nagyon. Any- nyira megszoktuk képeit, úgy vártuk már meglepetést hozó robosztus, de végtelenül jellemző színeit. A kisebbségi életnek alig volt kifejezőbb krónikása, mint ő, aki a rajz és a szín kifejező eszközeivel sokkal többet tudott megörökíteni és elmondani, mint ezer írás. Emlékezzünk csak a Csallóközi iskola, a Telepesek, n Száraz föld oímű képeire. Akkor, a művészet önmagáértvalóságának a jegyében eleget is bíráltuk müvei novellisz- tikus jellege miatt. Most örömmel gondolunk vissza műveire. Lehet, hogy a kritikus igazolást kap majd néhány képével kapcsolatban a művészet nevében, de Prohászka fellebbezhet majd: históriát festettem, — mondván, — a kisebbségi élet olyan vonalait és eseményeit, amelyet csakis a kép, a szemléltetés tud megőrizni. Azt hiszem, ha egyszer majd véglegesen történelmi távlatból fogják személni a Prohászka festette dolgokat, elsimul ez az ellentét is, mert mindaz, amit Prohászka szeme és szíve őrzött meg életünkből, mind igaz érték. Visszatért a rozsnyói Nyircsi-Tichy Kálmán is. Finom illusztrációit különösen a kisebbségi élet első tíz esztendejéből jegyeztük meg magunknak. Később egyre nagyobb részt vett a Szemkék munkájában. Ekkor már a népművészeti kutatások érdekelték főképpen. Kárpátalja magyar művészei közül Erdélyi Bélától kell elbúcsúznunk. Köny- nyed, párisias művészetet sugárzó képeit, azt hiszem, Budapest fogja ezentúl kiállítani. Még az itt maradt pozsonyi művészeti életnek is van vesztesége. Érsekújvárba távozott Jánoska Tivadar, aki pedig mint szervező, egyik legfőbb éltető eleme volt művészeti életünk mozgalmasságának. Amint halljuk, Érsekújvárott művészeti és esztétikai tanfolyamok rendezésével máris bekapcsolódott a város kul- túréletébe. Művészete pedig új középpont felé igyekszik. Ez különben a visszatért művészek újabb problémája lesz. Itt, a lefokozott lehetőségű kisebbségi sorban hamar rendeződött a művészeknek a közönséghez és egymáshoz való viszonya. Hamar kialakult a kisebbségi mérték. A közönség majdnem valamennyit egyformán a szivébe zárta. Ámde az új keretek között, a hirtelen kitárult térségen keményebb a művészeti érvényesülés sora, bár ugyanakkor az állami gondoskodás révén könnyebb a művész élete. KELET NÉPE Földessy Gyula befejezi érdekesen bátorhangú Ady-tanulmányát: „Az igazi Ady akkor lesz egészen, minden zavaró mozzanat nélkül a magyarságé, amikor a história Európa és Magyarország sorsát olyan irányban fogja megoldani, ahogy azt Ady más nagy európai költő- társaival együtt előre látta. Akkor öröm- tüzek gyúlnak ki majd a lelkekben s büszkén vállaljuk az európai népek egyetemes testvériségét, egy új beteljesedésű humanizmus diadalát, melynek a mi Adynk volt a legnagyobb európai prófétája.“ — Küry Béla (A fehér halál kapujában) az egykés góc terjedését vizsgálja a jászkíséri földön. — Koczogh Ákos (A német szellem) a németség sajátos belső lényegét analizálja magyar viszonylatban. — Versek Jankovich Ferenctő!, Veres Pétertől, Mátyás Ferenctől és Tafcáts Gyulától. — Kovács Imre „Magyar Föld“ rovata gazdag figyelője az elmúlt hetek földbirtokpolitika eseményeinek. — Szent- imrei Jenő: Irodalmi levél Erdélyből.— Somogyi Mihály: Sztojadinovies bukásának világpolikai háttere. — Sellyéi József: Egyedül vagyok. — Két kritika Kodolányi új drámájáról. — Sárközy Uj célok, új szempontok várják művészeinket. Az egyetemes magyar művészet középpontja bizonyára szeretettel várja őket, de a művészi rangért újra küzdeni kell. Be kell bizonyítaniok, hogy a hazatért testvérek megőrizték a magyar művészet magas színvonalát. A Szlovákiában maradt magyar művészek száma meglehetősen kiesi lett. Pozsonyban Schubert Gyula és Kovács Iván, Szomolányban Pálffy Péter, Körmöcbányán Hermélyi és Angyal Géza (és tudomásunk szerint, Selmecbányán Gverk Ödön. Szerk.), valamint az Eperjesen élő néhány magyar művész alkotják a sort. A pontos névsort még nem ismerjük. Még mindig nem tudjuk: ki maradt, ki távozott közülünk. Kis művészi gárda ez. De mély művészettel és hivatástudattal megáldott. A visszamaradt magyarság élettere meg- szükült. A magyar művészet nem építhet új centrumot magának itt. Ha itt is élnek művészeink, — mert sorsuk ez, — művészetükkel az egyetemes és oszthatatlan magyar kultúra egységébe tartoznak. Kulturális és művészeti téren kell hogy meginduljon a vérkeringés az anyaország és az ittmaradottak között. Ez a vér: a magyar művészet egvségének és színvonalának a tudata kell hogy életbe, virágzásba lendítse a visszamaradtak művészetét is. György folytatja erőteljes Dózsa-színda rabját. — Könyvkritikák. LÁTHATÁR A kitűnő folyóirat márciusi számához csatolt .„Kisebbségi körlevél“ és a némer geopolitikai térkép nagy visszhangra talál az illetékes körökben. A Pécsi Egyetem Kisebbségi Intézete valóban elisme- résreméltó tudományos munkát fejt ki. — A főlapban Venczel József az új erdélyi, csíki székely püspök, Márton Áron életpéldáját világítja meg. — Csuka Zol tán kolozsvári levele az erdélyi magyar ság új politikai helyzetéről számol be. — Környel Elek a szlovákiai magyarság új küzdelméhez erdélyi példákat ajánl. — Csuka Zoltán másik érdekes cikkében Iá togatása alapján a stuttgarti Deutsche« Ausland Institut munkáját ismerteti (az intézet élén Csáky Richard dr. áll, erdélyi szász származású férfi...). — Emi- weseu-köitemények, Kovács György erdélyi novellája. —■ Gazdag krónika négy világtáj magyar népcsoportjairól és könyvszemle. NYUGAT Schöpf Un Aladár (Irodalmi költők és népi költemények) perbeszáll Bajcsy- Zsilinszky Endre egyik újságcikkével, ■sa Magyar a Magyarért! Ez a, minden magyart lelkesítő akció, * nemes ügy szolgálatában művészi kivitelű- a Felvidék térképével ellátott - cigarettadobozt hozott forgalomba, mely gyönyörű emléke lesz minden hazafias magyar embernek Ennek a szép és hasznos, ajándéknak is különösen alkalmas ajándéktárgynak megvásárlásával a nemes, jótékony célt is szolgáljuk, mert úgy Jegyirodánk, valamint az összes eladással foglalkozók, az eladást haszon nélkül, teljesen önzetlenül végzik, ezért a teljes összeg a kitűzött jótékony célt szolgálja. Egy doboz ára (külön védő* huzatban) 7.-pengi Kapható egyelőre a következő helyeken: Lapunk Jegyirodájában: Vili., József-körút 5. Pfeiffer Ferdinánd-fféle könyvkereskedésben: IV., Kossuth Lajos-utca 5. Az „Erka“ kötelékébe tartozó 140 fővárosi előkelő cég központi irodájában. IV., Eskü-út 6., Klotild-palota, valamint az „Erka“ összes megbízottainál. tiMÍ FOLYÓIRATSZEMLE A Visszacsatol! Felvidék Községi EISIJárösbgaM figyelmét felhívjuk a m. kír. bel ügy miniszter úr 380/1938. B. M. sz. rendeletével beszerzésre ajánlott. Növik Jenő dr. összeállításéban megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Régi hiányokat pót.16 munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek. melyek az egyes szakaszok összefüggésére mutatnak rá és a rendes bírósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések ben követett gyakorlatát is. A mö hasz nálhatóságát az abban közölt 34 iratminta, valamint betűsoros mutató Is elő mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal ARA 7.— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál. Budapest, VI, Rózsa-u. 111. amely merev különbséget akar tenni a két „Költő-fajta“ között: „Nem hiszom el, hogy áthidalhatatlan szakadék van „irodalmi“ és „népi“ költők vagy írók között. Nem hiszem, hogy áthidalhatatlan szakadék van például Babits Mihály és Illyés Gyula között azért, mert Babits nem „népi“, Illyés pedig „népi“. Áthidalhatatlan szakadék csak rossz írók és jó írók között van. Ezt a szakadékot azonban nem kell, nem szabad és nem is lehet áthidalni.“ — Szerintünk, Bajcsy- Zsilinszky is, Schöpflin Gyula is hibásan mozognak a kréta körül... — Halász Gabor kitűnő portrét rajzol a Reformkor egyik nagy alakjáról, Szalay Lászlóról. — Reményi József tanulmánya: Edgar Allan Poe nyomán, Elek Artúr: Petrarca estéje, Bernáth Aurél: Szinnyei Majálisáról. — Versek Illyés Gyulától, Imecs Bélától, Rónay Györgytől stb. Kádár Ér- zsebet novella. — Ortutay Gyula értékes bírálata Kis Lajos nagy feltűnést keltett új könyvéről (A szegény emberélete). — Nagy Lajos Karinthy naplójáról és leveleiről ír. — Veres Péter: Az író és a testi munka. — Peéry Rezső érdekes kis cikkét a Hotel Lambert-i találkozásról másutt ismertetjük. uj’élet A felvidéki Prohászkúsok folyóirata egyre erőteljesebb hangjával bátor hírmondója — hogy ne mondjuk: utolsó írmagja — a felvidéki fiatal értelmiség józan, reális magatartásának. Legújabb számából Sinkó Ferenc szép tanulmányát emeljük ki (A zsidókérdés alapjai); a fiatal közíró az évezredes harcok mögött a megváltatlan zsidó lélek viaskodasát látja: „ . . . végső fokon az oldja meg a zsidókérdést, ha megtanul e nép úgy élni, ahogy Krisztus élt.“ — Vájlok Sándor szíikebb szülőföldjét, a Mátyusföld néprajzi, szociális arculatát vizsgálja: várjuk, sürgetjük Vájlok Sándortól a teljes, összefogó könyvet erről a rendkívül érdekes csallóközi tájról . — András Káról v (Középiskolás munka.) megfigyeli, menynyire nincs az anyaországban köze egymáshoz az egyetemista és középiskolás ifjúságnak. Nem úgy, mint nálunkl — Zombory György (Egy megoldott felvidéki kérdés) beszámol a visszakerült felvidéki főiskolások új tanulmányi helyzetéről, a FeMASz eredményes munkájáról és pontos helyzetképet nyújt a magyar egyetemekre és főiskolákra történt beiratkozásokról. — Dr. Pfeiffer Miklós az első gyóntatói kézikönyv szerzőjét. Magyarországi Pál Mestert mutatja fel a törtéuelem homályából. — Dr. Gerencsér Istváu, az anyaországbéli Prohászka Munkaközösség vezetőegyénisége („Fiatalok találkozása“) rendkívül figyelemreméltó cikkében a két külön országban felnőtt magyar ifjúság egymástól sokban különböző szellemi magatartásáról. A cikkre visszatérünk. — Prokopy Imre: A jugoszláviai nemzeti kisebbségek is- koialigyi helyzete. — Duka-Zólyomi Norbert: Irodalom és propaganda (Capek halála alkalmából. ■— Kérdések vonalán, szemle, stb.
