Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-05 / 53. szám
I93S MÁRCIUS 5. VASÁRNAP ftMMI) • KÉT KÖNYV OLASZORSZÁGRÓL Dr. Matjay Frigyes: Mi a fasizmus? — Viiginio Gayda: Az olasz-francia eiientét — Stádium kiadása Most, amikor az olaszok és az olaszok barátai a fasizmus keletkezésének huszadik évfordulóját ünnéplik s elgondolkozunk a világot mozgató politikai erők egyik legjelentősebbjének merészen fölfelé ívelő pályafutásáról, különleges aktualitása van annak a két szép és okos könyvecskének, amelyet meglepően tetszetős és modeni formában adott ki a Stádium Sajtóvállalat a fasizmussal összeköttetésben álló problémákról. Az elsőt dr. Marjay Frigyes írta („Mi a fasizmus?“) A kitűnő író kétségtelenül az olasz kérdések egyik legjobb ismerője, aki közvetlen tanulmányok alapján évek óta foglalkozik a fasizmus kérdés komplexumával. Röviden és tömören, de meggyőző erővel és jóleső világossággal ismerteti új művében az olasz fasizmus problémáit, tévhiteket oszlat el, csak névleg ismert berendezéseket elemez és magyaráz meg, úgy, hogy a kis könyv mindenki számára megbízható vezérfonál lehet, aki meg akar ismerkedni a modern olasz életfelfogással és az új rendszer technikai kivitelezésével. Oly ügyesen van megírva a könyv, hogy az embernek, okvetlenül összefoglaló fogalma támad a fasizmusról, megérti és megtanulja becsülni, anélkül, hogy nehézkes adatok terhelnék emlékezőtehetségét. Marjay módszere a legalkalmasabb arra, hogy valamit közelebb hozzon hozzánk és maradandó benyomás keletkezzék az olvasóban a tárgyalt tárgyról. De nemcsak ismertetés a könyv, egyúttal értékmérő és szellemtörténeti elemzés Találó szavakkal tudjuk meg, mint jelentett a fasiszta eszme s főleg annak zseniálisan tökéletes kivitelezése az olasz nép számára, mit valósított meg s milyen gyakorlati eszközökkel építetté föl az új Olaszországot. S egyáltalán, mi a modern Olaszország, ez á máhol nap ötvénmiüiós zárt népközösség, hogyan emelte fel az ifjúság nevelésével, az új katonai módszerrel, a korporáció állameszméjével, a munkával és a lélek ápolásával, az asszony, a gyermek, a faj védelmével a Duce lángleiké Itáliát s mi a szerepe az új társadalomban a munkásnak, az intellektuelnek, a k i- tanának. A kép éles körvonalakat kap, amikor Marjay bemutatja a másik oldalt is, a népfront fonákságait s szétesését s nem csoda, ha az elemzés után eljutunk a „kételytől a meggyőződésig“ s világosan áll előttünk Olaszország politikai célja is. Erről a célról szól a másik könyv. (V irginio G a y d a, Az olasz frans cia ellentét.) Marjay, á fordító és a kiadó mintegy ismertető és elemző könyve dokumentálására fölvonultatja az olasz politikai írók legkiválóbbikát, Virginio Gaydnt, akinek közírót szava ma Mussolini után a legfontosabb az clasz külpolitikában, 8 elénk teszi a pompás publicista páratlan lendülettel és tudással irt új könyvét, a világ egyik legizgalniasnbb és legaktuálisabb politikai párviadaláról. Az olasz—francia ellentét ma az európai események előterében áll. Esetleg háború vagy béke függ tőle. Ismernünk kell ismerni az olasz felfogást és jogos felháborodást, látni, mennyire életbevágó problémája Itáliának az, hogy megkapja Franciaországtól azokat á nélkülözhetetlen kedvezményeket, amelyek már 1915-ben meg Ígérteitek, s amik miatt Olaszország annakidején hadbaszállt. Gayda ma egyilce a világ legkiválóbb politikai íróinak. Tanulni kell tőle, mintakép lehet. Élénk, szinte száguldó stílussal vetíti papírra az erőteljesen megfogalmazott tételeket, logikája biztos, tudása hiánytalan, érvelése döntő, vitatkozást módszerei elkápráztató és szellemes. Az ember úgy olvassa a „száraz politikai témái“, mint egy rémdrámái, a fejezetek gazdag változatossággal hömpölyögnek le előttünk. Semmi gém kerüli ki az író figyelmét, felkészültsége és írási készsége bámulatos. E könyv olvasása után megértjük, miért tett szert tekintélyre Gayda az olasz sajtóban. A finom szellem, fölényével, ügyesen, arányosan kezeli tételét s a legjobb ügyvéd sem védhetne biztosabban hazája ügyét. Mégelevenednek előttünk Olaszország régi követelései, a nagy csalódás, amely Itáliát az 1935-ös Laval-féle oldsz—francia szerződés elszabotáláSa után érte, megismerjük az olaszok ellopott jussát és megértjük, hányszor csapták be Itáliát szentül fogadott ígéretekkel a, nyugati nagyhatalmak. Azután elénk tárul a szuezi kapu“ panorámája, néhány kapzsi francia nagygazdag uralma a kenyérért küzdő olasz népmilliók földkeresési vágya fölött. Tunisz, ahogy oda tartozik az olasz élettérhez és olasz munkával lett nagy, de a meddő francia kapitalizmus tulajdona, tiszta képet kapunk Dsibutiról és Olaszország Földközi-tengeri igényeiről. Belátjuk, hogy Olászország a megélhetésért vív élethalál harcot, míg francia szempontból csak negyed- és ötödrangú kérdések szerepelnek a vitában. A két könyv bepillantást nyújt a világot mozgató erők egyik részletébe, s beleágyaz az európai események sodrába. Rendkívül okos kezdeményezés volt e kis könyvek kiadása, s reméljük, hogy ugyanebben a sorozatban hamarosan más hasonló művek jelennek meg, amelyek viszont más aktuális politikai, szellemtörténelmi, társadalmi vagy technikai kérdésekről tájékoztatnak. A magyat értelmiségnek szüksége van az ilyen könyvekre, s bizo- nyáfá értékelni fogja őket. A StádiumONI8*1 Mi srámol Mi számolunk minden fillérrel! Kövesse példánkat! ízléses kiállítása már külsőleg is tetszetőssé teszi a fontos felvilágosító munkát végző írásokat. (sp) Nem lép közbe az indiai alkirály a böjtölő Gandhi érdekében Gandhi barátja! felkérték az indiai al királyt, hogy vállalja el a döntőbírói tisztet. Hivatalos körökben tudni vélik, hogy az alkirály nem lép közbe, tekintettel arra, hogy Gandhi és a hindu herceg között felmerült kizárólagos magánügyről van szó. hadseregét több mint emelték fel. kétszeresére Eddig ugyanis mindössze 18.000 fő volt az ottani francia hadsereg létszáma és az európai legénység csupán nyolcezer főre rúgott. A francia gyarmatok katonai védelme 'rdekéboh végrehajtott intézkedése' • ' érdekes közléseket tett pénteken esto Mandel gyarmatügyi miniszter, a kamara gyarmatügyi bizottságában. A miniszter beszámolt mindazokról a már végrehajtott intézkedésekről, aimlyek célja az volt, hogy az egyes francia gyarmatok katonai biztonságát növeljék. A miniszter a bizottság tagjait biztosította afelől, hogy a francia birodalom dlandó védelmi készültségben van. Megvetésektől éppen ezért nem kell tartani. Róma megcáfolja a Dzstbuti és Tunisz megtámadásának előkészületeiről terjesztett álhíreket Róma, március 1. A Stefóni Iroda diplomáciai szerkesztője a következőket írja: A demokráfá sajtó az utóbbi napokban azt jelentette, hogy a Földközi-tengerre hüsz német búvárnaszádot küldtek. Ez a hír teljesen alaptalan. Jelentették azt is, hogy gyarmati egyenruhába öltöztetett német csapatok indultak Lybiába. Ennek a hírnek sincs semmi alapja. Hamis és célzatos híreket terjesztet* tek arról Is, hogy előkészületek folynak Dzsibuti és Tunisz megtámadására. Nyilvánvaló, hogy újabb íémhirhadjárat- tal állünk szemben, amelynek az a célja, hogy háborúra uszítsanak. Újból rá kell mutatni arra, hogy a demokrata sajtót milyen felelősség terheli. Francia intézkedések Indokína védelmére Páris, március 4. Mandel gyarmatügyi miniszter most írta alá azt a szerződést, amelynek alapján a Gnőme et Rhone repülőgépgyár fióktelepet létesít Iudo- kína francia gyarmaton. Az első francia gyarmati repülőgépgyár évente 150 repülőgépet és 400 motort késeit. Ezzel az elhatározással a francia kormány a gyarmatok történetében példátlan eszközhöz nyúlt Indokína védelmének biztosítására. A múlt nyáron ugyancsak Mandel miniszter indítványára húszezer új bennszülött katonát toboroztak ezen a gyarmaton s így a húszmillió lakosú ázsiai gyarmat Tűzvész Isztanbulban Istanbul, március 4. Szombaton éjjel az egyik városnegyedben veszedelmes tűz ütött ki. A tüzet hatalmas szélvihar nagymértékben táplálta és erősen akadályozta a tűzoltóság munkáját. A tűzoltók kénytelenek voltak több házat lerombolni és mintegy tizennégy másikat, erősen megrongálni, hogy a tűz fészkét megközelíthessék E pillanatban még nem lehet a kár nagyságát pontosan megállapítani. A szakértők hozzávetőleges becslése szerint a hatalmas tűzvész körülbelül 2 millió török font kárt okozhatott. A norvég külügyminiszter a beke- szerződésekről és a Népszövetségről Oslo, március 4. A norvég képvisélő- ház egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a békeszerződéseknek a Nép- szövetség alapokmányától való különválasztását kérjék. Norvégia — mondotta ebből az alkalomból Koht norvég külügyminiszter — mindig azt kívánta, hogy a Népszövetség a világ valamennyi nemzetének együttműködését biztosítsa és sohasem pártolta azt a törekvést, hogy a Nép- szövetség a status quo fenntartásának legyen ae eszköze. Az indiai Rajkaiból érkező jelentés szerint Gandhi éhségsztrájkjának megkezdése után hét órával választ kapott a rajkoti maharadzsától. A maharadzsa I visszautasította Gandhinak azt a kéréséi, hogy Rajkotba bevezessék a demokrata kormányzási rendszert.
