Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-31 / 74. szám
199% MÁRCIUS 31. PÉNTEK-FEMHDEla*. i'küYMHIRilAE 5 A mi Schubert Tódorunk „A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Schubert Tódornak a felvidéki magyarság érdekében kifejtett érdemes munkássága elismeréséül a magyar királyi kor- mányfótanácsosi címet adományozta.” Ki ne ismerné őt? És ki ne szerette volna meg ezt a remek embert, aki a húszéves kisebbségi sors nyomása alatt oly kitűnő mintaképét adta az ideálisan európai műveltségű magyar polgárnak? Izig-vérig Cirbánus gondolkodású, de távol minden kozmopolita felfogástól; a felvidéki váró Siasság hagyományainak hü őrizője és merész gyarapítója, aki a céheket idéző régi falakon túl tudott nézni a falvek és puszták népe felé is. Ez a harmonikusan jelentkező kettősség jellemzi Schubert Tódor egész magatartását, ez magyarázza meg, miért tudott kivívni magának oly méltó elismerést, megbecsülést a magyar társadalom minden rétegében. Kis városának, a kedves Léva kultúréletének fáradhatatlan motorjaként szüntelen működött, a 75 éves „Lévai Kaszinó”-t kitűnő munkatársaival együtt Széchenyi szellemében újította meg, mikor a cseh impérium megfosztotta ma' gyár gimnáziumától a barsi városkát. Ma már megmondhatjuk: Schubert Tódor indította meg a felvidéki kaszinók reformációját, ő mutatott példát arra, miként lehet az exkluzív jellegű társadalmi intézményeket is bekapcsolni hasznothozóan a „kisebbségi” nemzet vérkeringésébe. Hirdette váltig a megcsontosodott ferde közvéleménnyel szemben, hogy csak azok az egyesületek bírnak jelentőséggel kisebbségi életünk szempontjából, amelyek nem egyes osztályokat, hanem minden magyar embert az egymásért való felelősség éa önfeláldozás nagy szolidaritására nevelnek. Bizony, ez a fel fogás akkoriban forradalom számba ment, mert ugyancsak ő mondotta: bele kell vinnünk minél szélesebb társadalmi rétegek tudatába, hogy a nemzet életében mindenkinek, bármi előkelő születés, bármi nagy vagyonnal biró, bármi nagy tehetséggel és képességgel megáldott is legyen, csak annyi értéke van, amennyi értéket a nemzet életébe bele tud hozni. Meg kell találni tehát egyesületeinknek, kaszinóinknak is a legszélesebb magyar tömegekkel, munkásokkal, földművesekkel, iparosokkal, kereskedőkkel egyaránt a kapcsolatot. Érezze a társadalom minden rétege, hogy egyugyanazon nemzettestnek vagyunk tagjai, melyben minden réteg egymásért és egymás által él. Ilyeneket hirdetett Schubert Tódor és megalkuvás nélkül alkalmazta is azokat a lévai kaszinóban és a városi egyesületek minden munkájában. Emlékezhetünk még rá, mily nagyszerű tapintattal sikerült neki átnevelni a vidéki városok sivár életmódjára annyira jellemző kaszinói szellemet, mint szólaltatta meg a kaszinó vitaestéin egymásután a konzervatív írók mellett a haladó szellemű fiatal publicistákat is; mint hozta össze bölcs rendezéssel 1936— 37-ben a lévai Járási Közművelődési Testület kisebbségi problémákat tárgyaló előadássorozatára a felvidéki magyar értelmiség legkülönbözőbb világnézetű képviselőit, öregeket és fiatalokat, volt Sarlósokat és Prohászkásokat egyaránt, ha azok a nemzet döntő létkérdéseiben egyek tudtak lenni. Másik irányú munkásságát is ez a józan, bölcs és megértő szellem irányította. Az urbánus kultúrát sikerült összhangba hoznia legalább kisebbségi területen a népi művelődéssel. Mikor Révay István gróffail és Staud Gáborral együtt az SzMKE élére került, világosan megmondotta, hogy az SzMKE nek egy egészen új szellemet kell kifejlesztenie, amely alkalmas lesz arra, hogy egy nemesebb értelemben vett demokratikus légkörben a magyar nép és értelmiség között egy új, harmonikus viszony alakuljon ki. Ez az elgondolás vezette őt négy évvel ezelőtt az első felvidéki Gyöngyösbokréta-ünnepély és a múlt esztendő viharelőtti nyarán a János vitéz előadásának hatalmas arányú megrendezéséhez. Mindkét ünnepély tömegmegmozdulás volt, a felvidéki magyarság nemzeti ünnepe, amelynek ereje, hatása nagyobb volt, mint bárki is ndolná. Az SzMKE-fiókok gondos, nem papírízű, de alapos részletmunkássága mellett igen fontosnak tartotta a tömegerő dinamikus megmutatását is, példázva vele a különböző társadalmi rétegeket összefogó, egybenevelő nemzeti-népi kultúrpolitika helyes irányát. És mikor a felszabadulás napjai bekövetkeztek, a mi Schubert Tódorunk nem vonult nyugalomba és nem adott fel semmit sem húsz éven át vallott elveiből, megmaradt annak, aki volt: fáradhatatlan, szerény munkása a hazakerült felvidéki magyarság kuiltúréleté- nek. Ha a nemzetmentő kisebbségi küzdelmek véget is értek, most újabb nemzetépítő korszakba érkeztünk és a harcokban rnegedzett, tapasztalatokban gazdag csapatokat nem szabad széteresztenünk, szükség van rájuk az új feladatok végrehajtásánál. Három héttel ezelőtt, az SzKME komáromi közgyűlésén Schubert Tódor megújította a kitűnő eredményeket elért kultúrintézmény programját’: — A népnevelést fokozott erővel kell folytatnunk a társadalmi rétegek minél tökéletesebb lelki egységéért, amely a mai tudatos nacionalizmusok erőszakos korszakában egyetlen biztosítéka népünk életbenmara- dásának. Le kell számolnunk már egyszer azzal a régi, beteg felfogással, amely a „nép” fogalmát a müveletlenséggel, a kapzsi foldéhséggel^ az alacsony erkölcsi felfogással kapcsolta össze s azt gondolta, hogy a nép leikéből hiányoznak azok a finomabb, emelkedettebb s nemesebb érzések, amelyek kizárólag a tanult ember sajátjai. Schubert Tódor ebben a programban, mint a Felvidék követe szólt az egész magyarsághoz, különös tekintettel az anyaország vezető rétegeihez, az értelmiségi osztályhoz, amely, reméljük, megérti és elfogadja a nehéz esztendőkben kipróbált és jól bevált „felvidéki tanácsokat” ... Mikor most a mi Schubert Tódorunkat a legmagasabb helyről éri kitüntető elisme. rés húsz éven át végzett derekas munkásságáért, visszaemlékezünk az első kitüntetésre, . amit évekkel ezelőtt az erdélyi magyar írók küldtek neki azért az önzetlen fáradozásért, hogy megszervezte az erdélyi irodalom szlovákiai olvasógárdáját, hivőket szerezve az erdélyi szellemnek, amely frissítőén hatott a nehezebb viszonyok közt alakuló felvidéki közvéleményre is. Az 1931-es marosvécsi Helikon egy Kos Károly másolta pergamentlevélben — Reményije Sándor szövegével — mondott köszönetét az erdélyi könyv felvidéki propagálójának: „A nagy magyar szétszóródás után immár hatodszor gyűlnek össze Erdély magyar írói a marosvécsi várban, szimbolikus sziklafészkében a szellemnek, mint utolsó összetartó erőnek és végső menedéknek. Az egybegyűlt írók innen küldik üdvözletüket és e betűkbe metszett meleg hálájukat Léva városába. Léva városában Schubert Tódor úrnak azért az önzetlen, testvéri magyar munkáért, amellyel ügyünket,. az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh ügyét felkarölni szíves volt s ezzel nagyban hozzájárult a sokfelé szakadt magyarság szellemi egységének megőrzéséhez”. Büszkék vagyunk a Lévai Polgárra, akit Erdély bércei után most íme a Budai Várból köszöntének meleg szavakkal és magas kitüntetéssel. Hát mi mit adjunk neki, mi, akikért annyit tett szüntelen fáradozással? Mit adjon neki a felvidéki magyarság, amely oly sok szépet, ünnepnapokat kapott tőle ott a lévai Főtéren? Évek óta megszoktuk, hogy ha Lévát emlegetjük, mindig így mondjuk: „A mi Schubert Tódorunk”. Kisvárosi kaszinókban, egyesületekben és falusi SzMKE-fiókokVegyen vagy rendeljen sorsjegyei T/köünd Az uj sorsjáték már kedden, április 4-én kezdődik. Egy sorsjeggyel szerencsés ereiben ■sjegyáq Egész 'P Jí.y Fél Negyed 7..*- Nyolc TäeälcA. fcaukUáv ti. Budapest, IV., Szervita-tér 3. Sorsjegyrendelés lev. lapon, levélben vagy postautalványon. ban egyaránt így nevezik őt. És ennél többet, szebb és méltóbb kitüntetést nem ii tud adni a felvidéki magyarság.,. VASS LÁSZLÓ A csehek erdő-rablógazdálkodása okozta a telső ország! árvizet A honvédelmi miniszter motor csónakos utászokat rendelt ki a mentési munkálatokra Miskolc, március SO. A Sajó kiáradt vize Hét községet körülvette. A község egyik, utcája víz alatt áll s a falut egyelőre npm lehet megközelíteni. A Sajó vízállása 415 cin. az eddig észlelt legmagasabb vízállás. Szerdán este félnyolc órakor a Putnok— Hét községi gát koronáján s a bánréve— ózdi vonal töltésén az árvíz átbukott s a i vasúti töltést átszakította. Hogy az árvíz tömegét csökkentsék és Hét község házait megmentsék, a hatóság átvágatta az ármentesítő töltést és a betóduló vizet a putnoki malom gátjánál vezették vissza a folyó medrébe. Hosszúrévnél a víz átszakította a gátat. Miskolcon a tűzoltóság és egy mentőosztag kinn van a Csorbatelepen és megkezdte a vízzel körülzárt háztömbből a lakosság kimentését. A Hejő Görömbölynél visszavonult medrébe, de a réteken és a vetéseken mintegy 300 holdnyi területen víz áll. Vitéz Borbély-Maczky Emil főispán a veszélyeztetett vidéken tartózkodik és mint az előző évek árvizeinél, most is személyes beavatkozással segít ott, ahol a legnagyobb a szükség. A főispán elmondotta, hogy az árvízveszedelem főoka az, hogy a Sajó és a Rima folyók forrásterületén a csehek valóságos rablógazdálkodást űzve, kiirtották az erdőségeket. Minden számítás nélkül, meztelen erőszakkal vagdalták ki a fákat s most a hegyekről akadály nélkül zúdul az esővíz a patakvölgyekbe. Borbély-Maczky Emil főispán helyszíni szemléje után elmondotta, hogy a borsodi utakat mindenfelé magas víz borítja. A putnok—sajónémeti úton 80 cm. magas víz hömpölyög. Sajómercsén 140 cm. a víz. Sáta község vasúti állomását a v!z elvágta a falutól. Upponynál 80 cm-es víz van az úton. Sajővelezd és Center utcái teljesen víz alatt vannak. A kilakoltatási eljárást a csendőrség mindenütt megindította. A sajószentpéter—edelényi úton szünetel a forgalom. Szirákot nem lehet megközelíteni. Ezen a vidéken szombat délután óta állandóan esik az eső. Mivel az ár már most is 35 cm.-rel haladta túl a két évvel ezelőtt volt legmagasabb szintet, további veszedelemtől kell tartani. Az őszi vetéseket mindenütt leisza- polja a víz s a tavaszi vetéseket kimossa. Helyükbe legfeljebb késői tengerivetés kerülhet. A Boldvá völgyében, Edelény felé a hidakat mindenütt őrzik, mert az alapozás annyira átnedvesedett, hogy a járómüvek aiatt félő, hogy összeroppannak. Hosszúrét községben az árvíz oly fenyegető, hogy katonaságot kértek a mentési munkálatokhoz. Itt a gróf Serényi-birtokon a házakat kikeltett üríteni, az állatokat a töltés oldalába vitték, hogy biztonságban legyenek. Motorcsónakos utászok mentömunkája Eger, március 30. Hevesmegye déli részében a Tarna-folyó áradása csütörtök reggelre további károkat okozott. Tamaörsön 50, Tamazsadánj ban 100 újabb ház került víz' alá, Jászberényi utászok végzik a mentési munkálatokat. A tanyai házakban sok ember rekedt benn; ezeket tutajokon és csónakokon mentik meg. Hedry Lőrinc főispán kérésére a honvédelmi minisztérium motorcsónakokkal rendelkező utászokat küldött a mentési munkálatok megkönnyítésére. Hedry Lőrinc főispán, Okolicsányi Imre alispán és lllinyi László főszolgabíró az árvíz színhelyén tartózkodnak és nyomban megtették a szükséges intézkedéseket az árvíz következtében hajléktalanná vált lakosság elhelyezésére. Emberéletben seholsem esett kár. összesen mintegy tízezer katasíztrális hold alá. került víz jelentenek és remélik, hogy az árvízveszély már nem fokozódik. Áradás a Felsö-Garam völgyében Pozsony, március 30. A Felsö-Garam völgyében az állandó esőzések következtében a Garam kilépett medréből és nagy területeket elöntött. Egy helyen a vasúti töltést is kimosta, úgyhogy a forgalmat, be kellett szüntetni. Hatvan veszedelme Hatvan, március SO. Az aggasztó módon megnövekedett Zagyva, folyó tegnap este Viszneken az árvízveszedelem csökkenőben van. A Tárná felső folyásáról apadást ázat hashaj mert mi OL“ snak ke edeti csórni
