Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-25 / 70. szám

1939 MÁRCIUS 25. SZOMBAT 2 ttoideKi -ÄM&AR-HIRME ismét a birodalmi terület alkatrészeivé vál­tak, addig Szlovákia állami függetlensége — egészen más természetű történelmére való tekintettel — kielégítő mértékben Varsó, március 2b. Az Express Poranny kormánylap pénteki vezércikkében határo­zottan szembehlyezkedik a Németország bekerítésére irányuló brit tervekkel. A jövő meg fogja mutatni — jelenti ki a lap — vájjon sikerrel járnak-e a nyugateuró­pai államok lázas fáradozásai és a helyes utat választották-e. Már ma erősen lehet kételkedni abban, vájjon nem ábrándra épül-e fel a Szovjetunió vezetése alatti együttműködés gondolata. Lengyelország nem engedi magát blokkokba belevonni és nem fog együttműködni semmiféle blok­kal. Ugyanúgy mint eddig iS, saját útját fogja követni. Az Express Poranny az új európai hely­zettel kapcsolatban megállapítja, hogy Szovjetoroszország vezetésével kétségesnek látszik az együttműködés lehetősége. Len­gyelország sem ilyen, sem olyan nyilatko­zattól nem vár semmit és nincs szándéká­ban egyetlen blokkhoz sem csatlakozni. Lengyelország saját útján álad, amely min­dig saját erőinek megerősítésében nyilvá­nult meg. Lengyelország semmi beleszó­lást sem követel magának, nem akar más népeket maga alá vetni és nem követel senkitől semmiféle területet. A Petit Párisién varsói jelentése sze­rint lengyel katonai körökben komolyan mérlegre vetik a helyset kockázatait és egyre kevésbé hajlandók arra, hogy belép­jenek abba a békés koalícióba, amelyet az bizti 2itva marad. A szerződésnek tulaj­donképpen az az egyedüli célja, hogy ezt a függetlenséget és ezzel együtt a közép­európai tér békéjét biztosítsák. események könnyen háborús koalícióvá ala­kíthatnák át és amelyben Lengyelország veszedelmes előretolt szerepet játszana, Azok az indítványok, amelyeket a hatal­mak Varsóba juttatnak el, voltaképpen arra köteleznék Lengyelországot, hogy le­mondjon cselekvési és döntési szabadságé- ról. A Jour a folyamatban lévő diplomáciai eszmecserékről írva, megállapítja, hogy Moszkva nagy rohamra indult Párizsban és Londonban egyaránt. A szovjetkormány kényszeríteni akarja a két nyugati nagy­hatalmat arra, hogy válasszon a Moszk­vával való szövetkezés és a Rómához való közeledés között. A francia szélsőbaloldali elemek — írja a lap — máris a szovjet mellé sorakoztak Olaszországgal szemben és Franciaországot világnézeti háborúba akarják sodorni, amely végeredményében csak a bolsevizmus megerősödését ered­ményezhetné. Henderson az angol királynál London, március 2Jf. A király pénteken délelőtt fogadta Henderson berlini angol nagykövetet. _ Róma, niárcius 2$. A Popolo di Roma a király trcnbeszédének a francia—olasz vi­szonyról szóló részéhez a következő ma­gyarázatot fűzi: Olaszország 1938 december 17-iki jegy­zékében közölte Franciaországgal, hogy nem _ tartja érvénybenlévőnek az 1935 januárjában megkötött pandan-olasz megegyezést, mégpedig jogi • és politikai okokból egyaránt. A jogi ok az, hogy a megegyezés 7. cikkelye kimondotta, hogy az egyezmény mindaddig nem lép életbe, amíg a jóváhagyásáról szóló okmányokat ki nem cserélték. Ez a kicserélés sohasem történt - meg, így tehát az egyezmény soha nem lépett hatályba. Politikai tekintetben pedig Francia- ország ebben az egyezményben arra köte­lezte magát, hogy eláll abessziniai érdekei védelmétől, amit az olasz kormány termé­szetszerűleg úgy értelmezett, hogy Fran­ciaország szabad kezet ad Olaszországnak Etiópiában, Ezzel szemben Franciaország a megtorlások idején határozottan Olasz­Prága, március 2b. A köztársaság elnöke által kinevezett tanácsadó testület, amely a feloszlatott cseh parlamentet lesz hi­vatva pótolni, pénteken megkezdte érdem­leges munkáját. A csütörtöki ünnepi meg­nyitó ülés után, amelyet a Hradzsinban tartottak meg Hácha elnök és a kormány valamennyi tagja jelenlétében, pénteken már rendes napirendet tárgyaltak az egy­kori prágai parlament élületében. Az elnöki székben a Hácha elnök által kinevezett Hruby volt agrárpárti kép­viselő foglalt helyet. Hruby rövid beszéd­del nyitotta meg az ülést, amelyben azt hangoztatta, hogy ebben a tanácsadó tes­tületben, amely a nemzeti népközösséget ország ellen foglalt állást, amivel meg­semmisítette a megegyezés alapjait. Azt 1935. évi egyezményt tehát memlétezőaek kell tekinteni és a francia—olasz kapcso­latok jogi szempontból légüres térben mo­zognak. Azt, hogy ezeket a kapcsolatokat milyen alapon lehet rendezni, a közeli jövő fogja megmutatni, de mindenesetre csakis egészen új alapokról és új formulá­ról lehet szó. Feloszlatták a francia* nemei bizottságot Párizs, március 2b. A német-francia'bi. zottság igazgató tanácsa március 22-én tartott ülésén tekintettel a középeurópai eseményekre, egyhangúlag úgy határozott, hogy beszünteti működését és összehívja a végrehajtó bizottságot a francia-német bizottság esetleges felosztásának megvizs­gálására. képviseli, amint ezt neve is mutatja, — „a nemzeti népközösség bizottsága”, — min­denki egyénileg is felelős a testület tény­kedéseiért. A nemzeti népközösség bizottságára elsősorban az a feladat vár, hogy kezde­ményező lépéseket tegyen politikai és gaz­dasági téren, mindenekelőtt pedig meg­teremtse a politikailag teljesen széttörede­zett cseh nép egységét. Tudatára kell éb­reszteni a cseh népet arra, hogy az új állami kereteken belül csakis a nemzeti népközösség egysége hozhatja meg szá­mára a boldogulást. Hruby elnök beszéde után megalakították a különböző bizott­ságokat. Több mint egymillió aláírással békeérleheziei összehívását kérték Chamberlaintől Genf és Bécs a magyar külpolitikáról Genf, március 2b. A Neue Zürcher Zei­tung azt írja, hogy a r'szleges román mozgósítás ellenére a Magyarország, Ro­mánia és Bulgária közötti viszonyig jelenleg nyugodtan ítélik meg. A romániai lapok kijelentik, hogy a katonai, rendszabályok kizárólag a román határok védelmét szo1- gálják és azokat nyomban visszavonják, mihelyt Románia szomszédai is visszavon­ják rendkívüli intézkedéseiket. A román lapok ama reményének adnak kifejezést, bogy a jelenlegi „riadó-állapot” nemsokára le fog csillapodni. A Neue Zürcher Zeitung tudósítója többi között a következőket írja: Teleki gróf miniszterelnöknek és Csáky gróf kül­ügyminiszternek április második felére tervezett berlini és római _ látogatásait nyomatékosan úgy tekintik, mint Magyar­ország és a Német Birodalom, illetve Olaszország közötti jóviszony további fennállását igazoló megnyilatkozást. Úgy vélik, hogy a magyar-lengyel közös határ, amely Magyarország külügyi helyzetét je­lentékenyen kiszélesítette és megjavította, jól fog beválni. Bécs, március 2b. A Wiener Tagblatt birodalmi kiadása budapesti jelentésben elmondja, hogy Magyarországon a ma­gyar—román viszony fejlődését rendkívül nyugodtan ítélik meg. Bizonyos román kö­rök igényeit egyes román lakosságú ru­szinföldi falvakra Magyarországon nem tekintik komolynak, mert akkor Románia is vissza kellene hogy adja az Arad és Szatmár környékén fekvő magyar falva­kat. Lengyelország nem csatlakozol! az angol-francia-orosz akcióhoz ' London, március 2b. A Daily Express diplomáciai levelezője szerint az angol, a francia és a szovjet kormány megegye­zett a támadásellenes közös tanácskozásra vonatkozó javaslat tekintetében. Majszki londoni szovjetnagykövet tegnap közölte Sir Alexander Cadogan külügyi vezértit­kárral, hogy kormánya fenntartás nélkül elfogadja a javasolt közös nyilatkozatot. Az angol kormány nagy fontosságot tulajdonít a minél sürgősebb eljárásnak, ezért háromhatalmi nyilatkozatot javasol, amelyhez a többi nagy és kis hatalom csatlakozhatik. A nyilatkozat ki­adását értekezlet fogja követni, amelyen résztvesznek a békearcéi iránt érdeklődő összes államok. Bonnet külügyminiszter hazatérése után véglegesen kidolgozzák az angol részről javasolt nyilatkozatot, amelyben az úgy­nevezett békehatalmak elítélik a szerző­dések megszegésének politikáját, A nyi- íllátkozatot, amelyet, szombaton, teljes ter­jedelmében nyilvánosságra hoznák, mind­össze három állam írja alá: Anglia, Franciaország és Szovjetorosz­ország. Lengyelországot nem sikerült rávenni a csatlakozásra. Ami a háromhatalmi nyilatkozat tartal­mát illeti, a „Daily Express” úgy véli, hogy a nyilatkozatot úgy kell majd meg­szövegezni, hogy ahhoz későbbi időpont­ban más államok is csatlakozhassanak. Általában úgy látják, hogy a három­hatalmi nyilatkozat, amelyet Németország címére intéznek, az első lépés lehet a szovjetkormány által javasolt nemzetközi értekezlet egybehívása felé. Franciaor­szágnak ugyanúgy, mint Szovjetorosz- országnak, nagy érdeke fűződik a nemzet­közi értekezlet egybehívásához. Párizsi politikai körökben azt állítják, hogy amikor Szovjetoroszország késznek mutatkozott Angliának és Franciaország­nak katonai segítséget nyújtani, viszon­zásul azt költötte ki, hogy ezek az államok nyújtsanak neki segítséget vétlen japán támadás" esetére. Ez A kikötés zavarba hozta a párizsi és londoni kormányt. Szembehelyezkedik Lengyelország a némelellenes tervekkel lain miniszterelnök felajánlotta a munkás­pártnak a kormányba való belépést. Attlee kijelenette, hogy „a kormány részéről ilyenirányú előterjesztés egyáltalán nem történt. Azokon a megbeszéléseken, ame­lyeket a héten Chamberlainnel és Halifax- szál folytattunk, csak a külpolitikai hely­zetről volt szó.” Isméi előtérbe került Angliában a kötelező katonai szolgálat terve London, március 2b- A birodalmi védelmi tanács pénteken délelőtt megbeszélést tar­tott a külügyminisztérium épületében Cham­berlain miniszterelnök elnöklése alatt. A tanácskozáson részt vettek a nemzetvédelmi minisztériumok vezetői, a gyarmatügyi, a dominiumi miniszter és Halifax külügymi­niszter. A szokásos titoktartás mellett is annyi kiszivárgott a tárgyalásokról, hogy a meg­beszélések főként a katonai szolgálattal kap­csolatos kormányintézkedések körül forog­tak. A parlament folyosóján keringő hírek szerint a tárgyaláson felvetődött a kérdés, hogy Anglia a kötelező katonai szolgálatot vezeti-e be, vagy a brit hagyományokkal jobban összeegyeztethető módozatot talál a jelenleginél hatályosabb nemzetvédelemre. Viszont a helyzet az, hogy e nagy jelentő­ségű kérdésben nem lehet dönteni anélkül, hogy az ellenzék többségének támogatását meg ne szerezzék. Londoni politikai körökben különösen je­lentőséget tulajdonítanak az ellenzéki vezé­rek között lefolyt megbeszéléseknek. Jólle­het a szokásos heti minisztertanács előtt nem kerül sor más tárcaközi értekezletre, mégis figyelmeztették a minisztereket, legyenek készen arra, hogy az első hívásnak: eleget tehessenek, ha esetleg a helyzet úgy köve­telné. Daladier rádióbeszédet mond a nemzetközi helyzetről Párizs, március 2b. A kormány a rend­kívüli felhatalmazás alapján pénteken tör­vényerejű rendeletét tett közzé a hivata­los lapban 7.1 milliárd frank rendkívüli nemzetvédelmi hitel igénybevételéről. Eb­ből az összegből 2.4 milliárdot kap a had­ügyminisztérium, 0.9 milliárdot a haditen­gerészeti minisztérium, 3.2 millárdot a re­pülésügyi minisztérium és félmilliárdot a hadianyaggyártások igazgatósága. Párizsban úgy tudják, hogy Daladier miniszterelnök jövő hét valamelyik első napján rádióbeszédet mond a nemzetközi helyzetről és Franciaország álláspontjáról. Róma nem tarifa érvényesnek a francia-olasz megegyezést Megkezdte munkáját Prágában a parlament helyett alakult tanácsadó-testület Chamberlain és Halifax nemzeti koncentrációs kormány alakításáról tárgyal London, március 2b■ A Daily Mail sze­rint Chamberlain miniszterelnök és lord Halifax külügyminiszter Attlee őrnaggyal, a munkáspárti ellenzék vezérével, Green­wood helyettes vezérrel és Sinclair-rel, a szabadelvű ellenzék vezérével tágabbkörü nemzeti kormány alakításáról tárgyaltak, amelybe az összes ellenzéki pártok kép­viselői is belépnének. A munkáspártnak több miniszteri tárcát és államtitkári állást ajánlottak fel. A tárgyalások még nem értek véget. A kormány több tagja, elsősorban lord Halifax külügyminiszter, meg van győ­ződve arról, hogy a jelenlegi viszonyok az összes nemzeti erők összefoglalását köve­telik. Attlee őrnagy pénteken délelőtt cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy Chamber­London, március 2b. Chamberlain mi­niszterelnök az Alsóházban fogadta a békemozgalom küldöttségét, mely 1,062.000 aláírással ellátott kérvényt nyújtott át. A kérvény békevilágértekezlet összehívá­sát sürgeti, amelyen valamennyi nemzet előterjeszthetné sérelmeit, követeléseit és törekvéseit s amely orvosolná mindazokat a politikai és gazdasági viszonyokat, me­lyek háborúhoz vezethetnek. Hangsúlyozza a kérvény, hogy nem a fegyverkezési ver­seny, egyoldalú elrendezések és a nagy­hatalmak csoportokba tömörülése, hanem csak a nagy és kis nemzetekre nézve egy­aránt igazságos és méltányos új elrendező és az összes sérelmek orvoslása biztosít­hatja a békét. Wilson dr:, Chelmsford püspöke, & kül­döttség vezérszónoka kifejtette, hogy a jelenlegi nemzetközi válság újabb indokot szolbáltat a békeértekezlet minél sürgő­sebb összehívásához. Elsősorban a demo­kráciákat terheli a kötelesség, hogy részt- vegyenek az összes nemzetek iránt igazsá­gos béke alapjainak keresésében és áldo­zatokat hozzanak az igazság, jólét és sza­badság biztosítása céljából az összes népek számára. | l Keiesek egy ügyes és csinos Msio^íú leányt forgalmas hentesáru üzletelnie, ki már nagyobb városban hasonló üzletben i volt a 1 k&lmazásbaoi Udvaros Ferenc, lír-ekűjvár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom