Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-03 / 51. szám

VEOTTWrta v masűt 1939 MÁRCIUS 3. PÉNTEK a zsidóság az önálló ipar és kereskedel­met űző társadalomban­A zsidóságnak is részt kell vennie a fizikai munkában, ha a szellemi térről kiszorult. Miért nem mehet el a zsidó bányásznak, kubikus­nak vagy napszámosnak. Sürgeti az iparengedélyek és iparigazolványok fe­lülvizsgálását. A munkaalkalmak szaporítását kói*te a hatóságoktól és a kormánytól. A ja­vaslatot elfogadta. A Javaslat ellen Hassa y Károly volt a következő szó­nok, aki megállapította, hogy képviselő­sége alatt ez volt a legnagyobb jelentő­ségű javaslat, amelyet szerinte könnyel­műen kezelnek. A javaslat százezrek eg­zisztenciáját és a gazdasági életet gyö­kerében érinti. Bírálja a bizottság mun kaját és a módosítások benyújtását, me­lyek bizonytalanságot támasztanak. Is­mertette a javaslat előzményeit, majd idézte Darányi Kálmánnak az első zsidó- javaslatnál tett megállapításait és le­szögezte, hogy Imrédy Béla megváltoz­tatta álláspontját. Szerinte nem lehetett megállapítani, hogy az első zsidótörvény a végrehajtás során nem bizonyult ki­elégítőnek. Szerinte elsikkadt a javaslat nak az a gondolata, amely az ifjúság el helyezését célozta és helyet adott a faj­háborúnak. A zsidójavaslat nemcsak az embereket állította egymással szemben, hanem még a családtagokat is. Ezután a zsidótörvény statisztikájával foglalkozott s nem fogadja el azt a meg­állapítást, hogy a Felvidék visszacsato­lásával döntően emelkedett volna a zsi­dók száma. Nem fogadja él a javaslat erkölcsi alapokat megtagadó intéakedé seit. Azzal foglalkozik ezután, hogy a polgári házasságnak semmi köze nem volt a faji gondolathoz és a régi néppárt vezérei bizonyára tiltakoznának a faji gondolat törvénybeiktatása ellen. Sze­rinte a faji gondolat nem új és nem is keresztény. Ezután a javaslat szövegét bírálta, amely szerinte éd'thetetlen. Szó­lott a tűzharcosok problémájáról, a közjogi rendelkezésekről, megállapította, hogy a javaslat módosításai nem köny- nyítenek, hanem súlyosítanak. A javas lat másfélszázezer embert éhhalálra ítél, mert kizárja őket az állam, a törvény- hozás, a köztestületek és a közüzem szol­gálatából. Elmélkedni fog a munkanél­küliek száma. Szerinte a gazdasági élet­ben pangás fog mutatkozni, mert már az első törvény hatása alatt a likvidálás gondolata lesz úrrá a gazdasági életben. Ezután a kivándorlás kérdésével foglal kozott s végül azt hangoztatta, hogy a javaslatból csupán az alaprendelkezése két kell meghagyni, melyek már az előbbi javaslatban is meg vannak. A ja vasi a tét nem fogadja el. Javaslat eny&e" A mai vita utolsó szónoka Végváry József volt, aki a javaslatot örömmel üdvözölte, mert ez a javaslat a magyar- faj védelmének szolgálatában áll. Meg állapította, hogy azok szerint az elvek szerint, melyeket a Turul Szövetség e kérdés rendezéséhez alapelvekül állított fel, a javaslat enyhe, és bizonyos szem pontokból hiányokat is mutat. Az első és legfontosabb követelmény az volna, hogy a javaslat szögezze le: a zsidóság faj. Ezután behatóan foglalkozott a szellemi élet terén való korlátozás kérdésével és mind az egyetemen, mind a sajtóban a numerus nullust követelte, a zsidóság teljes kiszorítását. Végül megnevezett két alföldi bérest és egy szabolesmegyei juhászt és azt hangoztatta, hogy ha a zsidó titkos tanácsosok megérdemlik hogy a törvény rendelkezései alól kive gyek őket, akkor ez a három alföldi és szábolesmegyei zsidó, akik a földhöz kö- zelállanak, szintén megérdemlik. Az elnök javaslatára ezután elhatároz­ták, hogy a zsidójavaslat vitáját holnap, pénteken délelőtt tíz órakor folytatják. Kedden beszél aziqazságUgy- miniszter A Magyar Távirati Iroda, jelenti: Tás­nád i-Nagy András igazságügyminiszter péntekre tervezett felszólalását jövő hét keddjére halasztotta, miután a zsidótör­vényjavaslat vitájához több ellenzéki szónok jelentette be hozzászólását. relvidéhl magyar Hírlap elmei SZERKESZTŐSÉG: V., HONVÉD-UTCA 10. TELEFON: 125-35! KIADÓHIVATAL: Jflll, József-körút A Telefon: 144-400 A becsületes magyar iskolavezetés nagyszerű e Létszámban és fegyelemben a legszebb fejlődést mutatja a kassai magyar polgári iskola — Tanul­ságos összehasonlítás a magyar nemzetiségű és nem magyar nemzetiségű igazgató között a fegyelmet, hogy talán ilymódoli vs Kassa, március 2. (Szerkesztőségünk­től.) A kassai iskolafronton — bár ez a régen megszokott kifejezés ma talán már nem is indokolt többé — sok érde­kes tanulság akad ma is. A - cseh meg­szállás alatt, különösen az utolsó évek­ben, a magyarság úgyszólván ezen a fronton vívta élet-halál harcát, mikor minden áldozattal kiállt a magyar tan­intézetek mellé és politikai, gazdasági, szociális téren mindent elkövetett, hogy a magyar tanintézetek megmaradjanak, lehetőleg szaporodjanak, főleg pedig a magyar tanulók létszáma ne apadjon. Az volt a tapasztalat az utolsó években, hogy a magyarság igyekezete akkor volt igazán eredményes, ha a tanintézetek élén magyar igazga­tók állottak, olyan magyar érzelmű, áldozatkész vezetők, akik mindent megtettek és még egzisztenciájukat is kockára tet­ték a magyar iskola fejlesztéséért. Leg­szebb példáját adta Kassán az ilyen eredményes működésnek Keresztessy Fe­renc, a polgári iskola igazgatója. A Ki- rályhelmccről Kassára helyezett kiváló tanférfiú magyaros buzgalmának volt köszönhető, hogy a kassai magyar pol­gári iskolában két év alatt nagyon meg­szaporodtak a tanulók és háromról hétre emelkedett az osztályok száma. „Magyar gyermek magyar iskolába" Csak természetes, hogy ez a. taninfé-;' zet, amely a legszebb fejlődést mutatta a eselj megszállás alatt is, a legnagyobb létszámemelkedést érte el a középfokú iskolák között a felszabadulás után. Szeptember elsején, még a cseh meg­szállás alatt, 266 növendékkel nyitották meg az iskolát, ezek közül 150 volt a fiú­tanuló. A felszabadulás utáni átszerve­zéskor különválasztották a fiukat a leá­nyoktól és a fiúpolgári iskola 150-es létszáma 808-ra ugrott fel. Pillanatig sem szabad azt hinni, hogy ez a hatalmas emelkedés bármilyen kény­szerítő hatás alatt történt, mert a ma­gyar iskola növendékei között osztályon­ként alig van 1—2 fiú, aki nem bírja tö­kéletesen a magyai’ nyelvet. A változás tehát csak azt jelenti, hogy a magyar anyanyelvű gyermekek magyar iskolába kerültek. Hogy mennyire nem érvénye­sült semmiféle kényszer, annak legéke­sebb bizonyítéka az, hogy a külön el­helyezett szlovák tannyelvű polgári isko­lában sok tiszta magyar nevű növen­dék van, mint például Angyal, Kiss, Tóth, Fazekas, stb. Mindezek a fiuk tö­kéletesen beszélnek magyarul, de mivel szlovák anyanyelvűeknek vallották ma­gukat, akadálytalanul beiratkozhattak a szlovák polgáriba. Angyal Ferenc szlo­vák polgáristának például édesapja An­gyal János, édesanyja Kiss Mária, mindketten magyar nemzetiségűeknek vallják magukat. A fiú mégis szlovák­nak vallotta magát és így felvették a szlovák iskolába. Ez a körülmény a leg- eklatánsabb példa arra, hogy semmiféle pressziót vagy propagandát nem fejte­nek ki a -magyar iskola mellett. Mégis több mint ötszörösére emelkedett a nö­vendékek száma a magyar iskolában e ezt alig lehet mással magyarázni, mint azzal, hogy a legbecsíiletcsehb módon diadalmaskodott a meggyőződés, amit szüntelenül hirdettünk a cseh megszál­lás alatt, hogy „magyar gyerpiek ma­gyar iskolába való!“ Érdekes összehasonlítás Vaii még egy igen érdekes körülmény, amely mutatja, hogy mennyire fontos volt az iskola fejlődésére nézve az igaz­gató egyénisége. Legutóbbi tudósító sunkban a kassai reálgimnázium félévi tanulmányi eredményéről számoltunk be és megírtuk, hogy az új igazgatónak főképen az intézeti fegyelem miatt vol­tak panaszai. A fegyelem megszilárdí­tása okozta a legnagyobb gondot az új igazgatónak, mert, úgymond, az ember­nek az volt a benyomása, hogy a cseli rezsim szándékosan lazította lezüllessze a magyar tanintézetek. Megállapította az új gimnáziumi igaz« gató, hogy a szlovák gimnáziumból át« iratkozott növendékek között sokkal na« gyobb volt a fegyelem, mint a magyar; gimnázium régi növendékei között. Nos, a polgári iskolában ennek éppen az ellenkezőjét halljuk. Tudnivaló, hogy a magyar reálgimnázium igazgatója Ivasko Lajos volt, aki magát ruszin nemzetiségűnek vallotta és. akinek viselt dolgai, gerinctelen, magyarellenes és diákellenes magatartása miatt nem egy­szer emeltünk panaszt a Prágai Magyar Hírlap hasábjain. Nem csodálkozunk, hogy Ivaskó úr valóban aláásta a fe­gyelmet az igazgatása alatt álló magjvir tanintézetben, — azok után, amiket tud­tunk és megírtunk róla. Annál érdeke­sebb és megszívlelendőbb, hogy a pol­gári fiúiskolában, amelyet az elmúlt években is egy gerinces, magyar érzel­mű, kiváló pedagógus vezetett, a fegye­lem teljesen kifogástalan volt. Sőt! Eb­ben az intézetben éppen a régi magyar növendékek között tapasztalható a na­gyobb fegyelem, és a volt szlovák pol­gári iskolai növendékek, akik a felsza-. badulás után iratkoztak át a magyar polgáriba, adnak okot panaszra fegyel- metlenségük miatt. A becsületes magyar tanerő jelenléte tehát a két legfontosabb körülményben mutat nagyszerű ered­ményt: a létszámszerű fejlődésben és a fegyelemben. így utólagosan igazolódik az a régi, évek hosszú során át hangoz­tatott, követelésünk, amelyet minden al­kalommal tudomására hoztunk a eséh tanügyi hatóságoknak, hogy: magyar is­kola élén esak magyar nemzetiségű igazgató állhat, magyar iskolában csat magyar nemzetiségű tanárok taníthat­nak. Örülnünk kell, hogy nem hatalmi kér­dés, de a valóság, az iskola természetes fejlődése teljesítette be régi követeié-’ sünk igazságát! A magyar szellemű átképzés A szépen felfejlődött magyar polgári iskola egyébként visszaköltözött a régi tágas épületébe, amelyben a cseh ura­lom előtt működött. Az első és második osztályokban öt párhuzamos osztály, a harmadik és negyedik évfolyamokban három párhuzamos osztály működik- Huszonkét tanerőből áll a tantestület, ezek közül négyen a régi magyar pol­gáriból, ketten a régi szlovák polgáriból kerültek át. Tizenhat tanárt az anyaországi»! he­lyeztek át Kassára, A szlovák tagozat, amelynek 242 nővén dóké van, a Fő-utca 94. sz. házban nyert elhelyezést. Ebben az intézetben, ame­lyet szintén Keresztessy igazgató vezet, az első és második osztályokban van két- két párhuzamos osztály. A tanerők száma hét. A magyar szellemben való átképzés főleg a magyar nyelv, a magyar történe­lem és a földrajz újrendszerű tanítása által történik. E tárgyakból minden asz tályban mindennap van óra. Nagy bűz galommal indult meg az iskolai segéd intézmények megszervezése, főleg a sportkör, önképzőkör, énekkar működé­sének új megindítása Az igazgató most fáradozik a Szülők Szövetségének új megszervezésén is és ez az intézmény rö­videsen nagymértékben növelni fogja a szociális segélyezés lehetőségét. Nagy segítségére volt az intézetnek, e tekin­tetben a „Magyar a magyarért“ akció is, amelynek révén 860 tankönyvet, száz cipőt és ruhát kaptak az ínséges gyermekek. A szükséges új könyvekkel való ellátás­ban nagy «segítséget nyújtottak az anya- országbeli tanügyi szervezetek is. A négy főigazgatóság összesen 3600 ingyen tan­könyvet juttatott a kassai polgári is­kola növendékeinek, bár ezek közül nem volt valamennyi használható állapotban, AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖME! Kézdivásárhelyi BENKö PÁL: A vadászat AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖME! című gyakorlati vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen Ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl­ténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtő, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával Intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes. küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeife!* Ferdínánd (Zeidlei* Tesfvérch) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. A Szülők Szövetsége havi 20 fillér tag­díj mellett jelentékeny hozzájárulást fog biztosítani a szegény gyermekeknek ru­házattal és élelemmel való ellátásában. Szlovákul tanulnak a szegedi rendőrök A polgári iskola keretében esti tan­folyamok is létesültek, ezeken részben a szlovák iskolák volt növendékei, részben azonban az idehelyezett magyar rend­őrök, csendőrök, pénzügyőrök és egyéb közhivatalnokok vesznek részt. A szlo­vák iskolák volt növendékeit magyar földrajzra, történelemre és honismeretre oktatják két csoportban■ E hallgatók száma mintegy 200 és sokan vannak kö­zülök olyanok is, akik a környező falvak, ból járnak be, hogy megtanulják a való­ságos magyar történelmet és földrajzi. A magyar köztisztviselők részére szlovák kurzusokat tartanak négy csoportban. E növendékek száma meghaladja a há­romszázat. Van közöttük 12 rendőr és detektív, a többiek határőrök, pénzügy­őrök stb. Tíz magyar tanár is tanul szlo­vákul az esti kurzuson. Késő este, ha elhagyott utcákon sétá­lunk, gyakran találkozhatunk kettős rendőrjárőrökkel, akik — ha már min,’ den egyéb társalgást meguntak —, szlo­vák nyelvből vizsgáztatják egymást. Kérdezgetik azokat a szavakat, amelye­ket a polgári iskola esti kurzusán tanul­tak. A szegedi és csongrádi legények még kissé különösen ejtik ki az újonnan tanult szlovák szavakat. De fog ez menni, csak egy kis jóakarat kell hozzá... (r.) Grünspan a vizsgálóbíró előtt Páris, március 2. A szerdai nap folya­mán a vizsgálóbíró folytatta Grünspan Herschel vom Rath követ ségi tanácsos merénylőjének kihallgatását, A kihall­gatás során Grün spant szembesítették Krügel követség! portással. A portás ál­lítása szerint Grünspan, mikor elhagyta vom Rath szobáját és elfogta, mikor meghallotta, hogy a követségi tanácsos nem halt meg, ezt a kijelentést tette: — Ez kár! Grünspan Hersehel határozottan ta­gadta, hogy ezt a kijelentést tette volna. Krügel ezzel szemben a szembesítés után is megmaradt állítása mellett, mely sze­rint a merénylő megtette a fenti kije« leütést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom