Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-03 / 51. szám
1939 MÁRCIUS 5. PÉNTEK TKLMMflu JfocS&R-HIRMte Liechtenstein hercege Hitiéi* látogatására Berlinbe Berlin, március 2. Liechtenstein hercege csütörtökön reggel Hitler kancellár .meglátogatására megérkezett a birodalmi fővárosba. Fogadására a pályaudvarén Meissner dr., az elnöki kancellária vezetője és Dörnberg protokollfőnök jelent meg. Liechtenstein hercege kíséretében van dr. Hoop miniszterelnök, dr. Vogt miniszterelnökhelyettes és Martin, a kabinetiroda főnöke. Hitler kancelérkezett lár Liechtenstein hercegét dr. Hoop miniszterelnök társaságában fogadta az új kancellári hivatalban, amelynek udvarában katonai díszőrség tisztelgett. Liechtenstein hercege előzőjeg az Unter den Linden-en levő emlékművet koszo- ruzta meg, majd látogatást tett Bibben- trop birodalmi külügyminiszternél, aki tiszteletére a Kaiser/; o/-szálióban villás- reggelit adott. A francia tengerészeti minisztérium feltűnő cáfolata Paris, március 2. A tengerészeti minisztérium cáfolja azokat a lápokban közölt híreket, amelyek szerint a népfront egyik minisztériuma Szovjetoroszország- nak átadta a FoZfa-mintájú torpedórombolók tervrajzát Hozzáteszik, hogy lö34-b©n megengedték egy orosz tengerészeti szakbizottságnak, hogy megtekintse a „Fawfosgite'-mintájú torpedórombolóikat amelyeket 1930-ban terveztek és csaknem el is készítették. Ugyanabban az évben engedélyt adtak a magán hajóépítő műhelynek, hogy szokásos fenntar lássál átadja Szovjetorószországnak a „Fantasquc“ mintájához hasonló torpedó- romboló tervrajzát Szovjetoroezország azonban ezt nem vette igénybe. Ami a Í Fo/ta-mintájú torpedórombolót illeti, amelynek 1934-ben csak a terve volt meg, senkinek sem adták meg a tervrajzát. isméi tárgyalások kezdődnek Franciaország és Olaszország közöd London, március 2. A Daily Mail jelenti Rómából: Francois-Poncet római francia nagykövet szombaton Parisba utazik, hogy átvegye az utasításokat az Olaszországgal való tárgyalások újrafel vételére. Rómában úgy tudják, hogy Olaszország természetes törekvéseinek problémáját nemsokára diplomáciai úton tárgyalják meg. Eckhardt Tibor és Makkal János sajtópere A törvényszék jogerősen felmentette Makkai Jánost Dorosy Dezső dr. büntetőtörvényszéki bíró elnöklete mellett csütörtökön tartott tárgyalást a budapesti törvényszék Makkai János dr. országgyűlési képviselő ügyében, aki ellen Eckhardt Tibor dr- országgyűlési képviselő tett feljelentést sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén. A feljelentés szerint Makkai az. Uj Magyarság múlt év április 17-i számában „Eckhardt és a hadsereg” címen cikket közölt, amelyben foglalkozott Eckhardt Tibornak emlékezetes pápai beszédével, részleteket közölt ebből a Ireszédből és ebhez sértő következtetéseket fűzött. A feljelentés szerint a beszédrészletek nem hűen adták vissza azokat a kijelentéseket, amelyeket Eckhardt Pápán tett és ezekből vonla le Makkai következtetéseit, úgy. állítva be Eckhardt Tibort, mint hogyha pápai beszédében a magyar hadsereg, illetve annak egyes tagjai ellen foglalt volna állást és méltatlanul támadta volna a hadseregei Makkai tehát — a feljelentés szerint — túlmenve a politikai kritika határán, kipellengérezte és megrágalmazta Eckhardt Tibort. A tárgyalás megnyitása után az elnök felhívta a szembenálló feleket, hogy nem lehetne-e ezt az ügyet békésen elintézni. Makkai kijelentette, hogy Eckhardt Tibort személyében nem akarta sérteni, csupán a pápai beszéde felett gyakorolt politikai bírálatot, és az esel leges félreértésekért hajlandó sajnálkozását kifejezni. Eckhardt Tibor erre azt válaszolta, hogy a cikkben nem személyéről van szó, hanem politikai működését támadta. Makkai olyan módon, amely őt közmegvetésnek tenné ki valóság esetén és ezért a felajánlott elégtételt nem fogadja el. A vádirat és a cikk ismertetése után az elnök Makkait hallgatta ki, aki tagadta bűnösségét. Védekezése szerint a cikket, amelyet röviddel előbb egy másik hasonló tárgyú cikke előzött meg, közérdekből írta és bűncselekményt nem követett el, mert nem lépte túl a kritika megengedett határait. — Ami azt az állítást illeti, hogy az Uj Magyarságban közölt cikkem keretében a pápai beszéd egyes részeit nem az elhangzottakhoz hűen közöltem le — mondotta többi között —, megjegyzem, hogy ón ezeket a részleteket az előző nap délutánján megjelent Magyarország című lapból vettem át és nem tudok róla, hogy Eckhardt Tibor a Magyar- országban megjelent beszédéről közölt tudósítást kifogásolta volna. Makkal védekezése után Dorosy elnök megkérdezte Eckhardt Tibor jogi képviselőjét, hogy a vádlott cikkéből tulajdonképpen mit inkriminál, mire Man- dorf Emil dr. ügyvéd a következőket mondotta: — Amiatt emeltünk vádat, hogy olyan kijelentéseket tulajdonított Eckhardt Tibornak, amelyeket Eckhardt soha nem mondott. Ilyenformán a vádlott egy helytelen szöveg alapján illette súlyosan sértő és rágalmazó kitételekkel Eckhardtot. Makkal, eikkének egész beállítása az, hogy Eckhardt Pápán a katonaságot támadta meg, pedig ez nem felel meg a valóságnak. Ezt annakidején Eckhardt Tibor már a parlamentben is kifejezésre juttatta. A vádbeszédet Eckhardt Tibor terjesztette elő: Beszéde végén kérte a bíróságot, hogy ítéletében szolgáltasson neki elégtételt megtámad tatásáért. Károlyi József dr., Makkai védője szólalt fel ezután és bűncselekmény hiányában kérte a képviselő felmentését, Az utolsó szó jogán még Makkai beszélt, kijelentette hogy ő sohasem állította azt, hogy Eckhardt Tibor cselekedete bazafiatlan volt. Cikkében csupán azt a következtetést vonta le, hogy Eckhardt meggondolatlanságot követett el. Kérte felmentését. Körülbelül kétórás tanácskozás után az elnök ismét behívta a feleket és megkérdezte Eckhardt Tibort, valamint ügyvédjét, hogy nyilatkozzanak: a Magyar- országban annakidején megjelent beszéd szövege — melyet másnap az Uj Magyarság is átvett —, lényegében fedi azt, amit Eckhardt Pápán mondott, úgy 5 WFm« hashajtó» utasetak. iljea, mert mimiawTHIettáis í/ÍRMOL" szónak és 1 alak» gásnak kell lenni. Kirrtndot- íredeti csomagolásban «térje. Eckhardt, mint ügyvédje kijelentettékJV hogy a lényeg azonos. Üjabb tanácskozás után Dorosy elnök kihirdette a törvényszék Ítéletét. Eszerint a törvényszék Makkai János dr.-t a sajtórágalmazás vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette azzal az indokolással, hogy az Eckhardt beszédéhez fűzött megjegyzések és következtetések a tárgyilagos bírálat határát nem lépték túl Az ítélet jogerős. A tárgyalás után a folyosón Eckhardt Tibor súlyosan sértő szavakkal illette Makkai Jánost. A megsértett képviselő értesülésünk szerint lovagias úton vagy bíróság előtt szerez elégtételt magának. »» * M varsói tápok szigorúan a diáktüntetéseket Öi tüntető diákot eltávolítanak a danáiigi mtísxaki főiskoláról Varsó, március 2. A legutóbbi események következményeképpen a danzigi műszaki főiskola tanári tanácsa elhatározta, hogy öt hallgatót eltávolít, az egyetemről, mert részt vettek a németellenes tüntetésekben. Az Express Poranny elítéli azokat a tüntetéseket, amelyeket a lengyel diákok legutóbb Varsóban és más lengyel városokban rendeztek. A varsói tüntetések — írja a lap — olyan jelleget öltöttek, amely nem függött össze a danzigi eseményekkel, hanem a lengyel külpolitika ellen irányult. A danzigi események csak ürügyül szolgáltak a tüntetések vezetőinek, hogy támadják a lengyel külpolitika rendszerét. Ugyanazokról a körökről van szó, amelyek annak idején keresték a megegyezést a cseh szabadkőművesekkel és kommunistákkal a genfi liga, az együttes biztonság és egyéb csődbejutott koncepciók szenvedélyes híveinek vallották magukat. A kormánypárti Kur jer Poranny a legutóbbi diáktüntetésekkel kapcsolatban rámutat arra, hogy azok nem menthetők nt danzigi kihívással, amint azt bizonyos körök szeretnék beállítani. A tüntetések ugyanis csodálatosképen pontosan Ciano külügyminiszter varsói látogatásának időpontjára estek és ugyancsak csodálatosképpen addig tartottak, mint Ciano látogatása. És hogyan magyarázandó az, hogy bizonyos államok sajtója — nem a Lengyelországhoz legközelebb eső államoké, hanem a tőle távolabb fekvőké — a diáktüntetéseket tudatosan nagyítani és felfújni akarta. Valósággal naivitás arról beszélni, hogy Lengyelországban nem dolgoznak idegen ügynökségek és gonosztéttel egyenlő, hogy az egyetemi ifjúság könnyen fellobbantható hazafias, érzését párteéiokra és idegen ügynöksé gek örömére kihasználják. A diáktüntetések nyíltan a kormány politikája elfért irányultak, Néhány publicista a kilengéseket azzal próbálta mentegetni, hogy cikkeiben felsorolta a lengyel külpolitika hibáit. De senki ne essék csalódásba. Ilyen módszerek nem alkalmasak arra, hogy Lengyelország politikáját a legcsekélyebb mértékben is befolyásolják. ■V Szándékos emberölésért és magzatelhajtásért tizenkét évi f egy házra ítéltek és a gyakorlattól örökre eltiltottak A múlt év februárjában Baricza Pálnc ápolónő megjelent az egyik rendőrőrszobán és egy haldokló csecsemőt adott át a rendőröknek azzal, hogy Schwartz Zoltán dr. zsidókórházi orvos rá akarta bírni őt a csecsemő „eltüntetésére“. A gyermek a rendőrőrszobán meghalt és a nyomozás során kiderült, hogy Schwartz Zoltán dr„ aki nem jogosult orvosi gyakorlat folytatására, mert külföldi diplomáját nem noszt- rifikálták, Giczi Mária celldömölki varrónőn tiltott műtétet akart végezni, a megkezdett műtét után azonban a varrónőt a Szent István-kórházba vitette, ahol Fehér Mária néven vétette fel. Itt született meg a kisgyermek és másnap az orvos úgy az anyát, mint gyermekét kihozta a kórházból. A rendőrőrszobán meghalt gyermek halálát fojtogatás okozta, s a csecsemő nyakán és szájpadlásán sérülések voltak. A gyermek halála miatt az ügyészség Schwartz Zoltánon kimii Giczi Mária ét, egy orvost Baricza Pálné ellen is vádat emelt szán- dékes emberölés bűntette miatt, de megvádolta őket magzatelhajtás bűntettével is és Schwartz Zoltánt, valamint Giczi Máriát még családi állás elleni bűncselekménnyel is. Két orvost, a. celldömölki Török Gyula dr.-t és Krausz József dr.-t magzatelhajtásban való bűnsegédi bűnrészességgel vádolta meg az ügyészség. A budapesti büntetőtörvényszék Krey- zell dr. tanácsa csütörtökön hirdetett ítéletet a nagy feltűnést keltő bűnperben. A bíróság Schwartz Zoltán dr.-t tizenkét esztendei fegyházra, tízévi politikai jogvesztésre, valamint az orvosi gyakorlattól való örökre eltiltásra ítélte. Giczi Máriát kétévi börtönnel sújtotta a, törvényszék. Baricza Pálnét háromhónapi fogházra, Török Gyula dr.-t és Krausz József dr.-t cgv-egyhónapi fogházbüntetésre Ítélték. Lukács Júliát egyhónapi, Win térnifz Mórnét és Spitz Lászlónét két-kéthónapi fogházra ítélték tiltott műtét miatt, de az ítélet végrehajását felfüggesztették. Az ítélet nem jogerő?
