Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-21 / 66. szám

1939 MÁRCIUS 21. KEDD

■fEMUMVi -.AtafivMlflTrafSfi

7

JAROSS AMROR;

Azt akarjuk, hogy friss levegő honoljou a magyar élet épületében, ahol csak becsületesen dolgozó munkás magyarok foglalhatnak helyet

Le kell számolni a marxizmus itt felburjánzott utolsó mohikánjaival is

Miskolc, március 20. A dió. győri vasgyár munkáskaszinójának épületében vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg beszámolóját Ronkay Ferenc országgyűlési képviselő. Megjelent a beszámolón Jaross Andor tárcanélküli miniszter, vitéz Lichtenstein László főispán, vitéz Borbély-Maczky Emil Borsod vármegye főispánja, vitéz Görgey László felsőházi tag, Krúdy Ferenc, Bár- cWy János, Egry Zoltán, MartHkényi Imre és Temesváry Imre országgyűlési képviselők, Fekete Bertalan polgármester és Lukács Endre, Borsod vármegye alispánja.

A mintegy négyezer főnyi tömeg zsúfolásig megtöltötte a munkáskaeainó nagytermét.

Patzier Albert vasgyári főfelügyelő, s diósgyőri MÉP elnöke nyitotta meg a gyűlést és üdvözölte a megjelenteket.

Elsőnek Krúdy Ferenc országgyűlési képviselő szólalt fel. Ezután Jaross Andor tárcanélküli miniszter emelkedett szólásra.

Rendben van a szénánk

— Meleg szeretettel köszöntőm a visszacsatolt magyar Felvidék egymillió magyarja nevében Diósgyőr itt megjelent magyar munkásait. Hitvallója és hirdetője vagyok annak a magyar szintetikus elvnek, hogy

a nemzet egységes egész test

és mindazok, akik önző vagy osztálypolitikai alapon részeire akarják taglalni efct a nemzetet, bűnt követnek el a magyar történelemmel szemben. (Ügy ifin! Úgy van! Éljenzés és taps.) És éppen ezért örömmel, bajtársiam melegséggel kívánok ma itt szellemileg kezetszorítani veletek.

De örömmel jöttem el ma más okból is. Meg akaram mutatni azt, hogy a ma lázas tevékeny korszakában, amikor szinte napról napra új történelmi fejezetek fejlődnék ki szemeink előtt, amikor máról holnapra országhatárok omlanak össze, amikor a magyar honvédség tekintélyes része menetel a, határok felé. akkor

nem kell hitelt adni a félénkeknek, a

gyanakvóknak, a rosszhír-terjesztőknek, mert rendben van minden tekintetben a szénánk.

Egyébként nem lett volna módom arra, hogy ezekben a mozgalmas napokban eljöjjek ide Diósgyőrbe. És más oldalról is meg kell nyugtatnom a magyar közvéleményt. Nincs szükségünk arra, hogy bármely szomszédunkkal szemben is nyugtalansággal, bizalmatlansággal viselteseünk. Nincs szükség arra, hogy akár nyugatra, akár északkeletre nézzünk és azok az események, amelyek most zajlanak le és amelyek még részben lezajlóban vannak, azok tervszerűen á magyar királyi kormány teljes tudtával zajlanak le és nincs eemmí okunk és jogunk atekintetben sem, hogy rokonszenvvel és bizalommal ne nézzük az önállóvá vált Szloválciának első lépéseit. Szándékosan mondottam ezeket, mert ne- ikünk tioztán kell látnunk mindent. Nyugodtan, őszintén kell megmondanak az igazságot, mert a ma politikája a múlt politikájától éppen abban különbözik, hogy nincs szükségünk kulisszák mögötti titoktartásra.

— Felmerül a kérdés, hogy akkor, amikor körülöttünk zajlóban van a viliág, amikor napról-napra új konstellációt kapnak a középeurópai államok, vájjon akkor le- het-e, indokolt-e magyar társadalmi, magyar társadalompolitikai, belpolitikai kérdésekkel foglalkozni. Megállapíthatom, hogy igenis, helyénvaló ezekkel a kérdésekkel így, szemtől-s zenibe foglalkozni, hogy teljes igazsággal mondjuk meg egymásnak a véleményünket. Mi, amikor visszacsatolta ttunk, elhoztuk magunkkal a felvidéki lelkiséget.

— Nem csodavárásra volt felépítve ez a lelkiség, munkára, a hétköznapok kitartására alapoztuk. És mi nem kerestük a vörösbetüs ünnepnapokat, mert 1918 novembere óta a magyar embereknek ott, északon nem volt vörösbetűs ünnepük. Testvérek, mi

ezt a lelkületet akarjuk és akartuk a jövő kiépítéséhez odaadni,

és amikor ezt tesszük és mikor ma eljöttem ide, talán azért fut át valami melegség bensőmön, mert érzem, hogy bennetek él ez a magyar lelkiség, amely kifejlődött az élet mostohasága közepette, a munka révén, amikor keményen dolgoztok, amiÍ3 rnhöiCnn iervA Ír a n a -n wű/Iíoifl Irzill

dolgoznotok, amikor tudom, hogy ezekben a magyar emberekben elsősorban valami keménység, szilárdság fejlődött ki és él bennük az a tudat, hogy a jövő Magyar- országának kiépítésében hatalmas szerepet kell hogy kapjanak és kell hogy vállaljanak.

— Ha vizsgálom a történelem folyását, azt látom, hogy a magyarság bizonyos időkben mindig ki tudott termelni magából olyan értékeket, amelyek alkalmassá tették arra, hogy legyőzzön bizonyos ellent- állást Ha katasztrófába hullott bele a magyar élet, akkor ezek az energiák alkalmasak voltak arra, hogy rendet teremtsenek és a nemzetet ismét erőssé, hatalmassá tegyék,.

történelmi időszakok, amikor a szegedi program a maga kezdősebességét elvesztette, formáló ereje csökkent. Ennek a szegedi szellemnek értelmében kellett újból egy becsületes nacionalista magyar politikát csinálnunk, amely politikának jegyében bontottuk ki a M a g y a r É 1 e t Mozgalmát. Budapesten I m r é d y Béla vezetése alatt. (Éljenzés és taps.) Ez a Magyar Élet Mozgalom a legutóbbi hetekben szoros fegyverbarátságót' létesített a Mo- gyar Élet Pártjával, amellyel kapcsolatosan oly sokszor és szívesen inondják ellenfeleink, hogy ez a kettő egymással ellentétes. . •

Vegye tudomásul innen,. Diósgyőrből az egész magyar közélet, hogy ez a két fogalom: a Magyar Élet Pártja és a Mf-Oyar Élet Mozgalom egymással nem ellentétes. Ezek egymásból származó és egymásba torkolló fogalmak.

A Mágyar Élet Mozgalom nem halt el,

mint ahogyan nagyon sok helyen olyan szívesen mondják és szívesen ismételgetik, A Magyar Élet Mozgalom tovább dolgozik, mert feladata a magyar lelkek megnyerése az új magyar élethez, az ideálisabban felfogott, a több kötelezettséget vállaló, több felelősséegt érző új magyar élet iránt. Ez a mozgalom tovább halad és amikor a Magyar Élet Pártjával tökéletesen egy síkra állította a maga munkamenetét, ez csak azt jelenti, hogy a Magyar Élet Mozgalom harci táborral kapcsolódik össze, amely a mozgalomnak politikai érdekszolgálatát végzi. Hyen körülmények között van tehát igenis Magyar Élet Pártja, amely ma a magyarság többségét alkotó párt és van egy Magyar Élet Mozgalom, mert hiszen nem mindenki van abban a helyzetben, hogy pártpolitikai munkában részt- vegyen, de ennek a mozgalomnak kereteihez nyugodtan hozzátartozhatik.

Egységesen megállni

A Felvidéki Egyesült Párt (Éljenzés éa taps.) a Felvidék problémáinak megoldásával van jelenleg elfoglalva. Szervezetileg különálló, de

lelkileg, lényegileg úgy a Magyar Élet Mozgalomnak, mint a Magyar Élet Pártjának tökéletesen azonos programjáért dolgozik

és harcol. Éppen ezért tévednek újból azok, akik viszont azt képzelik, hogy a Felvidéki Magyar Párt és a Magyar Élet Pártja közó lehet valami formában kis ellentétet becsúsztatni és az ellentétek parazsánál kisded pecsenyéjüket megsütni. Ennek lehetősége nem áll fenn és mi, akik megtanultunk ellenséges tűzben együtt egységesen megállni, azt akarjuk — és minden erőnket énnek szolgálatába kívánjuk állítani —, hogy

a magyar politikai élet és az egész magyar élet, a gazdasági, kulturális és szociális élet szolgálja ezt az egységes formát, ezt &z összefogó keretet,

amelyben mi is gátlás nélkül odaadjuk magunkat. Előttünk a magyar államiság gondolata olyan szent valami, hogy nem fogjuk soha megengedni és a magunk szervezett erejével állunk mindenkor oda meggátolni, hogy a magyar állami élet keretén belül felelőtlen elemek olyan feszüitséet próbáljanak létrehozni, amely alkalmas a magyar állami épület falainak megrepa?z- tésére.

Azt viszont akarjuk, hogy a magyar élet épületében friss levegő honoljon, ahol csak becsületesen dolgozó munkás magyarok foglalhatnak helyet.

— Magyar Testvéreim! Ezek voltak azok a gondolatok, amelyeket össze kívántam röviden foglalni, hogy lássák, mely gondolatoknak kell bennünket irányítani. Ezeket a gondolatokat nem felülről diktálta valaki, hanem ezeknek éppen az ad erőt. dinamikus energiát, hogy tibelőletek, a magyar nép tömegeiből fakadnak és származnak és

ma csak olyan politikát lehet csinálni, amely azonos lelkiségű magával a magyar tömeggel,

mert a magyar tömeg, a magyar nép, a magyar nemzet és ennek az élete kell, hogy a jövő boldog magyar élete legyen. (Hosz- szantartó lelkes éljenzés és taps.)

Jaross Andor minister nagy tapssal és éljenzéssel fogadott beszéde után Ronkay Ferenc, a kerület országgyűlési képviselője mondotta el beszámoló beszédét. Bárczay János, a MÉP alelnöke mondott gyújtó- hangú beszédet Ronkay Ferenc után, majd a munkásság képviseletében Brunswick István vasmunkás fejezte ki bizalmát és hűségét az iránt a kormány iránt, amelynek egyik tagja.

Jaross Andor különös örömmel köszönte meg a csatlakozást, mert

ebben az országban elsősorban összefogásra van szükség.

A beszámolót 200 terítékes ünnepi ebéd követte a vasgyár kaszinójában. Itt Lukács Endre alispán a kormányzóra, Hibbey- Hoszják Albert vasgyári főfelügyelő pedig Jaross Andor miniszterre mondott pohár* köszöntőt.

Teljes összefogást

— Amikor a világháború, amelyben nekünk politikai céljaink nem voltak, legfeljebb az, hogy becsülettel, katonailag helytálljunk, de más semmi, amikor végig- viharzott rajtunk és azután úgy széjjeldarabolt bennünket, hogy évtizedeken át ez az idő úgyszólván a jövő magyar élet keresésébeii zajlott le, akkor

vájjon nem kell-e ma is bányásznunk az értékeket, a magyar emberben lakó értékeket.

— Vájjon elegendő-e az a magyar erő,

nely ma, hála a jó Istennek, van? Vájjon

elegendő e az az erő, amit magyar fiaink magukból árasztanak, amit a füstös gyártelepek magukban jelentenek, amely a város palotáiban, aszfaltozott utcáin jelentkezik? Elegehdő-e ez arra, hogy a Kárpátok medencéjében a jövendőnek vesse meg az alapját, amint azt a nemzet történelmi becsülete és saját érdekeink megkívánják.

—- Ha ezt vizsgálom, rájövök, hogy ez nem elégendő. Ezért van szükség új magyar életre, ezért van szükség az új magyar életben buzgó energiák összegyűjtésére. Ezért keresi valamennyi munkatársam velem együtt az igazi magyar értékeket. Keressük mindenfelé, társadalmi osztályokra és hivatásra valló különbség nélkül. Az osztály szót nem is szívesen használom, mindig

helyébe kívánóin tenni a hivatásrend szót,

mert a magyar életben pem lehetnék osztályok. (Nágy taps, éljenzés.)

— A magyarságot keressük, az áldozatos magyar lelket, az egész magyar társadalomban, a történelmi magyar osztályban, az ipari társadalomban, a szellemi -proletariátusban éppúgy, mint itt a fehérre műszolt házakban, a magyar ipari munkásság között, a magyar proletariátus között. Fanatikusan hirdetem és fanatikusan

meg is akarom valósítani ezt a teljes

nemzettestvériességet, teljes összefogást,

amely munkára szükség van. Bele akarom tenni annak a talán évszázados ősökre hivatkozó régi magyar úrnak a kezét a kohók tüzénél és piros lángjánál a diósgyőri vasgyár munkásainak kezébe. Azt akarom, hogy annak a történelmi osztálynak tagjai, amelyek évszázados hagyományaik állapján kialakították a felelősségérzetet a magyar nemzetben, nyújtsák kezüket a magyar munkás kérges keze felé, hogy lehetővé váljék az új magyar embertípus kialakítása.

— Nagyon jól tudom azt, hogy a magyar katona mint a múltban, a világháborúban, ma is a máramarosi havasokon és a Beszkidek alján teljesítette kötelességét, tekintet nélkül arra, hogy neki a haza birtokot, háaat, földet jelent-e, amelyet

meg kell védenie, s amellett, hogy az élet lehetőségeit biztosítania kellett, mégis a szegény és vagyonos egyformán állt ott a vártán. Én tudom azt, hogy a magyar katonának lelkülete nem áll egyenes arányban családi és vagyoni helyzetével. Éppen ezért nemcsak hangulatra, nemcsak lelkesedéshullámokra kívánom felépíteni a magyar katona lelkületét, azt akarom, és azt akarjuk munkatársaimmal együtt, hogy

a magyar katona, aki vérét áldozza ezért a hazáért, ezt a hazát fizikailag is sajátjának mondhassa.

— Nem elégedhetünk meg azzal, hogy szabad a magyar szó, szabad a magyar lelkűiét, hanem azt kell akarnunk elsősorban, hogy legyenek minél többen vagyoni- lag független emberek, saját portájukon élő magyar családok és a családokban minél több egészséges gyermek.

— Kötelességünk, hogy törvényalkotások révén, társadalmi elkötelezettség révén otlyan jövedelemmegoszlásról gondoskodjunk, hogy erős magyar családok és erős magyar generációk alakuljanak ki.

— A magyar mun-kásprobléma, magyar munkásérdekek védelmének kérdése, úgy látom, még nincs teljesen megoldva. A helyzet az, hogy ma adva van körülbelül két és félmillió munkás, legyen az földmunkás vagy ipari munkás, ak.i tulajdonképpen érdekvédeilem nélkül, illetőleg szervezetlenül él, mert a körülbelül százhúszezer főnyi szakszervezetekbe beszervezett munkás szervezete tulajdónképpen nem is tekinthető érdekképviseletnek, ahogy ezt a közelmúlt budapesti események igazolták.

Szükség lesz tehát a közeljövőben arra, hogy a magyar munkásság érdekvédelmét más síkra állítsuk,

— Le kell végleg számolni a marxizmus itt felburjánzó utolsó mohikánjaival is. Az ellenforradalom formájában történt törekvések tulajdonképpen még nem kompenzálták önmagukat. Az ellenforradalom nem végezte el a maga munkáját úgy, ahogy arra ma szükségünk van.

El kell távolítani a közéletből azokat a munkásvezéreket, akik az osztályharc eszméjén keresztül akarnak maguknak politikai tőkét és mandátumot kovácsolni.

— A jövő magyar államban csak a hivatását becsületesen teljesítő, dolgozó ember szereplését tűrhetjük, az állam érdekében hasznos egyedekét. Ilyen körülmények között ne akarjon senki vérző szociális sebekből jálpárnázott családi fészket alapítani. A vérző sebeket nekünk nem véreztetntík kell, hanem megállítani a vérzést és ellátni olyan kötéssel, amelynek nyomán nem szivárog az elégedetlenség.-— A magyar nacionalista szellem az, amelyet első alkalommal Szeged hirdetett meg. Szeged óta nagyobb fejlődésen kellett volna átesnünk^, azonban voltak olyan