Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-15 / 61. szám

1939 MÁRCIUS 15, SZERDA

TEOTIDEfa -MAötekRHIHMfi

Vasárnap Kassán tart ankétot a Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége

Budapest, március U. A Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége az érsekujvári ankét után, amelyen a visszacsatolt Felvidék nyugati részének gyáripari problémáját vitatták meg, 19-én, vasárnap délelőtt 11 óraikor a kassai kereskedelmi és iparkamara nagytermében összejövetelt tart. Ezen megvitatják a felvidéki gyáripart érintő összes problémákat. A gyűlésre a GYOSZ is bejelentette képviseletét. Tekintettel arra, hogy

a Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége nemcsak az egész gyáripar érdekképviselete óhajt lenni, hanem azon túlmenően az egyes vállalatok különleges kívánságait is ismerni óhajtja és az illetékes tényezőknél a vállalatok minden irányú érdekeit közvetlenül akarja megvédelmezni, az értekezleten nemcsak a gyáriparosokat, hanem a többi érdekelt szakmákat ie meghívták.

Csak fizetőképes, rendes gazdák kaphatnak 9 hónapos mezőgazdasági hitelt

Budapest, március 14. A „Köztelek" jelentébe szerint a Magyar Nemzeti Bank értesítette az OMGE-t arról, hogy a 9 hónapra fizóló mezőgazdasági váltók leszámítására nézve részletes tájékoztatót küldött a fővárosi és vidéki pénzintézeteknek, amelyek az ilyen hitelért hozzájuk forduló gazdáknak minden szükséges felvilágosítást megadnak. A tájékoztató a következőket mondja:

A Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak 58. cikke szerint

a mezőgazdasági termelési váltó olyan hitelügyletből ered, amelynek révén a gazda a hitelezőnek átadott elfogadvá- nya ellenében azokat a pénzeszközöket szerezte meg, amelyek gazdasága körében valamely termelési folyamat vagy valamely termelési időszak termelési költségeinek fedezésére szolgálnak.

A mezőgazdasági termelési váltó legfeljebb kilenc hónapra szólhat.

A termelési váltó fogalma alá tehát csak az olyan hitelügyletből eredő váltók tartóznák, amelyeknél kétségtelen, hogy a hitel a gazda által mezőgazdasági termelés céljára vétetett igénybe, ami az alapszabályok szerűit kétféle módon, azaz vagy valamely termelési folyamat, vagy valamely termelési időszak költségeinek fedezése végett' történhetik, ideszámítva nemcsak a szorosan vett mezőgazdasági üzemet, állattartást és hizlalást, hanem a szőlő-, gyümölcstermelést és a kertgazdálkodást is.

Az első esetben

a hitel valamely meghatározott termelési ágban az ahhoz szükséges forgótőke hiányzó részének fedezésére szolgál.

A második esetben pem egy bizonyos meghatározott üzemág vagy termelési ág fog előtérben állni, hanem

a gazda a gazdasági év folyamán az üzemben általában felmerülő termelési költségek egy részét pótolja a hitel igény- bevétele útján,

így például munkáltatási költségeket, idénymunkások bérét, stb.

Mindkét esetben a termelési jelleget lényegében az adja meg, hogy

a hitel igénybevételéből származó pénzeszközöket a mezőgazdasági termelés előmozdítására kell fordítani,

úgy, hogy annak eredményéből a hitelnek lejáratkor történő visszafizetése biztosítva legyen.

A termelési hitel ennélfogva csak a forgótőke pótlására szolgálhat és nem a lejáratnál hosszabb idő alatt megtérülő befektetésekre, pb: építkezésre, a holt leletár kiegészítésére és egyéb lassan törleszthetö beruházásokra, stb.

A kilenc hónapra szóló termelési váltó benyújtásával kapcsolatban az alapszabályok külön adatszolgáltatást Írnak elő.

Az alapszabályok 58. cikkének harmadik bekezdése szerint mezőgazdasági termelési váltót a Bank csak akkor számít le, ha „a henyujtó pénzintézet a Bank által erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiállított és — ha a Bank ezt megkívánja — vagy az illetékes mezőgazdasági kamara, vagy az illetékes fiókintézet záradékával megerősített saját nyilatkozatával (vagy a hitelt közvetlenül folyósító előző pénzintézet nyilatkozatával), a Bank által megkívánt adatok közlése mellett,

tanúsítja azt, hogy a hitel termelés céljára nyujtatott és hogy a váltó elfogadóját fizetőképes, rendes gazdának ismerik

és ezzel is biztonságot nyújt arra nézve, hogy az elfogadó az Ígért fizetést lejáratkor teljesíteni fogja."

A leszámításra kerülő mezőgazdasági termelési váltóanyag helyes megitélése érdekében a pénzintézeteknek a piac viszonyait ebből a szempontból is fokozottabb mértékben tanulmányozniok kell, hogy megismerjék és megfelelő összeköttetések kiépítésével biztosítsák maguknak azt a lehetőséget, hogy a mezőgazdasági termelési hitelügylet összes körülményeiről, a hitel termelési jellegéről és a gazda anyagi viszonyairól, megbízhatóságáról és fizetőképességéről szükség esetén gyors és megbízható tájé'-ozódást tudjanak szerezni. . Általában szem előtt kell tartani azt, hogy

valamely termelési folyamat vagy időszak költségeinek csak egy része legyen hitel útján fedezve (pl. az állathizlalásnál vagy a beállított sovány állat vagy a hizlaláshoz szükséges takarmány ára, de semmiesetre sem mind a kettő; a növénytermelésnél az egy holdra eső termelési és munkáltatá3i költségek egy hányada, stb.)

Az alapszabályok értelmében

a nyilatkozatot kiállító pénzintézetnek azt is tanúsítania kell, hogy a váltó elfogadóját fizetőképes, rendes gazdának ismerik és ezzel is biztonságot kell nyújtania arra nézve, hogy az elfogadó az Ígért fizetést lejáratkor teljesíteni fogja.

A hitel termelési jellege mellett tehát különös súlyt kell helyezni az adós személyi hitelképességére,. gazdasági szakértelmére és megbízhatóságára,

mert csak ezek nyújtanak a tárgyi bonitás mellett kellő biztosítékot arra, hogy a hitel valóban termelési célokra fog felhasználtatni és lejáratkor vissza fog fizettetni. A termelési hitelt igénybevevő gazdák figyelmét fel kell hívni arra, hogy

a termelési váltó meghosszabbítására nem számíthatnak. . > .

A portlandcement ára hátráltatja a nagyobb- arányd sílóépítést

Budapest, -március H. Az utóbbi években a nyugaiteurpai államok a takarmányozás okszerűbbé, egyenletesebbé és olcsóbbá tétele terén nagyjelentőségű eredményeket értek el a silózással. Egymagában Németországban többmillió köbméter befogadóképességű az a sok ezer siló, amely nemcsak a nagy, hanem a kis parasztgazdaságokban is gondoskodik arról, hogy kiváló takarmány álljon rendelkezésre akkor is, amidőn friss takarmány nincsen.

Az Országos Mezőgazdasági Kamara az árelemzés kormánybiztosához beadott statisztikák és számadások alapján igazolta, hogy nálunk a silóépítés nagyobb méretekben többek között azért sem tud megindulni, mivel a portlandcement a mezőgazdaság szempontjából túl drága. A takarmánysilók építésénél pedig a cement ára az összköltség felét jelenti. Mivel a cement magas ára más téren is akadálya a beruházások nagyobbmérvű megindulásának, az Országos Mezőgazda- sági Kamara felkérte az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosát a portlandcement árának általános leszállítására, vagy ha ez nem volnia lehetséges, úgy a mezőgazdaság által beruházási célokra, így silóépítési célra is használt cement árának ugyanolyan mérséklésére, mint az a trágyatelepek építésénél a múlt évben történt.

(—) AZ okszerű rét- és legelőgazdálkodást propagálja a Mezőgazdasági Kiállítás. A külföldi mintára nálunk évekkel ezelőtt elindult zö'dmezőmozgalom arra törekszik, hogy természetes fütermő területeink hozamát az okszerű ápolási és használati feltételek megismertetésével növelje. A tevékenyen és eredményesen működő zöldmező szövetségek évről- é.vre felváltva vesznek részt a mezőgazdasági kiállításon, beszámolva tevékenységükről. Az idei zöldmezőkiállítást rendező Alsódunántúli Zöldmező Szövetség anyagával a zöldmező- gazdálkodás egyik legfontosabb kérdésére, a rendszerint csak magvetéses gyeptelepítéssel létesíthető, bőven és jól termő gyepek jelentőségére kívánja a gazdák figyelmét felhivni. A kiállítás elején bemutat néhány feltörésre érett mezőről származó gyepmintát. Ezt követően áttekinthetjük a keszthelyi ősj Georgi- kon alapításakor ünnepélyesen megszentelt földjén nemesített keszthelyi gyepnövényfajtákat. A fajtasorozat elkísér a hazai viszonyok között még száraz esztendőben is eredményesen alkalmazható „keszthelyi gyeptelepítő módszer" bemutatójához és a korszerű állványos szénaszárítás oktató bemutatására hivatott telepig. A zöldmező kiállítási épület tornácán az Alsódunántúli Zöldmező-Szövetség működését ismertető vázlatokat, majd pedig az országos legelőversenyben kit!' néhány alsódunántúli legelő képét, gyepjét és legfontosabb adatait fogja bemutatni, majd összehasonlításul ezután két elhanyagolt legelő tájképét és rossz gyepezetét. A sorozatot bezáró falon az egyesület munkájáról vetített képek fogják tájékoztatni az érdeklődőket.

(—) Német—angol gazdasági tárgyalások. Berlini jelentés szerint kedden 8 német-angol gazdasági tárgyalások kezdődtek az angol és a német ipar csúcsszervezeteinek reprezentánsai között az angol bizottságot Sir William J. Larke vezeti. Angol és német körökben a tárgyalásoktól nagy eredményeket várnak.

Csütörtökön Budapesten tartanak értekezletet az ipar tár sutátok

Kassa, -március H. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a Felvidéken érdekelt vidéki kamarákkal együttesein a visz- szacsatolt felvidéki területek ipartársuta- tai és kereskedelmi grémiumai részére 1939 március 16-án, csütörtökön délelőtt fél 12 órai kezdettel a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében (V., Szemere-u. 6., I. em.) tájékoztató értekezletet fog tarte.ii, amelynek célja a felvidéki iparhatóságok és ipartársulatok kiküldöttjei előtt ismertetni azokat a gazdasági vonatkozású jogszabályokat, intézkedéseket és intézményeket, amelyek a visszacsatolás folytán előállott helyzetben különleges figyelemre tarthatnak számot. Az egyes tárgycsoportokat kamarai referensek fogják rövid előadásban ismertetni. A kassai kamara a maga részéről meghívta az értekezletre kerülete iparhatóságait, ipartársulatait és grémiumait.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE:

LANYHA *

Tekintettel a március lö-i ünnepnapra, 8 tőzsdei üzletkötések kedden . szünetelték. Vér telkedv hiányában a tőzsde nyitástól zárlatig lanyha volt. Az átmeneti kisebb vásárlások a helyzeten ni it sem változtattak. A tőzsde kedden nagy fiigyeimet szentelt a külpolitikai eseményeknek. A szilárdkamato- zásu értékek piacán jelentősebb árfolyam- eltolódásokra nem került sor.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bánik 155.—, Fonciére 34.—, Hungária-malom 17.5, Bauxit

166.5, Borsodi szén 7 5, Kohó 18.—, Kőszén 275.—, Nagybátonyi 43.5, Salgó 26.5, Fegyver 28.—, Ganz 13.4, Láng 26—, Győri vagon 21.—, Rima 63.5, Guttmann 6.—, Nasici 73.—, Levante 0.3, Nova 10.5, Tröszt 47.—, Államvasút 5.5, Délcukor 72.—, Magyar cukor 67.—, Georgia 18.75, Izzó 107.—, Dreher-Haggenm. 117.5, Gschwindt 708.—, Polgári sör 86.—, Gyapjúmosó 3.4, Szegedi kender 37.5, Műtrágya 36.—, Gumi_ 45.5, Vasúti forg. 15.2, Telefon 8.25, Pálfalvi 17.—.

Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi föv. 4.5% 303.—, 1927. évi föv. 6% 79.5.

A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI

Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.85 —57.95, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.85 —72.15, dinár 6—7.50 (500 és 1000 dingrqs címletek kivételével), USA dollár 340.45—

344.45, kanadai dollár 332—337, francia frank

9—9.20, holland forint 181.Q5—183.05, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég korona 80.30—81.20, svájci frank 77.45— 78.35, svéd kor. 82 35—83.25.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.45—

183.05, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 67.51— 57.95, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.55— —72.15, London 16.02—16.17, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 341.85—

344.45, Oszló 80.525—81.225, Párizs 9.05— 915, Prága 11.79—11.93, Szófia ij.ll—4.15, Stockholm 82.55—83.25, Varsó 64.25—64.75, Zürich 77.675—78.375, Isztambul 268—271.

Zürich, március 14. (Zárlat): Paris 11.66, London 20.62%, Newyork 439.75, Brüsszel 73.97VÍS, Milánó. 23.13, Amszterdam 233.40, Berlin 176.40, Stockholm 106 20, Oszló 103.66, Kopenhága 92.10, Szófia 5.40, Prága 16.01, Varsó 83, Belgrád 10, Athén 3.90, Istambul 3.60, Bukarest 3.37, Helsinki 9.09M, Buenos Ayres 101.50, Yokohama 120.37íé.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE: SZILÁRD

A gabonatőzsde készárupiaca kedden szilárd volt. A búza kedden 10 fillérrel javult. A* árpa jegyzése változatlan maradt. A zab és a rozs ára 10 fillérrel javult. A kukoricaforgalom 2400 q volt, az ára 15—30 fillérrel javult. A határidőspiacon szilárd irányzat mellett kedden a következő árakat jegyezték: Rozs májusra: 14 20, 14.40, zárlat 14.35— 14.38. Tengeri májusra: 15.90,, 16.12, zárlat 16.12—16.15, júliuisr a;16.19, 16.32, zárlat 16.35—16.38.

Hivatalos árjegyzések és kötések: Búza! tiszavidéki, fejérmegyei 77 kg-os 20.30— 20.50, 78 kg-os 20.50—20.70, 79 kg-os 20.70— 20.90, 80 kg-os 20.80—21, felsőtiszai, duna- tiszaközi 77 kg-os 20.25—20.45, 78 kg-os- 20.4.» —20.65, 79 kg-os 20.65—20.85, 80 kg-os 20.75 —20.95, dunántúli 77 kgos 20.30—20.50, 78

kg-os 20.50—20.70, 79 kg-os 20.70—20.90, 8«) kg-os 20.80—21. Rozs; pestvidéki 13.90—■ 14.10, más származású 14.10—14.30. Takar- mányárpa: elsőrendű 16.10—16.40, közép- minőségű 15.90—16.10. Sörárpa: kiváló 18.75 —19.25, príma 18—18.50. Zab: elsőrendű 20 —20.20, középminőségű 18.85—19.25. Kukorica: tiszántúli 14.95—15.20. Őrleményeka korpa 13.35—13.50, 8-as liszt 16—16.30. Kukorica: 150 mm szatmári 15.00, 300 mm Szolnokon át 15.00, 150 mm Szolnokon át 15.00, 150 mm Szolnokon át 15.00, 150 mm e heti feladás 15.15, 600 mm április 15.45, 300 mm.

15.05, 300 mm e heti berakás 15.10, 150 mm

15.05, 150 mm e heti berakás 15.00 budapesti paritásban. Zab: 150 mm 20.40 budapesti paritásban. Lucerna: 6 mm minta szerint 295.—, 5 mm fehérbárcás 295.—, 2Vi mm fehérbár“ cás 295.—,3 mm fehérbápcás 290.— Budapest. Lóhere: 5 mm fehérbárcás 134-—, 17 mm minta szerint 87.—, 18 mm minta szerint 90.—, 3 mm fehérbárcás 130.—, 5 mm fehérbárcás 134.— Budapest, 5 mm fehérbáreáa 130.— Szarvas, 7 mm minta szerint 95.—• Budapest, 3!á mm fehérbárcás 131.— Szombathely. 3% mm fehérbárcá 136.— Nagykanizsa, 5 mm fehérbárcás 132.— állomás, 2 mm fehérbárcás 134.— Budapest.

A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI

Kielégítő fölhozatal, közepes forgalom mellett ma a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) fizettek:

Marhahús, rostélyos és felsál 140—280, le- veshús (fartő, tarja, szegye) 128—160. —*

Borjúhús, comb 260—320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús, hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús, karaj 200—240, tarja, comb 160—190, oldalas 128—172, zárszalonna 140—166, sertésháj 160—160, sertészsír, budapesti 360—165. — Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 7 drb 200—350, fenyvesmadár 1 drb 40—50. — Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200— 350, 1 kg (130—140), csirke, rántanivaló 1 kg (180—260), csirke, újdonság 1 drb (300), ruca, hízott 1 kg (160), lúd, hízott 1 kg (150—165), pujka, hízott 1 kg (130—160). Vágott: tyúk 1 kg (425—170), csirke, rántanivaló 1 kg (170—280), ruca, hízott 1 kg (160—175), lúd, hízott 1 kg (18—175), pujka 1 kg ((40—180). — Tojás: Teatojás válogatott drb 7—8, kg 140—150, ládaáru (108—120), kosaram (112—120), főző- és aiprótqjás drb 6—7, kg 125—140 (100—115).

— Halak: Ponty, £16 szeletelt

95—140. — Tejtermékek: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—31(1), pasztőrözött (350). sovány, tehéntúró (60). — Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (6—18), kelkáposzta (6—16), fejessaláta, melegágy! (6—24:),: — Burgonya: Gülbaba (9—10), nyári rózsa

(10—10.5), őszi rózsa (8.5—9), kifli (16— 22), Ella (7.6—8), fojtott burgonya (12— 18). — Főzelékfélék: Sütőtök (12), hónaposretek, melegágyi (12—42), csiperkegomba, (140—240), paraj, tisztított (22—40), gyökeres (20—30), sóska, melegágyig (18—210), közönséges (7Ó—120). — Gyümölcs: Alma, nemesi aj (50—150), közönséges válogatott (40—100), körte, nemesfaj (120—130). —

Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű 60—-88 (56—68), vöröshélű (68—96), mandarin 72— 120 (72—100), citrom I-a (6—7), Il-a (4—5).

— Fűszer: Paiprika, édesmemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás, (320), mák, kék (124—130), méz, pergetett (170), bors (440—460), szegfűbors (66Ö), köménymag (180), japán rizs (66— 68), Karolin rizs (92—102).-f- M4GPIAC. Köles vörös 18—22, vörös 17—18, egyéb 16.60—17, káposztarepce 25ÓO —26, tökmag nagyszemű 27—28. kisszemű 23—24, olaj dohos 20—21, kék mák 120—125, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18—19.50, lencse nagyszemű sterilizált 36—43, középszemű sterilizált 22— 27, kisazemű sterilizált 20—22, fehér szokványhab dunai 24.75—26, dunántúli 24.26—• 24.75, felsőmagyarországi 23—24, luce mamag nyers, arankás 175—216, ólomzárQlt fehérbál- cás 20 q-nál kevesebb 286—295, 20 q-nál több 280—296, lóheremag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb Í30I —138, 20 q-nál több 128—182, bükköny tavaszi 17.50—19, szöszös 34—36, csillagfürt fehér, lapos 11.50—12, szárított rópaszelet

8.50— 10.

+ LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyzc- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37—

38.25, Ogg 36—37.25, Og 36—37.25, Of 36—

37.25, 2gg 35.26—36.25, 2g »5.25—36.25 , 2f 35.25—36.25, 4-es 33.50—34.75, 6-ös 31.75—3«, 6-os 28—30, 7-es 19.76—21.75; rozsliszt: O-ás

28.50— 39.25, 01-es 25.75—26Ó0, 1-es 20—21, 2-es 18—19.50.-f SERTÉSVASÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtás^ 631 darab. A vásári állományból angol hússertésfelhajtás 341 darab. Az irányzat változatlan. Arak: I. szedett sertés 90—93, H. 86—89, HI. 77—85, angol sonkaserté* II. 80—91, angol tőkesertég 92—95, exportzsír márkázott 150 fillér kilónként.

+ HUSVÁSÁB- Eésrist: nagymarha 40 (40), borjú 802 (752), Juh 1 (1), kecske A (rí), bárány 449 (449), sertés lehúzott 75

(76), szalonnis 177 (177), süldő 387 (387), m^lac 26 (26), marhazsiger 191 kg (191 kg), sertészsiger 334 kg (334 kg). (Zárójelben a* eladotak száma). A vásár közepes volt. Árak! csontoznivaló 36—70, borjú bőrben I. 136— 146, II. 110—134, juh lebőrözött H. 72, kecske 60, bárány bőrben 70—100, sertés lehúzott 114—130, szalonnás 108—120, sijldő 110—136, malac 184—190, marhazsiger 40, «ertészsiger 80—90 dlér kg-kint.