Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-15 / 61. szám

TEHMDtíK! •AgVäRHIKEVB 10 „A népnevelést fokozott erővel kell folytatnunk!“- mondotta Schubert Tódor a SzMKE komáromi közgyűlésén Komárom, március 1U- Röviden beszá­moltunk tegnap a Felvidéki Magyar Kid- - túr Egyesület komáromi közgyűléséről, amelyen megjelentek a falusi és városi kultúrmunkácol:, tanítók, gazdák, szellemi foglalkozásúak, hogy hitet tegyenek az élő felvidéki szellem mellett, hogy megdönt- hetetlénü! bizonyítsák, mennyire élt a fel­vidéki magyarságban mindig a magyar kultúra szeretete, hogy kifejezést adjanak annak, hogy mindig is az egységes, szétvá- haszthataüan magyar művelődés érdekében dolgoztak. Első találkozása volt a komá­romi főközgyűlés a SzMKE keretében működő kultúrmunkásoknak, a régi baj­társak örömmel szorítottak kezet egymás­sál, bízva abban, hogy az a szellem, amely a SzMKE-t jelentette, tovább él s hatóerő lesz. A közgyűlés legkiemelkedőbb pontja Schubert Tódor mélyenszántó elnöki be­széde volt, amelyet méltónak tartunk bő­vebben is idézni: — Húsz esztendő minden vágyakozása, soha fel nem adott reménye vált eleven valósággá, — mondotta többek között — sna már ismét szabad földön, szabad ma­gyarként gyűltünk össze e helyen, a ma­gyar kultúra e dicsőséges várában, ahol az elmúlt húsz esztendő alatt oly gyakran jöt­tünk össze, hogy a legnemesebb fegyve­rekkel küzdj ünk nemzeti életünkért, nyel­vünkért, kultúránkért. Húsz esztendeig harcoltunk egy feltörekvő nép fiatal, tü- rélmetlen nacionalizmusával szemben. Ez .. «tu küzdelem eredményekben gazdagon folyt le. S most, amikor az ellenséges haderő - -elvonult, felteszem a kérdéseket: Szabad-e a harcban megedzett, tapasztalatokban gazdag csapatainkat szétereszteni, meg- sziirnt-e ezeknek a csapatoknak hivatása, nincs-e már több feladat, amelyek elvég­zését az idő sürgeti? Ezekre a csapatokra még szükség van! Nem akad senki, aki azt mondhatná, hogy a SzMKE már betöltötte hivatását s reá nincsen szükség. Lehet-e szebb s magasz- tosabb hivatása egy egyesületnek, s így az egyes embernek is, mint résztvenni abban a nagy nemzetnevelési munkában, amely testben s lélekben egészséges, új, fries nem­zedékét akar szembeállítani a mai idők vi­harával. Az iskolánkívüli népnevelést foko­A Visszacsatolt Felnidén Rizséti ElffllMíaM figyelmét felhívjak a m. klr. bel ügy miniszter űr 280/1938. B. M. ez. rendele-, tével beszerzésre ajánlott, Novák Jené dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás eimfl jogi könyvre Régi hiányokat pótló manta a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szóigáinak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek, melyek az egyes szakaszok össze­függésére matatnak rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe ntalt kérdések­ben követett gyakorlatát is. A mfl hasz üálhatóságát az abban közöfi 24 Irat­minta, valamint betüsoros mnfhtó Is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7— PENGŐ Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI, Rőzsa-n. 111. zott intenzivitással kell folytatnunk. Soha nem, szabad elfelejtenünk, hogy jövendőnk egyedüli biztos alapja a nemzet lelki s szel­lemi egysége: a SzMKE hordozója akar lenni az egységes magyar nemzeti kultúr­politikának. Működésének ki kell terjedni a magyar társadalom minden rétegére. Le kell számolnunk már egyszer azzal a régi, beteg felfogással, amely a „nép” fogalmát a műveletlenséggel, a kapzsi földéhséggel, az alacsony erkölcsi felfo­gással kapcsdlta össze, s azt gondolta, hogy a nép leikéből hiányoznak azok a finomabb, emelkedettebb, s nemesebb ér­zések, amelyek kizárólag a tanult ember sajátjai. A lélek örökkévaló nemes voná­sai nem a tanulás, nem a vagyoni viszo­nyok, vagy társadalmi állás, sem foglal­kozásadta előnyökből születtek. Ha a ma­gyar intelligencia, s elsősorban az ifjú­ság, ezt a munkát történelmi hivatásának s kötelességének ismeri fel, akkor új tár­sadalmi életnek veti meg alapját, amely­ben minden réteg egymással, s egymásért él, tökéletes lelki egységben, amely a mai tudatos nacionalizmusok erőszakos kor­szakában egyetlen biztosítéka népünk életbenm áradásának!” Mély benyomást keltett Szombathy Vik­tor főtitkári jelentése is. — Tavaly májusban — mondotta — szá­molnunk kellett a cseh-szlovák állam húsz­éves fennállásának jubiláns ünnepségei­vel. Benesék praktikái őrölni kezdték a magyarságot, a nyelvtörvény, az állam­polgársági kálvária őrlőmalmai közé keve­redtünk, ezek ellen szívósan s hatásosan védekeznünk kellett. Furfangosak voltak az elnyomás mód­szerei, de a magyar ember tulajduon- sága az, hogy, ha elnyomatást érez maga felett, akkor nyájba tömörül, összefog, s így fogtunk össze mi is az egységes és oszthatatlan magyar kul­túra megvédése érdekében. Gazdasági, politikai s kulturális védekezésünk szorosan összefüggött. ■ A SzMKE a kulturális feladatot vállalta magára s sikerrel vívta harcát. Tavaly már tudtuk, hogy változásnak kell történnie e szebb ajándékot nem kaphatott a SzMKE, mint azt, hogy alapításának tizedik évét már a magyar királyság területén ülhette meg. Voltak olyanok is, akik az elmúlt tíz év alatt nem mertek a magyár kultúregye- sületekkel együtt működni, noha magya­roknak vallották magukat: ezek közül igen sokan most mégis a SzMKE-től kértek feddhetetlenségi bizonyítványt. Nem hány- torgatjuk fel a múltat, e megtévedteket sa­ját lelkiismeretűk megbüntette már, de az elégtételül szolgál, hogy a SzMKE munká­ban való részvétel ma már bizonyító erejű s aki a SzMKE-ben dolgozott, kiállotta a ne.mzetliűség próbáját. — Ha a felvidéki ember kovász a ma­gyar életben, akkor a SzMKE kovász a kulfyiréletben, — fejezte be Szombathy főtitkár, — a mi szellemiségünk mindenütt ott van s őrzi a magyar nemzeti mívelődés házait. Kissé megfogyva, de töretlenül je­lentkezik a SzMKE Szent István országá­nak újjáépítéséhez!” A nagymultú felvidéki Magyar Kultúr- Egyesíilet, amely Széchenyi nevével indul új munkába, — Széchenyi Magyar Kultúr- Egyesület — az egész magyar élet megúj­hodásának egyik legbiztosabb ígérete. (*) A magyar dal ünnepe Aradon. Az. aradi magyarság március 19-én a magyar dal ünnepét üli. Tizenöt évvel ezelőtt ala­kult meg az Aradi Magyar Dalos Kör. 1924-ben Lahcatos Ottó dr., Arad város katolikus plébánosa vetette fel az eszmét, hogy alakítsanak Aradon magyar dalos- kört. A íjzervezési munkát Szablóczky Já­nos vállalta s néhány barátjával sikerült is a dailoskört megalakítani, amely az el­múlt tizenöt év alatt sokszor a puszta lét­tel küzdött, de sikerült fennmaradnia. A jubileumi ünnepségre a Romániai Magyar i Dalos Szövetség képviseletében Aradra ér­kezik inczédy-Joksmann Ödön országos elnök és Tárcza Bertalan főtitkár, alz is- | mert nevű magyar dalszerző. 1939 MÁRCIUS ló, SZERDA —g A Falstaff felújítása az Operaházban Verdi életét és életművét a Falstaff koronázta meg. Ez a remekmű nálunk azonban igazán csak akkor vált a reper­toár kimagasló művészi eseményévé, ami­kor annak mélységesen olasz légkörét Fai- loni Sergio vezénylő pálcája tiszta körvo­nalakban teremtette meg. Failoni taní­totta meg énekeseinket is arra a sajátosan kiötvözött kései Verdi-stilusra, amely a víg opera zenei motivumszövését és jel­lemfestését az ének szempontjából is szi­gorúan körvonalazza és a művészeket fo­kozott és sürített akciókra szorítja. Mert sehol a szó, a dallam, a mozdulat és a ki­fejezés drámaisága olyan szorosan nem forrott össze, mint éppen a Falstaffban, ahol a fenséges és nevetséges egymás nyo­mában lépkedik és ahol az élet tragikus hullámai szinte pillanatok alatt derűs szi­várványokká változnak át. Jellegzetesen olasz ez a zenedrámai fény-ámyjáték és Failoni bele tudta su­gározni a déli szivárványszineket a ki­tűnő művészegyüttes tagjaiba. Lányi Viktor költői fordítása még teljesebb él­ménnyé teszi a pompás előadást, amit ki­egészít if j. Oláh Gusztáv gazdag képzele­téből kibontakozott színpadi kéne és Ré­kai Andrásnak a vígoperai jelleget ki­domborító rendezése. A régi szereplők közül Palló Imre dr. & címszerepben megható szellemes és gazdag mimikájú alakítást nyújt. Színjátszásának sokoldalúsága az élvvágyó gáláns^ lovag megszemélyesítésében csúcstelj esítméhy. Dobay Lívia széphangú, bájos Alice, Szil- vássy Margit könnyedségével, (Sere Lola humorával arat .agy tűkért, Tamás Ilona Annuskája további fej­lődést jelent pályáján. Játékának és énektechniikájának természetessége, illu- ziótkeltő szépsége igazi ehakeepearei tün­déralakká varázsolják. Háromy Imre kiváló színpadi ösztönével illeszkedett az együt­tesbe. A humor különböző árnyalatai kép­viselik elsőrangúan LUurisin Lajos, Szügyi Kálmán és Komáromy Pál. Sárdy János széphángú Fenton-ja is dicséretet érdemel. Az előadásnak komoly művészi sikere volt. (V. M.) (*) Bartók—Kodály hangversenyt ren­deznek a kolozsvári magyar diákok. A kolozsvári magyar főiskolai hallgatók már­cius 23-án rendezik meg Bartók—Kodály- hangversenyüket. A kolozsvári hangverseny után a főiskolások dalköre Tavaszy Nán­dor, református püspökhelyettes vezetésé­vel felkeresi Torán, Marosvásárhely, Sepsi- szentgyörgy, Na' ‘várad, Szatmárnémeti és Brassó erdélyi városokat, de Bukarestbe is ellátogat vendégs/zereplésre. . SPORT , Amatőr alapra helyezkedett Losonc nagymultú sportegyesü’ete, a LÁFC Losonc, március lí. A LAFC a város­háza dísztermében tartotta meg a felsza­badulás óta első közgyűlését. A direktó­rium vezetése alatt álló s 29 éves múltra visszatekintő egyesület nehéz napokat élt már át s jelenleg is még a krízis idejét éli. Régi lelkes sportemberek jelenlétében Mar. tinko Mátyás elnök nyitotta meg az ülést. S megnyitójában kimerítően ismertette az elmúlt keserves év minden örömét, diada­lát és bánatát. Rámutatva a tanultakra és a hibákra. A LAFC vezetőinek elgondo­lása, — mondotta többek között Martinko elnök — hogy Losonc város ifjúságát ma. gyárnak tartsa meg, teljes mértékben si­került. A LAFC volt az egyedüli losonci ma­gyar egyesület, mely egy magyar táborba tudta tömöríteni a magyar ifjúságot. S hogy mennyire szívén feküdött a magyar ifjúság nevelése, bizonyítja az is, hogy nem kevesebb, mint 260 igazolt és foglal­koztatott futballistával rendelkezett. A LAFC hivatását befejezte. Az ifúság ne­velése ma már más, hivatalos szervek fel­adata s így a LAFC feladata is ma már teljesen más. S ez a feladat ma már tisz­tán sport feladat: Losonc város sportkul- turáját kifelé reprezentálni. Molnár Gyula az egyesület örökös dísz-" elnöke és dísztagja vette át az elnöklést s kijelölve a jelölő bizottságot, 5 percre fel­függesztette az ülést. Utána Sólyom László főtitkár az egyesület új alapszabá­lyát olvasta fel, az új alapszabály ki­mondja, hogy az egyesülőt a jövőben szín­tiszt amatőr alapon kíván működ­ni. De ugyancsak kimondja az új alapszabály, hogy a magyar népközös, séghez nem tartozó magyar állampol­gárt különös érdemek alapján választmány felveheti tagnak, de a mag ’ népközös, séghez nem tartozó tag tisztséget semüyen körülmények között nem viselhet. A jelölő bizottság nevében Tomesz And­rás dr. olvasta fel az új tisztikart, melyet a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel válasz­tott meg. Örökös díszelnök és dísztag: Molnár Gyula. Örökös díszelnök: Révay Ist­ván gróf a CsMTSz volt elnöke. Díszelnökök:, Güler János dr., Szilassy Béla dr., főtiszt. Sörös Béla püspök, Tóth Kálmán, Tomesz András dr., Frenyó Győző, valamint Röder Jénő ezredes, dandárparancsnok. Örökös dísztag: Minkusz Artur és Herczog György. Elnök: Mártinké Mátyás. Főtitkár: Sólyom László. Pénztáros: Frenyó Győző. Jegyző: Nemes Tibor. Ellenőrök: Málnán Sándor és. ifj. Scherer Lajos. Választotak ezenkívül egy szélesebbkörű elnökséget, elnöki taná­csot és választmányt. Ügyészek Horváth Béla dr. és Mazár Sándor dr. orvosok, Csiba Zoltán dr. és Kassay Zoltán dr. A választások után Tomesz András dr. díszelnök, majd Molnár Gyula mondottak szép beszédeket. Olcsó társasutazások Amerikába a newyaráMiliQRiállitlsra I. SZ. UT JULIUS 6 III. SZ UT JULIUS 14 II SZ UT JULIUS 13 IV SZ UT SZEPT 4 Oda-visszaufazás és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P Kirándulási lehetőségek Amerika nagyobh városá ba és Kanadába Részletes és kimerítő prospektusén forduljon FELVIDÉKI MAGVAR HÍRLAP utQZáSi irodája Vili* József-körui 5. T. 14-44*00

Next

/
Oldalképek
Tartalom