Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-15 / 61. szám
TEHMDtíK! •AgVäRHIKEVB 10 „A népnevelést fokozott erővel kell folytatnunk!“- mondotta Schubert Tódor a SzMKE komáromi közgyűlésén Komárom, március 1U- Röviden beszámoltunk tegnap a Felvidéki Magyar Kid- - túr Egyesület komáromi közgyűléséről, amelyen megjelentek a falusi és városi kultúrmunkácol:, tanítók, gazdák, szellemi foglalkozásúak, hogy hitet tegyenek az élő felvidéki szellem mellett, hogy megdönt- hetetlénü! bizonyítsák, mennyire élt a felvidéki magyarságban mindig a magyar kultúra szeretete, hogy kifejezést adjanak annak, hogy mindig is az egységes, szétvá- haszthataüan magyar művelődés érdekében dolgoztak. Első találkozása volt a komáromi főközgyűlés a SzMKE keretében működő kultúrmunkásoknak, a régi bajtársak örömmel szorítottak kezet egymássál, bízva abban, hogy az a szellem, amely a SzMKE-t jelentette, tovább él s hatóerő lesz. A közgyűlés legkiemelkedőbb pontja Schubert Tódor mélyenszántó elnöki beszéde volt, amelyet méltónak tartunk bővebben is idézni: — Húsz esztendő minden vágyakozása, soha fel nem adott reménye vált eleven valósággá, — mondotta többek között — sna már ismét szabad földön, szabad magyarként gyűltünk össze e helyen, a magyar kultúra e dicsőséges várában, ahol az elmúlt húsz esztendő alatt oly gyakran jöttünk össze, hogy a legnemesebb fegyverekkel küzdj ünk nemzeti életünkért, nyelvünkért, kultúránkért. Húsz esztendeig harcoltunk egy feltörekvő nép fiatal, tü- rélmetlen nacionalizmusával szemben. Ez .. «tu küzdelem eredményekben gazdagon folyt le. S most, amikor az ellenséges haderő - -elvonult, felteszem a kérdéseket: Szabad-e a harcban megedzett, tapasztalatokban gazdag csapatainkat szétereszteni, meg- sziirnt-e ezeknek a csapatoknak hivatása, nincs-e már több feladat, amelyek elvégzését az idő sürgeti? Ezekre a csapatokra még szükség van! Nem akad senki, aki azt mondhatná, hogy a SzMKE már betöltötte hivatását s reá nincsen szükség. Lehet-e szebb s magasz- tosabb hivatása egy egyesületnek, s így az egyes embernek is, mint résztvenni abban a nagy nemzetnevelési munkában, amely testben s lélekben egészséges, új, fries nemzedékét akar szembeállítani a mai idők viharával. Az iskolánkívüli népnevelést fokoA Visszacsatolt Felnidén Rizséti ElffllMíaM figyelmét felhívjak a m. klr. bel ügy miniszter űr 280/1938. B. M. ez. rendele-, tével beszerzésre ajánlott, Novák Jené dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás eimfl jogi könyvre Régi hiányokat pótló manta a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szóigáinak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek, melyek az egyes szakaszok összefüggésére matatnak rá és a rendes bírósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe ntalt kérdésekben követett gyakorlatát is. A mfl hasz üálhatóságát az abban közöfi 24 Iratminta, valamint betüsoros mnfhtó Is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7— PENGŐ Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI, Rőzsa-n. 111. zott intenzivitással kell folytatnunk. Soha nem, szabad elfelejtenünk, hogy jövendőnk egyedüli biztos alapja a nemzet lelki s szellemi egysége: a SzMKE hordozója akar lenni az egységes magyar nemzeti kultúrpolitikának. Működésének ki kell terjedni a magyar társadalom minden rétegére. Le kell számolnunk már egyszer azzal a régi, beteg felfogással, amely a „nép” fogalmát a műveletlenséggel, a kapzsi földéhséggel, az alacsony erkölcsi felfogással kapcsdlta össze, s azt gondolta, hogy a nép leikéből hiányoznak azok a finomabb, emelkedettebb, s nemesebb érzések, amelyek kizárólag a tanult ember sajátjai. A lélek örökkévaló nemes vonásai nem a tanulás, nem a vagyoni viszonyok, vagy társadalmi állás, sem foglalkozásadta előnyökből születtek. Ha a magyar intelligencia, s elsősorban az ifjúság, ezt a munkát történelmi hivatásának s kötelességének ismeri fel, akkor új társadalmi életnek veti meg alapját, amelyben minden réteg egymással, s egymásért él, tökéletes lelki egységben, amely a mai tudatos nacionalizmusok erőszakos korszakában egyetlen biztosítéka népünk életbenm áradásának!” Mély benyomást keltett Szombathy Viktor főtitkári jelentése is. — Tavaly májusban — mondotta — számolnunk kellett a cseh-szlovák állam húszéves fennállásának jubiláns ünnepségeivel. Benesék praktikái őrölni kezdték a magyarságot, a nyelvtörvény, az állampolgársági kálvária őrlőmalmai közé keveredtünk, ezek ellen szívósan s hatásosan védekeznünk kellett. Furfangosak voltak az elnyomás módszerei, de a magyar ember tulajduon- sága az, hogy, ha elnyomatást érez maga felett, akkor nyájba tömörül, összefog, s így fogtunk össze mi is az egységes és oszthatatlan magyar kultúra megvédése érdekében. Gazdasági, politikai s kulturális védekezésünk szorosan összefüggött. ■ A SzMKE a kulturális feladatot vállalta magára s sikerrel vívta harcát. Tavaly már tudtuk, hogy változásnak kell történnie e szebb ajándékot nem kaphatott a SzMKE, mint azt, hogy alapításának tizedik évét már a magyar királyság területén ülhette meg. Voltak olyanok is, akik az elmúlt tíz év alatt nem mertek a magyár kultúregye- sületekkel együtt működni, noha magyaroknak vallották magukat: ezek közül igen sokan most mégis a SzMKE-től kértek feddhetetlenségi bizonyítványt. Nem hány- torgatjuk fel a múltat, e megtévedteket saját lelkiismeretűk megbüntette már, de az elégtételül szolgál, hogy a SzMKE munkában való részvétel ma már bizonyító erejű s aki a SzMKE-ben dolgozott, kiállotta a ne.mzetliűség próbáját. — Ha a felvidéki ember kovász a magyar életben, akkor a SzMKE kovász a kulfyiréletben, — fejezte be Szombathy főtitkár, — a mi szellemiségünk mindenütt ott van s őrzi a magyar nemzeti mívelődés házait. Kissé megfogyva, de töretlenül jelentkezik a SzMKE Szent István országának újjáépítéséhez!” A nagymultú felvidéki Magyar Kultúr- Egyesíilet, amely Széchenyi nevével indul új munkába, — Széchenyi Magyar Kultúr- Egyesület — az egész magyar élet megújhodásának egyik legbiztosabb ígérete. (*) A magyar dal ünnepe Aradon. Az. aradi magyarság március 19-én a magyar dal ünnepét üli. Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg az Aradi Magyar Dalos Kör. 1924-ben Lahcatos Ottó dr., Arad város katolikus plébánosa vetette fel az eszmét, hogy alakítsanak Aradon magyar dalos- kört. A íjzervezési munkát Szablóczky János vállalta s néhány barátjával sikerült is a dailoskört megalakítani, amely az elmúlt tizenöt év alatt sokszor a puszta léttel küzdött, de sikerült fennmaradnia. A jubileumi ünnepségre a Romániai Magyar i Dalos Szövetség képviseletében Aradra érkezik inczédy-Joksmann Ödön országos elnök és Tárcza Bertalan főtitkár, alz is- | mert nevű magyar dalszerző. 1939 MÁRCIUS ló, SZERDA —g A Falstaff felújítása az Operaházban Verdi életét és életművét a Falstaff koronázta meg. Ez a remekmű nálunk azonban igazán csak akkor vált a repertoár kimagasló művészi eseményévé, amikor annak mélységesen olasz légkörét Fai- loni Sergio vezénylő pálcája tiszta körvonalakban teremtette meg. Failoni tanította meg énekeseinket is arra a sajátosan kiötvözött kései Verdi-stilusra, amely a víg opera zenei motivumszövését és jellemfestését az ének szempontjából is szigorúan körvonalazza és a művészeket fokozott és sürített akciókra szorítja. Mert sehol a szó, a dallam, a mozdulat és a kifejezés drámaisága olyan szorosan nem forrott össze, mint éppen a Falstaffban, ahol a fenséges és nevetséges egymás nyomában lépkedik és ahol az élet tragikus hullámai szinte pillanatok alatt derűs szivárványokká változnak át. Jellegzetesen olasz ez a zenedrámai fény-ámyjáték és Failoni bele tudta sugározni a déli szivárványszineket a kitűnő művészegyüttes tagjaiba. Lányi Viktor költői fordítása még teljesebb élménnyé teszi a pompás előadást, amit kiegészít if j. Oláh Gusztáv gazdag képzeletéből kibontakozott színpadi kéne és Rékai Andrásnak a vígoperai jelleget kidomborító rendezése. A régi szereplők közül Palló Imre dr. & címszerepben megható szellemes és gazdag mimikájú alakítást nyújt. Színjátszásának sokoldalúsága az élvvágyó gáláns^ lovag megszemélyesítésében csúcstelj esítméhy. Dobay Lívia széphangú, bájos Alice, Szil- vássy Margit könnyedségével, (Sere Lola humorával arat .agy tűkért, Tamás Ilona Annuskája további fejlődést jelent pályáján. Játékának és énektechniikájának természetessége, illu- ziótkeltő szépsége igazi ehakeepearei tündéralakká varázsolják. Háromy Imre kiváló színpadi ösztönével illeszkedett az együttesbe. A humor különböző árnyalatai képviselik elsőrangúan LUurisin Lajos, Szügyi Kálmán és Komáromy Pál. Sárdy János széphángú Fenton-ja is dicséretet érdemel. Az előadásnak komoly művészi sikere volt. (V. M.) (*) Bartók—Kodály hangversenyt rendeznek a kolozsvári magyar diákok. A kolozsvári magyar főiskolai hallgatók március 23-án rendezik meg Bartók—Kodály- hangversenyüket. A kolozsvári hangverseny után a főiskolások dalköre Tavaszy Nándor, református püspökhelyettes vezetésével felkeresi Torán, Marosvásárhely, Sepsi- szentgyörgy, Na' ‘várad, Szatmárnémeti és Brassó erdélyi városokat, de Bukarestbe is ellátogat vendégs/zereplésre. . SPORT , Amatőr alapra helyezkedett Losonc nagymultú sportegyesü’ete, a LÁFC Losonc, március lí. A LAFC a városháza dísztermében tartotta meg a felszabadulás óta első közgyűlését. A direktórium vezetése alatt álló s 29 éves múltra visszatekintő egyesület nehéz napokat élt már át s jelenleg is még a krízis idejét éli. Régi lelkes sportemberek jelenlétében Mar. tinko Mátyás elnök nyitotta meg az ülést. S megnyitójában kimerítően ismertette az elmúlt keserves év minden örömét, diadalát és bánatát. Rámutatva a tanultakra és a hibákra. A LAFC vezetőinek elgondolása, — mondotta többek között Martinko elnök — hogy Losonc város ifjúságát ma. gyárnak tartsa meg, teljes mértékben sikerült. A LAFC volt az egyedüli losonci magyar egyesület, mely egy magyar táborba tudta tömöríteni a magyar ifjúságot. S hogy mennyire szívén feküdött a magyar ifjúság nevelése, bizonyítja az is, hogy nem kevesebb, mint 260 igazolt és foglalkoztatott futballistával rendelkezett. A LAFC hivatását befejezte. Az ifúság nevelése ma már más, hivatalos szervek feladata s így a LAFC feladata is ma már teljesen más. S ez a feladat ma már tisztán sport feladat: Losonc város sportkul- turáját kifelé reprezentálni. Molnár Gyula az egyesület örökös dísz-" elnöke és dísztagja vette át az elnöklést s kijelölve a jelölő bizottságot, 5 percre felfüggesztette az ülést. Utána Sólyom László főtitkár az egyesület új alapszabályát olvasta fel, az új alapszabály kimondja, hogy az egyesülőt a jövőben színtiszt amatőr alapon kíván működni. De ugyancsak kimondja az új alapszabály, hogy a magyar népközös, séghez nem tartozó magyar állampolgárt különös érdemek alapján választmány felveheti tagnak, de a mag ’ népközös, séghez nem tartozó tag tisztséget semüyen körülmények között nem viselhet. A jelölő bizottság nevében Tomesz András dr. olvasta fel az új tisztikart, melyet a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel választott meg. Örökös díszelnök és dísztag: Molnár Gyula. Örökös díszelnök: Révay István gróf a CsMTSz volt elnöke. Díszelnökök:, Güler János dr., Szilassy Béla dr., főtiszt. Sörös Béla püspök, Tóth Kálmán, Tomesz András dr., Frenyó Győző, valamint Röder Jénő ezredes, dandárparancsnok. Örökös dísztag: Minkusz Artur és Herczog György. Elnök: Mártinké Mátyás. Főtitkár: Sólyom László. Pénztáros: Frenyó Győző. Jegyző: Nemes Tibor. Ellenőrök: Málnán Sándor és. ifj. Scherer Lajos. Választotak ezenkívül egy szélesebbkörű elnökséget, elnöki tanácsot és választmányt. Ügyészek Horváth Béla dr. és Mazár Sándor dr. orvosok, Csiba Zoltán dr. és Kassay Zoltán dr. A választások után Tomesz András dr. díszelnök, majd Molnár Gyula mondottak szép beszédeket. Olcsó társasutazások Amerikába a newyaráMiliQRiállitlsra I. SZ. UT JULIUS 6 III. SZ UT JULIUS 14 II SZ UT JULIUS 13 IV SZ UT SZEPT 4 Oda-visszaufazás és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P Kirándulási lehetőségek Amerika nagyobh városá ba és Kanadába Részletes és kimerítő prospektusén forduljon FELVIDÉKI MAGVAR HÍRLAP utQZáSi irodája Vili* József-körui 5. T. 14-44*00