Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-02 / 50. szám

Ttt» MÁRCIUS 2. CSÜTÖRTÖK TELVIDEXl -MafitARHIRDÄß esngs^anj'inwwwTa« Három magyar államférfi a szociális Közigazgatásról Teleld Pál gróf miniszterelnök, Keresztes-Fisc§er Ferenc belügyminiszter és Hart fia Károly honvédelmi miniszter beszédével megnyílt a negyedik közigaz­gatási továbbképző tanfolyam Teleki Pál gróf miniszterelnök szerdán délelőtt nyitotta meg a belügyminiszté­rium dísztermében a IV. közigazgatási továbbképző tanfolyamok Az ünnepélyes megnyitáson megjelent vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, vitéz Bartha Károly táborszernagy, honvé­delmi miniszter, Kunder Antal kereskedő lem- és iparügyi miniszter, Jaross Andor miniszter, Werth Henrik gyalogsági tá­bornok, vezérkari főnök, több államtit­kár, felsőházi tag, országgyűlési kép­viselő és igen sok más közéleti előke­lőség. Teleki 'Pál gróf a közigazgatás szociális felaáaiairól Teleki Pál gróf miniszterelnök meg- nyitóljeszédében a többi között a követke­zőket mondotta: — Ez a tanfolyam és ez a munka, amely itt folyik, folytatása egy évek óta meg­indított munkának. Az állam gépezete annyira gazdagodik, hogy aki foglalkozik vele, annak szükséges erről a gazdagodás­ról folyton tudomást szereznie, ezt a gaz­dagodást állandóan átéreznie és ezzel ön­magát is gazdagítania, mert hiszen el­végre mindegyikünk azon a helyen, ahol áll, nem más — s ez a közigazgatás em­bereire leginkább vonatkozik —, mint a maga személyében, önmagában foglalata az egész munkának, az egész feladatnak. A most kezdődő tanfolyam program­jának különös érdekességet és jelen­tőséget ad, hogy a belügyminiszter, úr azt legfőképpen szociális kérdé­seknek kívánja szentelni. A szociális kérdéseknek és a szociális irányzatnak, amint én azt értem — s azt szeretném, ha mindenki így értené —, hogy a közigazgatási tisztviselőknek az emberhez való közelebb jutásál szolgálja. Azt, hogy ne ügyeket intézzünk, hanem emberekkel foglalkozzunk. Azt, hogy ne sablonok szerint cselekedjünk, hanem az emberi élet változatossága szerint bán­junk kivel-kivel. Minél gazdagabb lesz az állami apparátusnak feladatköre, minél gazdagabb lesz a közigazgatási feladatok tartalma, annál komplexebb lesz minden ügy, annál inkább tekintetbe kell venni minden egyes intézkedésnél minden egyes életkörülményét, egyéni, sajátos, emberi és családi helyzetét, annak az embernek, akivel foglalkozunk. Nincs két egyforma eset a világon. Vannak hasonló esetek, magam is szereztem idevonatkozó ta­pasztalatot abban a hivatalban, amelyben talán a legtöbbet tanultam az életben, a hadigondozó hivatal el­nökeként. Talán azért a legtöbbet, mert olyan hiva­tal volt az. ahol legközelebb kerültem az emberekhez s a belügyminiszter úrnak be is jelentettem, készséggel lépek az elő­adók sorába magam is, hogy ismertessem azt a tevékenységet, amelyet ez a hivatal kifejtett. — Minél egyénibbé válnak ezek az ese­tek, annál inkább szükséges, hogy a köz- igazgatás az egyes egyéneknek sajátos­ságaiban kiilön-külön elmélyedjen, azokat tökéletesen átértse és átérezze. Erre törekszünk különben a közigazga­tásnak különböző ágazataiban a. decentralizációval is, amelynek nem az a célja, hogy az íróasztalok az ország különböző városaiban áll­janak, hanem az, hogy az intéző em­berek olyanok legyenek, akik saját felelősséggel, a felsőbb hatóságok megkérdezése nélkül mernek és tud­nak helyükön cselekedni és intézkedni, emberi és tisztviselői fele­lősségérzetből egyaránt, hogy közelebb kerüljenek azokhoz az emberekhez, akik­ről intézkedniük kell, akiknek ügyeivel foglalkoznak. — S ebben látom én a közigazgatás szo­ciális feladatát, ez az, amivel a közigaz­gatásnak tökéletesebbé kell még válnia Ezt érezte át a belügyminiszter úr, ezt szolgálja az a munka, amelyet itt végezni fogunk, egymást tanítva, egymás tapasz­talataival gazdagodva azoknak az elő adásoknak során, amelyek majd itt foly nak. — E gondolatban üdvözlöm mindazo­kat, akik nagy érdeklődéssel és tenniaka -ássál itt egybegyűltek s remélem, hogy e tekintetben igazán gazdag gyümölcsöket fog teremni ez a munka a magyar nép, az egész magyar nemzet, a magyar nem- kettest javára. Teleki Pál gróf miniszterelnök meg nyitó beszédét hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Keresztes-FiscQer belügyminiszter előadása Ezután vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter tartott előadást „Szociá­lis szempontok és feladatok az általános igazgatásban“ címmel. — Nem lehet vitatni — mondotta a többi között —, hogy ma a társadalmi és gazdasági berendez­kedés igen gyors és nagyon mélyre­ható átalakulásának korát éljük és hogy erre az átalakulásra nagyon mélyreható és magyon intenzív társa­dalmi feszültségek adják meg a hajtó erőt, éppen úgy, mint ahogy minden nagy történelmi átalakulás korában a súlyos társadalmi feszültségek hajtották és kényszerítették az emberiséget új rendszerek megteremtésére. A nagyobb társadalmi igazságosságra való törekvés az, amely ezeket a korokat jellemzi. De ez a nagyobb társadalmi igazságosságra való törekvés a mi ko­runkban körülbelül már megszülte azo­kat az eszméket, amelyekből majd új tár­sadalmi és gazdasági rendnek kell kiala kulnia. Ezeket az eszméket röviden így ^ehetne jellemezni: Ab egyén szabad és korlátlan érvé­nyesülése helyett a közösség érdekei­nek feltétlen előtérbe nyomulása és ez a követelmény, hogy az egyén " maga önzését alá rendelje a közösségnek. A másik szükségesség talán az, hogy a materializnius helyébe egy spirituális életszemlélet lépjen, hogy emberebb em­bereket neveljünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az embereket, hogy nagyobb megértéssel legyünk egymás bajai és gondjai iránt. — Természetes, hogy ilyen nagy fel­adatokkal az állam és szervezete, a köz- igazgatás csak a legnagyobb felkészült­ség, tanultság és rátermettséggel tud megbirkózni. A feladatok olyan széles­körűek és a társadalmi elet nagyszámú viszonylataihoz képest oly sokfélék, hogy felismerésük és megoldásuk a leg­nehezebb közigazgatási tennivalók közé tartozik. A negyedik Közigazgatási To­vábbképző Tanfolyam anyaga felöleli mindazokat az ismereteket, amelyek a szociális kérdés lényegére, a szociális politika elveire és a szociális közigaz­gatás egyes ágainak működésére vonat­koznak. A szociálpolitika ma már az ér­vényesülésért küzdő kisembernek úgy­szólván egész életére kiterjeszti gondos­kodását, a kisembernek a bölcsőtől vágy a fogamzástól kezdve a sírig nyújtani kívánja azt a támogatást, amellyel az eredményes létfenntartáshoz .szükséges, de fogyatékos erői kiegészíttetnek. A belügyminiszter kifejtette ezután, hogy kizárólag a célszerűség szempontja lehet az irányadó arranézve. hogy az egyes szociális közigazgatási feladatok ellátását szakigazgatási szervre, vagy az általános igazgatás szerveire bízzák-e. A miniszter ezután foglalkozott azzal a kérdéssel, vájjon a területi önkormány­zatok, mint az általános közigazgatás alapszervei alkalmasak-e az oly nagy­mértékben fontos szociális feladatok el­végzésére. Szerinte az önkormányzatok rugalmasságuk­nál fogva évszázadokon át mindig alkalmasaknak bizonyultak az idők során felmerült nehéz nemzeti prob­lémák megoldására és ma is egyenesen hivatottak arra, hogy a múlttal való kapcsolatuk révén a zökkenőmentes fejlődés vonalában tart­sák a szükséges szociális átalakulások Útját. Megemlékezett arról, hogy hivatali elődjének kezdeményezésére vármegyei közjóléti bizottságok létesültek, a inaga javaslatára pedig a főispánok mellé szociális tanácsadókat rendeltek. Az utóbbiak javaslatainak megvalósításai tekintetében kiváló szerepe jut a vár« megyei közjóléti előadóknak, akik a szó-* ciális közigazgatás kérdésében az alispá­nok szakelőadói. Kérte az önkormányza­tokat, hogy a szociális előadókat olyat# helyzetbe hozzák, hogy munkásságukat: kizárólag a szociális feladatoknak szen­telhessék. Közölte ezután a miniszter* hogy javaslatára a minisztertanács, el­határozta, hogy minden' olyan község és körjegyző mellé, akiknek ügykörében! szociális igazgatási feladatok ^ nagyobb* mértékben halmozódnak, községi kisegítő alkalmazottakat rendszeresítenek. — Teljes tudatában vagyok annak, — mondotta — hogy ez a megoldás esak a kezdet kezdetét jelenti és a községek szociális igazgatásának kiépítése terén még igen sok a tenni­való, amit az anyagi helyzetünk ál­tal nyújtott lehetőségek szerint * leggyorsabban el kell végezni. — Ezekkel az intézkedésekkel a kor­mány azt kívánta elérni, hogy megvess*» a szociális állam keretében a szociális: önkormányzat alapjait. A szociális köz igazgatás céljainak elérése nemcsak » megfelelő anyagi és eljárásjogi szabá­lyok megalkotásából és az azok végre­hajtására hivatott szervezettől függ, ha­nem az eljáró tisztviselők és alkalma­zottak személyi tulajdonságaitól is. Nyo­matékosan megismétlem, hogy a szociális közigazgatás eredményes­sége csak olyan tisztikartól várható, amelyet a szociális kötelességérzet és felelősségtudat jellemez, s amelyben megtalálható a szakismeret, az intézkedni tudás és akarás, az ember- szeretet és a jómodor egyaránt. A kö­zömbösség vagy a dilettantizmus sehol sem okozhat olyan súlyos károkat, mint a szociális problémák megoldására irá­nyuló tennivalók körében. A belügyminiszter előadását nagy tet­széssel és tapssal fogadták. &ar$§a miniszter a honvédelem, a közigazgatás és a szociálpolitika összefüggéseiről Ezután vitéz Bartha Károly honvé­delmi miniszter „Honvédelem — közigaz­gatás — szociálpolitikaí‘ címmel tartott előadást. Ennek során a többi közt a kö­vetkezőket fejtette ki: — A nemzetközi feszültség nyomása alatt az egész világ lázas sietséggel ala­kítja át korszerűvé honvédelmi berende­zéseit és most nálunk is sor kerülhetett a honvédelmi törvény megalkotására. A korszerű honvédelem az ország összes anyagi és erkölcsi erőforrásait egyesit: a honvédelem szolgálatában. Ez a hatal­mas munka a legfelső Honvédelmi Ta­nács irányítása mellett, a közigazgatásra vár. Elsőrendű szerei» jut ezen a téren a mindenre kiterjedő, helyes szociálpoli­tikának. Minden modern honvédelmi tör­vény a következő alapelveken épül fel: 1. Az ifjúság katonai előképzése. 2. A katonai kiképzés és továbbképzés. 3. A hadsereg átütő erejét biztosító anyagi feltételek megteremtése. 4. A mögöttes országrészek háború esetére való megszervezése. Ide tarto­zik nagyrészben a légvédelem meg­szervezése is. A polgári közigazgatás feladata, hogy szociális intézkedésekkel erős és ellenálló emberanyagot biztosítson. Az ifjúság ne­velése pedig a katonai szolgálatra készít elő. Ez az előképzés lehetővé teszi a rö- videbb szolgálati időt. A törvény kere­teiben kialakuló ni. kir. honvédség hatul-, más nevelőintézmény, a nemzetszervezés nagy iskolája. A testgyakorlási kötele­zettség beállásától kezdve a közigazga­tási hatóság az egyént egész katonai kö­telezettségének ideje alatt figyelemmel kíséri. A közigazgatási hatóságoknak igen nagy szerepe van a testgyakorlási kötelezettség alá cső ifjúság egyesüle­tekbe való tömörítésénél' és a polgári lö­vészegyesületek megalakításánál. Első­rendű fontosságú követelmény, hogy az élei rehívott egyesületek olyan nevelő- munkát végezhessenek, amely a nemzeti összelartozáy érzését,- hazaszeretetei és hazafias áldozatkészséget a lehető leg­nagyobb mértékben kifejlessze. — A jó közigazgatási tisztviselőnek belátással, türelemmel, szeretettel és megértéssel kell viseltetni a hozzája for­duló járatlan és részben tudatlan embe­rekkel szemben. — Nem közömbös egy mozgósítás ese­tén a nép lelkületűnek, mentalitásának irányítása. Ha az arra hivatott közigaz­gatási tisztviselőnek nincs helyén a szíve és esze, a már előzőleg pontosan kidolgozott tervek előírásszerű és ideire megszabott végrehajtása könnyen , lehe­tetlenné válliatik. —: A mögöttes országrész nyersanyag szolgáltatásának és élelmezésének meg­szervezése, a hadműveleti célokra szük­ségelt nyersanyagok összegyűjtése, va­lamint az egyéb elsőrendű életszükség­leti cikkek biztosítása és a lakosság kö­zött a lehetőség szerinti arányos elosz t-ása olyan feladata, amelyet csak a hi­vatása magaslatán álló közigazgatás* oldhat meg. — A légi hare lehetőségének bekapcso­lódásából önként adódik, hogy a régi ér­telemben vett mögöttes országrész a jövő háborújában nem lesz. A szociális intézkedések között első helyen kívánom megemlíteni a had­kötelezettséget teljesítők érdekeinek megvédését. E tekintetben a honvédelmi törvény ha­tározott intézkedéseket tartalmaz. Ki­mondja, hogy az állam, törvényhatóság- község vagy- bármely más köztestület, közüzem, vagy közintézmény szolgálata ban álló tisztviselő vagy egyéb alkalma zott állandó szolgálati viszonyát a tény­leges katonai szolgálat teljesítése miatt megszüntetni nem lehet és őkét urnáit hivatali előiépésükben hátrány nem ér­heti. — A hadigondozás ma már kizárólag állami feladat. A hadigondozottak, vala­mint a tűzharcosok és egyéb hadviseltek részére biztosított, jogok és előnyök biz­tosítása szintén a közigazgatás feladata. Mindezekből megállapítható, hogy »■ honvédelem és a közigazgatás a legszoro­sabban fonódik össze: Befejezésül meleg köszönetét mondok minden köztisztvise lőnek a honvédelem érdekében kifejteti áldozatos, sokszor erőn felüli munká­jáért, amit különösen az elmúlt ősz tör­ténelmi napjaiban végeztek. A nagy tetszéssel és tapssal fogadott előadás után Teleki Pál gróf miniszter- elnök köszönetét mondott a két elő­adásért és a hallgatóknak megjelené­sükért. Külön köszönetét mondott a je­lenlevő vitéz Imrédy Bélánénak és Széll Jpzsefnénak, akik szintén vállalkoztak arra, hogy szociális kérdésekről előadást tartsanak a tanfolyamon. A tanfolyam munkásságára a miniszterelnök Isten ál­dását kérte. Alúlifotf ezennel kijeleiíT$lyí. hogy Jó- zseűj(an#3áfsemmi felelősséget nem vál­laltig és ugyancsak tőle eredő tartozáso­kat, nem fizetem. Kelt Jolsván, 1939 február 28-án. Scsehovics János, nyug. útbiztos. Jolsva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom