Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-02 / 50. szám
Ttt» MÁRCIUS 2. CSÜTÖRTÖK TELVIDEXl -MafitARHIRDÄß esngs^anj'inwwwTa« Három magyar államférfi a szociális Közigazgatásról Teleld Pál gróf miniszterelnök, Keresztes-Fisc§er Ferenc belügyminiszter és Hart fia Károly honvédelmi miniszter beszédével megnyílt a negyedik közigazgatási továbbképző tanfolyam Teleki Pál gróf miniszterelnök szerdán délelőtt nyitotta meg a belügyminisztérium dísztermében a IV. közigazgatási továbbképző tanfolyamok Az ünnepélyes megnyitáson megjelent vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, vitéz Bartha Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter, Kunder Antal kereskedő lem- és iparügyi miniszter, Jaross Andor miniszter, Werth Henrik gyalogsági tábornok, vezérkari főnök, több államtitkár, felsőházi tag, országgyűlési képviselő és igen sok más közéleti előkelőség. Teleki 'Pál gróf a közigazgatás szociális felaáaiairól Teleki Pál gróf miniszterelnök meg- nyitóljeszédében a többi között a következőket mondotta: — Ez a tanfolyam és ez a munka, amely itt folyik, folytatása egy évek óta megindított munkának. Az állam gépezete annyira gazdagodik, hogy aki foglalkozik vele, annak szükséges erről a gazdagodásról folyton tudomást szereznie, ezt a gazdagodást állandóan átéreznie és ezzel önmagát is gazdagítania, mert hiszen elvégre mindegyikünk azon a helyen, ahol áll, nem más — s ez a közigazgatás embereire leginkább vonatkozik —, mint a maga személyében, önmagában foglalata az egész munkának, az egész feladatnak. A most kezdődő tanfolyam programjának különös érdekességet és jelentőséget ad, hogy a belügyminiszter, úr azt legfőképpen szociális kérdéseknek kívánja szentelni. A szociális kérdéseknek és a szociális irányzatnak, amint én azt értem — s azt szeretném, ha mindenki így értené —, hogy a közigazgatási tisztviselőknek az emberhez való közelebb jutásál szolgálja. Azt, hogy ne ügyeket intézzünk, hanem emberekkel foglalkozzunk. Azt, hogy ne sablonok szerint cselekedjünk, hanem az emberi élet változatossága szerint bánjunk kivel-kivel. Minél gazdagabb lesz az állami apparátusnak feladatköre, minél gazdagabb lesz a közigazgatási feladatok tartalma, annál komplexebb lesz minden ügy, annál inkább tekintetbe kell venni minden egyes intézkedésnél minden egyes életkörülményét, egyéni, sajátos, emberi és családi helyzetét, annak az embernek, akivel foglalkozunk. Nincs két egyforma eset a világon. Vannak hasonló esetek, magam is szereztem idevonatkozó tapasztalatot abban a hivatalban, amelyben talán a legtöbbet tanultam az életben, a hadigondozó hivatal elnökeként. Talán azért a legtöbbet, mert olyan hivatal volt az. ahol legközelebb kerültem az emberekhez s a belügyminiszter úrnak be is jelentettem, készséggel lépek az előadók sorába magam is, hogy ismertessem azt a tevékenységet, amelyet ez a hivatal kifejtett. — Minél egyénibbé válnak ezek az esetek, annál inkább szükséges, hogy a köz- igazgatás az egyes egyéneknek sajátosságaiban kiilön-külön elmélyedjen, azokat tökéletesen átértse és átérezze. Erre törekszünk különben a közigazgatásnak különböző ágazataiban a. decentralizációval is, amelynek nem az a célja, hogy az íróasztalok az ország különböző városaiban álljanak, hanem az, hogy az intéző emberek olyanok legyenek, akik saját felelősséggel, a felsőbb hatóságok megkérdezése nélkül mernek és tudnak helyükön cselekedni és intézkedni, emberi és tisztviselői felelősségérzetből egyaránt, hogy közelebb kerüljenek azokhoz az emberekhez, akikről intézkedniük kell, akiknek ügyeivel foglalkoznak. — S ebben látom én a közigazgatás szociális feladatát, ez az, amivel a közigazgatásnak tökéletesebbé kell még válnia Ezt érezte át a belügyminiszter úr, ezt szolgálja az a munka, amelyet itt végezni fogunk, egymást tanítva, egymás tapasztalataival gazdagodva azoknak az elő adásoknak során, amelyek majd itt foly nak. — E gondolatban üdvözlöm mindazokat, akik nagy érdeklődéssel és tenniaka -ássál itt egybegyűltek s remélem, hogy e tekintetben igazán gazdag gyümölcsöket fog teremni ez a munka a magyar nép, az egész magyar nemzet, a magyar nem- kettest javára. Teleki Pál gróf miniszterelnök meg nyitó beszédét hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Keresztes-FiscQer belügyminiszter előadása Ezután vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter tartott előadást „Szociális szempontok és feladatok az általános igazgatásban“ címmel. — Nem lehet vitatni — mondotta a többi között —, hogy ma a társadalmi és gazdasági berendezkedés igen gyors és nagyon mélyreható átalakulásának korát éljük és hogy erre az átalakulásra nagyon mélyreható és magyon intenzív társadalmi feszültségek adják meg a hajtó erőt, éppen úgy, mint ahogy minden nagy történelmi átalakulás korában a súlyos társadalmi feszültségek hajtották és kényszerítették az emberiséget új rendszerek megteremtésére. A nagyobb társadalmi igazságosságra való törekvés az, amely ezeket a korokat jellemzi. De ez a nagyobb társadalmi igazságosságra való törekvés a mi korunkban körülbelül már megszülte azokat az eszméket, amelyekből majd új társadalmi és gazdasági rendnek kell kiala kulnia. Ezeket az eszméket röviden így ^ehetne jellemezni: Ab egyén szabad és korlátlan érvényesülése helyett a közösség érdekeinek feltétlen előtérbe nyomulása és ez a követelmény, hogy az egyén " maga önzését alá rendelje a közösségnek. A másik szükségesség talán az, hogy a materializnius helyébe egy spirituális életszemlélet lépjen, hogy emberebb embereket neveljünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az embereket, hogy nagyobb megértéssel legyünk egymás bajai és gondjai iránt. — Természetes, hogy ilyen nagy feladatokkal az állam és szervezete, a köz- igazgatás csak a legnagyobb felkészültség, tanultság és rátermettséggel tud megbirkózni. A feladatok olyan széleskörűek és a társadalmi elet nagyszámú viszonylataihoz képest oly sokfélék, hogy felismerésük és megoldásuk a legnehezebb közigazgatási tennivalók közé tartozik. A negyedik Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam anyaga felöleli mindazokat az ismereteket, amelyek a szociális kérdés lényegére, a szociális politika elveire és a szociális közigazgatás egyes ágainak működésére vonatkoznak. A szociálpolitika ma már az érvényesülésért küzdő kisembernek úgyszólván egész életére kiterjeszti gondoskodását, a kisembernek a bölcsőtől vágy a fogamzástól kezdve a sírig nyújtani kívánja azt a támogatást, amellyel az eredményes létfenntartáshoz .szükséges, de fogyatékos erői kiegészíttetnek. A belügyminiszter kifejtette ezután, hogy kizárólag a célszerűség szempontja lehet az irányadó arranézve. hogy az egyes szociális közigazgatási feladatok ellátását szakigazgatási szervre, vagy az általános igazgatás szerveire bízzák-e. A miniszter ezután foglalkozott azzal a kérdéssel, vájjon a területi önkormányzatok, mint az általános közigazgatás alapszervei alkalmasak-e az oly nagymértékben fontos szociális feladatok elvégzésére. Szerinte az önkormányzatok rugalmasságuknál fogva évszázadokon át mindig alkalmasaknak bizonyultak az idők során felmerült nehéz nemzeti problémák megoldására és ma is egyenesen hivatottak arra, hogy a múlttal való kapcsolatuk révén a zökkenőmentes fejlődés vonalában tartsák a szükséges szociális átalakulások Útját. Megemlékezett arról, hogy hivatali elődjének kezdeményezésére vármegyei közjóléti bizottságok létesültek, a inaga javaslatára pedig a főispánok mellé szociális tanácsadókat rendeltek. Az utóbbiak javaslatainak megvalósításai tekintetében kiváló szerepe jut a vár« megyei közjóléti előadóknak, akik a szó-* ciális közigazgatás kérdésében az alispánok szakelőadói. Kérte az önkormányzatokat, hogy a szociális előadókat olyat# helyzetbe hozzák, hogy munkásságukat: kizárólag a szociális feladatoknak szentelhessék. Közölte ezután a miniszter* hogy javaslatára a minisztertanács, elhatározta, hogy minden' olyan község és körjegyző mellé, akiknek ügykörében! szociális igazgatási feladatok ^ nagyobb* mértékben halmozódnak, községi kisegítő alkalmazottakat rendszeresítenek. — Teljes tudatában vagyok annak, — mondotta — hogy ez a megoldás esak a kezdet kezdetét jelenti és a községek szociális igazgatásának kiépítése terén még igen sok a tennivaló, amit az anyagi helyzetünk által nyújtott lehetőségek szerint * leggyorsabban el kell végezni. — Ezekkel az intézkedésekkel a kormány azt kívánta elérni, hogy megvess*» a szociális állam keretében a szociális: önkormányzat alapjait. A szociális köz igazgatás céljainak elérése nemcsak » megfelelő anyagi és eljárásjogi szabályok megalkotásából és az azok végrehajtására hivatott szervezettől függ, hanem az eljáró tisztviselők és alkalmazottak személyi tulajdonságaitól is. Nyomatékosan megismétlem, hogy a szociális közigazgatás eredményessége csak olyan tisztikartól várható, amelyet a szociális kötelességérzet és felelősségtudat jellemez, s amelyben megtalálható a szakismeret, az intézkedni tudás és akarás, az ember- szeretet és a jómodor egyaránt. A közömbösség vagy a dilettantizmus sehol sem okozhat olyan súlyos károkat, mint a szociális problémák megoldására irányuló tennivalók körében. A belügyminiszter előadását nagy tetszéssel és tapssal fogadták. &ar$§a miniszter a honvédelem, a közigazgatás és a szociálpolitika összefüggéseiről Ezután vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter „Honvédelem — közigazgatás — szociálpolitikaí‘ címmel tartott előadást. Ennek során a többi közt a következőket fejtette ki: — A nemzetközi feszültség nyomása alatt az egész világ lázas sietséggel alakítja át korszerűvé honvédelmi berendezéseit és most nálunk is sor kerülhetett a honvédelmi törvény megalkotására. A korszerű honvédelem az ország összes anyagi és erkölcsi erőforrásait egyesit: a honvédelem szolgálatában. Ez a hatalmas munka a legfelső Honvédelmi Tanács irányítása mellett, a közigazgatásra vár. Elsőrendű szerei» jut ezen a téren a mindenre kiterjedő, helyes szociálpolitikának. Minden modern honvédelmi törvény a következő alapelveken épül fel: 1. Az ifjúság katonai előképzése. 2. A katonai kiképzés és továbbképzés. 3. A hadsereg átütő erejét biztosító anyagi feltételek megteremtése. 4. A mögöttes országrészek háború esetére való megszervezése. Ide tartozik nagyrészben a légvédelem megszervezése is. A polgári közigazgatás feladata, hogy szociális intézkedésekkel erős és ellenálló emberanyagot biztosítson. Az ifjúság nevelése pedig a katonai szolgálatra készít elő. Ez az előképzés lehetővé teszi a rö- videbb szolgálati időt. A törvény kereteiben kialakuló ni. kir. honvédség hatul-, más nevelőintézmény, a nemzetszervezés nagy iskolája. A testgyakorlási kötelezettség beállásától kezdve a közigazgatási hatóság az egyént egész katonai kötelezettségének ideje alatt figyelemmel kíséri. A közigazgatási hatóságoknak igen nagy szerepe van a testgyakorlási kötelezettség alá cső ifjúság egyesületekbe való tömörítésénél' és a polgári lövészegyesületek megalakításánál. Elsőrendű fontosságú követelmény, hogy az élei rehívott egyesületek olyan nevelő- munkát végezhessenek, amely a nemzeti összelartozáy érzését,- hazaszeretetei és hazafias áldozatkészséget a lehető legnagyobb mértékben kifejlessze. — A jó közigazgatási tisztviselőnek belátással, türelemmel, szeretettel és megértéssel kell viseltetni a hozzája forduló járatlan és részben tudatlan emberekkel szemben. — Nem közömbös egy mozgósítás esetén a nép lelkületűnek, mentalitásának irányítása. Ha az arra hivatott közigazgatási tisztviselőnek nincs helyén a szíve és esze, a már előzőleg pontosan kidolgozott tervek előírásszerű és ideire megszabott végrehajtása könnyen , lehetetlenné válliatik. —: A mögöttes országrész nyersanyag szolgáltatásának és élelmezésének megszervezése, a hadműveleti célokra szükségelt nyersanyagok összegyűjtése, valamint az egyéb elsőrendű életszükségleti cikkek biztosítása és a lakosság között a lehetőség szerinti arányos elosz t-ása olyan feladata, amelyet csak a hivatása magaslatán álló közigazgatás* oldhat meg. — A légi hare lehetőségének bekapcsolódásából önként adódik, hogy a régi értelemben vett mögöttes országrész a jövő háborújában nem lesz. A szociális intézkedések között első helyen kívánom megemlíteni a hadkötelezettséget teljesítők érdekeinek megvédését. E tekintetben a honvédelmi törvény határozott intézkedéseket tartalmaz. Kimondja, hogy az állam, törvényhatóság- község vagy- bármely más köztestület, közüzem, vagy közintézmény szolgálata ban álló tisztviselő vagy egyéb alkalma zott állandó szolgálati viszonyát a tényleges katonai szolgálat teljesítése miatt megszüntetni nem lehet és őkét urnáit hivatali előiépésükben hátrány nem érheti. — A hadigondozás ma már kizárólag állami feladat. A hadigondozottak, valamint a tűzharcosok és egyéb hadviseltek részére biztosított, jogok és előnyök biztosítása szintén a közigazgatás feladata. Mindezekből megállapítható, hogy »■ honvédelem és a közigazgatás a legszorosabban fonódik össze: Befejezésül meleg köszönetét mondok minden köztisztvise lőnek a honvédelem érdekében kifejteti áldozatos, sokszor erőn felüli munkájáért, amit különösen az elmúlt ősz történelmi napjaiban végeztek. A nagy tetszéssel és tapssal fogadott előadás után Teleki Pál gróf miniszter- elnök köszönetét mondott a két előadásért és a hallgatóknak megjelenésükért. Külön köszönetét mondott a jelenlevő vitéz Imrédy Bélánénak és Széll Jpzsefnénak, akik szintén vállalkoztak arra, hogy szociális kérdésekről előadást tartsanak a tanfolyamon. A tanfolyam munkásságára a miniszterelnök Isten áldását kérte. Alúlifotf ezennel kijeleiíT$lyí. hogy Jó- zseűj(an#3áfsemmi felelősséget nem vállaltig és ugyancsak tőle eredő tartozásokat, nem fizetem. Kelt Jolsván, 1939 február 28-án. Scsehovics János, nyug. útbiztos. Jolsva.
