Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

teivideW _Mag!&RHIRIíM* A Felvidék iparossága a járási ipartársulatok fenntartásáért Komárom, március 11. A Győri Kereske­delmi és Iparkamara képviseletében Morvay István elnök, Meiocner Ernő dr. főtitkár és Bayer János főszámvevő meglátogatták a Komáromi Járási Ipartáreulatot és a Ko­máromi Járási Kereskedelmi Grémiumot. A két intézmény elnöksége ebből az alka­lomból választmányi gyűlést hivott össze, amely a komáromi, s egyben az egész fel­vidéki iparos és kereskedő társadalmat is érintő aktuális panaszokat és kérel­meket terjesztette a kamara kikül­döttei elé. Czibor Géza elnök az Ipartársulat nevében a kontárkérdéssel kapcsolatban tett indít­ványt s szigorú rendszabályok életbelépte­tését kéri, hogy a közterheket viselő legális iparoság érdekei védelmet kapjanak. A ko­máromi iparosság szükségesnek tartja az önállók szociá­lis biztosítási kérdésének mielőbbi megoldását, valamint az adóigazgatás keretében sürgős intézkedést kíván arra nézve, hogy a cseh­szlovák adóigazgatás által kivetett nemzet- védelmi pótlékot töröljék. Kéri a járási ipartársulati intézmé­nyek fenntartását, mert ezek a szervek az iparigazgatás igen sok munkáját végzik s az iparoetársadalom gazdasági, kulturális és szociális érdek- védelmét látják el. A bőriparoeok, ameny- nyiben más közérdekek a Cikta cég fenn­tartását kívánatossá teszik, azt kívánják, hogy a Ci-ktának ne adjanak engedélyt láb­beli-javítások vállalására, mert ez a kis­iparosakra nézve a mai súlyos helyzetben nem kívánatos. Az Ipartársulatban tartott értekezleten Morvay István kamarai elnök Ígéretet tett, hogy ő s a vezetése alatt álló kamara mindent el fognak követni, hogy az iparosság kérelmei teljesedjenek. Majd a kiküldöttek a Járási Kereskedelmi Gré­mium vezetőségi tagjaival tárgyaltaik. Zech- meister Sándor grémium! igazgatósági biz­tos ismertette a komáromi s komárom- járási kereskedők helyzetét s írásban adta át a Grémium előterjesztéseit a kiküldöt­teknek. Meixner Ernő dr. főtitkár felszó­lalásában rámutatott a kamarai képviselet fontosságára s bejelentette, hogy a kamara mindegyik érdekszervezet részéről három levelező tagot fog az illetékes kereskedő s iparos társulat ajánlására kinevezni, akik az összeköttetést fenntartják a kamarával s a helyi érdekű kérdésekben mint véle- ménytadó tényezők fejthetnek ki tevékeny­séget. A grémiumi választmány tagjai megnyugvással vették tudomásul a kama- I rai kiküldöttek pártfogó nyilatkozatát. A magyar ipar versenyképességét hirdeti világszerte a Budapesti Nemzetközi Vásár művészi plakátja 16 Nem megy 12 ezernél több mezőgazdasági munkás Németországba Budapest, március 11. Egyes gazdasági szaklapokban többízben jelent meg olyan közlemény, minthogyha a földművelésügyi minisztérium a tavalyinál nagyobb lét­számú mezőgazdasági munkásexportot tervezne Németország felé. Ez a híradás merőben tévedésen alapult és a tény az, hogy Németországba a folyó gazdasági évben is ugyanannyi mezőgaz­dasági munkás megy németországi mező- gazdasági munkára, mint amennyi a ta­valyi létszám volt. Ez a létszám a csonka ország területére vonatkoztatva, 11.000, a felszabadult területekre vonatkozóan pedig legfeljebb e 11.000-es létszám 10 százaléka. Minden ezen túlmenő kombiná­ció, illetve híradás kitalálás és teljes tá­jékozatlanságot jelent. Letette az esküt a Nemzeti Bank új alelnöke Budapest, március 11. A kormányzó úr «főméltósága előtt Thaly Zsigmond dr., m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott pénz­ügyminisztériumi államtitkár, mint a Ma­gyar Nemzeti Bank újonnan megválasztott alelnöke, szombat déli 12 órakor ünnepé­lyes fogadalmat tett. Közreműködtek Uray István dr. m. kir. titkos tanácsos, a kabi­netiroda főnöke, Reményi-Schneller Lajos dr., m. kir. pénzügyminiszter és Ambrózy Gyula dr. államtitkár, a kabinetiroda fő- nökhelyettese. Az OMKE a felvidéki iparengedélyrevizió kérelmezési határ­idejének meghosszab­bításáért Budapest, március 11. A visszacsatolt Felvidék területén tudvalévőén revízió alá kerülnek az iparengedélyek. Az új enge­délyek és iparigazolványok kiadását, illetve a meglevők érvényesítését meg­felelő okmányok benyújtásával március 18;ig kell kérni. Tekintettel arra, hogy a felvidéki kereskedők tekintélyes részének más országokhoz csatolt területekről kell okmányaikat beszerezni, a határidő sok esetben rövidnek bizonyul. Az OMKE be­advánnyal fordult a kereskedelemügyi és a felvidéki ügyeket intéző minisztériumok­hoz és kérte, tegyék lehetővé az iparenge­délyek újrakérési határidejének lehetőleg négy, de legalább két héttel való meg­hosszabbítását. Hatályon kívül helyezték o rende?etet, amely meg­tiltja az értékpapírforgal­mat a Felvidék ésaz ország többi része között A hivatalos lap vasárnapi száma közli a pénzügyminiszter rendeletét, amely ha­tályon kívül helyezi azt a tilalmat, hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül részvényt, zá'oglevelet, államadóssági, vagy más kötvényt és mindezek szelvényeit a visszacsatolj, területekről az ország egyéb területére, vagy az ország egyéb területé­ről a visszacsatolt területre bevinni nem Szabad. (—) Rendelet a találmányokra a hon­védelmi törvényben megszabott engedé­lyezési eljárásáról. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a minisztériumnak a találmányokra vonatkozóan a honvé­delmi törvényben megszabott engedélye­zési eljárás tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet szerint az iparügyi miniszter­nek a honvédelmi miniszterrel egyetértve adott engedélyét meg kell szereznie az olyan magyar állampolgárnak, valamint az ország területén lakó, vagy állandóan tartózkodó olyan külföldinek, aki iparilag értékesíthető találmányt szabadalmazta­tás, vagy más oltalom megszerzése végett külföldön bejelenteni, továbbá belföldön szabadalmaztatni és akár bel-, akár kül­földön bármilyen módon értékesíteni, vagy nyilvánosságra hozni kíván. A rendelet részletesen szabályozza az engedélyezési eljárást. Az, aki iparilag értékesíthető ta­lálmányt engedély nélkül szabadalmazta­tás, vagy más oltalom megszerzése végett külföldön bejelent, vagy akár bel-, akár külföldön bármilyen módon értékesít, ki­hágást, ha azonban a találmány a hadvi­selés szempontiából fontos, vétséget, sú­lyosabban minősülő esetekben bűntettet követ el. Budapest, március 11. Négy világrész­ben egyszerre tűnt fel az elmúlt hét óta egy plakát, amely a legkülönbözőbb mé­retben és kivitelben, három gyár kéményt bemutató ábrájával a magyar ipart, szöve­gében pedig a gyönyörű magyar fővárost, Budapestet, elsősorban pedig az április 28- tól május 8-ig megtartandó Budapesti Nemzetközi Vásárt hirdeti 17 nyelvválto­zatban. Eddig Európában, Afrikában és Ázsiában 26 országban, a tengerentúl pe­dig kilenc állam fővárosában, nagyobb ke­reskedelmi és forgalmi központjaiban he­lyezték el a magyar ipar teljesítőképessé­gének ezt a hirdetőjét minden számottevő utazási irodánál, kereskedelmi ügynökség­nél, szállítmányozási vállalatnál, az érdek- képviseleteknél, pénzintézeteknél, biztosí­tóknál. egyszóval mindazon helyeken, ahol a gazdasági életben fontosabb szerepet játszó közönség megfordult. (—) Olcsóbb a kavics. Laiky Dezső dr., az árellenörzés országos kormánybiztosa Buda­pest székesfőváros területén levő dunaparti rakodókon forgalomba hozott dunakavics- anyagok és bányahomok eddigi eladási árait mintegy 10%-kal csökkentette. Az árcsökken­tésre vonatkozó rendeletit a Budapesti Köz­löny vasárnapi száma közli. A rostált ka­vicsanyagok az 1938. évi július bó 1. napján .érvényben volt eladási árakkal szemben 10%-kal csökkentett áron kerülnek forga­lomba. + ERÖTAKARMÁNYPIAC. Árpakorpa 14.80, borsóhéj 20, borsókonkoly 16, búza­korpa 13.50—13.75, búzatakarmányüszt 16.30 —16.50, kókuszpogácsa 14.75, lenmagpogácsa 17, napraforgópogácsa 15.50, szárított répa- szelet 11.50, repcepogácsa 11.20, rozskorpa 13, melassz 10,50, halliszt 45 pengő q-kint. (—) A felvidéki ipar átszervezése. A Felvidék ipartestületi hálózatának kiépíté­sével Gyulay Ákos dr. miniszteri tanácsost bízta meg az iparügyi miniszter. A magyar ipari közigazgatásnak a Felvidékre való bevezetése idejére berendelték ezenkívül Dobsa László dr.-t, az IPOK igazgatóját a minisztériumba szolgálattételre. Dobsa dr. igazgatót megbízatásának ideje alatt az Ipartestületek Országos Központjában Ko. valóczy Rezső dr. főtitkár, he'yettesíti. + VETÖMAGPIAC. A magpiacon a kedve­zőbb időjárás hatása alatt a belföldi kereslet megélénkült és ezért bár a külföldi eladások csökkennek, az irányzat általában tartott maradt. Áll ez különösen a lucemamagra. Lóheremagból vannak még exporteladások is, ami az árakat ámyalatilag megszilárdította. A bükkönyök piacán a szöszös bükköny to­vábbra is üzlettelen, míg a tavaszi bükköny­ben belföldi szükségletre élénk az üzlet, az árak nem változtak. A kölesek piaca elcsen­desedett, a muhar iránt sincs különösebb ér­deklődés- Jó csiraképességü szudánfüvet ke­resnek. Az olajmagvak piacán a repce irány­zata változatlan, napraforgóban nincs számot­tevő üzlet. Tökmagból megfelelő minőségű nagyszemű áru elhelyezhető. A hüvelyesek közül a bab üzletmenete csendes, a borsókból csupán a vetési célokra alkalmas áru talál könnyebben vevőre. Lencsében nem alakult ki forgalom, a késczletek még mindig na­A Túri Polgár Béla terve szerint ké­szült rajz egyaránt feltűnik a vásár pros- spektusain, plakátjain és bélyegein, a szállodai portások által világszerte min­den utas málhájára helyezett „koffercédu- lákcin”, a kirakati kartonokon, a vásár nyitásáig még sofcmillió kilométert végig- száguldó nemzetközi gyorsvonatok kocsi­fülkéinek belsejében, bélyeg alakjában millió és millió levél címzettjét figyelmez­teti a vásárra, kirakatok árui között, mint kartonplakát tűnik fel, egyszóval ott ta­lálható mindenütt s — nem igen lehet a gazdasági életben tevékenykedő ember aki a vásár nyitásáig, április 28-ig ne ütköz­zék bele számtalanszor abba a négy szín­ben tartott ábrába, amely a füstölgő ké­mények gondolatán át, a dolgozó Magyar- országot és annak nagy ipari kirakatát: a Budapesti Nemeztközi Vásárt jelképezi. gyök. A takarmányrépamag piaca megélén­kült. A mák irányzata a közeledő húsvéti ün­nepekre tekintettel megszilárdult. Árak helyt vidéki vasútállomás 100 kg-kint minőség szerint: lucernamag nyers 175—215, u. a. ólomzárolt 280—300, lóheremag nyers 80— 100, u. a. ólomzárolt 128—138, szöszös bük­köny 34—36, tavaszi bükköny 17—18.50, kö­les fehér 18—22, u. a. vörös 17—18, repce olajgyári paritás 25.50—26, tökmag nagy 27 28, kicsi 23—24, expresszborsó, viktóriaborsó 18—19, bab dunai szokvány 24.75—25, lencse nagy 36—43, közép 22—27, kicsi 20—22, mák uradalmi kék 113—118 pengő. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: NYUGODT Az értéktőzsde nagy figyelmet szentel a Szlovákiában lejátszódó eseményeknek. A tőzsde részvénypiacát egyébként nyugalom és üzlettelenség jellemezte. Bauxit 3, Kőszén 2, Gúmi 1.75, Délcukor 1, Cukor 0.75, Fegyver 0.50, Salgó 0.2, Ganz 0.15 pengővel olcsóbbo­dott, Polgári sör 1 és a Nasiei 0.5 pengővel javult. A szilárd kamatozású értékek piaca barátságos volt. Záróárfolyamok: Első Bp. malom 6.5, Hun- gária-malom 18.—, Bauxit 180.—, Kohó 18.5, Kőszén 286.—, Nagybátonyi 43.5, Salgó 28.4, Fegyver 28.5, Ganz 14.1, Láng 26.—, Győri vágón 20.—, Rima 66.—, Guttmann 6.—, Na- sici 77.—, Levante 0.3, Nova 10.5, Tröszt 49.—, Államvasút 5.5, Délcukor 69.25, Ma­gyar cukor 69.25, Georgia 18.75, Izzó 106.—, Áuer 57.—, Dreher-Haggenmacher 117.—, Gschwindt 697.5, Polgári sör 86.—, Krausz— szesz 49.—, Gyapjúmosó 3.6, Magyar kender 10.—, Szegedi kender 37.5, Danica 2.4, Mű­trágya 38.75, Brassói 24.75, Gumi 46.—, Vasúti forg. 15.25, Telefon 8.6. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5% 301.5, 1927. évi főv. 6% 79.875. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.35 —57.95, cseh kor. 7.50—11 80, dán kor. 71.35 —72.15, dinár 6—7.50 (500 és 1000 dináros címletek kivételével), USA dollár 340.45— 344.45, kandai dollár 332—377, francia frank 1939 MÁRCIUS 12. VASÁRNAP 9—9.20, holland forint 181.05—183.05, len* gyei zloty 60—61.40, leu 3.60—3.45, leva 3— 3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka ——» norvég kor. 80.30—81.20, svájci frank 77,.50— —78.40, svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.45— 183.05, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.51— 57.95, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.55 —72.15, London 16.02—16.17, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 341.85— 344.45, Oszló 80.525—81.225, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.525—83.225, Varsó 64.25—64.75, Zürich 77.70—78.40, Isztanbul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, március 11. (Zárla1.) Párizs 11.65%, London 20.62%, Newyork 439,75, Brüsszel 73.97%, Milano 23.13, Amszterdam 233.50, Berlin 176.35, Stockholm 106.20, Oszló 103.62%, Kopenhága 92.07%, Szófia 5.40, Prága 15.03, Varsó 83, Belgrád 10, Athén 3.90, Istambul 3.60, Bukarest 3.37, Helsinki 9.09%, Buenos Ayres 101.62%, Yokohama 120.37%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN A készárupiacot üzlettelenség jellemezte. A búzaüzlet jelentéktelen volt Árpából, zabból és kukoricából 150—150 q cserélt gazdát vál­tozatlan árakon. A határidőspiacon javult irányzat mellett a májusi rozs £, a májusi kukorica 8, a júliusi 10 fillérrel javult. Rozs májusra: 14.10, 14.13, 14.06, zárlat 14.05— 14.07. Kukorica májusra: 15.92, 15.90, zárlat 15 86—15.90, júliusra: 16.05, zárlat 16.02 16.05. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki, fejérmegyei 77 kg-os 20.20—20.40, 78 kg-os 20.40—20.60, 79 kg-os 20.60—20.80, 80 kg-os 20.70—20.90, felsőtiszai, dunatisza- közi 77 kg-os 20.15—20.35, 78 kg-os 20.35— 20.55, 79 kg-os 20.55—20.75, 80 kg-os 20.65— 20.85, dunántúli 77 kg-os 20.20—20.40, 78 kg-os 20.40—20.60, 79 kg-os 20.60—20.80, 80 kg-os 20.70-—20.90, Rozs: pestvidéki 13 80— 14, más származású 14—14.20. Takarmány­árpa: elsőrendű 16.10—16.40, középminőségű 15.90—16.10. Sörárpa.: kiváló 18.75—19.25, príma 18—18 50. Zab: elsőrendű 19.90—20.10, középminőségű 19.75—19.85. Kukorica: tiszán­túli 14.70—14.80. őrlemények: korpa 13.30— 13.45, 8-as liszt 16—16.30. Kukorica: 150 mm 14.80 budapesti paritásban. Árpa: 150 mm felvidéki 18.50 budapesti paritásban. Zab: 150 mm szabolcsi 20.20 budapesti paritásban. Lucerna: 20 mm fehérbárcás 288.—, 18 mm fehérbárcás 300.—, 3% mm fehérbárcás 300.— Budapest, 3 mm fehérbárcás 298.— érkezési állomás, 50 mm fehérbárcás 280.—, 3 mm fehérbárcás 285.— állomás. Lóhere: 5 mm német norma 125.—, ÍOVa mm fehér­bárcás 135.— Budapest, 3 mm fehérbárcás 136. — Nagykanizsa, 2% mm fehérbárcás 137. — érkezési Állomás, 15 mm fehérbárcás 131.—, 18 mm minta szerint 70.—, 50 mm minta szerint 90.—, 10 mm fehérbárcá® 133.50, 9 mm fehérbárcás 134.— Budapest. Csillag- fürt: 150 mm 12.—, 100 mm 12.10 Nyíregy­háza. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő felhozatal, lanyha forgalom mel­lett a következő árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) fizették: Marhahús: ros­télyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—160, borjúhús, comb 260 —320, vésés 180—210, pörkölt 180, juhhús, hátulja 140—160, eleje 100—150, sertéshús, karaj 200—240, tarja, comb 160—190, olda­las 128—172, zsírszalonna 150—152, sertés­háj 150—160, sertészsír, budapesti 160—165. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyves­madár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200—350, 1 kg (125—150), csirke, rán- tanivaló 1 kg (180—250), csirke, újdonság 1 drb (300), ruca, hízott 1 kg (160), lúd, hízott 1 kig (160), pujka, hízott 1 kg (130— 170). Vágott: tyúk 1 kg (120—170), csirke, rántanivaló 1 kg (120—280), ruca, hízott 1 kg (140—180), lúd, hízott 1 kg (130—170), pujka 1 kg (120—180). Tojás; Teatojás vá­logatott drb 7—8, kg 140—150, ládaáru (106 —120), kosáráru (115—120), főző- és apró­tojás drb 6—7, kg 125—140 (96—105). Ha- lak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 95—140. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—320), pasztőrözött (330), tehéntúró (80—110), sovány tehéntúró (60), juhtúró (160—180). Szárazfó’zelék: Bab, fehér, apró- szemű (30), nagyszemű (30—40), színes (26 —36), borsó, hántolt, fejes (20—34), lencse, hazai (30—60). Zöldségfélék: Petrezselyem (8—12), sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (7—10), kalarábé kg 8—24 (4—10), karfiol, külföldi, tisztított kg (60—80), vörös­hagyma, érett, makói 20—24 (14—16), zöld­jével (2—5), fokhagyma (6—20). Káposzta- félék: Fejeskáposzta, hazai (5—18), kelká­poszta (4—10), fejessaláta, melegágyi (6—- 24). Burgonya: Gülbaba (9—10), nyári rózsa (10—11), őszi rózsa (8—9), kifli (20—22), Ella (7.6—8), fojtott burgonya (16—18). Főzelékfélék: Sütőtök (12), hónaposretek, melegágyi (8—52), csiperkegomba (140--- 240), paraj, tisztított (20—40), gyökeres (20 —26), sóska, melegágyi (140—28Ó), közönsé­ges (75—120). Gyümölcs: Alma, nemesfaj (60—140), közönséges válogatott (40—105), körte, nemesfaj (120—130), dióbél (400— 440). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélü 60— 88 (56—74), vörösbélű (66—100), mandarin 72—120 ( 74—95), citrom la (5—7), Ha (4—5). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420). édesnemes (360—380), félédes, gulyás (3i20), mák, kék (124—130), méz, per* getett (170), bors (440—460), szegfűbors (660), köménymag (180), japán rizs (66— 68), Karolin rizs (92—102).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom