Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-02 / 50. szám
Előfizetési ár évente 36.- P, félévre t8.— P. negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V, Honvéd-utca 10. Tel.: 125-350 Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Jézsel-körút 5. sz Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00 Izgalmas interpelládós ülésen tárta fel a belügyminiszter a hungarista párt és a Magyarság betiltásának okait A felforgató törekvések miatt oszlatták fel a hungarista pártot — Kunder Antal és Teleki Mihály gróf beszéde az interpellációs vitában ' / I • r •• . ,r>. Csütörtökön folytatják a zsidója vaslat vitáját a röpcédulák osztogatásától és a legutóbbi Dohány-utcai merénylettől. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ezt a beállítást alaposan megbélye gezte, amikor megállapította, hogy az interpelláló képviselők a tényeket elferdítik. A nyomozati adatok alapján kijelentette, hogy a párt tevékenysége olyan veszélyeket rejtett magában, amelyek a törvényes rendet, az ország nyugalmát felforgatással fenyegették, gyalázkodó röpcédulákat osztogattak, általában az ország köznyugalmát megzavarták és ezért hosszú türelmi idő után a kormány kénytelen volt mindenképpen fájdalmas, A zsidójavaslat vitája A képviselőház szerdán délelőtt folytatta a zsidójavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatnak ma csak egy szónoka volt, mert déli tizenkét órakor — interpellációs nap lévén — áttértek az interpellációk tárgyalására. de a köz érdekében álló intézkedésekhez nyúlni. Egyébként a Ház ma tovább folytatta a zsidójavaslat vitáját, amelynek egyetlen szónoka Peyer Károly szocialista képviselő volt, majd utána áttértek az interpellációkra. Az interpellációs vitában Kunder Antal kereskedelmi miniszter az idegenforgalmi hivatal átszervezéséről nyilatkozott, míg Teleki Mihály gróf a selyemgubótenyésztós felvetett kérdéseire adott választ. Holnap, csütörtökön folytatják a zsidójavaslat vitáját, a mai ülésről pedig alább számolunk be. Szinyei Merse Jenő elnök tíz órakor nyitotta meg az ülést. Peyer Károly szólalt fel a zsidójavas- lat vitájában. Azt állította, hogy a javaslat benyújtása meglepetésként hatott. Az első zsidótörvény rendelkezéseit még A leikeb Koncentrációja A Teleki-kormány hivatalba lépése óta meggyorsult a belpolitikai élet üteme. Az új miniszterelnök keményem állja a zsidóVeformért való harcot s azok a sok hátráltató erők, amelyek a tudós miniszterelnök sima diplomata stílusát félreértették s már abban kezdtek reménykedni, hogy Teleki engedékenyebb lesz és a politikai kulisszák mögötti ravasz játékokkal meg lehet állítani a reformokat, egyik vereséget a másik után szenvedik. Hiába híresz- telték el, hogy feszültség van a Magyar Élet Pártja és a Magyar Élet Mozgalma közt, hiába suttogták, hogy nézeteltérés van egyrészt Teleki, másrészt a nemzeti mozgalom vezetői: Imrédy, Jaross és Rácz között, ennek ép az ellenkezője igaz. Abból a tényből, hogy a Magyar Élet Mozgalom a Magyar Élet Pártjának megalakulásakor nem szűnt meg, hanem továbbra folytatja nemzetegyesítő munkáját, nem az következik, hogy a párt és a mozgalom ellentétbe került volna egymással, hanem elsősorban azért kell fenntartani az eszmei mozgalmat, hogy ennek keretében ne csupán a Magyar Élet Pártjáénak, hanem például a felvidéki Egyesült Magyar Pártnak és a Keresztény Gazdasági Pártnak a tagjai is helyet foglalhassanak. Mert ha a mozgalom teljesen azonosult volna a Magyar Élet Pártjával, akkor abba a felvidéki magyarok csak akkor léphettek voln be, ha elhagyják a felvidéki magyarság pártját. Erre a pártra pedig mindaddig szükség van, amíg a felvidéki élet rendjét, a húszévi jogrend maradványait teljesen nem egyesítik a magyarországival. Addig a Magyar Élet Mozgalma a közös eszmei keret, amelyen belül a két óhazai testvérpárttal úgyszólván teljes ideológiai közösséget és taktikai egységet alkotunk. A destruáló erők suttogó propagandája éppen az ellenkező eredményt érte el, mint amit el akart érni, mert a többségi erők szétintrikálása helyett éppen a koncentráció folyamata erősödik. Valósággal politikai szenzáció az, hogy a Keresztény Gazdasági Párt fővárosi szervezete összeolvadt Teleki új pártjával s ugyanez várható országos viszonylatban is. Azt lehet mondani, hogy a magyar politikában hasonló erőegyesítési folyamat játszódik le, mint amilyet mi, felvidékiek 1936 - lején kisebb méretekben éltünk át, amikor a keresztényszocialista tábort a magyar nacionalisták táborával közös keresztény, nemzeti és szociális egységprogramban egyesítettük. Az utóbbi hetek és napok eseményei, különösen a zsidóprobléma, rendkívüli módon közel hozták egymáshoz a kormányzó egységes pártot és a keresztény gazdasági pártot, egységes politikai szemlélet alakult ki köztük s ennek természetes folytatása a teljes összeolvadás. Ez a fejlődés a Felvidék szempontjából is igen örvendetes. Mert a zsidójavaslat és a többi reformok ellen áskálódó politikai intrika a felvidéki egység megbontására is törekedett. A Felvidék állandó téma. Tegnap például három figyelemreméltó megnyilatkozás hangzott el a Felvidék politikai szerepéről. Eckhardt a parlamentben elismerte a felvidéki Egyesült Magyar Párt kulcs- helyzetét s hangsúlyozta, hogy novemberi és decemberi kormányválság idején a Felvidék tizenhét parlamenti szaA képviselőház karzatai szerdán zsúfolásig megteltek érdeklődő közönséggel, még a másodemeleti karzatokon is hegyén- hátán álltak az emberek. Tömve voltak az újságírók és miniszteri tisztviselők számára fenntartott karzatok is. Az érdeklődés magyarázata, a mai ülés a Teleki-kormány első interpellációs napja volt a Hóéban. De nem kis mértékben járult hozzá az érdeklődés fokozásához az a négy interpelláció is, amelyet a betiltott hungarista párt és mozgalom parlamenti képviselői jegyeztek be, kérdést intézni a belügyminiszterhez a betiltás okához. Hogy végezzünk ezzel a „szenzációs“ kérdéssel, elmondhatjuk, hogy az interpelláló képviselők mindenáron azt akar ták bizonyítani, hogy a párt betiltásával jogsérelem, sőt törvényellenes cselekedet történt s ennek érdekében olyan beállításban ismertették az ügyeket, mintha ez a párt és ez a mozgalom távol állott volna mindvégig az utcai tüntetésektől. vazata döntötte el a magyar kormány- többség kialakulását, mert olyan erőmegoszlás adódott, hogy az egyensúlyi mérleg nyelvére került. Alig hangzott cl ez a megállapítás a parlamentben, utána néhány percre már azt olvashattuk a nemzeti szocialisták déli lapjában, a Pesti Újságban, hogy éppen a kulcshelyzet miatt szerették volna az ellenzékbe szorított tényezők szétrobbantani a Felvidék egységét. A nyilas lap szerint személyi alapon próbáltak éket verni a párt kiemelkedő személyiségei közé, éspedig szemmellát- hatólag úgy, hogy az Egyesült Pártot az egyesülés előtti elemeire bontanák szét. Azonban a mai körülmények között teljesen naiv és reménytelen ötlet feltételezni, hogy az Egyesült Magyar Pártban az egykori keresztényszocialista irányzat eltávolodhatna az egykori nemzetipárti szárnytól, ami az óhazai testvérpártok közt ennek a folyamatnak éppen az ellenkezője, az egyesülés játszódik le. Ami a Felvidéken a keresztényszocializmus volt, azt Csonka-Magyarországon a Keresztény Gazdasági Párt jelenti. S ha a magyar- országi keresztény néppárt eszmei örököse most ideológiailag és szervezetileg eggyé forr a magyarországi nacionalizmus egységpártjával, világos, hogy a Felvidéken nem történhetik ennek az ellenkezője. Ha a csonka hazában a két különálló testvérpárt asszimilálódik egymáshoz, akkor a Felvidéken a régi egy szellemiségbe összeolvadott hasonló két testvérszárny nem disszi- milálódhatik, nem távolodhatik el egymástól. Ez csak a destruktív ellenzék naiv reménye. A magyar erők nem a széthullás, hanem az összefogás irányá ban haladnak az óhazában és a Felvidéken egyaránt. A szétintrikálást az a kampány sem éri el, amelyet a zsidó és liberális sajtó vezet a Felvidék ellen, s amely abban nyilvánul, hogy egyes felvidéki megnyilatkozások és Jaross Andor nyilatkozatai közt eltéréseket, sőt ellentéteket igyekeznek kimutatni. Ilyen volt a tegnapi harmadik sajtóközlemény is, amely Szvatkó Pál dr. könyvéből kiragadott idézetekkel akart érvelni Jaross ellen. Ez a taktika ugyanabból a forrásból való, mint az, amely Teleki és Imrédy között szeretne ellentéteket — kimutatni. Ilyen ellentétek nincsenek. A többség ma egyöntetűbb, egylelkűbb, mint bármikor volt. Aki ma a többség belső meghasonlására építi reményeit, az ne reméljen. A lelkek koncentrációjában döntő szerepet játszik a mozgalmi egység. Ez azt jelenti, hogy a magyar politikában az eddigi taktikai művészkedés, a magas politikai játék helyett új stílus jön: a nagy tömegek számára érthető és a kisemberek nyílegyenes politikai irányvonalával egyirányú mozgalmi dinamika, az ideológiai nyíltság és egyszerűség. A magyar politika nem lesz nagy politikai artisták ügyeskedése, hanem a milliók vágyainak tömegmozgalmi hirdetése és képviselete. A milliók nemzeti dinamizmusával szemben a legzseniálisabb intrika is gyenge és erőtel en.
