Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-02 / 50. szám

2 1939 MÁRCIUS 2. CSÜTÖRTÖK ki sem próbálták. Nagyon sok cég zsidó­tisztviselőinek számát húsz százalékon ahil csökkentette le. A második zsidótör vény új zsidókat kreált, akik nem tud­ták, hogy zsidók. A bevándorlás ellen felesleges ilyen törvényeket hozni. A zsi­dók már fizikai munkát sem vállalhat­nak. A törvényjavaslatot nem fogadtael Ezután áttértek az interpellációk tár­gyalására. A kereskedelmi miniszter az idegenforgalom megszervezéséről Apponyi György gróf volt az első in­terpelláló. A kereskedelmi miniszterhez intézett kérdést az idegenforgalom hely­zetével kapcsolatban. Arról beszélt intér pellációjában, hogy az Országos Idegen­forgalmi Hivatalt átszervezték. Ebből azt következteti, hogy Magyarország nem kíván súlyt helyezni a külföldi idegenforgalomra, hanem belső vándor­forgalmat akar kiépíteni. Kifogásolta az idegenforgalmi hivatal tisztviselői­nek elbocsátását és új tisztviselők fel­vételét. Kuuder Antal kereskedelmi miniszter válaszolt az interpellációra. Megállapí tóttá, hogy Apponyi bírálata túlnyomó- részt hamis adatokon alapszik. A múlt­ban három szerv foglalkozott idegenfor galommal. Most racionalizálási szem­pontból ezeket a szerveket egyesítette, aminek révén egyszerű szervezési for­mát teremtett Az idegenforgalmi hiva­tal működését a miniszter ellenőrzése alá rendelte és meghagyta az idegenfor­galmi tanácsot is, amely véleményező szerv a miniszter számára. Az idegen- forgalmi nivatal a két legnagyobb utazási irodával létesített megállapodást és ezzel a két szervvel karöltve az egész vilá­gon fogja propagálni a magyar ide­genforgalmat. A belső forgalmat nem lehet összeke­verni a Kraft durch Freude, vagy a Do- polavoro intézményével. Az idegenforga­lomban beruházott tőkének épp úgy biz­tosítani kell a kamatszolgáltatást, mint a mezőgazdaságban, vagy az iparban beruházott tőkéknek. Ha mi csak az ide génektől várjuk az idegenforgalmi intéz­mények benépesítését, akkor helytelen gazdasági politikát követünk. Helyesebb, ha ügyelünk arra is, hogy a tőke a belső forgalom révén is meghozza hozadékát. Nemcsak ' a . totális állaniok, ' kanért Franciaország és Svájc' is ugyanezt a politikát követik (jelük előkésére. Hamis az a beállítás, mintha az idegenforgalmi hivatal a Dopotuvoro mozgalommal fog­lalkoznék. Amennyiben ennek megvaló­sítására kerül sor, javaslatot terjesz­tünk a törvényhozás elé, amely ezt az intézményt törvényes formában fogja életrehozni. Rámutatott a miniszter arra, hogy a személyi változásoknál azt a szempontot tartotta szem előtt, hogy az idegenforgalom terén a helyeket a gyakorlati élet embereivel töltse be. Nagyon helyesen jártunk el, amikor ilyen kitűnő urakat választottunk a gya­korlati élet számára. Ezek’ közül a német névűek épiienúgy magyarul éreznek és gondolkoznak, mint a magyar nevűek. A felmondásban lévő tisztviselők közül senki sem fogja kenyerét veszíteni, aki a jövőben is használható. A külkereskedelmi megállapodásokban Most jelent meg a Vitézi Rend Zrínyi Csoport kiadásában i VITÉZ NAGY-MEG YERI NAGY KAROLY ny. altábornagy: MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborúban. 234 oldal, 31 térképvázlat — A had­színterek magyar vonatkozású esemé­nyei időrendi sorrendben. Al esemé­nyekhez fűzött példák drámai erőve! illusztrálják a magyar katona törzs­erényeit, melyek páratlan képességek­kel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt Ezt könyvet el kell olvasni minden­kinek! A világháború magyar hősei­nek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesítés feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecsülő és termelő ér­tékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szi­lárd alapot ÁRA: P 4.­MEGRENDELHETŐ: STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT- nál, Budapest, VI, Rőzsa-ntca HL szám. fokozottabb 'tért kíván biztosítani az idegenforgalomnak és azon lesz, hogy a kulturális egyezményeket idegenfor­galmi megállapodásokkal is kiegészítsék. A tőlünk távoleső idegenek számára gyors vasúti közlekedést biztosíta­nak és tarifális könnyítésekkel is igyekeznek az idegenforgalmat a szomszédoktól mi­nél jobban az országba terelni. Apponyi György gróf viszonválasza után a Ház a kereskedelmi miniszter vá­laszát tudomásul vette. Mózes Sándor a gazdaadóságok rende­zése tárgyában interpellált. Csoór Lajos interpellációjában a sta­tárium megszüntetését kérte. A statá­rium csak akkor lenne indokolt, ha soro­zatosan követnének el a közrendet súlyo­san veszélyeztető cselekményeket. Erről azonban nincs szó. Jelentéktelen bűn­cselekmények miatt, amelyekért pár hó­napi fogház járna, tíz-tizenöt évi fegy- házat lehet kiszabni. Nem szabad meg­engedni, hogy ilyen jóvátehetetlen ítél­kezések jöjjenek létre. A statárium bel­földön nyugtalanságot kelt, a külföldön pedig megrendíti az ország közrendjébe vetett bizalmat. Csoór Lajos ezután a Károly-csapat- kereszt igazolási határidejének meghosz- szabbításáról, a gazdaadósságok végle­ges rendezéséről és a borfogyasztási adó­nak a hegyközségek javára leendő áten­gedéséről terjesztett elő interpellációkat. Krompaszky Miksa * az autók vám­csökkentése tárgyában interpellált. Kunder Antal kereskedelmi miniszter válaszában kijelentette, hogy a kormány egységes értékvámot hozott be az autók­ra. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy az autók száma szaporodjon. To­vábbi cél, hogy mint a miniszterelnök bemutatkozó beszédében bejelentette, hogy a közlekedés arányosan oszoljon meg a vasúti és az országúti forga­lom között. A vámtarifa csökkentése következtében a közönség olcsóbban vásárolhat kocsikat. Az interpelláló képviselő és a Ház a vá­laszt tudomásul vette. A hungarista párt és a Magyarság betiltása Haám Artúr „a jogbiztonság megszű­nése“ tárgyában interpellált. Kijelen­tette, hogy már tizenöt esztendeje azokat az eszméket követi, amelyeken a hunga­rista mozgalom felépült. Mikor a kor­mánypárt kettéválása bekövetkezett, csat­lakozott a hungaristákhoz, s ha előbb nem, feltétlenül megtett© volna ezt ak­kor, amikor a volt miniszterelnök jelen­tette be, hogy tizenkét és fél százalékig zsidó származású. A belügyminiszter szerinte minden emberi jogot félretéve oszlatta fel a hungarista pártot. Ujfalussy Gábor: Már rég kellett volna! Haám Artúr azt állítja, hogy minden kihallgatás nélkül hurcolják a hungaris­tákat áz internáló táborba. Mikor & hun­garista pártba belépett, igyekezett meg­győződést szerezni arról, hogy a párt al kotmányos alapokon áll és híve a ma­gántulajdon szentségének. Horváth Zoltán: Mit szól ehhez Jó­kedvű úr? Haám Artúr ezután elismeri, hogy Szálasi éltetése jogellenes cselek­mény, mivel Szálasi jogerősen el van ítélve. Majd azt mondja, hogyha Szálasi am­nesztiát kapott volna, a mártiromság ál­tal okozott népszerűsége csökkent volna, A hungarista pártba sokezren jártak fel, hamis igazolványokkal is be lehetett oda jutni. A bombamerénylők azonban nem hungaristák voltak. Ilaáni Artúr beszéde további folya­mán viharos összetűzés támadt Meizler Károly és a szociáldemokraták között. Haám arról beszélt, hogy a hungarista pártot betiltják, ezzel szemben a szocia­lista párt működik és a Népszava is meg­jelenhet. Peyer Károly ezt kiáljt Meizler Ká­roly felé: Mi van Löwy úr? Haám Artúr tovább támadja a szocia­listákat. Peyer Károly ezt kiáltja feléje: Maga lógós, ne hazudjon! Egy zsidó orvos segít­ségével bújt ki a frontszolgálat álól. Haám Artúr interpellációját azzal fe­jezi be, hogy a hungaristák fegyelmezet­ten és némán fogják tűrni az üldöztetést, de a magyar nép leikéből nem lehet esz­méjüket kiirtani. Hubay Kálmán a „Magyarság“ betil­tásáról interpellált. A betiltó rendelkezés két okra hivatkozik. As egyik a bihar- n agy bajomi választásról írott tudósítás. A megvádolt tisztviselők pert kellett volna, hogy indítsanak a lap ellen, mert az a tudósítás törvénytelenséggel vádolta őket. A másik cikk a Nemzeti Bankkal foglalkozott és azt állította, hogy a Nem­zeti Bank a Népszövetség felügyeleti ha táskörébe tartozik és így a magyar gaz dasági élet a nemzetközi pénzpiac „ka­matrabságában“ szenved. Hubay a Nem­zeti Bankra vonatkozó törvény idézésével igyekszik a vezércikk állításait igazolni. Rátz Kálmán a Hungarista Párt be­tiltásáról interpellált.. Múlt hónap köze­pén alakították ezt a pártot, amelynek "megalakulását bejelentették a belügy­miniszternek és a Ház elnökségének. A belügyminisztérium a bejelentést tudo­másul vette és irattárba helyezte. Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Téved a képviselő úr. Rátz Kálmán: A betiltó végzés meg­állapítja, hogy az új párt megalakítása a törvény kijátszását és a hatóságok félrevezetését célozta. Honnan tudja a belügyminiszter úr, Hogy valóban így akartuk csinálni? Erre a kijelentésre a kormánypárton viharos derültség tör ki. Egy hang: A hét legjobb vicce! Rátz Kálmán a kormánypárt ellent­mondásaira kijelenti, hogy meg fogja őrizni nyugalmát és ezért rinocérus bőrt húz az arcára. Erre a kijelentésre a Ház minden oldalán hatalmas derültség tör ki. Rátz Kálmán ezután azt mondja, hogy az a kijelentés, hogy ők ki akarták játszani a hatóságokat, egyoldalú sértés. A betiltó határozat célja szerinte az, hogy a képviselőválasztáson ne szerepelhesse­nek a párt óriási tömegei. (Kitörő derült, ség a> kormánypárton.) Végül azt állítja, hogy a párt körül állandóan spiclik és felbujtók ólálkodnak és a Fekete Front is ezekre vezethető vissza. A Szálasl-ügy Hubay Kálmán a magyar nemzeti szo­cialista párt hungarista mozgalom felosz­lató sáról interpellált. Kifogásolja, hogy; nem kapta meg a feloszlató végzést Al feloszlatást azzal indokolják többek kö­zött, hogy a párt ma is az államfelforga- tásért jogerősen elítélt Szálasit követi. Kijelenti, hogy a párt csakugyan Szálasit tartja vezérének. Felkiáltások a kormánypárton: Hiszen akkor rendben van! Üljön le. Hubay Kálmán: Ha Szálasit államfél- forgatónák tartották, miért tárgyaltak: vele olyan urak, akik a képviselőház túlsó oldalán ülnek. Ezek a kérdések szóba fognak majd kerülni Szálasi peré­nek újrafelvételi tárgyalásán. Szálasi 1938 július 6-a óta nem politizálhat s a hungarista pari nem is tárgyalt vele a. CsU/otf-börtőnben. Hubay ezután azt állítja hogy a Magyar Élet-mozgalom tárgyalást kezdett a börtönben ülő Szá­láéival. A belügyminiszter úr azonban ezért nem tiltotta be a MÉM-et. Tagadja a Fekete Front létezését. Szerinte lehet­séges, hogy a belügyminiszter megren­delte, hogy Fekete Front legyen. (Keresz­tes-Fischer Ferenc belügyminiszter ne­vet. Zajos tiltakozás a kormánypárton.) Hubay Kálmán ezután .kijelenti, hogy a hungarista párt csakugyan létesített egy szervezetet, de nem a maga kezde­ményezésére. Erről azonban csak zárt ülésen hajlandó beszélni. Kijelenti, hogy ezt a szervezetet nem oszlatták fel telje­sen, mert jöhet még idő, amikor szükség lesz rá. Ezután az úgynevezett pártrend­védelmi szervezet működéséről beszélt, éles támadást intéz a Magyar Élet Moz­galmának tagjai ellen és azt állítja, hogy a lovasberényi beszámolón a hatóságok csak a pártrendvédelmi osztály fegyel­mezettségével tudták elkerülni, hogy net kerüljön sor véres incidensekre. Hubay Kálmán hivatkozott ezután Szálasinak a Csillag-börtönben írott egyik levelére, amely szerint a Magyar Élet Mozgalom egyik főtitkára érintke­zést keresett volna Szálaséval. Szerinte a hungarista párt feloszlatásának a zsidók, a szociáldemokraták és Moszkva örültek. A belügyminiszter a nyilaspárt feloszlatásának előzményeiről Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter nagy érdeklődés közepette vála­szolt az intez-pellációra. Bejelentette, hogy a tényállással nem foglalkozik részlete­sen, mert annyira ismeretes, hogy feles­leges foglalkozni vele. Hubay képviselő úr elmondotta, hogy ki mindenki örül az intézkedéseknek — folytatta a belügymi­niszter —, amelyeket kénytelen voltam megtenni. Nem tudom, hogy ki örül en­nek, nem is törődöm vele és nem is tö­rődhetem vele, én egyet mondok: nekem fáj, hogy kénytelen voltam ezt az intéz­kedést Magyarországon magyar emberek­kel szemben megtenni. De kénytelen vol­tam megtenni, mert az ország rendjének és a társadalom nyugalmának az érdekében nem tűr­hettem tovább azt, amit hosszú hónapokon keresztül a legnagyobb türelemmel és önmegtartózta­tással nézett a kormány, hogy itt egy párt égisze alatt az állam felforgatására irányuló tevékenység folytatódjon napról- napra. Hubay Kálmán állandóan közbeszól, mire a belügyminiszter emelt hangon folytatja: — Hiába próbálja a képviselő úr ferdí­teni a dolgokat. Tény az, hogy az ön pártjának leple alatt történtek ezek a dolgok, sorra valamennyi. Azt mondja például ff képviselő úr, hogy semmit nem tud a röpiratokróL Ahány piszkos röpirat szer­zőit és terjesztőit kinyomozták, az mind a hungarista párthoz tartozott. Én nem akarom a képviselő úr jóhiszeműségéi kétségbevonni, de legmesszebbmenőin csodálkozom jóhiszeműségén. Nem aka­rom Rátz Kálmán képviselő úr jóhiszemű­ségét sem kétségbevonni, akkor sem von­tam ezt kétségbe, amikor egyik napról a másikra a következőket csinálta: huszonnégy órával megelőzően a leg­nagyobb intenzitással protezsálta nálam az északmagyarországi kriti­kus időben lefogott és internált zsi­dókat, (Gúnyos derültség a Ház min­den oldalán) és nem telt. el kétszer huszonnégy óra, a képviselő úrnak csak annyi ideje maradt, hogy inget váltson és rögtön megjelent nálam a hungarista internáltak protezsá- lása érdekében. A belügyminiszter leleplezését a Házt minden oldalán gúnyos derültséggel fo-* gadják, a jobboldalról gúnyosan tapsol­nak Rátz Kálmán felé. Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: A képviselő úr jóhiszeműségét ennek dacára sem vontam kétségbe és ma sem teszem ezt, de engedje meg, hogy ma már jóhiszeműségén a legmesszebbmenően csodálkozzam. ­Mindenki alakíthat pártot alkotmányos kereteken helűl Keresztes-Fischer Ferenc belügymi- uiszter: A legegyszerűbb elferdíteni a dolgokat és úgy beállítani, mintha a partvédelmi qsztagok szervezete, amely tulajdonképen földalatti szervezetnek ké­szült, azonos azokkal a fiúkkal, akiket egészen más célból a kritikus hónapok idején verbuváltak. Semmi azonosság nem áll fenn a kettő között. Hozzáteszem: bár ne verbuválták volna azokat a fiúkat Biztosíthatom a képviselő urakat, — mutatott ezután a belügyminiszter a nyilas képviselőkre — bennem leg­alább annyi jogérzet és tisztelet van az alkotmány és a törvény iránt, mint a képviselő urakban. — Nagyon sajnálom, hogy engem ilyen rendőri intézkedésekre kényszerítettek. De ha a jövőben hasonló dolgok történ­nek vajakinek a részéről, akár ezen az ol­dalon, vagy a másikon, vagy azon az ol­dalon, ugyanezek az intézkedések történ­nek meg. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Megvádoltak engem, hogy azért csinál­tam a pártfeloszlatást, hogy a közeledő választások részvételétől elüssem a nyila­sokat.. Ez az intézkedés nem alkalma* arra, hogy a választásoktól Önöket elzár­jam. Önök csinálhatnak pártot amilyet akarnak, de maradjon ez a párt a törvényesség és alkotmányosság alapján. (Megújuló helyeslés a kor­mánypárton.) Hubay Kálmán: Miért tiltották be & Hungarista Pártot? Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Rögtön megmondom ezt is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom