Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-10 / 57. szám
2 TEMHDEla 1939 MÁRCIUS 10, PÉNTEK Komis Gyula napirend előtt bejelentette, hogy 36 párton kívüli képviselő keresztény nemzeti függetlenségi párt néven külön pártban tömörült és ennek a pártnak a programját kívánja ismertetni. Kifejtette, hogy miért tartják szükségesnek a parlamentáris rendszert és hogy a pártot miért nevezték el kereszténynek, függetlennek és nemzetinek. Ezután részletesen ismertette a párt programját, gazdasági, bel és külpolitikai szempontból és végül hangoztatta, hogy ez a párt is reformokat kíván, de olyan reformokat, amelyek nemzeti egységet, függetlenséget és szabadságot adnak a magyarnak. Gürtler Dénes válasza a szocialista támadásra Gürtler Dénes személyes kérdésben kért szót — Amikor & Ház óriási többségének hozzájárulásával — mondotta — törvényerőre emelkedett a mi behívásunk... Felkiáltások a baloldalon: Egyhangú yolt. , Gürtler Dénes: Egyhangú volt? Én nem voltam itt, de csodálkozom, mert most' a’ baloldalról olyan támadás ért bennünket, amely azt az impressziót adja, hogy nem volt egyhangú. Csodálkoznom kell, hogy a meghívás ellenére a felvidéki képviselők felé a szociáldemokrata párt részéről Pe- yer Károly azt á kijelentést tetté: „Téve* dós, hogy maga itt von a HázbanEz a .kijelentés nekem volt címezve, de szólotta felvidéki magyarságnak is. (Zaj a baloldalon.) És szólott az összes felvidéki képviselőtársaimnak. Én a felvidéki magyarság megbízásából vagyok itt, nem pedig a szociáldemokraták bizalmából. (Helyeslés.) Vegye tudomásul a szociáldemokrata képviselő úr, hogy engem negyven- hatezer választó egyenlő és titkos választójoggal küldött be a parlamentbe. Ha az én megjelenésem és a felvidéki képviselők megjelenése itt tévedésen alapszik, akkor tévedésen alapszik az is, hogymillió magyar került ide vissza. (Zaj a baloldalon.) — Mert, ha egymillió magyar visszakerült ide, kell, hogy ennek képviselete is legyen a parlamentben és ezt, ha van logikájuk a tisztelt uralmak a baloldalon, tuű- niok kell. Márpedig, ha egymillió magyar visszakerült, ezek megérdemlik, hogy azoknak a vezetőknek az útján, akik húsz éven kereszti#, tüzön-vizen át kitartottak és dolgoztak a felvidéken, a niagyarság 'érdekében, a magyar parlamentben -képviseltesse ,;magdt. (Taps a jobboldalon.) — Mi jogosan képviseljük itt a felvidéki magyarságot, s nagyon jól tudja Sztranyavszky Sándor is, amikor & Hátiban történt behívásunk alkalmával tárgyalt a mi vezérünkkel, Jaross miniszter úrral, azt mondottuk, hogy szívesen a Ház asztalára tesszük mandátumainkat és kérjük, hogy azonnal írják ki a választást, de akkor nem tizenhatan, hanem huszonnyolcán kerültünk volna be. Gürtler Dénes; Ki képviselhetné itt a Felvidéket? Talán a szociáldemokrata párt? Az agrár párt, a kommunisták, a szociáldemokraták, vagy a magyarnyelvű Schultz Náci zsidó? Mert csak ezek a pártok voltak. Csömör és a szociáldemokrata Schult»' Náci megtették azt, hogy egy magyar urat felyittek Prágába, ingyen ellátással, napidíjjal és akkor a tömeg előtt egy táblára felírták, hogy nyelvében magyar, de lelkében cseh-szlovák. Ez a Schultz Ignác szociáldemokrata vezér a napokban a szakszervezetek vagyonát egyszerűen ellopta és külföldre vitte, nem úgy, mint a Törekvés Bank, amely csak csődbejutott. (Zaj a szociáldemokratáknál.) — Csak azit akartam ezzel illusztrálni, hogy kik képviselték ott tulajdonképpen a szociáldemokratákat. Ez a három ember ilyen módon viselkedett ott és mi mégis ott voltunk 18—20-an, akik a magyarságot képviseltük és a magyarság1 nyolcvan százaléka mellettünk állt. Tévedés-e az, hogy mi itt vagyunk. Tévedés-e, hogy börtönben szenvedtünk, rabláncokra verve, csendőr- szuronyok közt képviselve a magyarságot húsz éven keresztül Nemcsak én, hanem mindannyian börtönt szenvedtünk a magyarságért, tehát joggal mondhatjuk, hogy mi nem tévedésből vagyunk itt, hanem jogosan képviseljük a felvidéki magyarokat. (Taps a Ház minden oldalán.) Éppen ezért úgy » magam, mint a felvidéki képviselő társaim nevében ezt a logikátlan és durva tmadást erélyesein visszautasítom. (Élénk, éljenzés és taps.) llozáry Aladár beszéde a zsidéiauasiai vitájában Ezután áttértek a zsidójavaslat vitá- , jára, melynek ma első szónoka Vozáry Aladár volt. Vozáry Aladár beszéde elején kijelentette, hogy a zsidókérdéssel kapcsolatban csak a felvidéki és főként kárpátaljai vonatkozásban kíván felszólalni. Munkács város lakosságának nagy többsége zsidó és Kárpátalja lakosságának egyheted ré- sze szintén zsidó, tehát nekik, akik ott éltek és húsz év alatt munkaszolgálat irányítói voltak magyar vonatkozásban, több tapasztalatot lehetett szerezni és így minden okuk és joguk megvan a kritika gyakorlásához. A magyar és őslakó polgártársakat mindig azon a szemüvegen át nézte, hogy milyen mértékben vannak a magyar érdekek mellett és mennyire becsülik meg a magyar múltat és menynyire szolgálják a magyar jövőt. A húszévi megszállás idején cikkeiben és megnyilatkozásaiban csak azok mellett a zsidó vallású emberek mellett foglalt állást, akik hűségesen kitartottak a magyarság mellett. | A zsidókérdést a nagy magyar nemzeti szempontból látja és bírálja el, mert legelső kötelessége a hazatérteknek az, hogy minden kérdésben csak a magyar nemzet legnagyobb törekvését. Nagyma gyár or szag visszaállításának célját lássák és segítsék elő. (Helyeslés.), politika kérdését a magyar nyelviség kérdésével, mert sok helyiségben a zsidók csak magyarul beszéltek, magyar könyveket olvastak, de nemzet- politikailag nem támogatták a magyarságot. — 'A magyar nyelvűség lassan lekopott róluk, asért, pert nem a magyar nemzeti törekvések szolgálatában állottak. De voltak kisfámban ilyen keresztények is, azok . 4 azt hirdették, hogy nagyon jó magyardk, ugyanakkor támogatták a cseh törekvése* két, A numerus clausus Magyarorttágoft való bevezetése után voltak zsidók, akik telekiabálták a világot Magyarország ell«^ az antiszemitizmus vádját emelve. Szám« talanszor figyelmeztettem a zsidóságod hogy ne hagyjanak ej bennünket, mikef rosszul megy a sorunk, mert ea a magatartás végzetes következményekkel az egész magyarországi zsidóságra nézwv Hogyan uiseibefletf a leívldéül zsidóság a busza« alatt? — Hibáztatom a magyarországi, elsősorban a budapesti zsidóság vezetőit amiatt, hogy a húsz év alatt nem figyelmeztették az elszakadt területi zsidóságot arra hogy ne. hagyják cserben a magyarságot. Fábián Béla: Nem áll! önhöz is küldtek üzenetet. Vozáry Aladár: Én hozzám egyszer sem. Ha ezt beigazolja, én a mandátumomról is lemondok. Megszoktam, hogy az én szavaimban ne kételkedjenek. Hivat- kozhatora Kolláth Endre főispánra, akivel tizenöt esztendővel ezelőtt feljöttünk Budapestre és kértük az illetékes zsidó tényezőket, fogadják el figyelmeztetésünket. — Hibáztatom azokat a budapesti lapokat is, amelyek, hogy állandó vízumuk legyen a Csehszlovákiába való bejárásra, nem foglalkoztak eleget velünk, mert iákkor kitiltották volna őket. Ezek sem figyelmeztették a zsidóságot arra, hogy milyen következményekkel járhat az, amit tesznek, ellenben a magyar belpolitikai problémák élénk feltárásában olyan hangulatot teremtettek a zsidóság körében nálunk, hogy a nép inkább szította az elszakadási törekvéseket. Vitéz Hertelendy Miklós: Szinte hazaárulás ez! Vozáry Aladár: Én nem használok ilyen súlyos kitételeket, csak megállapítom, hogy Jack Hiltonról és zenekaráról oldalakat lehetett olvasni ezekben a lapokban, de mikor kiutasítottak valakit közülünk, amikor állampolgársági sérelmek merültek fel, erről nem lehetett egy szót sem olvasni, mert nem volt szabad támadni Masaryk és Benes tákolmányát. Ezután a felvidéki zsidóság magatartásáról mondott el példákat. Pozsonyban három zsidóvalláaú ember szervezkedést kezdett, hogy a zsidók vallják magukat szlovák nemzetiségűt1 knek és hagyják el magyarságukat. Reisz Gyula azzal dicsekedett a pozsonyi tartománygyűlésen, hogy a zsi. dóknak köszönheti Cseh-Szlovákia, Masaryk és Benes, hogy Pozsonyban, Ungvárott és Kassán a magyarság arányszáma húsz százalék alá került, mert a zsidók nem vallották magúikat magyarnak. 1930 novemberében sokszázezer példányban megjelent egy röpcédula és plakát ezzel a felírással: Zsidó fizess, amely arra szólította fel a zsidó, de magyar anyanyelvű közönséget, hogy ne vallja ma» gát magyar anyanyelvűnek és magyar nemzetiségűnek, bármennyire is ex, én hogy némuljon el a magyar szó az egéez Szlovákiában és Kárpátalján. Fábián Béla: Reiszért nem felelünk. Vozáry Aladár: Nem teszem ezért 4 képviselő urat felelőssé. Vozáry Aladár hivatkozik az ungvári magyarnyelvű zsidó „Néplap” című aj- ságra, amely 1936 őszén heteken át hír* dette magyar nyelven, hogy egyetlen zsidó vallású ember sem vallja magát magyar anyanyelvűnek. Némuljon el a magyar szó Ungvárott, Beregszászon és Kárpát* alján. Rasgay Károly: Voltak ott Rongyemberek. Vozáry Aladár elmondta ezután, hogy Munkácson volt egy Nedeczey János nevű ember, aki tagja volt a magyar parlamentnek és recepciós törvény vitájában a zsidóságot támogatta. Amikor Ungvárott 1923-ban fellépett, egyetlen zsidó seu adta rá szavazatát, hanem egy Bajé 3 Vlacláv nevű, idegenből odaszakadt ismeretlenre. Elmondta, hogy a cseh-szlovák kormány magyar lapjait, kevés kivétellel, zsidók szerke«, tették, akik a IegdurVábban támadták Magyar- országot és annak vezetőit. Elmondta, hogy Kárpátalja belső élete akként alakult, amint a zsidók egy errevonatkozd kérdésre feleletül adtak: wie di« Herrn techehen wollen. Mélyen tisztelt uraim* — mondotta Vozáry, — jól tudom én, hogy fájdalmas dolgok ezek, nem sebekben akarok vájkálni, nem kívánok tetemre hívni sem, csak megállapításokat mondok el, mert ezeket egyszer el kell mondani, fi Mutteren alkalmazása Vozáry Aladár ezután elmondta, hogy voltak tiszteletreméltó kivételek is. Több esetet sorol fel annak illusztrálására, hogy voltak zsidók^ akik magyaroknak vallották magukat. Ez az oka annak, hogy Jaross miniszter úr külön elbírálást igényelt a visszacsatolt területekre vonatkozóan azoknak a zsidóknak a részére, akik a magyarság mellett húsz éven át kitartottak, én is kérem ennek a kivételnek alkalma-* zását. Szent István QrüKságe A zsidóság Kilencven-Miencvenot százaléka nem «olt vetünk Vozáry Aladár ezután elmondta, hogy h cseh megszállás alá került területeken ; ja zsidók legnagyobb része hirtelen elszakadt o magyarságtól, a magyar politikai törekvéseket húsz év alatt nem támogatta, legfeljebb az utolsó hetekben álltak ismét a magyarság mellé, mikor azt látták, hogy Cseh-Szlovákia hirtelen antiszemitává lesz. A zsidóság 90—95 százaléka egyáltalán nem volt velünk, — mondotta, — sőt 60—70 százaléka egyenesen olyan politikai törekvések szolgálatában állott, melyek ellenünk irányultak, mélyek minden téren megakarták örökíteni a benesi Cseh-Szlovákiát, mely teljesíthetetlen álomnak hirdette a magyar ; felszabadulást. Szomorúan állapítottuk meg, hogy a keresztény magyarságnak, főként a magyar falunak és magyar munkásságnak egyrésze nem volt velünk és ennek okát abban láttuk, hogy a múltban nem voltak eléggé nemzettudatosak, öntudatos magyarok. A jövőben mindent el kell követni, hogy a magyar falu népét és a magyar munkást olyannak növeljük, hogy nemzeti érzésében ne legyen befolyásolható. Ennek előfeltétele az, hogy mind gazdasági, mind szociális vonatkozásban a magyar élet minden javának és jogának részese legyen a magyar nép és munkás. (Élénk helyeslés és taps.) — A zsidó vallású közönség azonban intelligenciájánál fogva is máskép bírálandó el, mint a falu népe, sokkal szigorúbban kell megróni, mint a falu népét. Az összeomlás után a zsidóság legnagyobb része elszakadt tőlünk és az jdők során mind több és több lett azoknak a száma, kik elhagytak bennünket, ugyanakkor a magyar falu az elnyomás és szenvedés következtében és részben a mi munkánk következtében egyre magyayabb lett. Arról szólott ezután, hogy lehetett valaki igen jó magyar anélkül, hogy a magyar pártok szavalója és tagja lett volna. Ezt a kérdést csak a felvidékiek bírálhatják el. Ne * volt ott más magyar párt, mint az Egyesiüt Magyar Párt, amely a magyarság érdekében dolgozott. Nem szabad összetéveszteni a magyar Vozáry Aladár: Minden magyarnak legszentebb törekvése, hogy az egész Kárpátmedencében a magyar szent koronás címer jelentse a nemzeti és állami fennhatóság szimbólumát. (Helyeslés és taps.) Hogy a föld minden őslakója számára vonzóvá tegyük Magyarországot Ez volt Szent István politikája, számunkra ma is ez, Szent István legnagyobb öröksége. Hogy a Kárpátmedence őslakosságának minden réteg© tudja, hogy boldogulását és életlehetőségeit csak. Szent István birodalmában találja meg. (Helyeslés.) Számunkra ez nem történelmi romantika, mi etnikai alapon sem tudjuk sem elképzelni, még kevésbé elfogadni a Kárpátmedence állami tagozódását. (Élénk helyeslés és taps.) Ezután arra kérte az igazságügyminisztert, hogy a felszabadult területen a megszállás alatt magyarnak maradt zsidó vallású ügyvéd és orvos kamarai felvételét úgy intézze el, hogy ne kerülhessenek rosz- szabb helyzetbe, mint a budapesti és vidéki ügyvédek és orvosok. Az úgynevezett félvérek kérdéséről szólott és a törvényjavaslatot elfogadta. (Élénk helyeslés és taps, a szónokot számosán üdvözlik.) Apponyi György volt a vita következő szónoka, aki Vozáry beszédére azt fejtegette, hogy nem lehet általánosítani. Ezután behatóan bírálta a javaslatot és a kormány politikáját és azt hangoztatta, hogy megbízhatóbb a magyar zsidó, minß a külföldi állampolgár. A javaslatot néni fogadta el. Matolcsy Mátyás kifogásolta, hogy d magyar arisztokrácia tagja, a nagy Ap- pcmyi fia a zsidóság védelmében szólalt fel. ellenben egyetlen mondatot sem mondott a magyar paraszt és a magyar munkásság érdekében. Szerinte a Magyarországon élő arisztokrácia nagyrésze családi és vérségi kapcsolatban áll a zsidósággal. Ezután Jaross Andornak, a felvidéki zsidók magatartásáról szerzett tapasztalatairól beszélt, majd azt fejtegette, hogy a földkérdés megoldása előbbre való a zsidókérdés megoldásánál. Másak Ezután az elnök a vitát félbeszakította, javaslatára elhatározták, hogy a javaslat tárgyalását, holnap, pénteken folytatják,- Jelentette az elnök, hogy Kölcsey István nyolcórás ülés tartására nyújtott be indítványt, mely felett a holnapi ülés elején szavaznak. A holnapi ülés tehát már nyolcórás lesz. Az ülés végén Reisingér Ferenc szocialista a mentelmi bizottság határozata értelmében a Házat megkövette és ezzel az ülés két órakor véget ért.
