Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-28 / 48. szám

10 rravtDEM Jfaű/iÄRHISIAß 1939 FEBRUÁR 28. KEDD Lengyelbaiát ünnepség Kassán A Magyar Mickiewicz Társaság és a Budapesti Lengyel Intézet együttes ün­nepi ülést tartott a felszabadult Kassán. Á budapesti vendégeket Vukovich Károly dr. helyettes polgármester fogadta az ál­lomáson. A Capitol mozgóban tartott ün­nepségen megjelent az egész város társa­dalma az élen Borbíró Ferenc főispánnal, vitéz Szombathelyi Ferenc hadtestpa­rancsnokkal, Tost László polgármesterrel. Megjelent az ünnepségen Mécs László a Felvidék neves papköltője is és ott voltak a vármegye, a város, a hatóságok, az 'államrendőrseg és az ifjúsági egyesületek képviselői is. A kassai Dalcgylet elénekelte a lengyel Himnuszt, majd Vukovich Károly dr., hw-polgármester üdvözölte a Mickiewicz- Társaságot. Utána Lukács György dr., v. b. t. t., Kertész János dr. és Zaleski Zoig- niev tartottak nagy figyelemmel kísért előadást. A nagysikerű előadások után Lukács György bejelentette, hogy a Bfif­th or y Emlékbizottság Kassa városának ajándékozza Báthory István szobrát, Pásztor János szobrászművész alkotását. Az ünnepi est a lengyel-magyar barátság jegyében zajlott le, a megjelentek tö'bb- ízben adtak kifejezést a város lakossága érzelmeinek és követelték a közös ma­gyar-lengyel határt­Megalakult a Kárpát-Egyesület rimavölgyi szervezete Rimaszombati tudósítónk jelenti: Szép ünnepély keretében megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület rima- völgyi osztálya. Az alakuló ülésen, ame­lyet a Karpathenverein volt rimaszom­bati szervezetének feloszlását kimondó közgyűlés előzött meg, a gömöri és nóg­rádi turistatársadalom színe-java meg­jelent Hevessy László gömöri főispán, a turisztika sok érdemet szerzett lelkes támogatójának és Förster Kálmán dr. kormányfőtanácsos, a MKE salgótarjáni elnökének vezetésével, megjelent azon­kívül Rubányi Vilmos, a MKE központi főtitkára több vezetőségi tag kíséretében, a MKE Sólyom-szakosztálya, s a lo­sonci, tornaijai és pelsöci MKE osztá­lyok is népes küldöttségekkel vettek részt a rimavölgyi turisták gyönyörű ünnepélyén. Az alakuló közgyűlést a Rimaszombati Magyar Dalegylet férfi­kara nyitotta meg a „Magyar Hiszek- cgy"-gyel, azután ifj. Rábely Miklós el­nök köszöntötte a megjelent vendégeket és a termet zsúfolásig megtöltő közön­séget. A közgyűlés egyhangú lelkesedés­sel mondotta ki a MKE rimavölgyi osz­tályának megalakulását és közfelkiál­tással választották meg az egyesület vezetőségét, díszelnökök: Hevessy László főispán, Löcher er Géza városbíró és Rö- ezey Dániel, az ismert turistaíró. Elnök ifj. Rábely Miklós, ügyvezető alelnök Frenyo Lajos, titkár Benkovits Gvula, jegyző Cseh Miklós, pénztáros Keresik László, ellenőr Tóth Vilmos, kirándulás- rendező pedig Palccsko Barna lett, vá­lasztottak ezenfelül 8 tagú választmányt is. A gyűlés a Himnusszal fejeződött be, majd társasvacsorán vettek részt a megjelentek, fehérasztalnál sokáig együttszórakozva az illusztris vendégek­kel. Vacsoraközben a dalegylet férfi­kara műsorának számait adta elő általá­nos tetszést aratva. A turistavendégek tiszteletére vasárnap reggel Frenyo La­jos ügyvezető-alelnök kalauzolásával ki­rándulást rendezett a rimavölgyi osz­tály az ajnácskői Pogányvárra. A MKE rimavölgyi osztályának megalakulásá­val a gömöri turisztika egy fontos őr­helye erősítette meg állásait s a ma­gyar turistatársadalom Rimaszombattól további lelkes munkásságot és hasznos eredményeket vár. ZSIDÓMÚZEUMOT RENDEZNEK BE KISMARTONBAN Becs, február 27. Kismartonban (német névén Eisenstadt), Burgenland tartomá­nyi székhelyén, zsidómúzeumot létesíte­nek. A különös múzeumot a tartományi múzeum egyik osztályán rendezik be. Ez a város a középkor folyamán a nyugat félé áramló zsidóság egyik legfontosabb kápuja volt és az egyetlen város, amely­nek ma is meg van a ghettója s ezenkí­vül ősrégi zsidó temetője is van. Az utóbbi évtizedekben a város gazdag zsidó polgársága az ősi zsidó emléktárgyakból egész múzeumra valót gyűjtött össze s et\ az anyagot használják most fel a s$idó történelmi múzeum megalkotásá­nál SzroHÁz-KöftW-KaMORA..---- '— S — - • - — . ~JE -r-- r-t ■«-. a- .» r A harmadik kamarazenedélután a Hubay-palotában A nagy tradieiójú kamarazene délutá­nok harmadikja zajlott le vasárnap a Hubay-palotában. A legnemesebb zene­művészetnek szentelt délután fényét emelte Horthy Miklós kormányzónak s nejének jelenléte. A zenedélutánon ez­úttal a Hubay Jenő-Társaság számos tagja jelent meg s rajtuk kívül Buda­pest művészi és társadalmi életének szá­mos előkelősége. Bach kettős versenymű vével indult a műsor. Zathureczky Ede professzor »ás Albert Ferenc hegedűművész, aki leg­utóbb a külföldön hatalmas sikereket aratott s akinek zenei kariérje egyre fel­felé ível, adták elő a klasszikus művet, amely minden alkalommal a rerveláció hatását idézi elő. A két művész, akiket Herz Ottó dr. kísért zongorán, Bachot tökéletesen Hubay Jenő szellemében ad­ták elő s a jelenlevők közül bizony sokan emlékeztek vissza 1936 április 26-ikára, amikor a nagy magyar mester tanítvá­nyával, .Wanda Luzzatóval játszotta ezt a Bachot. Akkor Joachim utolérhetetlen stílusára emlékezett mindenki vissza, ez­úttal Hubay Jenő stílusa jelentette a legnemesebb zenei tradíciót. Palló Imre dr., az Operaház kitűnő énekese Hubay-dalokat adott elő, többek közt a „Minek turbékoltok“ kezdetűt, amely világhírű lett s a magyar műdal- irodalom egyik legtökéletesebb, legszebb gyöngye. Ezután Mécs László, a Magyar- országon legkedveltebb papköltő szavalt 1 újabb és régebbi verseiből. Ezúttal is J nehéz volt megállapítani: nagyobb I költő-e, vagy előadóművész. Szonór hangja minden gondolati árnyalathoz hozzásimult, nagy belső kultúráról ta­núskodó „pódiumi“ magatartása, a le­tompított gesztusok csak azt szolgálták, hogy a verseiben megnyilvánuló Szép és Jó eszméit mintegy plasztikusan állítsa a lelkes hallgatóság elé. Fehér reveren­dájában, átszellemült szemeivel valóban az Eszmét revelálta s nem volt senki, aki ezt az élményt nem érezte volna át maradéktalanul. Megszokott Mécs-siker volt, ráadást kellett adnia. Gábori Elemér, egy tizenkétéves csoda­gyerek, Zathureczky Ede tanítványa, bravúros balkéztechnikával és kiforrott művészre emlékeztető energikus vonó- vezetéssel játszotta el Paganini hírhed­ten híres, nyaktörő „Mózes úbránd“-ját a G-húron. Frenetikus sikerben volt ré­sze, amelyből nagyszerű tanítómestere is kivette a maga részét. A gyönyörű kamarazenedélután ven­dégei sokáig maradtak még együtt s egy felejthetetlenül nemes művészeti ese­mény emlékével távoztak. Mikor a kor­mányzópár, a Hubay-család tagjaitól kísérve, távozott, mindenki úgy érezte, hogy Hubay Jenő szelleme lengi körül ezt a palotát, a zeneművészet megszentelt hajlékát. dr. n. p. Schubert Tódor a SzMKE élén Érsekújvár, február 27. A (Szlovén- szkói) Magyar Kultúr Egyesület a visz- szaceatolás óta vasárnap tartotta első választmányi ülését az érsekújvári Gré­miumban. Az ülésre a választmánynak azok a tagjai jöttek el, akik a visszacsa­tolt területen laknak. A Szlovákiában maradt SzMKE-szervezetek ugyanis Po­zsony székhellyel és új vezetőséggel ön­állósultak. Schubert Tódor alelnök megnyitójában örömét fejezte ki, bogy a visszacsatolt területek kulturális szervezeteinek veze­tői összeülhettek a Felvidék kulturá­lis továbbfejlesztésének megbeszélésére. Szombathy Viktor főtitkár jelentésében beszámolt a visszacsatolás után kifejtett kulturális munkáról. Ezután elfogadták az alapszabályrnódosításokat, majd az egyesület új nevének kérdésével foglal­koztak, de végleges határozatot nem hoz­tak. A választmány kimondotta, hogy a hivatalos vármegyei népművelési bizott­ságokkal együttműködik és tudomásul­vette, hogy a SzMKE központja használt tankönyveket gyűjt a szlovákiai iskolás- gyermekek számára. Szombathy Viktor főtitkár bejelentette, hogy a SzMKE be­lépett a Kulturális Egyesületek Szövet­ségébe s hogy a Faluszövetség azok szá­mára, akik a kultúra fejlesztése terén ki­emelkedően munkálkodnak, emlékérme­ket ajándékozott. Az érmeket a közgyűlé­sen osztják ki. Varga Imre lévai körzeti titkár a SzMKE feladatairól beszélt és ezzel kapcsolatban a választmány kimon­dotta, hogy a SzMKE minden erejével a magyar nemzeti irány szolgálatába álL Több felszólalás után a választmányi ülés Schubert Tódort bízta meg az el­nöki teendők ellátásával, az országos közgyűlés időpontját pedig március 12-én délelőtt 11 órára tűzte ki. A közgyűlést Komáromban tartják. Magyar-Szlovák kutíúrest Nagysurányban Vasárnap délután Nagysurányba érkez­tek a Turul Szövetség vezérei, az ottani társadalmi körök meghívására. A szö­vetség kultúrest keretében szerepelt Nagysurányban, s ott Naptkó Gyula dr., a szövetség országos vezére mondott nagy figyelemmel kísért beszédet. Mi sohasem nyomtuk el a nemzetiségeket — mondotta —, s ha szembenálltunk egymással a tör­ténelem folyamán, ez mindig a magyar lélektől idegen Habsburg-dinasztia mun­kája volt. Meg akarjuk teremteni a kö­zépeurópai kisebb népek lelki alapon fel­épített együttműködését. Meg akarjuk teremteni a dolgozók, a bajtáreias érzés­től áthatott és minden áldozatot vállaló egyének Magyarországát. Aki áldozatot vállal a magyar sorsközösségért, az ma­gyar. Ezeket mindenkor testvérünknek tekintjük, még akkor is. ha nyelvében és történelíni múltjában elüt a magyarság­tól. (•) Légoltalmi halljátok. A Légoltalmi Liga országos elnöksége a gyermektársadalom szá­mára vasárnap műsoros előadást rendezett, amelynek során bemutatták a légoltalmi báb­játékot. Az előadás a Zeneakadémia dísztermé­ben folyt le és megjelent azon vitéz Pábry Dániel tábornok, Petróczy József ezredes, Da­rányi Kálmánná, Keresztes-Fischer Ferenené és sokan mások. Lépes Andor, a Légoltalmi Liga propagandaelőadójának bevezető szavai, majd a zenei nyitány után került sor a JLég- vMélrm Jóska és bigottr&mi Kati4 eíteű ver­A nagyhatású beszédet Mihalik János dr. kormánybiztos köszönte meg a meg­jelentek nevében és kijelentette, hogy a Turul Szövetség azon a hangon nyilatko­zott meg, amely kozzáillik a nagysurányi nép lelkiségéhez. Később Sinka István költő adott elő néhány sajátszerzeményű verset, majd Fitos Vilmos, a Turul or­szágos kulturális vezére mutatta be az est szereplőit és utalt arra, hogy a kis né­peknek a kultúrán keresztül kell egymás­hoz közelednie. Felléptek még az est keretében Szabó Miklós, Máté Jolán, Tóvizi Irén és Szabó Lajos operaénekesek, Nagy Sára szavaló­művésznő, aki székely balladákat adott elő. Ugyancsak fellépett nagy sikert aratva Endre Béla Bartók—Kodály-M- dolgozású szlovák népdalokkal. Az ot­tani szlovákok nevében Hudec József gimnáziumi igazgató mondott köszönetét a Turulnak. ses, zenés légoltalmi bábjátékra, amelyet Büky Béla festőművész tervezett és amelynek szöve­gét PSztray Géza írta. A bábjáték szórakoz­tatva és mégis tanítva tárta elsősorban gyer­mekekből álló hallgatósága elé a gyermektár­sadalom feladatát és szerepét a légoltalom terén. A jól sikerült előadás a Rbfcóezi-induló hangjaival ért véget. Az előadást vasárnap dél­után 5 órakor megismételték és mindkét elő­adás jövedelmét a Liga a gyermektársadalom légoltalmi biztonságának megszervezésére for­dítja. (*) Filharmóniai hangverseny. A Ftí-i harmóniai Társaság olasz estjét Vittorioi Gui, a méltán jóhírű és népszerű kämet- ter vezényelte. Izig-vérig olasz művész, a melódia óe ritmus ősi ereje táplálja minden gondolatát ás gesztusát. Finom műízléssel állította egybe műsorát, mely-< nek első felében Porpora és Pergolesd egy-egy müve hangzott el a karmestere nek átdolgozásában, Sammartini Pástom raleja pedig Martucci zenekari áttételéi ben. Rossini bravúros Semiramis nyi- tánya zárta le az első részt. Szünet után; Respighi két műve: a Concerto Gregot riano elnevezésű hegedűverseny és a „Ró-> mai fenyők“ című szimfonikus költemény következett. Vittorio Gui e különböző ko­rokból származó művek egymásraköveí- kezésében egyre meggyőzőbben hirdette a karmesteri emelvényről, hogy van egy századok óta sajátosan kiteljesedett egy- séges olasz zenei szellem. Gui munka.-< társa volt Toscanininek és barátja Ress pighinek. Az előbbi technikai lecsiszolt- ságán, a frázisok keresetlen, tömör kerek-« ségén és a felfogás előkelő formai biz-« tonságán és — különösen a Rossini nyi­tányában — a villámlászerűen éles és pontos színharmóniákon volt szembetűnő. De Gui, miként Respighi is, szenvedélye­sen merül bele a régi korszakok leikébe és a feledés porát letörli a régi mesterek műveiről és technikai eszközökkel teremt perspektívát a mai hallgató számára. Ezért roppantál meggyőző és belülről fa­kadó, amint Rcspighit, mint az örök város tünedező romjai felett daloló trubadúrt állítja elénk a „Pini di Róma“ színpom­pájában, természetittasultságában és ön­feledt dallamboldogságában. A Concerto Gregoriano stílusbelileg igen nagy köve­telményeket állít a karmester és szólista számára. Itt a kitűnő karmester Zathu­reczky Ede hegedűművész személyében; nagyszerű muzsikustársra akadt. Tónusá­nak gazdag szépsége és komoly zenei esz­méi hősiesen szolgálták a hegedűiroda­lomban egészen egyedülálló mű nemes intencióit. A hangversenynek hatalmas sikere volt. V. M. (*) A Kassai Kazinczy Társaság tagja» Egerben. Az egri Gárdonyi Társaság meghívására a Kassai Kazinczy Társa­ság tagjai ellátogattak Egerbe. A két társaság közös ünnepi ülésén Gömöry János, a Kazinczy Társaság elnöke, is­mertette a társaságnak az elnyomatás éveiben végzett munkáját. Haltenberger Tree, a Felvidéki Magyar Kultúregyesü- let főtitkára, „Társadalmi szervezkedés a felvidéki életben“, Vájlok Sándor pe­dig „A kisebbségi élet, mint irodalmi ne­velő“ címmel tartott előadást. A műsor toválbbi részében az Egri Dalkör magyar dalokat adott elő, Hunyadi-Búzás Endré- né pedig felvidéki költők verseiből sza­valt. Az ünnepi ülést Pálos Bernardin cisztercita gimnáziumi igazgató, a Gár­donyi Társaság elnöke, nyitotta meg és fejezte be. (*) A budapesti Berzsenyi főgimnázium és a füleki vár. A füleki várrom főkapu­ját a múlt évben a füleki zománcgyár és Fülek község anyagi hozzájárulásával helyreállították s ezenfelül a feljárati út­vonal lépcsőzetét is megoldották, hogy a történelmi müemlékszámba menő festői várromot a közönség veszély nélkül be­járhassa. Most a budapesti V. kerületi Berzsenyi főgimnázium tanári testület« és ifjúsági irodalmi köre vette gondjaiba a füleki várrom további sorsát és Benkö Barnabás, valamint Takács Tibor taná­rok kezdeményezésére elhatározták, hogy a tavaly megalakult füleki „várbizott- ság“-gal karöltve díszes márványemlék­táblát helyeznek el a várfalon s az em­léktáblán mindazokat a történelmi és irodalmi adatokat megörökítik, amelyek Fülek várának dicsőséges múltjához fű­ződnek. (*) A Gyula vezér bajtársi egyesület előadássorozata. A Gyula vezér bajtársi egyesült a Magyar Nemzetpolitikai Tár­saság és több meghívott előadó közremű­ködésével az ország összes ifjúsági szer­vezeteinek bevonásával, vasárnap, hét­főn és kedden előadássorozatot rendezett, amelyre az egész Tiszántúlról sok érdek­lődő érkezett Gyulára. Vasárnap Pon­grác z Kálmán, a Magyar Nemzetpoliti­kai Társaság alelnöke, Antal Lajos fő­orvos. az EPOL elnöke, Kerék Mihály szociológus, Karácsony Sándor egyetemi magántanár, Mester Miklós tartott elő­adást. SZERKESZTŐSÉG: HONVÉD-UTCA 10 Tel»|on: 125—350 * KIADÓHIVATAL: Vili., JÓZSEF-KÖRUT 5 Telefon: 144—400

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom