Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-28 / 48. szám

_______________________________________________ vmmea• _________________________ Enyhíteni kell a szeszfinomítók súlyos helyzetén Budapest, február 27. A Szeszegyedáruság a közelmúltban úgy intézkedett, hogy a’ vissza­csatolt Felvidék liét szesz finomítójának csak az 1938 szeptember 1-e után finomított szesz után fizeti ki a finomítási dijat. Ez a körül­mény nagymértékben súlyosbítja a finomítók anyagi helyzetét, hiszen cseh-szlovákiai kinn­levőségük behajthatatlansága, valamint forgó­tőke hiányában a legnagyobb nehézségekkel tudják csak üzemüket fenntartani és fizetni munkásaik bérét, tekintettel arra, hogy rossz anyagi helyzetük miatt A fentieken kívül a szöszfinomitók panasz tárgyává tették, hogy a szesz víztelenítéséért fizetett árkülönbö­zet nem fedezi az ezzel járó költségeket és kevesebb, mtnt amennyit a «seb szeszmono­pólium a víztelenítésért fizetett. A helyzet ugyanis az, hogy a felvidéki finomítók a víz­telenítést a finomított szeszből eszközük, mert erre vannak berendezkedve. Tekintettel arra, hogy a Szeszegyedáruság a nyersszeszből esz­közölt víztelenítésért 5.75 pengőt, a finomítás­Két tej szövetkezet alakult Léva környékén Léva, február 27. A világháború alatt Léva vidékén sorban tönkrementek a tej- szövetkezetek. A lévai járásban most a földművelésügyi minisztérium támogatá­sával a vármegyei gazdasági felügyelő­ség megkezdte a tej szövetkezetek szerve­zését. Eddig két körzetben alakult meg: I. Nagysalló és Vidéke szövetkezet 153 taggal, II. Garamdamásd és Vidéke 251 taggal. A szövetkezetek egyelőre csak tej szállítására rendezkednek ‘be, később a tej feldolgozására is sor kerül. TŐZSDÉK, PIACOK A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI hitelt sem tódnak szerezni. Üzemük zavartalan fenntartása érdekében te­hát égető szükségük van a finomított szesz után járó finomítási díjra. A felvidéki minisztérium nagy súlyt he­lyezve a Felvidék gazdasági és szociális érdekeire, a napokban átirattal fordult a Szeezegyedórusághoz, amelyben kéri, hogy a felvidéki szeszfinomítók számára folyó­sítsa a finomított szesz után járó finomí­tást díjat, éspedig nem a finomított szesz kiadása után, hanem az egész finomított készlet után. Amennyiben ez a Cseh szeszmonopóliummal való elszámolás hiányában nehézségekbe üt­közne, úgy a minisztérium azt javasolta, hogy a Szeszegyedáruság folyósítson á conto bizo­nyos összeget. Arra az esetre, amennyiben a raktáron lévő finomított 'szesz finomítási díja a törvény szerint csak a finomított szesz ki­adása után folyósítható, a minisztérium azt javasolta, hogy a Szrszegyedártiság a raktáron lévő fino­mított szesz után járó finomítási díjra á conto előleget folyósítson. Csökkeni a bank| ügyforgalom Budapest, február 27. A Magyar Nem­zeti Bank bankjegyforgalma a február 23-jki kimutatás szerint a február 15-iki foraslemanal szemben 18.6 millió pengő­vel csökkent. ■ E csökkenést főképt girn- «zát&lákna •’történt befizetések idézték elő. Az állami giroezámlakra 14,7 millió pengő, egyéb számlákra pedig 3.2 millió pengő befizetés történt, úgy hogy a giro- követelések állománya összesen 17.9 mil­lió pengővel növekedett. A váltóbenyuj- tások összege a váltóesedékessógek össze­gét 4.6 millió pengővel haladta meg. Az érckészlet 2.8 millió pengővel csökkent. A váltópénzkészlet —.4 millió pengővel apadt. Az állami adósság törlesztésére 0.1 millió pengő folyt be. Az „Egyéb kö­vetelések“ —.6 millió pengővel, az ^.Egyeli tartozások“ pedig 2.5 millió pengővel gya­rapodtak. (—) Tovább csökken Románia nyersolaj­termelése. Románia nyersolajtermelésében az, utóbbi időben csökkenő irányzat észlelhető. 1939 január havában a nyersolaj termel és erős visszaesést mutat, amennyiben 538 ezer tonnát tett ki a tavalyi januári 562 ez,er tonnával szemben. (—) Román-eseh gazdaság! tárgyalások. Bu­karesti jelentés szerint, Prágában a napokban román—cseh gazdasági tárgyalások indulnak. A román delegációt Christu követ vezeti. (—) Caisse Commnn-értckezletet tartanak Prágában. Prágai jelentés szerint, március 27-én a Caisse Comm un megbízottak értekezle­tet tartanak, amelyen meg fogják tárgyalni a Cseh-Szlovákiával szembeni viszony szabályo­zásának módozatait. A helyzet ugyanis az, hogy Cseh-Szlovákia 1938 január 1-én beszün­tette a közös pénztári fizetéseket. A jelenlegi tárgyalások során természetesen megvitatják a beállott változás folytán előállott helyzettel kapcsolatos teendőket. (—) Drágul a megélhetés Cseh-Szlovákiában. Prágai jelentés szerint Cseh-Szlovákiában a megélhetés szeptember óta érezhetően drágul. A nagykereskedelmi árindex az 1938 januári 733-ról 1939 januárjában 772-re emelkedett. A létfenntartási index, amely 1938 január 1-én egy rannkAscfWladnál 738. egy hivatalnokcsa­ládnál 7C1 volt, szeptemberben pedig 759-et, il­letve 764-et tett ki, 3939 januárjában 778-ra. illetve 780-ra emelkedett. (—) Romániába nem importálható belföldön kapható áru. Bukarestből jelentik: Az állam részére történő szállításoknál a minisztertanács rendszerint vám- és illetékmentességet bizto­sít. A vámmentesség által olyan áruk is be­vihetők voltak, amelyekben bőséges ipari ter­melés van az országban és olcsóbban kapha­tók a belföldön, mint a vámmal megterhelt külföldi áruk. így vas. cement, kötél, tábla- üveg, tégla ment be Romániába a különböző hatóságok részére, minek következtében a bel­földi ipar súlyos veszteségeket szenvedett. Ezt a helyzetet szünteti meg az a rendelettörvény, amely szerint a minisztertanács csak rendkívül indokolt esetben adhat vámleszállítást és min­denkor az iparügyi bizottság véleményét kéri ki un nézve, hogy az áru kapható-e vagy •na belföldi gyáraknál. ért 5.50 pengőt fizet, a víztelenítés ellenértékére tehát csak 25 fillér esik. Ezzel szemben a fino­mított szesz víztelenítéséért a cseh szeszmo­nopóliumtól 18 koronát, azaz közel 3 pongőt kaptak. A helyzet tehát a víztelenítésnél is az, hogy a finomítók veszteséget szenvednek, minek folytán kénytelenek Víztelenítő készülé­küket átállítani a nyersszesz víztelenítésére, így tehát értéktelenné válik közel 100 ezer pengős értéket képviselő víztelenítő berendezésük s az új berendezés, amellyel a víztelenítést a nyersszeszből hajthatják végre, szintén bele­kerül körülbelül 100 ezer pengőbe. Ez a szesz- finomítóknak mai anyagi helyzetükben nem áll módjukban, viszont a régi berendezéssel folytatott víztelenítés költségeit sem tudják sajátjukból fedezni. A felvidéki minisztérium, belátva a szeszfinomítók súlyos helyzetét, azt javasolta a Szeszegyedárnságnak, hogy a szeszfinomítók üzemének zavartalan fenntartása érdekében a folyó szeszkam- pányban folyósítsa azt a finomítási dijat, amit a cseh szeszmonopótiumtól kaptak. (—) Uj vámhivatal és vámbemondóörs. A m. kir. központi ‘vámigazgatóság a Ma­gyar Szent Koronához visszacsatolt fel­vidéki'területen Kotnjáton -m. kir. fővám­hivatalt állított fel, amely március 1-én kezdi meg működését. A Munkácsról Rá­kos felé veyető irton pedig „M. kir. Vám­bemondóörs Munkáosvárosrész“ eloevezées- seí a. munkácsi m. kir. fővámhivafal"fel- Ü&yeiete alatt’ m. .kii, vámbempodóöísiöt állított fel. A vámbemondóörs március 1-én kezdi meg működését. jelentős mennyiségű árpa­vetőmagot osztanak ki a bars- és hontmegyei gazdák között Budapest, február 27. Ismeretes, hogy a Felvidék gazdái a cseh megszállás alatt csak a legritkább esetekben része­sülhettek a vetőmagakciókban tekintettel arra, hogy ezt a cseh agrárpárt agitációs célokra felhasználva mindig kihasználta, s legtöbbnyire csak az agrár pártigazol­vánnyal rendelkezők juthattak megfelelő vetőmaghoz. A fölszabadulással ez az ál­datlan helyzet egy csapásra megszűnt s a földművelésügyi minisztérium a legna­gyobb gonddal igyekszik segítségére sietni a vetőmagra szoruló gazdáknak. Lévai jelentés szerint a földművelésügyi minisztérium az egyesített Bars és Hont megye gazdatársadalma részére 2580 má­zsa árpavetőmagot engedélyezett. A vető­mag kiosztását rövidesen megkezdik az arra szoruló gazdák között. (—) Csehszlovákia pénzpolitikája. Prágai jelentés szerint á Cseh-Szlovák Nemzeti Bank szombaton tartott rendes évi közgyűlésén Berán miniszterelnök nagyobb beszédet mon­dott, amelyben többek között kijelentette, hogy Cseh-Szlovákia nem fog *em inflációs, sem deflációs politikát folytatni. (—) A külföldi adósságok és a romén kon­verzió. Bukarestből jelentik: A sémmítőszék elvi jelentőségű döntést hozott, amely szerint a konverzió előnyeit élvezik azok a külföldi adósok is, akiknek államával Románia köl­csönösségi viszonyban áll. (—) Modernizálják a román vasúthálózatot. Az államvasutak igazgatósága nagyszabású prögrammot készített a Vasúthálózat moderni­zálására. A Brassó—Campina Vonalat meg- kottőzík, a Prahova völgyében újabb állomá­sokat építenek, dupla vágányt építenek Bu­karest—Fetesti és Bukarest—Ploesti s még több vasútvonalon. (—>) Bukarestben lesz a balkán-szövetség gazdasági konferenciája. Bukarestből jelentik: A balkán-szövetség vezetősége felfogadta a gazdasági bizottság ama határozatát, amely szerint a gazdasági bizottság legközelebbi konferenciáját áprilisban, Bukarestben tartja meg. A szövetség legutóbbi gazdasági konfe­renciáját a múlt év áprilisában. Konstanti­nápolyban tartották. Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.9(1»- 57.90, Cseh kor. 7.50—11.80, Dán kor. 71.30— 72.10, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 din. címletek kivételével), USA dőli. 340.20—344.20, Kanadai doll. 332—337, Francia fr. 9.—9.20, Holl. frt 181.—183.—, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.40- 3.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90-17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Német márka —.—, Norv. kor. 80.30—81.20, Svájci fr. 77.40— 78.30, Svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterd. 181.40—183.—, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.46—57.90, Bukarest 3.41—3.44, Iíopenhága 71.525-72,125, London 16.015—16.165, Madrid —, Milánó 17.66— 17.8864, New-York 341.60—344.20, Oslo 80.50— 81.20, Páris 9.04—9.14, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—415, Stockholm 82.50 - 83.20, Varsó 64.25— 64.75, Zürich 77.625-78.325, Isztanbúl 288—271. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: JÓL TARTOTT Nagyfokú üzlettelenség ellenére jól tartott árak jellemezték a mai értéktőzsdét. Az ár­folyameltérések nem lényegesok. Szegedi ken­der 3, Gschwindt 5, Gumi 1.75, Cukor 1, Bauxit, Urikányi, Georgia, Izzó 0.5, Nasiei 0.4, Salgó 0.3 pengővel javult. Ezzel szemben alig né­hány érték zárt némileg gyöngébben. A szi­lárdkamatozású értékek piaca egyenetlen. Záróárfolyamok: Nemzőt! Bánk 157.—, Első Magyar Biztosító 360.—, Coricordia-málom 41, Hungá rin-mftiom 18.9. Bauxit 190.—, Kohó 19,25, Aszfalt 6.6, Kőszén 292.—, Nagybátonyi 44—, Salgó 29.—, Urikányi 38.25, Fegyver 31.—, Ganz 15.—, Acél 29.25, Rima 66.6, Guttmann 8.—, Nasiei 72.2, Duna-Száva 5.8, Levante 0.3, Nova. 10.6, Tröszt 49.7, Délcukor 73.—. Magyar cúkor 70.5, Georgia 18.5, Izzó 94.5, Dreher- . liaggenaaseftier jU6.—, GsohwAndt 685.—.,. Polgári sir 80,—. Krausz-szosz 48.—, Gyapjúmosó 3.4, Goldberger 38.—, Pamutipar 19.—, Szegedi ken­der 40.—, Climoin 9.—, Daniea 2.6, Gumi 47,5, Vasúti forg. 16.—, Telefon 8.5, Pál falvi 17.—, Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1938. évi ptjegy 100.—. 1910. évi főv. 4% 175—, 1914. évi főv. 4,5% 291.5, 1927. évi 6% 80.—, Földh. A. és B. d. zl. 88.—. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: TARTOTT A gabonatőzsde készáru piacán 250 q zab vál­tozatlan áron cserélt gazdát. A rozs us az árpa névleges jegyzése nem változott. Ku­koricából 450 q kelt el, 5—10 fillérrel javult áron. — A katéridöspineon lanyha irányzat mellett a máreiasi rozs 10, a májusi ll„ a májusi kukorica 11, a júliusi 15 íillégrei ol­csóbbodott. Rozs: márciusra: 18.78, 13.69, »át­lát 13.62; májusra: 14.20, 14.08, zárlat 14.09— 14.10. Kukorica: májusra: 15.58, 15.55, 15.59, zárlat 15.55, 15.57; júliusra: 15.85, zárlat 15.83 —15.84. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki, iejérmegyei 77 kg-os 20.35—20.45, 78 kg-os 20.55—20.65, 79 kg-os 20.75—20.85, 80 Irg-ós 20.85—20.95, íelsötiszai, duna-tiszaközí 77 kg-os 20.25— 20.35, 78 kg-os 20.45—20.55, 79 kg-os 20:65 —20.75, 80 kg-os 20.75—20.S5, dunántúli 77 kg-os 20.35—20.45, 78 kg-os 20.55—20.65, 7!) kg-os 2Ó;75 —20.85, 80 kg-os 20.85—20.95. Rozs: pestvidéki 13.80—13.90, más származású 13.90—14.11). Ta­karmányárpa: elsőrendű 16.00--16.30, közép- minőségű 1.5.75—16.09. Sörárpa: kiváló 18.75— 19.25. príma 18.60—18.56. Zab: elsőrendű 19.45— 19.60, köeépminőségü 19.35—19.45. Kukorica: tiszántúli 14.35—14.50. Őrlemények: koYpa 12,90 —13.10, 8-as liszt 15.90—16.20. Kukorica: 150 mm Szolnokon át 14.50, 150 mm Szolnokon át 14.40, 150 mm Szolnokon át 14.40 budapesti paritásban. Zab: 100 mm 19.45, 150 mm buda­pesti paritásban. Lóhere: 3 mm fehérbárcás 130.— Budapest, 18 mm minta szerint 98.— ál­lomás, S mm fehérbárcás 133.— érkezési álló- más, 4 mm fehérbárcás 130.—., * mm fehér­bárcás 141.—, 50 mm fehérbárcás 130.50, 20 mm fehérbárcás 130.—, 12 rum fehérbárcás 130.— állomás, 12 mm fehérbárcás ISO.— Buda­pest. Lucerna: 3 mm kékbárcás 270.—, 4 mm ‘fehérbárcás 292.— Budapest, 3 mm minta sze­rint 270.— állomás. 3 mm minta szerint 226.— Pécs. 15 mm minta szerint 200.—, 3 mm fehér bárcás 300.— Budapest. Csillagfűrt: 150 mm gömb 11.50 Szabolcs. zürichi árfolyamok Zürich, február 27. (Zárlat.) Páris 11.65)4, London 20.63 ’/,, New-York 439.75, Brüsszel 73.97)4, Milánó 23.15, Amszterdam 233.25, Ber­lin 176.46, 8zófia 5.40, Prága 15.05, Varsó 83.10. Belgrád 10.—, Athén 3.90, Bukarest 3.37. A BUDAPESTI vásárcsarnok KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő fölhozatal, lanyha forgalom mel­lett a következő árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) jegyezték: Marhahús: ros­télyos és felsál 128—180, leveshús (fartő, tarja, zsegye) 128—160. Borjúhús: comb 260—320, ve­séi 186—210, pörkölt J80. Juhhús;, hátulja 140 —160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120-140, tarja, comb 160—190, oldalas 120—164, zsír-* szalonna 150—152, sertésháj 150—160, sertés* zsír, budapesti 160—168. Baromfi: Élő: tyúk: 1 drb 200—350, 1 kg (150), csirke, rántanvaló 1 kg (200—240), kacsa, hízott 1 kg (155—160), lúd, hízott 1 kg (140—155), pulyka, hízott 1 kg (150). Vágott: , tyúk 1 kg (1X0—140), csirke rántanivaló 1 kg 160—320 (120—220), kacsa, hízott 1 kg (160—165), lúd, hízott 1 kg 140—19(1 (100-160), pulyka 1 kg (140-170). Tojás: Tea­tojás válogatott drb 9—11, kg 140—156, láda­áru (120—140), kosáráru (130—140), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 135—150. Halak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 95—140. Tejtermék: Tej­föl (90—92), teavaj, tömbben (290—310), pnsz- tőrözött (320—330), sovány tehéntúró (60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (26- 30), nagyszemű (30 —40), színes (34—40), borsó, hántolt, feles (26—38), lencse, hazai (28—60), Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (6—10), kelkáposzta (5—9), fejessaláta, melegágyi (8- -» 24). Burgonya: Gülbaba (9—10.5), nyári rózsa (10—II), őszi rózsa (8—9.5), kifli (20—24), Ella (7.2—8.3). Gyümölcs: Alma, nemesfaj (45—140), közönséges válogatott (40—95),' körte, nemes* faj (100—140). Déligyiimöles: Gesztenye, kül* földi 100—140 (88—100), narancs, sárgahélű 60—88 ( 54—64), vörösbélfi (68—100), mandarin 68—120 (70-901, eitrom I-a (5—7), TT-a (4—5). + SERTÉSVÁSÁR. A ferencvárosi serték- 'vásárra ina 8401 darab sertést hajtottak fel. •amelyből 1600 darab angol hússertés. Az irányzat tartottan alakult. Árak: szedett sertés 90—92, kivételesen 93. Szedett sertés III. 78—84, angol sonka sertés I. 92—102, TI. 80—90, márkázott exportzsír 150 fillér kg-ként.-f HŰSVÁSÁR. Vásári készlet: nagymarba 21 (elkelt 21), növendékmarha 3 (1), borjú' 541. (501), bárány 905 (805), sertés lehúzott 57 (37), sertés, szalonnás 393 (303), süldő 30 (30), ma­lac 18 (8), marhazsiger 93 kg (93), sertészsiger 817 kg (817). A vásár lanyha volt. Árak: mar­hahús I. egészben 80, csontoznivaló 22—50. nö­vendékhús 86, borjú I. 146. II. 116—134, juh iebőrözöft II. 76, bárány bőrben 40, sertés­hús lehúzott 110—120, szalonnás 104—122, süldő 116—134, malac 119—200, marhazsiger 40, ser­tészsiger 80 fillér.-f LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző- hizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25-*» 38.50, Ogg 36.25—37.50, Og 36.25—37.50, Of 86.25-» 37.50, 2gg 35.50—»6.50, 2g 35.30 -36.50. 9f S.V.Vte* 36.50, 4-es 33.75-35, 5-ös 32 -33:25, 6-08 28.25-*. 30.25, 7-es 20 22; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.25, •01 es 25.75—26.50, l es 20 50-21.50. 2-es 18.50— •20.—. + MAG PIAC. Köles fehér 18—22, Vörös 17* 18, egyéb 16:50—17, káposztarepce 25—25186; tökmüg nagyszemű 27—28, kisszemű 28—2% •olaj dohos 20—21, kék mák 110—115, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) ste­rilizált 18—19, lenese nagyszemű sterilizált 36—43, középszemű sterilizált 22—27, kisszemű ■sterilizált 20—22, fehér szokványbab dnnai 25.25—25.75, dunántúli 24.25—24.75, felsőmagyar­4 országi 23—24, lucernamag nyers arankás 175 —215, ólomzárolt fehérbárcás 90 q-nál keve­sebb 290—305, 20 q-nál több 280—295, lóhere­mag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fóhór- báreás 30 q-nál kevesebb 130—140, 20 q-Bál több 128—133. bükköny tavaszi 17—58.50, stii- szös 34—36, csillagiürt fehér lapos 11—11.50, ‘szárított répaszelet 8.50 -10. A yissztfcsütoíí Felvidék Községi ElöirörősöSnlnaií figyelmét felhívjuk a m. klí. bel ügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele­tével beszerzésre ajánlott, NoVák Jenő dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című Jogi könyvre. Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek, melyek az egyes szakaszok össze­függésére mutatnak rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári, bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések­ben követett gyakorlatát is. A mfi hasz- nálhatóságát az abban közölt 24 irat­minta, valamint betűsoros mutató Is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7.**- PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése melletti STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI., Rózsa-a. UL T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom