Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-04 / 28. szám
TEOTTOEKI ‘AIGVM-HIRMP. JSzmHÁzKönW-KaKRiRA. Magyar művészek a londoni nemzetközi zeneünnepen 10 A budapesti ifjúság és a kárpátorosz kárus együttes hangversenye Budapest, február 3. Immár hat éve trendezik a budapesti római katolikus egyházközségek Gyertyaszentelőkor „Az ifjúság a gyermekért“ jelszó alatti és a Zamárdiban felállított gyermeküdülő célját szolgáló hangversenyt. Az idén, miként ezt Mészáros János budapesti érseki helytartó meleg üdvözlő szavaiban kiemelte, ezen a hangversenyen egy új, komoly férfiszózat csendült meg a fiatal szereplők között. A Ranolder- intézet tanítónőképzője, a Szent Teréz Intézet polgári iskolájának énekkara, a Piarista gimnázium énekkara, az Angol- kisasszonyok tanítónőképzőjének énekkara ugyanis Csorda Romána nővér, Faludy "Béla és Hidy Gyulai Mária karnagyok, továbbá e három együttes egyesítve Bárdos Lajos karnagy vezetése alatt Josquin des Prés, Palestrina, Monteverdi, Hágius, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán egyházi énekeit és népi gyűjtését szólaltatták meg. A kárpátorosz együttes ének-, balalajka- és tánckara viszont Szkiba Antal vezetésével Bortnyánszky kárpát- Orosz egyházi énekét, továbbá Szkiba kárpátorosz népdalait, románcait és a Rákóczi kesergőjét adta elő. így a hangverseny keleti és nyugati egyházi zeneművészet összetalálkozásának lett színhelyévé, s egyszersmind jelképezte két kultúra belső összetalálkozását. A magas színvonalú hangversenyen az ifjúság tomboló lelkesedéssel ünnepelte a kárpát- orosz együttes minden egyes szereplőjét. Valóban missziót teljesít ez az évről-évre megismétlődő zenei esemény, amely Kodály Zoltán nagyszabású művészi megnyilatkozásait a legkiválóbb magyar egyházi zenésznek, Bárdos Lajosnak el gondolása szerint" hozza nyilvánosságra. Bárdos egyébként remek felépítésű Zsoltár-kánonját mutatta be. A hang versenyen még Albert Ferenc hegedű, művész Dániel Ernő zongorakíséretével, Dienes Valéria dr. pedig a „Magyar hiszekegyet“ megjelenetező mozdulatkórusával aratott számottevő sikert. V. M.-fci.v ■ , Hangverseny a Magyar Házak javára A felvidéken építendő „Magyar Házak“ javára Jaross Andor miniszter védnöksége alatt február 5-én félhat és nyolc órakor tartja az Emericana Peisonia Corporatioja különböző műsorral hang versenyeit a budapesti központi katolikus kör (IV., Molnár-u. 11.) kamaratermében. A hangversenyen közreműködnek: Zsámboky Miklós gordonkaművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára, Burányi Karola, a M. kir. Operaház tagja, Tarjáni Tóth Ida és Derzsényiné Fe- renczy Ibolya cimbalom-művésznők, Keresztessel Hódy énekművésznő, dr. Sólyom Istvánná zongoraművésznő, Llsz- nyai Szabó Gábor zeneszerző és a Postatakarékpénztár Tiszti Dalköre. (•) Magyar hangverseny Parisban. A párisi amerikai protestáns egyház keretében működő „Students Atelier Reunions“ egylet hangversenyt rendezett, amelyet magyar zeneművek bemutatásának szenteltek. Lengyel Gebrie’lla hegedű- művésznő Lisznyay ,^írioso“-ját, Zsolt „Libellules“-jét, Hubay * Ördög táncát“ mutatta be nagy sikerrel. A műsor kerete között most először került bemutatásra Ránky György magyar zeneszerző két u.űve. A zongorákíseretel a szerző maga látta el. A díszes amerikai közönség, amely zsúfolásig megtöltötte az előadótermet, rendkívül meleg ünneplésben részesítette a magyar előadókat s a zenedarabok nagyrészét kétszer is elismétel tette. (*) Herezeg Ferenc, Zilahy Lajos, Áp- rily Lajos és Harsányi Lajos a Kisfaludy Társaság közülésén. A Kisfaludy Társaság február 5-én — Kisfaludy Károly születése 151. évfordulóján — délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartja 92. ünnepélyes közülését. A közülésen Voino- vich Géza mond elnöki megnyitó- beszédet, Kéky Lajos titkári jelentését olvassa fel, Harsányi Lajos költeményeiből ad elő, Herczeg Ferenc emlékezéseiből olvas fel, Aprily Lajos" költeményeiből szaval és végül Zilahy Lajos egyik elbeszélését olvassa fel. Az ünnepélyes közülés után a meghívott előkelőségek és a társaság tagjai közös lakomán vesznek részt. Az ünnepélyes közülésre a társaság nem ad ki jegyet, a bemenet mindenkinek szabad, a társaság a magyar irodalom minden barátját szívesen látja. London, február 3. A londoni nemzetközi zeneünmep április 23-tól május 28-ig tartó fényes hangversenyek sorozatából fog állni a világ leghíresebb művészeinek felléptével. A magyar zeneművészetet több együttes, illetve művész képviseli a londoni ünnepségen. A Léner-vonóisné- gyes a Queen's Hallban két kamarazenehangversenyt ad, amelyeken Mozart két négyesét és egy divertimentóját, egy Beethoven-, egy Sc/müerf-vonósnégyest és Bach oboa-ötösét adják elő. Az Uj Magyar Vonósnégyes a Képzőművészen Akadémia palotájában és a Wallaee-kóp- tárban tartandó hangversenyei Haydn, Beethoven, Ravel, Mozart és Brahms négyeseket és Bartók második (a-moll) vonósnégyesét fogja játszani. Szigeti Jó z/sef, a világhírű magyar hegedűművész Tartini d-moll hegedűversenyét és Pergő lesi f-moll eoneertinóját játssza a Boyd Neel vonószenekar kíséretével. Az ünnepség fénypontja Beethoven Missa Sollem- n is-énok két előadása lesz Toscanini vezényletével; a tenor-szólamot mind a két alkalommal Pataky Kálmán, a kiváló magyar tenorista énekli. Budapest, február 3. Húsz éves kisebbségi életünknek nemzetmentő munkájában jelentős eredményt értek el a magyar gimnáziumi önképzőkörök is, amelyek hivatva voltak az iskolák sokszor közömbösítő és gyakran ellenséges légkörét nemzeti és emberi önképzéssel pótolni. Elmondhatjuk, ma már nyugodtan és szerény büszkeséggel, hogy a felvidéki magyar ifjúság az önképzőkörön keresztül jutott el a magyar dolgozó néphez, annak súlyos kérdéseihez és az új nemzedék az önképzőkörökben kezdett mély népi öntudatra ébredni. Akik valaha majd megírják a cseh impérium- ban elszenvedett felvidéki magyarság húszéves életét, azok minden komoly, ifjúsági mozgalom gyökereit kétségtelenül az önképzőkörökben találják meg. Az utolsó években már oly erőt jelen tettek, hogy 1938 nyarán, a szklenói diákkongresszuson megalakul? a (Szlovákiai) Középiskolás önképzőkörök Szövetsége, amely egyik igen hatékony szerveként indult a magyar kisebbség döntő őszi küzdelmébe. A Szövetség megalakításában Mrenna József és Krammer Jenő érsekújvári, Dobossy László kassai tanárok, az ifjúság részéről pedig a lelkes Mihály Bálint vettek részt. A felszabadulást követő hetekben felvidéki önképzőköreink mindjárt megkezdték működésüket és a Szövetség nemsokára kapcsolatot keresett az anyaországi önképzőkörökkel is. Az első találkozó tegnap folyt le a Barcsay-utcai Madách Imre-gimnázium dísztermében, ahol megjelentek szép számban a felvidéki és a fővárosi középiskolás önképzőkörök kiküldöttei. A felvidéki tanártársadalmat Mrenna József, az érsekújvári gimnázium igazgatója, Krammer Jenő és'* Dobossy László képviselték, a fővárosiak között ott láttuk Roder Pált, a Madách Imre-gimnázium igazgatóját, Bíró Lajos Pál dr. és Yassko Béla tanárokat. A tegnapi ünnepélyes értekezleten megjelent Pintér Jenő tanker, főigazgató, Pfeiffer Miklós kanonok, Czwank László tanár és Zombory György a FeMASz elnöke. Roder Pal igazgató, mint vendéglátó üdvözölte a megjelenteket, különös melegséggel köszöntötte a felvidéki ifjakat. Rimái Sándor ifjúsági elnök a fővárosiak nevében szólt a felvidékiekhez: — Mi, csonkaországiak az országalkotók hitét adjuk. Ti felvidékiek pedig a cseh szuronyok közt megacélozó do tt magyar hitet és akaratot hozzátok magatokkal, Mrenna József igazgató, a felvidéki ifjúsági mozgalmak egyik fáradhatatlan és bölcs irányítója, a kisebbségi magyar önképzőkör munkáját mutatta be a szklenói kongresszus tükrében: A. felvidéki magyarság összenőtt. A zene ünnep rendezősége által kiadott hivatalos vezérkönyv valamennyi sze replő magyar művészt a nemzetközi zene világ legkiválóbbjai közé sorolja. A Léner-négyesről megállapítja, hogy egyike a világ leghíresebb kamarazene- együttesének, amelynek tagjai a Beetho ven-centennárium alkalmával gramofonba játszották Beethoven összes vonósnégyeseit és egy lemezsorozatot a bonni Beethoven-})ázban őriznek meg a jövendő nemzedékek okulására. Az Uj Magyar Vonósnégyes csak 1935-ben alakult, de bámulóik száma milliókra megy, mert beutazták az egész világot és a legirigyel- tebb hírnévnek örvendenek a rádió hallgatósága körében is. Pataky Kálmán viághírt hoz magával Európa legfonto- sabb opera-színpadairól. Szigeti a vezér könyv megállapítása szerint a nagy he gedűművészek hazájában, Magyarorszá gon született, tüneményes sikerrel utazta be a világot, a klasszikusok utolérhetetlen tolmácsoló ja; neve egybeforrott a legkiválóbb modern szerzőkkel is, akik közül sóban neki ajánlták műveiket. sziklává erősödött, amin a cseh áradatnak is meg kellett törnie. Ebben az egységesítő folyamatban részt- vett az ifjúság is éppen az önképzőkörük munkájával. A felvidéki közép iskolás önképzőkörök mindig feladatuknak tartották, hogy az ifjúságban tudatosítsák a keresztény magyar népi gondolatot. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg a fővárosi diákok a felvidékiek beszámolóit az érsekújvári, komáromi, ipoly- sági, losonci, kassai, rimaszombati, beregszászi és ungvári önképzőkörök munkájáról, amely mindig igyekezett kapcsolatot találni a magyar nép sorskérdéseivel is. A szklenói kongresszus szelleme ebben az irányban egészséges hatást gyakorolt az ifjúságra. Az értékes beszámolók után Dobossy László kassai tanár a felvidéki önképzőkör mai feladatáról és hivatásáról tartott hosszabb előadást, amely mindvégig mély hatást váltott ki a hallgatóságból. — A felvidéki önképzőkörök feladata a húszéves cseh uralom alatt nagyobb volt — mondotta többek között Dobossy László tanár —, mint az anyaországiaké. Anyanyelvűnk tisztaságát, a magyar iro dalom tiszteletét és a nemzeti-népi gondolat kialakítását műveltük önképző köreinkben; az volt a legfőbb célunk, hogy olyan életképes, reális, dolgozó magyar nemzedéket neveljünk, amely a kisebbségi harcban minden cseppjével, egész erejével, az egész nemzetért vállalni tudja az apró munkát és nemzetét pedig versenyképessé igyekszik fejleszteni a középeurópai népek nagy versengésében. Ezekből a szklenói célkitűzésekből a felszabadulás után is sok megmaradt, az elért eredményekből is, amiket át kell hoznunk az anyaországba, hogy ama bizonyos oltó ág lehessünk, amelyről miniszterelnökünk beszélt az örömteli napokban. Ma is érvényes a nyelvünk védelmében folytatandó harc, és továbbra is hűséges napszámosokat akarunk az ifjúságból nevelni népünk megsegítésére. Húszéves kisebbségi életünkben megtanultuk, hogy nemzetünk megtartója a parasztság, ez érvényes igazság marad közös hazánkban is, célunk tehát: a népnek nemzetté emelése a kiművelt emberfők segítségével. Eddigi munkánk inkább védekezés, megmaradás volt. Ma távolibb és magasabb célok felé kell törekednie az ifjúságnak, különösképpen a visszajött Felvidéken, amelynek lakói kisebbségi népből végvári magyarok lettek. Ez a végvári szerep minket fokozottabb munkavállalásra serkent: olyan erkölcsileg és kultúrában megújhódott Ma1939 FEBRUÁR 4. SZOMBAT gyarországért kell dolgoznunk, amely, majd vonzó erővel tudja magához húzni a bajárontúli magyarokat, szlovákokat, ruszinokat és a Szent Korona más népeit. A felvidéki magyar ifjúság feladata tehát kettős: az egyik befelé, a magyarság belső életére irányul, a másik pedig a végvárakon túl a többi nép felé. A felvidéki magyar ifjúnak ezentúl a Somorja—Beregszász közti szűk sáv helyett az egész országra kell tekintenie, ismerje .meg az anyaország húszéves szellemi eredményeit. Az önképzőkörök nem rossz költőket, de jó olvasókat neveljenek, frázismagyarokra ezentúl sem lesz szükség. Húszéves tapasztalatunk mondatja velünk, hogy egy szövetkezet mindig többet ér, mint száz busongó magyar. A végvári szerepre józanul készüljünk fel, önképzőköreink ezentúl se feldedkez- zenek meg a szlovák és a ruszin kérdésről. ' *. Mihály Báliint bölcsészhallgató ismertette az önképzőkörök szövetségének időszerű gondolatát, amely alkalmas lesz a felvidéki és anyaországi ifjúság mélyebb, testvéri Összekapcsolására. „Amit az utolsó szklenói estem a tábortűz körül megfogadtunk, — jpondotta Mihály Bálint, — azt most megnyitjuk és szét- visszük a megnagyobbodoti hazában is, testvéreink közé. A mi önképzőköreink az elnyejnatta- tás éveiben megújhodtak és népi, szociális szellemmel telítődtek meg. Erre a szellemre szüksége van az anyaországiaknak is. Uj munka indul meg a Felvidéken, ahol a munkácsi, ungvári, lévai és roasnyór magyar gimnáziumokban kell megszervezni az önképzőköröket. A megalakítandó szövetség feladata legye® majd a batárontúl maradt pozsonyi és erdélyi magyar önképzőkörök támogatása is.“ Biró Pál dr. tanár ismertette a fővárosi önképzőkörök munkáját és a szövetség megalakítása érdekében pár év* vei ezelőtt megindított tevékenységet. Pintér Jenő tankerületi főigazgató meleg szavakkal köszöntötte a felvidéki tauulóif jóságot és figyelmükbe ajánlotta továbbra is a. magyar nyelv védelmét. Örömmel állapította meg, hogy a felvidéki és anyaországi diákok beszédje között semmi különbség nincs, a felvidékiek megőrizték anyanyelvűnk tisztaságát a szláv áradatban is. Nem érzünk különbséget szellemük között sem. Az anyaországi fiatalság mégis fegyelmezettebb, mert az új Magyarországnak erős, egységes, katonás szellemű polgárokra van szüksége. Az értekezlet jelenlevői nagy tapssal ünnepelték Pintér Jenő értékes szavait, majd egyhangú javaslat alapján megbízták a felvidékiek részéről Mrenna József igazgatót, Krammer Jenő és Dobossy László tanárokat, Mihály Bálint bölcsészhallgatót, a fővárosiak részéről pedig Roder Pál gimnáziumi igazgatót és Bíró Lajos Pál d.r, tanárt a Közép- iskolás Önképzőkörök Szövetségének előkészítésével. A mindvégig meleg testvéri hangulatban folyó ünnepi értekezletet a budapesti és felvidéki ifjak szavalatai tették változatossá. ■. ■. ■»» (*) A felvidékiek táncestje. A Felvidéki Egyesületek Szövetsége az elmúlt évekhez hasonlóan idén február 20-án tartja táncestjét a Baross Szövetség Múzeum- utcai palotájában. A Felvidék egy részének visszacsatolására való tekintettel a felvidékieknek szokásos táncmulatsága idén még hangulatosabbnak és díszesebbnek ígérkezik. Meghívóigénylés a Szövetségnél, VII., Rákóczi-út 36. I. em. 4. (Telefon 13-41-77). (*) A Gyermekvédelem februári száma, amely nagyrészt a Felvidék nevelésügyi és szociális kérdéseivel foglalkozik, Petri Pál dr. szerkesztésében megjelent. Jaross Andorné: Visszajöttünk, Kása Kálmán dr. miniszteri osztályfőnök; A magyar iskolapolitika feladatai a visszacsatolt Felvidéken, Hepp-Raján Ernő miniszteri tanácsos: A Felvidék visszatérése és a magyar állami gyermekvédelem, Tost Barna dr„ Kassa város plébánosa: A felvidéki katolikus tanügy, Tóth Kálmán felvidéki református lelkész: A felvidéki református tanügy húsz éve, Rejtő László: Űj gyermek védelemről szóló cikkeik, lapszemle, hírrovat egészítik ki e kiváló nevelésügyi szaklap gazdag és változatos tartalmát, (*) A Magyar Esztétikai Társaság kedden délután hat órakor a Zeneművészeti Főiskola (VI., Liszt Ferenc-tér 8.) tanácstermében felolvasóülést tart. melyen Baránszky-Jób László „Az esztétika autonómia kérdése“ címmel olvas fel. Az előadást megelőzőleg fél hat órakor választmányi ülés lesz. A felvidéki önképzőkörök első találkozója a fővárosiakkal Felvidéki kezdeményezésre megalakul a Magyarországi Önképzőkörök Szövetsége 4
