Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

TEOTTOEKI ‘AIGVM-HIRMP. JSzmHÁzKönW-KaKRiRA. Magyar művészek a londoni nemzetközi zeneünnepen 10 A budapesti ifjúság és a kárpátorosz kárus együttes hangversenye Budapest, február 3. Immár hat éve trendezik a budapesti római katolikus egyházközségek Gyertyaszentelőkor „Az ifjúság a gyermekért“ jelszó alatti és a Zamárdiban felállított gyermeküdülő célját szolgáló hangversenyt. Az idén, miként ezt Mészáros János budapesti érseki helytartó meleg üdvözlő szavai­ban kiemelte, ezen a hangversenyen egy új, komoly férfiszózat csendült meg a fiatal szereplők között. A Ranolder- intézet tanítónőképzője, a Szent Teréz Intézet polgári iskolájának énekkara, a Piarista gimnázium énekkara, az Angol- kisasszonyok tanítónőképzőjének énekkara ugyanis Csorda Romána nővér, Faludy "Béla és Hidy Gyulai Mária karnagyok, továbbá e három együttes egyesítve Bárdos Lajos karnagy vezetése alatt Josquin des Prés, Palestrina, Monteverdi, Hágius, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán egyházi énekeit és népi gyűjtését szólal­tatták meg. A kárpátorosz együttes ének-, balalajka- és tánckara viszont Szkiba Antal vezetésével Bortnyánszky kárpát- Orosz egyházi énekét, továbbá Szkiba kárpátorosz népdalait, románcait és a Rákóczi kesergőjét adta elő. így a hang­verseny keleti és nyugati egyházi zene­művészet összetalálkozásának lett szín­helyévé, s egyszersmind jelképezte két kultúra belső összetalálkozását. A magas színvonalú hangversenyen az ifjúság tomboló lelkesedéssel ünnepelte a kárpát- orosz együttes minden egyes szereplőjét. Valóban missziót teljesít ez az évről-évre megismétlődő zenei esemény, amely Kodály Zoltán nagyszabású művészi megnyilatkozásait a legkiválóbb magyar egyházi zenésznek, Bárdos Lajosnak el gondolása szerint" hozza nyilvánosságra. Bárdos egyébként remek felépítésű Zsoltár-kánonját mutatta be. A hang versenyen még Albert Ferenc hegedű, művész Dániel Ernő zongorakíséretével, Dienes Valéria dr. pedig a „Magyar hiszekegyet“ megjelenetező mozdulat­kórusával aratott számottevő sikert. V. M.-fci.v ■ , Hangverseny a Magyar Házak javára A felvidéken építendő „Magyar Házak“ javára Jaross Andor miniszter védnök­sége alatt február 5-én félhat és nyolc órakor tartja az Emericana Peisonia Corporatioja különböző műsorral hang versenyeit a budapesti központi katoli­kus kör (IV., Molnár-u. 11.) kamarater­mében. A hangversenyen közreműköd­nek: Zsámboky Miklós gordonkaművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára, Bu­rányi Karola, a M. kir. Operaház tagja, Tarjáni Tóth Ida és Derzsényiné Fe- renczy Ibolya cimbalom-művésznők, Ke­resztessel Hódy énekművésznő, dr. Só­lyom Istvánná zongoraművésznő, Llsz- nyai Szabó Gábor zeneszerző és a Posta­takarékpénztár Tiszti Dalköre. (•) Magyar hangverseny Parisban. A párisi amerikai protestáns egyház kere­tében működő „Students Atelier Re­unions“ egylet hangversenyt rendezett, amelyet magyar zeneművek bemutatásá­nak szenteltek. Lengyel Gebrie’lla hegedű- művésznő Lisznyay ,^írioso“-ját, Zsolt „Libellules“-jét, Hubay * Ördög táncát“ mutatta be nagy sikerrel. A műsor ke­rete között most először került bemuta­tásra Ránky György magyar zeneszerző két u.űve. A zongorákíseretel a szerző maga látta el. A díszes amerikai közön­ség, amely zsúfolásig megtöltötte az elő­adótermet, rendkívül meleg ünneplésben részesítette a magyar előadókat s a zene­darabok nagyrészét kétszer is elismétel tette. (*) Herezeg Ferenc, Zilahy Lajos, Áp- rily Lajos és Harsányi Lajos a Kisfa­ludy Társaság közülésén. A Kisfaludy Társaság február 5-én — Kisfaludy Ká­roly születése 151. évfordulóján — dél­előtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartja 92. ünne­pélyes közülését. A közülésen Voino- vich Géza mond elnöki megnyitó- beszédet, Kéky Lajos titkári jelentését olvassa fel, Harsányi Lajos költeményei­ből ad elő, Herczeg Ferenc emlékezései­ből olvas fel, Aprily Lajos" költeményei­ből szaval és végül Zilahy Lajos egyik elbeszélését olvassa fel. Az ünnepélyes közülés után a meghívott előkelőségek és a társaság tagjai közös lakomán vesz­nek részt. Az ünnepélyes közülésre a társaság nem ad ki jegyet, a bemenet mindenkinek szabad, a társaság a ma­gyar irodalom minden barátját szívesen látja. London, február 3. A londoni nemzet­közi zeneünmep április 23-tól május 28-ig tartó fényes hangversenyek sorozatából fog állni a világ leghíresebb művészeinek felléptével. A magyar zeneművészetet több együttes, illetve művész képviseli a londoni ünnepségen. A Léner-vonóisné- gyes a Queen's Hallban két kamarazene­hangversenyt ad, amelyeken Mozart két négyesét és egy divertimentóját, egy Beethoven-, egy Sc/müerf-vonósnégyest és Bach oboa-ötösét adják elő. Az Uj Ma­gyar Vonósnégyes a Képzőművészen Akadémia palotájában és a Wallaee-kóp- tárban tartandó hangversenyei Haydn, Beethoven, Ravel, Mozart és Brahms né­gyeseket és Bartók második (a-moll) vonósnégyesét fogja játszani. Szigeti Jó z/sef, a világhírű magyar hegedűművész Tartini d-moll hegedűversenyét és Pergő lesi f-moll eoneertinóját játssza a Boyd Neel vonószenekar kíséretével. Az ünnep­ség fénypontja Beethoven Missa Sollem- n is-énok két előadása lesz Toscanini ve­zényletével; a tenor-szólamot mind a két alkalommal Pataky Kálmán, a kiváló magyar tenorista énekli. Budapest, február 3. Húsz éves kisebb­ségi életünknek nemzetmentő munkájá­ban jelentős eredményt értek el a ma­gyar gimnáziumi önképzőkörök is, ame­lyek hivatva voltak az iskolák sokszor közömbösítő és gyakran ellenséges lég­körét nemzeti és emberi önképzéssel pó­tolni. Elmondhatjuk, ma már nyugodtan és szerény büszkeséggel, hogy a fel­vidéki magyar ifjúság az önképzőkörön keresztül jutott el a magyar dolgozó néphez, annak súlyos kérdéseihez és az új nemzedék az önképzőkörökben kez­dett mély népi öntudatra ébredni. Akik valaha majd megírják a cseh impérium- ban elszenvedett felvidéki magyarság húszéves életét, azok minden komoly, ifjúsági mozgalom gyökereit kétségtele­nül az önképzőkörökben találják meg. Az utolsó években már oly erőt jelen tettek, hogy 1938 nyarán, a szklenói diák­kongresszuson megalakul? a (Szlovákiai) Középiskolás önképzőkörök Szövetsége, amely egyik igen hatékony szerveként indult a magyar kisebbség döntő őszi küzdelmébe. A Szövetség megalakításá­ban Mrenna József és Krammer Jenő érsekújvári, Dobossy László kassai taná­rok, az ifjúság részéről pedig a lelkes Mihály Bálint vettek részt. A felszabadulást követő hetekben fel­vidéki önképzőköreink mindjárt meg­kezdték működésüket és a Szövetség nemsokára kapcsolatot keresett az anya­országi önképzőkörökkel is. Az első talál­kozó tegnap folyt le a Barcsay-utcai Madách Imre-gimnázium dísztermében, ahol megjelentek szép számban a fel­vidéki és a fővárosi középiskolás ön­képzőkörök kiküldöttei. A felvidéki tanártársadalmat Mren­na József, az érsekújvári gimnázium igazgatója, Krammer Jenő és'* Do­bossy László képviselték, a főváro­siak között ott láttuk Roder Pált, a Madách Imre-gimnázium igazgató­ját, Bíró Lajos Pál dr. és Yassko Béla tanárokat. A tegnapi ünnepé­lyes értekezleten megjelent Pintér Jenő tanker, főigazgató, Pfeiffer Miklós kanonok, Czwank László ta­nár és Zombory György a FeMASz elnöke. Roder Pal igazgató, mint vendéglátó üdvözölte a megjelenteket, különös me­legséggel köszöntötte a felvidéki ifjakat. Rimái Sándor ifjúsági elnök a főváro­siak nevében szólt a felvidékiekhez: — Mi, csonkaországiak az országalkotók hitét adjuk. Ti felvidékiek pedig a cseh szuronyok közt megacélozó do tt magyar hitet és akaratot hozzátok magatokkal, Mrenna József igazgató, a felvidéki ifjúsági mozgalmak egyik fáradhatatlan és bölcs irányítója, a kisebbségi magyar önképzőkör munkáját mutatta be a szklenói kongresszus tükrében: A. felvidéki magyarság összenőtt. A zene ünnep rendezősége által kiadott hivatalos vezérkönyv valamennyi sze replő magyar művészt a nemzetközi zene világ legkiválóbbjai közé sorolja. A Léner-négyesről megállapítja, hogy egyike a világ leghíresebb kamarazene- együttesének, amelynek tagjai a Beetho ven-centennárium alkalmával gramo­fonba játszották Beethoven összes vonós­négyeseit és egy lemezsorozatot a bonni Beethoven-})ázban őriznek meg a jövendő nemzedékek okulására. Az Uj Magyar Vonósnégyes csak 1935-ben alakult, de bámulóik száma milliókra megy, mert beutazták az egész világot és a legirigyel- tebb hírnévnek örvendenek a rádió hall­gatósága körében is. Pataky Kálmán viághírt hoz magával Európa legfonto- sabb opera-színpadairól. Szigeti a vezér könyv megállapítása szerint a nagy he gedűművészek hazájában, Magyarorszá gon született, tüneményes sikerrel utazta be a világot, a klasszikusok utolérhetet­len tolmácsoló ja; neve egybeforrott a legkiválóbb modern szerzőkkel is, akik közül sóban neki ajánlták műveiket. sziklává erősödött, amin a cseh ára­datnak is meg kellett törnie. Ebben az egységesítő folyamatban részt- vett az ifjúság is éppen az önképző­körük munkájával. A felvidéki közép iskolás önképzőkörök mindig feladatuk­nak tartották, hogy az ifjúságban tuda­tosítsák a keresztény magyar népi gon­dolatot. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg a fővárosi diákok a felvidékiek beszá­molóit az érsekújvári, komáromi, ipoly- sági, losonci, kassai, rimaszombati, bereg­szászi és ungvári önképzőkörök munká­járól, amely mindig igyekezett kapcso­latot találni a magyar nép sorskérdései­vel is. A szklenói kongresszus szelleme ebben az irányban egészséges hatást gyakorolt az ifjúságra. Az értékes beszámolók után Dobossy László kassai tanár a felvidéki önképző­kör mai feladatáról és hivatásáról tar­tott hosszabb előadást, amely mindvégig mély hatást váltott ki a hallgatóságból. — A felvidéki önképzőkörök feladata a húszéves cseh uralom alatt nagyobb volt — mondotta többek között Dobossy László tanár —, mint az anyaországiaké. Anyanyelvűnk tisztaságát, a magyar iro dalom tiszteletét és a nemzeti-népi gon­dolat kialakítását műveltük önképző köreinkben; az volt a legfőbb célunk, hogy olyan életképes, reális, dolgozó magyar nemzedéket neveljünk, amely a kisebbségi harcban minden cseppjével, egész erejével, az egész nemzetért vál­lalni tudja az apró munkát és nemzetét pedig versenyképessé igyekszik fejlesz­teni a középeurópai népek nagy versen­gésében. Ezekből a szklenói célkitűzések­ből a felszabadulás után is sok meg­maradt, az elért eredményekből is, ami­ket át kell hoznunk az anyaországba, hogy ama bizonyos oltó ág lehessünk, amelyről miniszterelnökünk beszélt az örömteli napokban. Ma is érvényes a nyelvünk védelmében folytatandó harc, és továbbra is hűséges napszámosokat akarunk az ifjúságból nevelni népünk megsegítésére. Húszéves kisebbségi életünkben meg­tanultuk, hogy nemzetünk megtar­tója a parasztság, ez érvényes igaz­ság marad közös hazánkban is, cé­lunk tehát: a népnek nemzetté eme­lése a kiművelt emberfők segítségé­vel. Eddigi munkánk inkább védekezés, meg­maradás volt. Ma távolibb és magasabb célok felé kell törekednie az ifjúságnak, különösképpen a visszajött Felvidéken, amelynek lakói kisebbségi népből végvári magyarok lettek. Ez a végvári szerep minket fokozottabb munkavállalásra serkent: olyan erköl­csileg és kultúrában megújhódott Ma­1939 FEBRUÁR 4. SZOMBAT gyarországért kell dolgoznunk, amely, majd vonzó erővel tudja magához húzni a bajárontúli magyarokat, szlováko­kat, ruszinokat és a Szent Korona más népeit. A felvidéki magyar ifjúság feladata tehát kettős: az egyik befelé, a magyar­ság belső életére irányul, a másik pedig a végvárakon túl a többi nép felé. A felvidéki magyar ifjúnak ezentúl a Somorja—Beregszász közti szűk sáv helyett az egész országra kell tekintenie, ismerje .meg az anyaország húszéves szellemi eredményeit. Az önképzőkörök nem rossz költőket, de jó olvasókat ne­veljenek, frázismagyarokra ezentúl sem lesz szükség. Húszéves tapasztalatunk mondatja velünk, hogy egy szövetkezet mindig többet ér, mint száz busongó magyar. A végvári szerepre józanul készüljünk fel, önképzőköreink ezentúl se feldedkez- zenek meg a szlovák és a ruszin kér­désről. ' *. Mihály Báliint bölcsészhallgató ismer­tette az önképzőkörök szövetségének idő­szerű gondolatát, amely alkalmas lesz a felvidéki és anyaországi ifjúság mé­lyebb, testvéri Összekapcsolására. „Amit az utolsó szklenói estem a tábortűz kö­rül megfogadtunk, — jpondotta Mihály Bálint, — azt most megnyitjuk és szét- visszük a megnagyobbodoti hazában is, testvéreink közé. A mi önképzőköreink az elnyejnatta- tás éveiben megújhodtak és népi, szociális szellemmel telítődtek meg. Erre a szellemre szüksége van az anyaországiaknak is. Uj munka indul meg a Felvidéken, ahol a munkácsi, ungvári, lévai és roasnyór magyar gimnáziumokban kell megszer­vezni az önképzőköröket. A megalakí­tandó szövetség feladata legye® majd a batárontúl maradt pozsonyi és erdélyi magyar önképzőkörök támogatása is.“ Biró Pál dr. tanár ismertette a fővá­rosi önképzőkörök munkáját és a szö­vetség megalakítása érdekében pár év* vei ezelőtt megindított tevékenységet. Pintér Jenő tankerületi főigazgató meleg szavakkal köszöntötte a felvi­déki tauulóif jóságot és figyelmükbe ajánlotta továbbra is a. magyar nyelv védelmét. Örömmel állapí­totta meg, hogy a felvidéki és anyaországi diákok be­szédje között semmi különbség nincs, a felvidékiek megőrizték anyanyel­vűnk tisztaságát a szláv áradatban is. Nem érzünk különbséget szellemük kö­zött sem. Az anyaországi fiatalság mégis fegyelmezettebb, mert az új Magyarországnak erős, egysé­ges, katonás szellemű polgárokra van szüksége. Az értekezlet jelenlevői nagy tapssal ün­nepelték Pintér Jenő értékes szavait, majd egyhangú javaslat alapján meg­bízták a felvidékiek részéről Mrenna Jó­zsef igazgatót, Krammer Jenő és Do­bossy László tanárokat, Mihály Bálint bölcsészhallgatót, a fővárosiak részéről pedig Roder Pál gimnáziumi igazgatót és Bíró Lajos Pál d.r, tanárt a Közép- iskolás Önképzőkörök Szövetségének elő­készítésével. A mindvégig meleg testvéri hangulatban folyó ünnepi értekezletet a budapesti és felvidéki ifjak szavalatai tették változatossá. ■. ■. ■»» (*) A felvidékiek táncestje. A Felvidéki Egyesületek Szövetsége az elmúlt évek­hez hasonlóan idén február 20-án tartja táncestjét a Baross Szövetség Múzeum- utcai palotájában. A Felvidék egy ré­szének visszacsatolására való tekintettel a felvidékieknek szokásos táncmulatsága idén még hangulatosabbnak és dísze­sebbnek ígérkezik. Meghívóigénylés a Szövetségnél, VII., Rákóczi-út 36. I. em. 4. (Telefon 13-41-77). (*) A Gyermekvédelem februári száma, amely nagyrészt a Felvidék nevelésügyi és szociális kérdéseivel foglalkozik, Petri Pál dr. szerkesz­tésében megjelent. Jaross Andorné: Visszajöt­tünk, Kása Kálmán dr. miniszteri osztályfőnök; A magyar iskolapolitika feladatai a visszacsa­tolt Felvidéken, Hepp-Raján Ernő miniszteri tanácsos: A Felvidék visszatérése és a magyar állami gyermekvédelem, Tost Barna dr„ Kassa város plébánosa: A felvidéki katolikus tanügy, Tóth Kálmán felvidéki református lelkész: A felvidéki református tanügy húsz éve, Rejtő László: Űj gyermek védelemről szóló cikkeik, lapszemle, hírrovat egészítik ki e kiváló neve­lésügyi szaklap gazdag és változatos tartalmát, (*) A Magyar Esztétikai Társaság kedden délután hat órakor a Zeneművészeti Főiskola (VI., Liszt Ferenc-tér 8.) tanácstermében fel­olvasóülést tart. melyen Baránszky-Jób László „Az esztétika autonómia kérdése“ címmel olvas fel. Az előadást megelőzőleg fél hat órakor vá­lasztmányi ülés lesz. A felvidéki önképzőkörök első találkozója a fővárosiakkal Felvidéki kezdeményezésre megalakul a Magyarországi Önképzőkörök Szövetsége 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom